Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)
2003-11-30 / 48. szám
Fotó: Bottá Dénes Ev angélikus Élet Művészet és misszió Énekesként az Úr szolgálatában Mindenkinek vannak vágyai. Timothy Bentch operaénekesnek például az, hogy a művészet eszközeivel tegyen bizonyságot Jézus Krisztusról. A kilenc éve hazánkban élő előadó- művészt önként vállalt missziójáról és terveiről kérdeztük. B - Amerikai operaénekesig ként mi vitte rá arra, hogy elhagyja hazáját, és eljöjjön (r Magyarországra?- Feleségemmel együtt az Úr hívásának engedelmeskedtünk 1994-ben, amikor elhagytuk Missourit, és eljöttünk ide, Budapestre. Az volt a meggyőződésünk, Isten azt akarja, hogy misszionáriusok legyünk az egykori keleti blokk országaiban. Mivel nemcsak operaénekes vagyok, hanem lelkész is, úgy véltem, elsődleges feladatom az, hogy az úgynevezett művészvilágban hirdessem az evangéliumot.- Melyik egyházhoz tartozik?- A mennonita egyház tagja vagyok. Ennek a keresztény irányzatnak az eredete a 16. századra vezethető vissza. Névadónk Menno Simonsoon (más írásmóddal Menno Simons) holland lelki- pásztor. Az ő követői hozták létre a mai felekezetek közül leginkább talán a baptistához hasonlítható mennonita egyházat. Ilyen közösségeket a világ számos országában találunk, legnépesebb gyülekezeteink az Egyesült Államokban és Kanadában vannak.- Szeretne esetleg Magyarországon is mennonita közösséget létrehozni?- Semmi esetre sem, nem ez a célom. Krisztus-követő művészeket szeretnék elérni, minden felekezetből. Nagyon fontosnak tartom a jól működő ökumenikus kapcsolatokat.- Ebben kiváló nyelvismerete is segíti. Elárulhatjuk az olvasóknak, hogy ez a beszélgetés is magyarul zajlik.- Köszönöm a bókot. Mivel már lassan kilenc éve élünk Magyarországon, volt módom arra, hogy elsajátíthassam a nyelvet. Itt-tartózkodásunk első fél évében jártunk csak nemzetközi gyülekezetbe, angol nyelvű istentiszteletre. Végül a budaörsi Kőszikla baptista gyülekezetben találtunk lelki otthonra, így az igét is magyar nyelven hallgatjuk.- Visszatérve a misszióra: hogyan lehet összeegyeztetni egymással az operaénekesi és a lelkészi hivatást? Hiszen mindkettő teljes embert kíván.- Egy kedves barátom egyszer azt mondta, ha Isten azt akarja, hogy egyszerre mindkét területen szolgáljak, akkor ezt ő lehetővé is teszi. Ha vasárnap délelőtt prédikálok az istéhtiszteleten, este pedig énekelek az Operaházban, akkor mindkettőt teljes odaadással és örömmel végzem, és úgy érzem, Isten valóban megteremtette bennem a harmóniát. Nem kell választanom a két hivatás között.- Hogyan fogadták egy posztkommunista országban azt, hogy az éneket és a zenét az igehirdetés eszközének tekinti?- Kezdetben nehéz volt, néhányan talán „csodabogárnak” tartottak, de aztán egyre több barátunk és segítőtársunk lett. Egy kedves emlékem fűződik Szentpétervárhoz, ahol még 1991-ben egy koncerten vallásos oratóriumokkal léptünk fel. Az előadás után többen odajöttek hozzám, és elmondták, milyen nagy szükségük van Jézusra. Ez az este megerősített abban, hogy helyesen cselekszem, és valóban szoros kapcsolat alakulhat ki a művészet és a misszió között.- E kettő összefonódásának gyümölcse az Ön által 1993-ban létrehozott Ének a Nemzetekért Kulturális Alapítvány is, amely tavaly szakrális fesztivált, idén pedig nemzetközi míívészta- lálkozót rendezett.- Igen, nem maradtam meg afféle „magányos farkasnak”. Hála Istennek, egyre többen támogattak elképzeléseim megvalósításában. így , az alapítványunk által szervezett alkalmakon minden művészeti ág képviselteti magát. Kapcsolatban állunk például Visky András íróval, Simon András grafikussal, Pátkai Imre zongoristával és Dér András rendezővel. A tavalyi szakrális fesztiválon mutatták be - a világon elsőként - Visky András darabját, a Júliát a Thália Stúdióban, amely még most is nagy sikerrel megy. Ekkor volt egy másik, magyarországi ősbemutató is: William Nicholson Árny- ország című, C. S. Lewis életéről szóló drámáját vitte színre Dér András rendező. Emellett még balett, zene és filmek is várták az érdeklődőket. Idén október 6-11. között pedig nemzetközi művésztalálkozót tartottunk Visegrádon.