Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)
2003-11-30 / 48. szám
6. oldal 2003. NOVEMBER 30. Elnémított harangszó Egy délután fellapozom az egyik országos napilapot. Öles betűkkel szedett cím kerül szemem elé: Mégsem épül templom Kanizsán. Történt ugyanis, hogy kicsiny hazánk egyik tengerentúlra szakadt római katolikus fia egy templomot akart adományozni a nagykanizsai plébániának. A jelentős összegből egy lakótelep közepén helyi építész tervei alapján, helyi munkások által épült volna fel Isten háza. A paneltömb lakói azonban aláírásgyűjtéssel az utolsó pillanatban megakadályozták az építkezést, mondván, hogy a nagy forgalom és a rendszeres harangozás zavarja majd a környék nyugalmát. Első reakcióm: hangosan felnevetek. Bárcsak rendszeresek lennének a forgalmi dugók az istentiszteletre igyekvő hívők nagy száma miatt! Utána viszont elkeseredem. Egy lakótelepnyi ember nem örül annak, hogy új épületet kapnak. Méghozzá ingyen. Hogy városuk látnivalóval, egy helyi művész alkotásával gyarapszik, ráadásul mindez hónapokon át megoldaná a munkanélküliséggel sújtott lakótelepen élő családok számára a mindennapi kenyér gondját. Leginkább pedig az keserít el, hogy egy évezreddel államalapító királyunk uralkodása és másfél évtizeddel a rendszerváltás után nincs igény az egyház jelenlétére, az ige hirdetésére. Romániában több tucat templomot építenek egyszerre. Barátaim elmesélése szerint a krakkói várban kihangosítva szól vasárnaponként a dómbéli misén mondott prédikáció: máshol pedig a faluközösségek évekig gyűjtenek az első harangra. Eközben néhány tömbház népe a decibelértékre hivatkozva megvétóz egy templomépítést. A panellakások bekábelezett szobáiban, a tévékészülékek csatornáin éjjel-nappal érkezik a világ zaja. Minden szinten hangosan zajlik az élet. Szűrés nélkül érkezik be belső szobánkba is a szenny, a békétlenség és a gyűlölködés hangja. Gépek zúgása, készülékek bömbölése, emberek orditozása mellett egyes helyeken már nem fér el az ige. A szelíd szavú Jézus száját fogják be egy negyvenezres nagyvárosban. Pont azét, aki egyedüliként képes arra, hogy az embert kiemelje - a szó szoros értelmében is - a szürke betonrengetegből. Aki békéjét hagyta ránk, hogy menedékünk és megnyugvásunk legyen. Hogy mit tehetünk? Azt, amit a város plébánosa: nem nyugszunk bele, de tudomásul vesszük a lakótelep döntését. A templom hamarosan felépül egy másik városban. Az adományozó döntése értelmében pár hónap múlva a közeli Zalakaroson szól az új templom harangja, Nagykanizsán meg egy régi épületből alakítanak ki egy kis gyülekezeti házat. A mi feladatunk pedig az, hogy imádkozzunk azért, hogy egy kicsit távolabbról és harang nélkül is meghallják a hívást a paneldobozok „ csendjében ” lakók. Milyen jó, hogy a Szentlélek munkája nem decibelben mérhető! László Jenő Csaba Isten kérdez V Igehirdetés-sorozat 2003. december 3—7-ig (szerdától vasárnapig) a győri evangélikus Újtemplomban (Külső Baross u. 77.). Igét hirdet: Ittzés István érdi evangélikus lelkész 1. Szerda 17.30 Hol vagy? Hol vannak isteneid? lMóz 3,8-13 Jer 2,28 2. Csütörtök 17.30 Kinek mondasz engem? Mt 16,13-17,21 3. Péntek 17.30 Hiszed-e ezt? Jn 11,17-27 3. Szombat 17.30 Akarsz-e meggyógyulni? Jn 5,1 9 4. Vasárnap 