Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.

IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen

A líceum pártfogósága számolván a megváltozott politikai viszonyokkal, külön emlékiratban kérte intézete felekezeti jellegének meghagyását, továbbá a megfelelő átmeneti idő mellett a német tannyelv bevezetését és a magyar nyelvnek, mint tantárgynak, taníthatását.

119

) A keleti rada iskolabizottsága biztosította ugyan a líceum ev. és német jellegét, de követelte a tót nyelvnek a főgimnázium összes osztályaiban való tanítását és azonfelül kimondta, hogy a felső négy osztályban két tantárgyat tótul kell tanítani. A részletkérdések rendezését egy szűkebb bizottságra ruházta, amelynek feladatává tette, hogy a Késmárkon, tehát helyszínen tárgyaljon a fenntartó hatósággal. A késmárki ev. líceum pártfogósága az intézetnek engedélyezett német jellegét veszélyeztetve látta és csakhamar megmozdult nemcsak a líceum helybeli és vidéki pártfogósága, hanem a Szepesség németsége és magyarsága karöltve. Kulturális szabadságától megfosztott szepesi németek és magyarok követeléseiket küldöttség útján előterjesztették Pozsonyban dr. Srobár Lőrincnek, Slovenszkó teljhatalmú miniszterének, Prágában Massaryk Tamás köztársasági elnöknek, Tusar Károly miniszterelnöknek, továbbá Vlcek Jaroslav miniszteri tanácsosnak és dr. Folprecht József közoktatásügyi miniszteri titkárnak, akiktől bíztató ígéretet kaptak.

120

) A küldöttség észrevéttette az illetékes tényezőkkel a Szepesség nagymultú kultúráját, amelyet nem lehet máról holnapra tót jellegűvé tenni, mikor a Szepesség lakosságának abszolút többsége óvást emelt Stefanek A. erőszakos politikája és minden pedagógiai tapasztalattal és tudással ellenkező tótosító rendszerével szemben. Mindenesetre az illetékes tényezők beleszólásának tudható be, hogy az 1919-ben augusztus hó 23-án Késmárkon megjelent tót egyházi és állami bízottság tagjai engedékenyebb szellemben tárgyaltak a líceum fenntartó hatóságával.

121

) A tárgyalás u. o. feltalálható az emlékirat. '-") §robár és Massaryknál Wein Aladár gyáros, Tusar Károly miniszterelnöknél Sauter Pál lapszerkesztő (Karpathen Post) és a közoktatásügyi minisztériumban Bruckner Károly líceumi igazgató adták elő a szepesiek minimális követeléseit. m

) A bizottság tagjai voltak: Ruziak János egyházkerületi rada felügyelő, Neckar Pál püspöki titkár, dr. Klimó Bohusláv egyházk. rada jegy-