Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)
2002-08-25 / 34. szám
Evangélikus Élet 2002. AUGUSZTUS 25. 5. oldal Mit keres az egyház Johannesburgban?! A KIÉ egyik szervezetének Bagolyirtáson tartott konferenciáján megállapítottuk, hogy - első látásra - nem sokat. Mihelyt azonban megvizsgáltuk, hogy a helyesen értelmezett környezetfenntartás és világkertművelés eminens keresztyén-keresztény kötelesség, boldogan és helyeslőén vettük tudomásul, hogy nemcsak esetleg, hanem kötelességszerűen kell jelen lennünk ezen a világméretű környezeti rendezvényen a dél-afrikai Johannesburgban. Itt gyűlnek ugyanis össze augusztus végén azok a szakértők, akiknek az a feladata, hogy megvizsgálják: a Rio de Janeiró-i világkonferencián elfogadott, a fenntartható fejlődésre vonatkozó nyilatkozat és program mennyiben valósult meg. A szeptember közepéig tartó együttléten szeretnének most valósághű képet kapni a továbblépés lehetőségeiről. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Stratégiai Főcsoportja vezető szerepet tölt be e munka hazai előkészítésében. Vállalták, hogy a világtalálkozón Rio+10 „az egyházi véleményben megfogalmazott gondolatokra tekintettel” képviselik a magyar álláspontot. Személyesen nincs módunk ezt megtenni (kiküldetési pénzek hiánya miatt), azonban a témakörrel foglalkozó bizottság elhatározása nyomán megjelennek szempontjaink a nagy nemzetközi találkozón. A Rio+10 társadalmi szintű előkészítésére a Magyar Tudományos Akadémia adott helyet a közelmúltban. Láng István akadémikus, akadémiai környezeti vezetőhelyettes, Vida Gábor akadémikus, az előkészítő bizottság tagja, a Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesületének tiszteletbeli elnöke, valamint a Fenntartható Fejlődés Főcsoport- főnökségének vezetője felkérték a Jézus Testvérei Ökumenikus Diakóniai Rendet, hogy fogalmazza meg a fenntartható fejlődés megvalósítását célzó, a szélesebb körű bevezetés elősegítését szolgáló egyházi véleményt. A munkatársak örömmel vállalták e feladatot, és Széchey Béla József apát vezetésével - dr. Mester Júlia és dr. Simó Endre aktív részvételével - elkészítették mind az előzetes, mind a végleges javaslatot. Úgy tartják, hogy a kozmikus, ezen belül a földi lét fenntartása, jövőképes fejlődésének a biztosítása valamennyi ember közös ügye. Az egyházak készek együttmunkálkodni mindazokkal, akik a Föld sebeinek begyógyításában hajlandók részt venni, és Krisztusra tekintve átnyújtják az egyes embereknek, sőt a társadalom egészének a pohárnyi, és ha a települések ellátásához is szükséges, akkor az édesviz-tárolónyi vizet. Munkájuk során kiemelkedő római katolikus, református, baptista és evangélikus egyházi személyiségek anyagait is felhasználták, Sümegh László, a Szent Margit Gimnázium nyitott szívű és nagy tudású fizikus igazgatójának védőszárnyai alatt. Nagy biztonságot jelent számukra az a tény, hogy a fiatal felnőttek friss gondolkodású generációja is élénk figyelmet fordít e témára, és hatékonyan támogatja annak kibontását és megvalósulását. Sz. B. J. FIACAT-szeminárium és Kongresszus Dakarban Ez év július 28. és augusztus 4.