10. Szeretsz-e engem? Jn 21,15-19 5. Vasárnap 16. Kit küldjék el? Ézs 6,8 Szóban vagy írásban felteheti kérdéseit, melyekre az alkalmak végén a lelkész úr válaszol. Kedves testvérünket szeretettel hívjuk és várjuk! n, Hozza el rokonait, barátait, ismerőseit! f Isten iránti hálával tudatjuk, hogy megjelent az Izsóp ének- és zenekar „Karácsony éj” című lemeze. Megvásárolható az evangélikus könyvesboltban, a Huszár Gál könyvkereskedésben, valamint postán megrendelhető a pilisi evangélikus gyülekezet címén (2721 Pilis, Kossuth L. u. 34. Tel.: 06-20-464-4595). LEMEZBEMUTATÓ KONCERT Az IZSÓP ének- és zenekar 2003. december 7-én, vasárnap 15.00-kor lemezbemutató koncertet tart a pilisi evangélikus templomban. Igét hirdet: Gáncs Péter püspök. Mindenkit szeretettel várunk. MISSZIÓI ' ÉS EVANGÉLIZÁCIÓS NAPOK Várpalota, 2003. december 12-14. „íme, most van a kegyelem ideje! íme, most van az üdvösség napja. ” (2Kor 6,2b) December 12., péntek Evangélizáció 1. - íme, most van a kegyelem ideje Helyszín: evangélikus templom Várpalota, Thury György tér 1. Időpont: 17 óra December 13., szombat Polis misszió - Most van... Helyszín: Jószerencsét Műv. Ház - színházterem. Időpont: 17 óra December 14., vasárnap Most van az üdvösség napja Helyszín: evangélikus templom Várpalota, Thury György tér 1. Időpont: 10 óra Orgonakoncert Vendégünk: Nyíró Gábor orgonista. Helyszín: evangélikus templom Várpalota, Thury György tér 1. Időpont: 16 óra Szervező: Várpalotai Evangélikus Egyházközség, 8100 Várpalota, Thury György tér 1. Tel./ fax: (88) 582-240. E-mail: varpalota@lutheran. hu Bármilyen hihetetlen is, a Mevisz idén ünnepli megalakulásának 15. évfordulóját. Ezért 2003. december 13-án, szombaton 15 órától hálaadó alkalmat tartunk, amelyen megemlékezünk az elmúlt évekről, a régi táborokról és mindazokról, akik már előrementek. 18 órai kezdettel úrvacsorával egybekötött hálaadó istentisztelet lesz, melyen Fabiny Tamás hirdet igét. Az alkalom helyszíne a budahegyvidéki evangélikus gyülekezet temploma és gyülekezeti terme (Budapest XII. kér., Kékgolyó u. 17.). Mindenkit szeretettel hívunk és várunk! A Magyarországi Evangélikus Ifjúsági Szövetség (Mevisz) polgári szolgálatos munkakörbe keres fiatal, lelkes munkatársat. A polgári szolgálatos feladata: a Mevisz dolgozók munkájának elősegítése; szállítások szervezése és lebonyolítása. A heti 40 órás munkaidő a szállításokhoz és az irodai feladatokhoz van igazítva. Elvárásaink: érettségi bizonyítvány, B kategóriás jogosítvány, nagyfokú vezetői gyakorlat. Jelentkezés: Postai úton: Mevisz, 1085 Budapest, Üllői út 24. Tel./fax: 06-1/317-1671. E-mailen: mevisz@mevisz.hu Evangélikus Élet Otthonra lelt gyülekezet Egy olyan helyen, ahol ma templom épül, valami történik. Az a gyülekezet, amely indíttatást, erőt érez arra, hogy építkezésbe fogjon, s amely számára nem kérdés: megtöltik-e majd a hívek a falak közötti teret, nem egyszerűen bátor, hanem optimista és előrelátó is. Mert egy ilyen tetthez belső tűzre, lelkesedésre és külső jelekre van szükség. Budaörsön előbb gyülekezet épült, most templomot emelnek. Ennek apropójából dr. Krähling Jánost, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki tanszékének docensét, a most épülő templom tervezőjét, majd a Budaörsi Evangélikus Egyház- község fiatal, temperamentumos lelkészét, Endreffy Gézát kérdeztem.