- Jövőre milyen programmal jelentkeznek?- Terveink között különféle regionális tárlatok szervezése is szerepel. Azt szeretnénk, ha a segítségünkkel határon túli és anyaországi magyar keresztény művészek mutatkozhatnának be a nyilvánosság előtt. Dédelgetek jnég magamban egy másik elképzelést is, egy folyóirat megjelentetését, melyet Hit és művészet címmel indítanánk el.- Hadd térjek még vissza az előbb említett visegrádi míívésztalálkozóra, ahol kilenc ország ötven keresztény művésze képviseltette magát. Véleménye szerint mit tudott nyújtani a nézőknek és az alkotóknak egy ilyen jellegű kiállítás?- Ha különbséget akarunk tenni művész és keresztény művész között, akkor azt kell mondanunk, hogy egy hívő számára a festészet nem csupán az alkotás vagy önmaga kifejezésének egy formája, hanem szolgálat is. Amikor keresztény festők jönnek össze a világ különböző országaiból és felekezetei- ből, akkor munkáikkal kétszeresen is bizonyságot tesznek. Egyfelől alkotótársaiknak mutatják meg, hogy ők milyen művészeti eszközökkel tesznek tanúságot hitükről, másrészt természetesen a tárlat látogatóihoz szólnak, akik habár nem minden képen fedezhetik fel Krisztus arcát vagy a keresztet, mégis megéreznek valamit a feléjük (is) irányuló isteni szeretetből és üzenetből. Gazdag Zsuzsanna 2003. NOVEMBER 30. 5. oldal hélium zZr Duna Palota Budapest V., Zrínyi u. 5. Trójában nem lesz háború Jean Giraudoux színjátéka 2 részben Fordította: Molnár Miklós Rendező: Udvaros Béla Előadások: november 29. este 7 óra, december 4., 5., 10. este 7 óra------Je gyárusítás mindennap a 250-5338-as telefonon és hétfő, szerda, péntek délután 14-18 óra között a Duna Palota portáján, a 235-5500 telefonszámon. ‘ Helyárak: 1500-1100-900 forint. Másik házban halt meg Luther Luther Márton reformátor nem abban az eislebeni házban halt meg, mint amelyikben gondolták. A valódi hajlék néhány száz méterre lehetett az emlékmúzeumnak berendezett, UNESCO-védelem alatt álló mostani épülettől - közölte Stefan Rhein, a Lu- ther-emlékhelyek alapítványának igazgatója. A tudósok már régen gyanították, hogy valami nincs rendben, de bizonyosságot csak most, az újabb archív anyagok feldolgozása után szereztek. A „bűnös” egy Eusebius Francke nevű krónikás, aki 1726-ban a mai múzeum épületét jelölte meg Luther (1483-1546) halálának helyszíneként. A valódi ház 1601-ben valószínűleg tűz martaléka lett. UNESCO-védelem alatt áll Luther eislebeni szülőháza, lakóháza és a wittenbergi vártemplom is, amelynek kapujára Luther Márton 1517-ben szegezte ki az egyház megreformálását célul kitűző téziseit. (MTI) A fogyatékosok világnapja December 3. a fogyatékosok világnapja. Ezt a napot világszerte megünneplik a különböző fogyatékossággal élő emberek és a velük kapcsolatban lévő szervezetek, csoportok. így szokott ez lenni hazánkban is. Ahogy erre az Egyházak Világtanácsának ökumenikus fogyatékosszervezete, az EDAN is fölhívja a figyelmet legutóbbi nyilatkozatában, keresztény körökben gyakran csak úgy kerül elő a sérültekkel való törődés, mint karitatív kérdés, a sérült emberekre pedig többnyire csak úgy tekintenek, mint a rászorulók egy csoportjára, akik felé az egyháznak szolgálnia kell. Természetesen ez is nagyon fontos. Azonban az egyház (s ez általában minden keresztény felekezetre igaz) ritkábban gondol úgy a sérült emberekre, mint a közösség, a gyülekezet aktív, szolgálni tudó és akaró tagjaira. Jó volna, ha az egyház ebben is példát tudna mutatni a társadalomnak. Üzenet értékű lenne az is, ha evangélikus egyházunk a középületek (a törvény szerint az egyházi épületek is ide tartoznak!) jövő év végéig esedékes akadálymentesítésében is élenjárna. Az idei év, a fogyatékos emberek európai éve különösen is aktuálissá teszi ezeket a problémákat. Egy ilyen alkalom lehetőséget ad arra, hogy keresztény közösségben is gondolkodjunk, beszélgessünk ezekről a kérdésekről. Ezért a fogyatékos emberek és szervezeteik nevében arra szeretnénk kérni minden lelkészt és gyülekezeti tagot, hogy a világnapot, december 3-át megelőző vagy az azt követő vasárnapon igehirdetés, imádság keretében vagy más módon külön is gondoljanak a társadalomban és az egyházban élő sérült emberekre. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége Felekezeti Munka- csoportja nevében Ittzés Ádám / Kiállítással a feledés ellen Egy halk szavú poéta emlékezete A Petőfi Irodalmi Múzeum megtisztelő feladata az, hogy a méltatlanul elfelejtett költőket, írókat megismertesse a közönséggel - mondta a múzeum igazgatóhelyettese. Csorba Csilla. Sajnos Szép Ernő is az elfeledett költők közé tartozik. Sokan már a nevét sem ismerik, a hivatalos tananyagból is kimaradt. Pedig saját korában igen népszerű volt, műveit szívesen olvasták, színműveit jó néhányan megnézték. Halálának 50. évfordulója alkalmából a Petőfl-múzeum egy kiállítással tiszteleg emléke előtt. Szép Ernő 51 kötetet írt, de közülük ma már csupán kettő kapható. Nem volt politikus alkat, nem szeretett szerepelni. A nagyváros tülekedése, zaja taszította, félrehúzódott, elrejtőzött az emberek elől. Sokan úgy vélik, gyermeki lelkületű, jelentéktelen ember volt. A kiállítás ezt a téves nézetet kívánja eloszlatni. Mint a lelkes ifjú rendező, Cséve Anna Móricz-kutató elmondta, Szép Ernő észrevette a költészetet a mindennapokban, az egyszerű dolgokban is. Képi látásmódja bizonyára összefügg rajztehetségével. Ifjúkorában sokáig festőművésznek készült. Cséve Anna szorgalmasan felkutatta Szép Ernő számos kiadatlan rajzát, köztük az önarcképét, valamint a szív alakú arcokat. A gondosan összeállított kamarakiállítás még Hermann Lipót és más jeles festők róla készült festményét is a látogatók elé tárja. „Magasan szálló S” - ez a tárlat alcíme, amely egy írásából származik, és nevének első betűjét jelzi, másrészt a papírhajtogatás vagy. a selyemsimogatás hangját idézi fel. Ezért a kiállítás látványképét úgy készítették el, hogy selymeket valamint papírdarabokat tettek ki egymás mellé, amelyet szabad, sőt ajánlatos megsimogatni, s amelyeknek simítása az s hang susogását kelti. Szép Ernő művészetének elismertségét bizonyítja, hogy a Nyugat köréhez tartozott, éppen ebben a rangos lapban tűnt fel első verseivel. Baráti szálak fűzték Ady Endréhez és Nagy Endréhez. írásai fdozofikus jellegűek. A mindennapokban látottak felett elmélkedik, és igen komoly gondolatokat vet fel a teljesen hétköznapi eseményekről is. Nagy megértéssel, beleérzéssel és ro- konszenvvel ábrázolja az elesettek, a szegények világát. Finom gúnyolódásai gyermeki csodálkozással párosulnak, és egyéni színt adnak müveinek. A sajátos pesti humort alkalmazza, kifejezései is pestiesek. Ennek az életszemléletnek mintegy sűrítményei híres kabarészámai és színművei, melyek nagy sikert arattak a korabeli nézők között. A remek kiállítás januárig tart nyitva. Érdemes megtekinteni. Berényi Zsuzsanna Ágnes Kopjafa cserkészek emlékére Az ózdi 22. számú „Vas” Cserkészcsapat otthona az evangéli- kus parókia épületében található. Itt tartják összejöveteleiket és különböző rendezvényeiket. Az egyik csapatgyűlés alkalmával a nyár folyamán Széplaki Béla ny. tanár, cserkész segédtiszt és Araczky György egykori kohászati dolgozó (ugyancsak segédtiszt) azzal a javaslattal állt elő, hogy állítsanak kopjafát az ózdi és Ózd környéki cserkészek emlékére. Az ötlet támogatásra talált a tagság körében, s hamarosan kezdetét Vette a megvalósítás előkészítése: a kopjafa megtervezése, helyének kijelölése, a szükséges engedély beszerzése stb. Az elképzelés halottak napjára valóra vált. A kopjafát — mely az élőket az örökre elment cserkészekre emlékezteti - a Gyáritemetőben állították fel. Kerékgyártó Mihály I f
