Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)

2003-11-30 / 48. szám

Fotó: Bottá Dénes Ev angélikus Élet Művészet és misszió Énekesként az Úr szolgálatában Mindenkinek vannak vágyai. Timothy Bentch operaénekesnek például az, hogy a művészet eszkö­zeivel tegyen bi­zonyságot Jézus Krisztusról. A ki­lenc éve hazánk­ban élő előadó- művészt önként vállalt missziójá­ról és terveiről kérdeztük. B - Amerikai operaénekes­ig ként mi vitte rá arra, hogy elhagyja hazáját, és eljöjjön (r Magyarországra?- Feleségemmel együtt az Úr hívásá­nak engedelmeskedtünk 1994-ben, ami­kor elhagytuk Missourit, és eljöttünk ide, Budapestre. Az volt a meggyőződé­sünk, Isten azt akarja, hogy misszionári­usok legyünk az egykori keleti blokk or­szágaiban. Mivel nemcsak operaénekes vagyok, hanem lelkész is, úgy véltem, elsődleges feladatom az, hogy az úgyne­vezett művészvilágban hirdessem az evangéliumot.- Melyik egyházhoz tartozik?- A mennonita egyház tagja vagyok. Ennek a keresztény irányzatnak az ere­dete a 16. századra vezethető vissza. Névadónk Menno Simonsoon (más írás­móddal Menno Simons) holland lelki- pásztor. Az ő követői hozták létre a mai felekezetek közül leginkább talán a bap­tistához hasonlítható mennonita egyhá­zat. Ilyen közösségeket a világ számos országában találunk, legnépesebb gyüle­kezeteink az Egyesült Államokban és Kanadában vannak.- Szeretne esetleg Magyarországon is mennonita közösséget létrehozni?- Semmi esetre sem, nem ez a célom. Krisztus-követő művészeket szeretnék elérni, minden felekezetből. Nagyon fontosnak tartom a jól működő ökume­nikus kapcsolatokat.- Ebben kiváló nyelvismerete is segí­ti. Elárulhatjuk az olvasóknak, hogy ez a beszélgetés is magyarul zajlik.- Köszönöm a bókot. Mivel már las­san kilenc éve élünk Magyarországon, volt módom arra, hogy elsajátíthassam a nyelvet. Itt-tartózkodásunk első fél évé­ben jártunk csak nemzetközi gyülekezet­be, angol nyelvű istentiszteletre. Végül a budaörsi Kőszikla baptista gyülekezet­ben találtunk lelki otthonra, így az igét is magyar nyelven hallgatjuk.- Visszatérve a misszióra: hogyan le­het összeegyeztetni egymással az opera­énekesi és a lelkészi hivatást? Hiszen mindkettő teljes embert kíván.- Egy kedves barátom egyszer azt mondta, ha Isten azt akarja, hogy egy­szerre mindkét területen szolgáljak, ak­kor ezt ő lehetővé is teszi. Ha vasárnap délelőtt prédikálok az istéhtiszteleten, este pedig énekelek az Operaházban, akkor mindkettőt teljes odaadással és örömmel végzem, és úgy érzem, Isten valóban megteremtette bennem a har­móniát. Nem kell választanom a két hi­vatás között.- Hogyan fogadták egy posztkom­munista országban azt, hogy az éneket és a zenét az igehirdetés eszközének te­kinti?- Kezdetben nehéz volt, néhányan ta­lán „csodabogárnak” tartottak, de aztán egyre több barátunk és segítőtársunk lett. Egy kedves emlékem fűződik Szentpéter­várhoz, ahol még 1991-ben egy koncer­ten vallásos oratóriumokkal léptünk fel. Az előadás után többen odajöttek hoz­zám, és elmondták, milyen nagy szüksé­gük van Jézusra. Ez az este megerősített abban, hogy helyesen cselekszem, és va­lóban szoros kapcsolat alakulhat ki a mű­vészet és a misszió között.- E kettő összefonódásának gyümöl­cse az Ön által 1993-ban létrehozott Ének a Nemzetekért Kulturális Alapít­vány is, amely tavaly szakrális feszti­vált, idén pedig nemzetközi míívészta- lálkozót rendezett.- Igen, nem maradtam meg afféle „magányos farkasnak”. Hála Istennek, egyre többen támogattak elképzeléseim megvalósításában. így , az alapítvá­nyunk által szervezett alkalmakon min­den művészeti ág képviselteti magát. Kapcsolatban állunk például Visky And­rás íróval, Simon András grafikussal, Pátkai Imre zongoristával és Dér And­rás rendezővel. A tavalyi szakrális fesztiválon mutat­ták be - a világon elsőként - Visky And­rás darabját, a Júliát a Thália Stúdióban, amely még most is nagy sikerrel megy. Ekkor volt egy másik, magyarországi ősbemutató is: William Nicholson Árny- ország című, C. S. Lewis életéről szóló drámáját vitte színre Dér András rende­ző. Emellett még balett, zene és filmek is várták az érdeklődőket. Idén október 6-11. között pedig nemzetközi művész­találkozót tartottunk Visegrádon.