- Egy posztmodern korban az építész számára mennyiben jelent más feladatot egy templom megtervezése, mint bármilyen más épület megálmodása?- Kétségtelen, nehezebb megtervezni egy templomot, mint egy lakó- vagy irodaházat, mert az emberek úgy érzik - és ezzel én sem vagyok másképp , hogy egy templom az örökkévalóságnak épül. A kérdés mindig az: hogyan lehet megtervezni Isten házát úgy, hogy az időtlen legyen, elszakadjon a kor építészeti divatjaitól, tendenciáitól, igényeitől.- Milyen építészeti stílus fedezhető fel a budaörsi templomon?- Nem könnyű ma építészeti stílusról beszélni. Míg Budaörs külterületén a multinacionális bevásárlóközpontok a posztmodern kor külső jegyeit hordozzák, és a high-tech stílus hódít, addig az óváros egy klasszikus épülettel bővül. Ezzel az utca másik oldalán található barokk katolikus templommal hangban a város arculatának egységét érjük el. Az épület ságot is figyelembe véve a fűtést a lábtartókban helyeztük el. Igaz, ennek van hátránya is, hiszen így a padok sajnos nem mozgathatók.- Hogyan sikerült megteremteni a külső és a belső tér közti harmóniát?- A budaörsi templom alapvetően téglából készül. Az evangélikus építészetben a tégla használatának már régóta megvannak a hagyományai, gondoljunk csak a Sándy Gyula által tervezett épületeinkre. az ajándékba kapott 40 darab szék elégnek tűnt. Az évek múltával azonban további hatvan széket vásároltunk. A közel száz férőhely a vasárnapi alkalmakon elég, de a terem így zsúfolt, levegőtlen, ennyi ember számára már nem elegendő nagyságú.- Szolgálata során milyen gyülekezetépítési koncepciót tart szem előtt?- Anélkül, hogy fontossági sorrendet állítanék fel közöttük, négy pillér jut eszembe: a hittanoktatás, a látogatás, a munkatársak szolgálatba állítása és az imádkozás. Ez a közösség bizonyíték arra, hogy a gyülekezet építését nem lehet felülről kezdeményezni. Nálunk például az istentisztelet ideje alatt megoldatlan volt a gyermekmegőrzés. Három-négy éve imádkoztam már azért, hogy a gyülekezetünkből önként, szívből vállalkozzék valaki erre a feladatra. Aztán egyszer csak három pedagógus jelentkezett, hogy szívesen segítenének ebben a szolgálatban. Mondtam is nekik: „Jaj, de jó, már régóta gondolok rájuk, konkrétan, személy szerint.” Egészen más lett volna, ha én kérem meg őket. Azóta valóban gyarapodtunk. Az új templomtehát a hagyományokat és a városépítészeti kontextust figyelembe véve készül, ugyanakkor anyaghasználatában - amennyire lehet - modem.- Amikor belépünk egy templomba, rendszerint alaposan szem ügyre vesz- szük a mennyezetet, a falakat, az oltárteret, a belső berendezési tárgyakat. Milyen szimbólumokkal találkozhatunk majd az új hajlékban?-Az épület egyik sajátosságát a különleges fényszimbolika adja. Az ablakok és a szentély kialakításakor ügyeltünk arra, hogy a fény ne szemből érkezzen. Ez alól a szentély felett elhelyezett ablak kivétel. Itt a fény a Jelenések könyvéből jól ismert hétpecsétes könyvön trónoló, keresztet hordozó bárány képén keresztül áramlik be a fény az épületbe.- Egy templom építésénél egyre inkább szerepet játszik a praktikusság, a rendelkezésre álló tér gazdaságos kihasználtsága. Mennyiben igaz ez az épülő templom esetében?- Természetesen egy templom tervezésénél is a 21. század elvárásai szerint kell megfogalmazni és megvalósítani az igényeket. Mi például gondoltunk a mozgássérültek akadálymentes bejutására, illetve a templomtér mellett még egy közösségi kiszolgáló tér kialakítására is. Ez a helyiség az emeleten található, a karzathoz kapcsolódik, és elsősorban hittanterem ként funkcionál, illetve vasárnaponként a kisgyerekes családok egy kivetítő segítségével e helyütt követhetik mindazt, ami a földszinten zajlik. Ezenkívül fontosnak tartom, hogy legyen egy olyan terem is, ahol az emberek az isten- tiszteleti alkalmak után találkozhatnak, beszélgethetnek. A praktikussághoz tartozik még, hogy a gazdaságosA belső architektúrában is a tégla dominál. A faborítású, az ókeresztény korban is használatos mennyezet szintén harmóniát teremt. *- Lelkész úr! Mikór fogalmazódott meg először a gyülekezetben a templomépítés szándéka?- A budaörsi presbitérium a kilencvenes évek közepén alakult meg. Ez annak a két-három családnak köszönhető, akik személyesen mentek el a családokhoz, és felkutatták, majd meglátogatták az evangélikusokat. Ekkor még a református templomban tartották alkalmaikat. Ideke- rülésem évében, 1996-ban már olyan címlistát tarthattam a kezemben, amelyet jól tudtam használni a gyülekezet szervezésénél. Ebben az időben már konkrét igény mutatkozott egy saját templom építésére.- Egy lelkész szolgálata során sokszor azt tapasztalja, hogy a munkája visszhang nélkül marad. Budaörsön ez a visszajelzés, úgy tűnik, nem maradt el, hiszen a gyülekezeti terem kicsinek b i z o - nyúlt. ba ezért is terveztünk egy hittantermet, amelynek hangszigetelése - remélhető- - lehetővé teszi azt, hogy az isten- tisztelettel párhuzamosan vasárnapi iskolát tartsunk.- Említette a munkatársak kiemelt szerepét. A gyülekezet életét ők teszik elevenné. A hívek is minél inkább jelen vannak, annál inkább sajátjuknak tekintik a közösséget. Mennyiben igaz ez a templom építésénél?- Mindannyian tudjuk, hogy a lelkész munkája rettentően sokrétű. A gazdasági, személyi kérdések, a programok prioritásának megtalálása, a szervezés, az adminisztráció, az épületek ügyének vitele, az alapítvány kezelése mind-mind olyan feladat, amelyet nem csupán a lelkésznek kell végeznie. Munkám kezdetén egy munkatársi gárda kialakítását tűztem ki célul. Fontosnak tartom, hogy a gyülekezeti munka hátterének biztosítását fel tudják vállalni a laikusok, olyanok, akik rendszeres templomba járók, és egy- egy speciális területhez értenek, például jogi vagy gazdasági kérdésekben tudnak segítséget nyújtani. Azokra a posztokra gondolok, amelyek a világgal való kapcsolattartás miatt lényegesek. Ehhez tartozik a jó, testvéri munkamorál is. Ezen mérhető le ugyanis a gyülekezet nagykorúsága. Ugyanakkor azt is el kell mondanunk, hogy nem a templom építése és használatba vétele fog bennünket összehozni, hanem az ige. Én ezt megtapasztaltam. Mert nincs olyan érdek, amely az embereket hosszú időn keresztül össze tudná tartani, lelkesedésre tudná bírni. Egyedül a közösség megtartó ereje és a Szentlélek képes erre. (A Budaörsön épülő templom szentelése 2003. december 21- én lesz.) HHO f
