Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)

2006-07-16 / 29. szám

‘Evangélikus ÉletS PANORÁMA 2006. július 16. »» 7 T estvérgyülekezetek Finnországban anal capital mce (Hárul capital 0(*J 'íXtafts-i «®e%efw r-t . OfcW# -i 1 #Vo*M»rt»9 OULU ÁnMMU Bothnia; AHVENANMAA *uu*o hhahds j BaíticSea i Güf/ 0/ F‘níiti Nyíregyháza­Kajaani A Nyíregyházi Evangélikus Egy­házközségnek a kajaani evangé­likus gyülekezet a testvérgyüle­kezete. Kajaani Nyíregyháza test­vérvárosa, először a városveze­tők körében alakult ki a kapcso­lat a ’90-es évek elején. Az evan­gélikus közösségek együttműkö­dése 2001-ben kezdődött egy testvér-gyülekezeti egyezmény aláírásával, akkor egy nagy dele­gáció ment Kajaaniba. Egy évvel később Nyíregyházán láttuk ven­dégül finn testvéreinket. 2003- ban gyülekezetünk kétszázötven éves jubileumára érkeztek ismét finn vendégek. 2004 májusában egy kajaani ifjúsági találkozón vehettünk részt gyülekezetünk fiataljaival, 2005 júniusában pe­dig finn fiatalok látogattak el hozzánk. A jövőben is fontosnak tartjuk a kapcsolat elmélyítését az ifjúsági és a gyermekmunka területén. ■ Lábossá Péter Mihály • Csömör-Loviisa a Finn testvér-gyülekezeti kapcso­latunk az 1981-es iisalmi finn- magyar-észt lelkészkonferencián kezdődött. A konferencia végez­tével a lelkészek különböző gyü­lekezetekhez látogattak el; engem Veli-Matti Hynninen loviisai lelkész látott vendégül. így kezdődött az a ma negyedszázados kapcsolat, melynek köszönhetően kétéven­ként rendszeresen meglátogatják egymást a loviisai és a csömöri gyülekezeti csoportok. ség fűződik ehhez a huszonöt esztendőhöz. Felejthetetlenek a repülőtéri találkozások, búcsúz­kodások; öröm, hogy gyülekeze­tünk több fiatalja is beszél finnül, vagy tanulja a nyelvet. Visszatekintve az elmúlt évek­re, boldogan idézem fel újra meg újra a seuratok semmihez se ha­sonlítható hangulatát, a Sion- énekek dallamát, a kőből-fából épített modern finn templomok látványát, a fehér éjszakákat, a A finn és magyar családok kö­zött mára olyan szoros barátsá­gok és kapcsolatok szövődtek, hogy a családok esküvőre, kon­firmációra, születésnapokra, gyü­lekezeti alkalmakra is ellátogat­nak egymáshoz, így megszám­lálhatatlanul sok élmény és szép­természet szépségét. Ezek mind Isten ajándékait jelentették gyü­lekezetünk számára. Finn testvé­reinkkel összekapcsol bennün­ket az a közös krisztusi alap is, amely által csakugyan egymás testvérei lehetünk. ■ Solymár Péter Bakonycsernye- Nivala és Valkealau Amikor 1998 nyarán a bakony- csemyei gyülekezet leendő lelké­szeként a presbitériummal foly­tatott beszélgetésen - miután jól kifaggattak terveimről - a gyüle­kezet vezetőségét arról kérdez­tem, mi az, amire büszkék, így hangzott a válasz: a szépen fél­újított templomra és a finn-ma­gyar testvér-gyülekezeti kapcso­latokra. A kapcsolatfelvétel - amely Zászkaliczky Péter akkori bakony- csemyei és Martti Viljanen nivalai igazgató lelkész nevéhez köthető - 1989-ben volt. A partnerkap­csolat Bence Imre lelkészsége ide­jén erősödött meg. A nivalai, illetve valkealai együttműködés gyümölcse a finn-magyar ifjúság közös tábo­rozása, a cserediákprogram. A közelmúlt újdonsága - 2004-től kezdve - az Ylivieskai Népfőisko­la hallgatóinak látogatása; ők az ifjúsági és gyermekmunka tanul­mányozására érkeznek hozzánk. Legszebb személyes élmé­nyem a 2003. évi valkealai láto­gatásához kapcsolódik, amikor egy kellemes hangulatú seuraton vehettünk részt. Ezen a kerti par­tit és esti áhítatot ötvöző, sajátos finn gyülekezeti alkalmon átél­hettük, milyen az, amikor a ven­dégek az énekek és a bizonyság- tételek után szabad tűznél sütik a finn makkarát (szójás kolbász) és a palacsintát. ■ Szarka István Csepel- ‘ Helsinki-Alppila b Egy hit, két nyelv, három ország, négy gyülekezet és sok-sok sze­retet - röviden így lehetne össze­gezni a csepeli egyházközség testvér-gyülekezeti kapcsolatait. A csepeliek sokéves vágya tel­jesült, amikor 1986-ban a nász- úton lévő Olli