- Jövőre milyen programmal jelent­keznek?- Terveink között különféle regioná­lis tárlatok szervezése is szerepel. Azt szeretnénk, ha a segítségünkkel határon túli és anyaországi magyar keresztény művészek mutatkozhatnának be a nyil­vánosság előtt. Dédelgetek jnég magam­ban egy másik elképzelést is, egy folyó­irat megjelentetését, melyet Hit és művészet címmel indítanánk el.- Hadd térjek még vissza az előbb említett visegrádi míívésztalálkozóra, ahol kilenc ország ötven keresztény művésze képviseltette magát. Vélemé­nye szerint mit tudott nyújtani a nézők­nek és az alkotóknak egy ilyen jellegű kiállítás?- Ha különbséget akarunk tenni mű­vész és keresztény művész között, ak­kor azt kell mondanunk, hogy egy hívő számára a festészet nem csupán az al­kotás vagy önmaga kifejezésének egy formája, hanem szolgálat is. Amikor keresztény festők jönnek össze a világ különböző országaiból és felekezetei- ből, akkor munkáikkal kétszeresen is bizonyságot tesznek. Egyfelől alkotó­társaiknak mutatják meg, hogy ők mi­lyen művészeti eszközökkel tesznek ta­núságot hitükről, másrészt termé­szetesen a tárlat látogatóihoz szólnak, akik habár nem minden képen fedezhe­tik fel Krisztus arcát vagy a keresztet, mégis megéreznek valamit a feléjük (is) irányuló isteni szeretetből és üze­netből. Gazdag Zsuzsanna 2003. NOVEMBER 30. 5. oldal hélium zZr Duna Palota Budapest V., Zrínyi u. 5. Trójában nem lesz háború Jean Giraudoux színjátéka 2 részben Fordította: Molnár Miklós Rendező: Udvaros Béla Előadások: november 29. este 7 óra, december 4., 5., 10. este 7 óra------­Je gyárusítás mindennap a 250-5338-as telefonon és hétfő, szerda, péntek délután 14-18 óra között a Duna Palota portáján, a 235-5500 telefonszámon. ‘ Helyárak: 1500-1100-900 forint. Másik házban halt meg Luther Luther Márton reformátor nem abban az eislebeni házban halt meg, mint amelyikben gondolták. A valódi hajlék néhány száz méterre lehetett az emlékmúzeumnak beren­dezett, UNESCO-védelem alatt álló mostani épülettől - közölte Stefan Rhein, a Lu- ther-emlékhelyek alapítványának igazgatója. A tudósok már régen gyanították, hogy valami nincs rendben, de bizonyosságot csak most, az újabb archív anyagok feldol­gozása után szereztek. A „bűnös” egy Eusebius Francke nevű krónikás, aki 1726-ban a mai múzeum épületét jelölte meg Luther (1483-1546) halálának helyszíneként. A valódi ház 1601-ben valószínűleg tűz martaléka lett. UNESCO-védelem alatt áll Luther eislebeni szülőháza, lakóháza és a wittenbergi vártemplom is, amelynek kapujára Luther Márton 1517-ben szegezte ki az egyház megreformálását célul kitűző téziseit. (MTI) A fogyatékosok világnapja December 3. a fogyatékosok világnapja. Ezt a napot világszerte megünneplik a kü­lönböző fogyatékossággal élő emberek és a velük kapcsolatban lévő szervezetek, csoportok. így szokott ez lenni hazánkban is. Ahogy erre az Egyházak Világtanácsának ökumenikus fogyatékosszervezete, az EDAN is fölhívja a figyelmet legutóbbi nyilatkozatában, keresztény körökben gyakran csak úgy kerül elő a sérültekkel való törődés, mint karitatív kérdés, a sérült emberekre pedig többnyire csak úgy tekintenek, mint a rászorulók egy csoportjára, akik felé az egyháznak szolgálnia kell. Természetesen ez is nagyon fontos. Azonban az egyház (s ez általában minden keresztény felekezetre igaz) ritkábban gondol úgy a sérült embe­rekre, mint a közösség, a gyülekezet aktív, szolgálni tudó és akaró tagjaira. Jó volna, ha az egyház ebben is példát tudna mutatni a társadalomnak. Üzenet értékű lenne az is, ha evangélikus egyházunk a középületek (a törvény szerint az egyházi épületek is ide tar­toznak!) jövő év végéig esedékes akadálymentesítésében is élenjárna. Az idei év, a fogyatékos emberek európai éve különösen is aktuálissá teszi ezeket a problémákat. Egy ilyen alkalom lehetőséget ad arra, hogy keresztény közösségben is gondolkodjunk, beszélgessünk ezekről a kérdésekről. Ezért a fogyatékos emberek és szervezeteik nevében arra szeretnénk kérni minden lelkészt és gyülekezeti tagot, hogy a világnapot, december 3-át megelőző vagy az azt követő vasárnapon igehirde­tés, imádság keretében vagy más módon külön is gondoljanak a társadalomban és az egyházban élő sérült emberekre. