Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen

M. K. E. központi székhelye.

27

) Az egyesület révén a városnak ís jelentékeny szerep jutott a magyar turistaság életrekeltésében, a Magas Tátra feltárásában és az idegenforgalom előmozdításában és ezt a nemzetgazdasági tevékenykedést részben a késmárki ev. iskola hatásának s tanítása egyik értékes gyümölcse gyanánt kell tekintenünk. A késmárki ev, latin iskolában is gyökeret vert a XVIII. század első évtizedében a pietizmusz realizmusza s Bohüs György tanítása már határozottan a reálízmuszt szolgálta, jóllehet ő Wittenbergben még az orthodox Löscher és Deutschann tanítványa volt,

28

) Történelmi műve, melyben a földrajzi vonatkozások már nagy szerephez jutottak, szintén a pedagógiai realizmusz zománcát viseli magán.

29

) Még erősebben művelték Késmárkon a természettudomá* nyokat Buchholtz György rektor és Mauksch Tamás konrektor idejében, akik már a racionalizmusz eszméit hozták magukkal külföldi tanulmány útjuk alkalmával. Az iskola 1703-iki törvényei és a hozzájuk csatolt 1709-íkí toldalék tanítási és nevelési rendszer tekintetében erősen visszatükröztette Sturm iskolarendszerének hatását, mivel a felsőbb osztályokban a latin nyelv tanítását szigorították, illetőleg a latin nyelven való beszélgetést tették kötelezővé és a tanulók közti versengésnek is nagyobb helyet engedtek. Sőt a jezsuita iskolarendszer hatása is érezhető már, amennyiben a tanulók tanulás és magaviselet szempontjából külsőleg értékeltetnek és kitüntetésül érdemjelvényeket (signum morum stb,) kaptak.

30

) Kevés újítást mutattak az iskolának 1742-ben megújított törvényei.

31

) Ez ídőtájt az anyagi gondok egyre jobban nehezedtek a késmárki ev. iskolára, mivel a város bor jövedelmétől, 27

) 1920 óta Késmárk ismét a M. K. E. központi székhelye. 2S

) Fabó Monumenta I, 156. 1. 2B

) „Historico-geogr. terrae Scepus. descriptio" c. kéziratos munkája megvan a késmárki ev. líceum könyvtárában; német fordítását közzétette dr. Lipták János a Karp. Post 1914—1918. évf.-ban. 30

) „Ordnung und Gesetz für die SchuUKnaben." 10—11. §§. (Késmárki ev, lic. levéltárában D, I.) 31

) Az 1703-íki és 1742-íki törvényeket Palcsó Ist. í. m. (20—24. 1.) ís részletesebben közli, bár nem méltatja; mégis ez ismertetés alapján elég széleskörű bepillantást nyerünk az intézet beléletébe.