-e között rendezték meg a FIACAT - főként afrikaiaknak szervezett - szemináriumát az „Afrikai kultúra és a küzdelem a kínzások ellen ” összefoglaló témában, majd pedig ugyanezen szervezet világkonferenciáját. Mit is takar a FIACAT rövidítés? Magyarul: az ACAT-ok, azaz a Keresztények Akciója a Kínzások (és a halálbüntetés) Megszüntetéséért országonkénti szervezeteinek Nemzetközi Szövetsége. Ehhez ma 33 országban működő ACAT szervezet tartozik Afrikából, Ázsiából, Észak-, Közép- és Dél-Ameri- kából, és természetesen Nyugat- és Közép-Kelet- Európából. Az egyes országokban működő ACAT-mozga- lomhoz olyan elkötelezett keresztyének-kereszté- nyek csatlakoznak, akik hitüket komolyan véve tenni is akarnak azért, hogy az egyetemes emberi jogok érvényesüljenek, hogy senkit se érhessen hántás, kínzás, és küzdenek azért, hogy a halálbüntetést mindenütt eltöröljék. (Tudvalevő, hogy az ENSZ- nek, az Európai Uniónak, sőt természetesen az Egyházak Világtanácsának is van hasonló célból létrejött és hasonló feladattal foglalkozó részlege). Az aktív hívők ezen csoportjához való csatlakozásnak nincsenek felekezeti határai. Igaz ugyan, hogy a nemzetközi elnökségben a katolikusok többségben vannak; de ez bizonyos értelemben természetes is, hiszen az ACAT-ok katolikus többségű országokban jöttek létre, és működnek igen jól. (De például az anyagiakért felelős francia mérnök református, hasonlóképpen az afrikaiakat képviselő kongói jogászhoz.) A szemináriumot és a kongresszust tehát Szenegál fővárosában, Dakarban tartották meg. Az előbbit mintegy száz résztvevővel, az utóbbit csak alig hetvennel, hisz egy-egy országot csak legfeljebb ketten képviselhetnek a FIACAT alapszabálya szerint. A volt szocialista országokból összesen csak hárman voltunk: egy delegátus Albániából, egy Romániából és e sorok Írójának személyében egy Magyarországról. Ezekben az országokban ugyanis még igen gyengék az úgynevezett civil szervezetek, és az egyházakban sem úgy mennek a dolgok - ebből a szempontból legalább is mint Nyugat-Euró- pában, vagy a világ bármely más részén. Elgondolkoztató, még inkább tettekre sarkalló, hogy még Afrikában is működőképesebbek az egyházi egyesületek, mint nálunk. (Ilyenkor joggal lehet a kommunizmusra hivatkozni: bizony az a rendszer tette tönkre a virágzó egyesületeket, mozgalmakat stb.) A FIACAT-szeminárium és -kongresszus két nyelven zajlott: franciául és angolul (az afrikaiaknak is ez a közös nyelve, hisz a sok törzsi nyelv helyett egyszerűbb egyet használni az oktatásban, az adminisztrációban és a közéletben, még akkor is, ha ez a volt az egykori gyarmatosítók nyelve.) A Magyar ACAT „Hittel az erőszak minden formája ellen” Egyesület ez év október 19-én tartja hazai konferenciáját Nyíregyházán. Jelentkezni az alábbi cimen lehet: „Irgalmas Samaritánus” Gy. Sz. M. K. 4400 Nyíregyháza, Kazinczy u. 4. Hadházy Antal KYMTICE Roiftjva SZA10XKA RUOABÁm 7 Bá r*** IMAVSKÁ szentsimon Az utak „vándorai” bizonyos helyeken szokatlan jelzőtáblával találkozhatnak. Felirata: „Gótikus út”. A Szlovákiai Idegenforgalmi és Műemlékvédelmi Hivatal néhány évvel ezelőtt kezdett ezzel az elnevezéssel turistautak szervezésébe — Phare-támogatással. A turistaút kezdetben csak a Szepesség területét foglalta magába, de 2001-ben kiterjesztették az egykori Dél-Gömör és Kishont területére is. Az útvonalat már korábban táblákkal jelölték meg a szlovák részen. Ennek folytatásaként a Sajó-Rima Eurorégió közreműködésével a magyar részen is Gótikus út feliratú táblákat helyeztek el. Röviden: a „Gótikus út” a Rimaszombati járásban és Borsod-Abaúj-Zemplém megyében mutatja be a gótikus egyházi és világi műemlékeket, régi mesterek festményeit, művészi alkotásait, Szlovákia és Magyarország határ menti területének egy részén. A „Gótikus út” Bánrévénél lépi át a határt, és onnan kétfelé ágazik, Szentsimon és Putnok irányába. ’Mmgptvm Az olvasónak feltűnhet, hogy míg az út - előző lapszámunkban ismertetett - szlovákiai szakaszán az érintett templomok szinte kivétel nélkül evangélikusok voltak, addig a mai' Magyarország területén található gótikus templomokat a katolikus vagy a református egyházközségek használják. A Gótikus út magyarországi útvonalán a következő