Laine, Helsinki- Alppila evangélikus gyülekezeté­nem rendelkező településének egyesült gyülekezetével is széle­sedett a testvér-gyülekezeti kap­csolat. A barcasági, csángó Bácsfalu- val 1987 óta - szigorúan titokban - létező szövetséget az 1989 telén bekövetkezett romániai változá­sok után, 1990-ben legalizálták. nek külkapcsolatokkal megbí­zott lelkésze együttműködést kezdeményezett Mezősi György lelkésznél. A csepeliek találkoz­tak Alppila mai igazgató lelké­szével, Heikki Ahonennel is, és megállapodtak a következő évi látogatás részleteiben. így került sor a csepeliek első finn útjára 1987-ben, ekkor Közép-Finnor- szág több kicsi, templommal A találkozókat ezután évente, Csepel, Finnország, Bácsfalu sor­rendben tartották. Kedves emlékeket idéznek az „öregek”: milyen megható volt, amikor ki-ki vendéglátójával ve­hetett úrvacsorát, és amikor au­gusztus 20-án nemzeti szalaggal átkötött magyar kenyér díszítette az oltárt Juankoski templomában. ■ Kovács Ildikó Kőszeg- Hirvensalmi és Mikkeli Aszód-Helsinki □ A kőszegi evangélikus gyüleke­zetnek korábban inkább német és osztrák kapcsolatai voltak; a finnekkel két évvel ezelőtt kerül­tünk közelebbi ismeretségbe. Idekerülésünkkor vettük fel a kapcsolatot az akkor még Hir- vensalmiban szolgáló lelkész ba­rátunkkal, Pekka Huokunával, aki 2005 tavaszán egy gyülekezeti munkásokból álló csoporttal járt Kőszegen. Az idei évtől Huokuna új szol­gálati helyre került, ő lett Mikkeli ■kertvárosi gyülekezetének veze­tő lelkésze. Mivel Mikkeli testvér- városa és a dómtemplom gyüle­kezetének testvérgyülekezete Bé­késcsaba, attól tartottunk, hogy hivatalos testvér-gyülekezeti kap­csolat felvételére nincs különö­sebb esélyünk. A finn gyülekezet vezetősége mégis kezdeményez­te ezt, mondván, Mikkeli elég nagy város, és két önálló gyüle­kezetéről van szó, így nem je­lenthet gondot Magyarország két egymástól igen távoli városá­val, illetve gyülekezetével kap­csolatot tartani. A mikkeli kertvárosi gyüleke­zet képviselőivel szeptember 30- án, új gyülekezeti házunk szen­telésekor találkozhatunk majd először. Ezt megelőzően au­gusztusban gyülekezetünk kó­rusával egy finnországi körúton veszünk részt, amelyre a hir- vensalmiak hívtak meg bennün­ket, de természetesen Mikkeli- ben is szolgálunk és vendégeske­dünk majd. Eddigi legemlékezetesebb él­ményünk az Exit együttes 2004 nyarán adott koncertje, akik fan­tasztikus hangulatot hoztak a kőszegi templom falai közé. Most július 26-án ugyanitt a Jaka- randa gospelkórus koncertjére kerül sor; reméljük, hogy az elő­zőhöz hasonlóan áldásos együtt- létben lesz majd részünk. ■ Baranyay Csaba A helsinki dómtemplomi gyüle­kezet tanácsa 1987-ben hozott döntést arról, hogy testvér-gyü­lekezeti kapcsolatot létesítenek egy Budapesthez közel élő, de nem városi gyülekezettel. Egy Magyarországra utazó fiatal há­zaspár kapta a „felderítés” felada­tát. Nekik megtetszett Aszód, és a helsinki egyháztanács tetszését is elnyerte, így sor kerülhetett a kapcsolatfelvételre. Attól kezdő­dően jelentősebb gyülekezeti ün­nepeiken jelen volt az aszódi lel­kész házaspár, és az ünnepi litur­giában is beosztást kapott a ma­gyar lelkész. Ez a testvéri kapcsolat elsősor­ban a fiataloknak adott alkalmat világlátásra és hasonló ifjakkal való találkozásra. Ha a számokat tekintjük, mintegy kétszázan utaztak ki; közöttük legalább száznegyven-százötven fiatal - a felnőttek csak kísérők voltak. Konfirmandustáborban vettek részt a finn gyülekezet táborhe­lyén, Enä-Seppäben. A legemlé­kezetesebb az a tábor volt, amely­ben angol, magyar és finn fiata­lok együtt vettek részt. A felnőtt­csoportnak a tallinni út, az ottani testvérgyülekezet meglátogatása jelentette az újdonságot. Ma is élő kapcsolat ez, amely mélyebb gyökerű, mint a szemé­lyes ismeretség. A helsinki dóm­templomban és a hozzá tartozó templomokban megszokott lett a magyar szó, a magyar nyelvű igehirdetés, a magyar ének. ■ Detre JÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom