Karner Károly: A testté lett Ige. János evangéliuma (Budapest, 1950)
Függelék - II. Az evangélista és műve
sokszor megtették. 18 9 Más vonásokat az evangélista talán a misztériumok, pontosabban a gnoszticimus szóhasználatából és fogalomkincséből kölcsönzött. 19 0 Azonban ennek ellenére sem öltözteti Jézust, az Isten Fiát a gnosis ruháiba, hanem ellenkezőleg, a kölcsönzött kifejezések is az evangélium igéjének a szolgálatába állíttatnak, hogy paradoksz formában, ellentétben minden emberektől kigondolt megváltói alakokkal hozzájáruljanak az újszövetségi Krisztus-valóság gyarló emberi szavakkal való tükröztetéséhez. Ily módon az evangélista Jézust nem úgy ábrázolja a gyülekezet számára, hogy célja a „történeti hűség" volna abban az értelemben, ahogyan azt a modern ember s a modern, erősen pragmatisztikus történeti gondolkodás kialakította. Mint már hangsúlyoztuk, az evangélista a Szentlélek vezetése alatt ír, mint olyan tanítvány, akinél valóra válik Jézusnak az ígérete a Paraklétoszra vonatkozólag, hogy t. i. az megtanítja a tanítványt mindenre (14, 26) és elvezeti minden igazságra (16, 13). így az evangélista „Jézust úgy rajzolja meg, mint amilyennek látnia kellett volna őt, ha már akkor tudta volna azt, amit Jézus felmagasztaltatása és a Szentlélek elküldése óta tud" 19 1. Ilyen értelemben a negyedik evangélista Jézus-ábrázolása nemcsak „igaz" a szó legmélyebb jelentése szerint, hanem egyúttal történetileg is „hű", mert éppen azt állítja az olvasó elé, hogy kicsoda a földön járt Jézus a maga igazi valósága és méltósága szerint. 19 2 4. Csak ezeknek az előrebocsátásával tudjuk helyesen megragadni azt, amit az evangélista azzal hirdet, hogy Jézus „a Fiú". Ha ezt itt újból részletesen elemezni próbálnánk, akkor tulajdonképpen újból végig kellene menni az evangélium egész elbeszélésén, mert az a maga egészében és minden egyes mozzanatával, — majdnem hogy minden mondatával, — éppen ezt az egyet, az evangéliumnak ezt a központi mondanivalóját állítja az olvasó elé. így meg kell elégednünk avval, hogy 189 V. ö. pl. Η ο 11 ζ m a η η Η. J.: Lehrbuch der neutestamentlichen Theelogie, 2. kiad., 1911, II, 551 k. lpk. Holtzmann a fentemlített kifejezési formákkal kapcsolatban egyenesen ,.jánosi Krisztus-misztiká"-ről beszél. Hasonlóan Wein el: Biblische Theologie d. Ν. T's, 3. kiad. 1921, 581 k. lpk. Szerinte a jánosi iratok sajátossága éppen a misztikában van és abban, hogy az evangélista a misztikát a „gyakorlati vallási és egyházi célok szolgálatába állítja"; id. h. 583. lap. isi) Az „élet, „igazság", „világosság", „sötétség" és természetesen az „ismeret", ill. „ismerni" fogalmainak a használatában és alkalmazásában kétségkívül vannak vonások, melyek a gnoszticizmusra emlékeztetnek. Azonban ezeket a fogalmakat sem használja az evangélista úgy, hogy ősi biblikus értelmük elveszne és kizárólag gnosztikus használatuk érvényesülne. Ezeknél a fogalmaknál még fontosabb, hogy Β u 11 m a η η híres tanulmányában („Die Bedeutung der neuerschlossenen mandäischen und manichäischen Quellen für das Verständnis des Johannesevangeliums", Zeitschr. f. ntl. Wissenschaft, 1925, 100 k. lpk.) az isteni Küldöttre vagy Követre vonatkozó gnosztikus mítosz vonásait vélte a negyedik evangélium Krisztus-ábrázolásában felfedezhetni. Azonban erre a feltevésre nézve is megállapítható, hogy a negyedik evangéliumban ennek a mandeus és manicheus forrásokból következtetés útján nyert, s a „megváltott Megváltó"-ról mint isteni Követről szóló mítosznak éppen a nagyon jellegzetes és alapvető vonásai (pl. a lélekről szóló tan és annak kozmológiai értelmezése, aminek folyománya a megváltottnak és a megváltónak az azonossága, stb.) hiányzanak János evangéliumában. V.o. G a u g1 e r : „Das Christuszeugnis des Johannesevangeliums", a „Jesus Chritus im Zeugnis der Heil, Schrift und der Kirche" c. kötetben, 1936, 38 k. és 52 k. lpk., Schweizer, id. h„ 61, 127. lpk. 191 G a u g 1 e r : id. h. 41 k. lp. 192 Ezt jellegzetesen igazolják az evangéliumban pl. 2, 22 és 12, 16, v. ö. 7, 39 is; mindezeken a helyeken az evangélista arra utal, hogyan világosodott meg neki Jérjs cselekedete s ezzel együtt Jézus személyének a titka is azután, hogy Jézus megdicsőült. •348
