Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. I. kötet (1520–1745-ig). Budapest 1922.
IV. Az ágostai hitvallású evangélikus közoktatás története a Szepességen
eredménye az volt, hogy a líceum tanítási nyelve német lett, sőt a tót nyelven kívül más tantárgynak tót nyelven való tanításától elálltak, de politikai okokból nem engedélyeztek átmeneti időt és a magyar nyelvet mint tantárgyat sem hagyták meg a tanterv keretében, mivel az intézetet gyökeresen meg akarták fosztani „magyar ímperialísztikus nevelési rendszerétől".'2 ) Hosszas tárgyalások után a magyarnak mint kisegítő nyelvnek használatát néhány évre megengedték, de eleve óvták a pártfogóságot attól, nehogy az intézet ennek következtében a magyar irredentizmus melegágya legyen. A pedagógiai kérdések részletesebb tárgyalásai céljából a prágai közoktatásügyi minisztérium középiskolai ügyosztályához utasították a fenntartóhatóságot. A líceum nevében Bruckner Károly igazgató folytatta e tárgyalásokat Prágában szeptember hó 8. és 9-én dr. Vlcek J. miniszteri tanácsossal, dr. Folprecht J. miniszteri titkárral és dr. Hrazdil Antallal a középiskolai ügyosztály referensével, akik az átmenetre nézve a pedagógiai érdekekre ís tekintettel voltak és nagyobb engedményeket helyeztek kilátásba, amelyekről az intézet írásbeli értesítést kap. A tantervre nézve megállapodásra jutott ekkor a líceum a prágai közoktatásügyi minisztériummal, amelynek értelmében a líceum humanísztíkaí jellegét fenntartani óhajtották, de utóbb célszerűségi szempontból mégis a líceumnak a reál gimnáziumi típushoz való átszervezését határozták el. A reáltárgyak (vegytan, földrajz, földtan, természetrajz) nagyobb szerephez jutottak, de nem ejtette el teljesen a tanterv a görög nyelvet sem és annak fakultatív tanítását kimondotta, de másfelől felvette a tantárgyak sorába a francia nyelv tanítását (III—VIII. oszt.) heti 23 órában. 123 ) Miután a kilátásba helyezett engedmények írásbeli közlése az átmeneti időre nézve egyre késett, a líceum nevében újra Prágában járt az intézet igazgatója október hó elején, de a magyar nyelv tanítását ez alkalommal ott már politikumnak tüntették fel, amelyet a tót minisztérium hozzájárulása nélkül nem engedélyezhetnek. Minthogy a tót minisztériumban dr. Srobár L, és Stefanek A. nem pedagógiai, hanem egyoldalúan és mezője, dr. Stefanek Antal iskolaügyi referens és Jelinek Károly tanfelügyelő a cseh-szlovák tanügyi kormány részéről. JL ') Lásd a tárgyalásról felvett jkv.-et a lic. levélt. m ) Lásd még a pártfogósági közgyűlési jkv.-eket 1919-ből és a lic. 1918/19. évi értesítőjét 47—53. 1.