műemlékek látogathatók meg: rális díszű festett kazettás famennyezet fedi. Rudabánya. Az egykori virágzó bányaváros egyetlen helyben fennmaradt emléke a mai református templom. Az eredetileg egyhajós templom keleti részét lebontották, és a templom aránylag épen maradt nyugati harmadát a lehetőségek szerint helyreállították. így nyerte el mostani töredékes alakját. Látható a befalazott ablak a déli oldal szélén, jellegzetesen liliomos kőkerete kettős osztatú. A déli falon két falkép, két női szentet ábrázoló töredék található: a bal oldali Szent Zsófia, a jobb oldali Szent Ilona. Különösen értékesek a népi motívumokkal díszített imádkozópadok és a templom kazettás mennyezete, mely 11x10 táblából áll és 1664-65-bő! való. Szalonna. A község kultúrtörténeti érdekessége a református tempnyei között XVI-XVII. századiak is találhatók. A templom mellett galériás tor- nyú fa harangláb áll, barokk stílusú, 1765-ben ácsolta Varga András. Rakacaszend. XII. századi román stílusú templom látható a településen, barokk bővítéssekkel, 1657-ből származó festett, kazettás famennyezettel. A XIII. században egy nagyobbat építettek hozzá, a régit pedig kápolnának vagy sekrestyének használták, s a XV. századig temetkeztek is bele. A XVI. században, amikor a falu lakossága protestánssá lett, az oldaltermet raktárnak használták, majd 1816-ban lebontották. Az ikertemplomot az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség szakemberei az 1970-es években tárták fel, és állították helyre. A templom deszkamennyezetén bevésett geometrikus és növényi díszítések láthatók. A festett díszítőmotívumok a XIX. században kerültek a helyükre. A freskók témái: az angyali üdvözlet, valamint magyar királyok, próféták és szentek alakjai. Tornaszentandrás. Az ikerszentélyes fORMASZENTANORÁS RAKACASttNÖ Uyrin lom. A szentélyt alkotó LttMMC Kuanctercfla Ó z d - Szentsimon. A román kori ere detű templomot a XIV. században bővítették gótikus stílusban a mai alakjára. Ekkor bővült a szentéllyel, és a hajó nyugati vége fölé az oromzatból kiemelkedő, nyolcszö- gü torony épült. Belső terében 1423-ból származó értékes freskótöredékek maradtak fenn, amelyek Szent György harcát, a királyok imádá- sát Szent Józseffel, valamit a kálvária nagyméretű kompozicióját ábrázolják, mely rokonságot mutat a pelsőci freskókkal. A hajót gazdag növényi és fíguGótikus út Szlovákia rimaszombati járásában és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kerek templomot valószínűleg még a XI- XII. században építették, ezt bővítették ki a XIII. században a négyszögletes hajóval, s a festmények is ebből az időből származnak. Amikor a reformátusoké lett a templom, a festményeket lemeszelték. Ezeket az 1970-es évek műemléki helyreállítása során tették ismét láthatóvá. A templom színes famennyezetet és karzatot kapott 1777-ben. Úrasztali edéromai katolikus templom a XII. századból származik. A templom eredetileg román stílusú. Az értékes gótikus, bibliai témájú freskók töredékei a XIV. századból származnak, amelyek az utolsó ítéletet, a szent családot és az angyali üdvözletét ábrázolják. Ekkor - a XIV. században - kerül a falu a Bebek család birtokába, akik kifestették a templomot és az ikerszentély elé szárnyas oltár került. A szentély déli oldalán festett, népies, barokk szószék látható. Vizsoly. Eredetileg román stílusú, a XIII. századból származó református templom. A belső terében található román és gótikus freskótöredékek Szent Ilonát, Szent György és a sárkány harcát, az angyali üdvözletét és a Vir Dolorumot ábrázolják, illetve a templomban van kiállítva a Vizsolyi Biblia eredetije is. Kerékgyártó Mihály t * k V Dévai György Felvételei