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége Felekezeti Munka- csoportja nevében Ittzés Ádám / Kiállítással a feledés ellen Egy halk szavú poéta emlékezete A Petőfi Irodalmi Múzeum megtisztelő feladata az, hogy a méltatlanul elfelejtett köl­tőket, írókat megismertesse a közönséggel - mondta a múzeum igazgatóhelyettese. Csorba Csilla. Sajnos Szép Ernő is az elfeledett költők közé tartozik. Sokan már a ne­vét sem ismerik, a hivatalos tananyagból is kimaradt. Pedig saját korában igen nép­szerű volt, műveit szívesen olvasták, színműveit jó néhányan megnézték. Halálának 50. évfordulója alkalmából a Petőfl-múzeum egy kiállítással tiszteleg emléke előtt. Szép Ernő 51 kötetet írt, de közülük ma már csupán kettő kapható. Nem volt po­litikus alkat, nem szeretett szerepelni. A nagyváros tülekedése, zaja taszította, félrehúzódott, elrejtőzött az emberek elől. Sokan úgy vélik, gyermeki lelküle­tű, jelentéktelen ember volt. A kiállítás ezt a téves nézetet kívánja eloszlatni. Mint a lelkes ifjú rendező, Cséve Anna Móricz-kutató elmondta, Szép Ernő ész­revette a költészetet a mindennapokban, az egyszerű dolgokban is. Képi látásmódja bizonyára össze­függ rajztehetségével. Ifjúkorában so­káig festőművésznek készült. Cséve Anna szorgalmasan felkutatta Szép Er­nő számos kiadatlan rajzát, köztük az önarcképét, valamint a szív alakú arco­kat. A gondosan összeállított kamara­kiállítás még Hermann Lipót és más je­les festők róla készült festményét is a látogatók elé tárja. „Magasan szálló S” - ez a tárlat alcí­me, amely egy írásából származik, és ne­vének első betűjét jelzi, másrészt a papír­hajtogatás vagy. a selyemsimogatás hangját idézi fel. Ezért a kiállítás látvány­képét úgy készítették el, hogy selymeket valamint papírdarabokat tettek ki egymás mellé, amelyet szabad, sőt ajánlatos meg­simogatni, s amelyeknek simítása az s hang susogását kelti. Szép Ernő művészetének elismertsé­gét bizonyítja, hogy a Nyugat köréhez tartozott, éppen ebben a rangos lapban tűnt fel első verseivel. Baráti szálak fűz­ték Ady Endréhez és Nagy Endréhez. írásai fdozofikus jellegűek. A min­dennapokban látottak felett elmélkedik, és igen komoly gondolatokat vet fel a teljesen hétköznapi eseményekről is. Nagy megértéssel, beleérzéssel és ro- konszenvvel ábrázolja az elesettek, a szegények világát. Finom gúnyolódásai gyermeki cso­dálkozással párosulnak, és egyéni színt adnak müveinek. A sajátos pesti humort alkalmazza, kifejezései is pestiesek. En­nek az életszemléletnek mintegy sűrít­ményei híres kabarészámai és színmű­vei, melyek nagy sikert arattak a korabeli nézők között. A remek kiállítás januárig tart nyitva. Érdemes megtekinteni. Berényi Zsuzsanna Ágnes Kopjafa cserkészek emlékére Az ózdi 22. számú „Vas” Cser­készcsapat otthona az evangéli- kus parókia épületében találha­tó. Itt tartják összejöveteleiket és különböző rendezvényeiket. Az egyik csapatgyűlés al­kalmával a nyár folyamán Széplaki Béla ny. tanár, cser­kész segédtiszt és Araczky György egykori kohászati dol­gozó (ugyancsak segédtiszt) azzal a javaslattal állt elő, hogy állítsanak kopjafát az óz­di és Ózd környéki cserkészek emlékére. Az ötlet támogatás­ra talált a tagság körében, s hamarosan kezdetét Vette a megvalósítás előkészítése: a kopjafa megtervezése, helyé­nek kijelölése, a szükséges engedély beszerzése stb. Az elképzelés halottak napjá­ra valóra vált. A kopjafát — mely az élőket az örökre elment cser­készekre emlékezteti - a Gyári­temetőben állították fel. Kerékgyártó Mihály I f

Next

/
Oldalképek
Tartalom