Evangélikus Élet, 1993 (58. évfolyam, 1-52. szám)
1993-05-16 / 20. szám
Evangélikus Élet 58. ÉVFOLYAM 20. SZÁM 1993. MÁJUS 16. HÚSVÉT UTÁNI ÖTÖDIK VASÁRNAP ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP ÁRA: 18 Ft „Nem az én igazságomra, hanem a te véghetetlen jóságodra támaszkodva járulok eléd imádságomban, Istenem. ” Luther A TARTALOMBÓL HOGYAN IMÁDKOZZUNK? I A 34. EURÓPAI MAGYAR EVANGÉLIKUS IFJÚSÁGI KONFERENCIA — „NE FÉU TE KICSINY NYÁJ..." Fórum az evangélízáció kérdéseiről A maga nemében példátlan megbeszélést tartottak a kispesti Baptis, ta Gyülekezet imaházában a lelki ébredésért ma is felelősséget érző evangélizációs munkások f. év ápri- 1 lis 23-án. - Az alkalmat a Magyarországi Egyházak Országos Oku. menikus Tanácsa nevében Dr. Béna Zoltán főtitkár rendezte. Célja az volt, hogy a múlt felmérésével, új feladatok meglátásával kölcsönösen segítsék egymást a tagegyházak és az e szolgálat iránt különös fele' lősséget érző igehirdetők. Evangélikus részről is hangzottak el beszámolók: Csepregi Béla, Pintér Károly, Sztojanovics András és dr. Hafenscher Károly előadásá, ban. - A bevezető áhítatot dr. Pásztor János református teológiai tanár tartotta, a következőkben I három szakaszban tekintették át i 3Z evangélízáció szolgálatát: az i 1945-48 évek közötti ébredés tal nulságai, az 1949-87 közötti evangélizációk, különös tekintettel az 1956 és 1976 utáni évekre, majd az 1987 után folyó evangélízáció tapasztalatai kerültek elő. Délután paneldiszkusszió folyt a tagegyházak hivatalos delegátusai vezetésével. Az említett evangélikus szolgálókon kívül beszámoltak még: Ablonczy Dániel, Kovács Géza, id. Kádár Ferenc, dr. Hecker Frigyes, Cseri Kálmán, Révész Árpád. Négy tagegyház képviselői voltak tehát jelen: a vendéglátó baptista, a metodista, a református és az evangélikus egyház nevében. Megfigyelőként az unitárius egyház is képviseltette magát. Noha a résztvevők jól tudták, hogy a lelki ébredés ügye Isten kezében van és az Ó Szentlelke fúj, ahová akar, mégis buzgóbb könyörgésre, átgondoltabb és szervezettebb evangélizációs munkára szólították fel egymást. - Világunkban, amikor az ökumenikus légkör elhidegüléséről szoktak beszélni, üdítő és bátorító jelenség volt ez a közös értékelés, gondolkodás és együtt könyörgés. Várjuk a folytatást! HK A Budapest XII. kér. Szilágyi E. fasor 24. szám alatti IMAHÁZ FELSZENTELÉSÉT 1993. május 30-án, pünkösd vasárnap du. 4 órakor végzi Szebik Imre püspök. Minden érdeklődő testvérünket szeretettel várja az Északi Evangélikus Egyházkerület Elnöksége és a Budavári Evangélikus Egyházközség Elnöksége Osztrák, magyar, cseh és szlovák egyházi találkozó Bécsben Az Osztrák Katolikus-Protestáns Vegyes Bizottság április 16-án és 17-én tartotta 75. jubileumi ülését Bécsben, a neuwaldeggi kastély katolikus konferenciaközpontjában (Bildungshaus). Az ünnepi alkalomra meghívást kaptak a szomszédos magyar, cseh és szlovák protestáns és római katolikus egyházak képviselői is. A tanácskozás behatóan foglalkozott Ausztria, Magyarország, Szlovákia és Csehország római katolikus és protestáns egyházainak mai helyzetével, a közöttük lévő ökumenikus kapcsolatokkal, valamint az egyházak és az állam közötti viszony legfontosabb, mai kérdéseivel. A Vegyes Bizottság elhatározta, hogy javaslatot tesz a négy szomszédos, történelmileg is sok szállal összefűzött ország egyházainak szorosabb együttműködésére, állandó tapasztalatcseréjére és gyakorlati egymást-segítésére a jövőben. A négy ország katolikus és protestáns egyházainak ezen a találkozóján magyar egyházi részről Mayer Mihály pécsi római katolikus megyéspüspök és dr. Nagy Gyula ny. evangélikus püspök vettek részt. ngy EGYÜTT - EGYMÁSÉRT Május 22-én de. 10 órai kezdettel tartjuk Pápán az evangélikus gyülekezetben a Vili. területi ökumenikus asszonytalálkozót. Minden érdeklődőt a környékről is hívunk szeretettel: ökumenikus Női Bizottság Program: Nyitó áhítat: IMóz 4,1-15. Előadás: Közös jövőt tervezünk és növekvő feszültségek között élünk Csoportos megbeszélések témái: 1. Társadalmi feszültségek (Lk 5,27-32) 2. Különböző erkölcsi normák (Jn 8,1-11) 3. Nemzetiségi ellentétek (Lk 9,51-56) 4. Vallási türelmetlenség (Jn 9,1-41) 5. Férfi és nő (Jn 4) Úrvacsorái istentisztelet: Gál 3,28. ARTIKULÁRIS NAP 1993-BAN NEMESCSÓN Százlizenkét évvel ezelőtt a Soproni országgyűlés adott engedélyt a nyilvános vallásgyakorlásra a nyugati és északi országrészben az evangélikusoknak. Ezt a korszakot a gyászos évtized (1670-81) előzte meg, amikor lelkészek, tanítók és gyülekezetek súlyos szenvedéseket viseltek hitükért, vallásuk gyakorlásáért. Az 1681. évi 26. törvénycikk megyénként két-két helyen engedte meg a nyilvános vallásgyakorlást, vagyis csak ezeken a helyeken lehetett templomba menni, igét hallgatni, úrvacsorát venni. Ilyen hely volt Nemesdömölk és Nemescsó Vas megyében. Nemeskér és Vadosfa Sopron megyében. Ez a négy hely ma is rendelkezik szép templomával. Eddig csak Nemeskéren tartottunk Artikuláris Napol, most technikai okokból a helyszínt át kellett tenni Nemescsóra, hogy el ne maradjon az emléknap. Érdemes volt! Zsúfolásig megtöltötték a templomot a huszonkét gyülekezetből jött vendégek, Sopron-Kőszeg-Szombathely vonalától a Duna vonaláig, Budapest-Józsejváros sőt Veresegyháza gyülekezetéből is voltak vendégek. Ausztriából Orszigetröl jöttek evangélikusok a délutáni ünnepélyre. így lett ez az immár második artikuláris gyülekezet „evangélikusok kedves találkozási helye" ezen az áprilisi vasárnapon. A délelőtti istentiszteleten a 23. zsoltárról prédikált Szebik Imre püspök. Bevezetésben utalt az artikuláris helyek ősi helyzetére és kiemelte, hogy akkor is, most is nagy utakat tettek meg azok, akik szomjúhoztak az evangéliumra. A nyugtalan világban az egyetlen lehetőség: Isten. Itt ma átéljük a testvéri összetartozás és az Istenhez tartozás örömét. A zsoltárban személyes vallomás, imádság és bizalom jut kifejezésre. Ha jelen van életünkben Krisztus, tudunk bővelkedni és szűkölködni. Ma a felüdülést sokan csak arra értik, mennyi szabadság jár. De a lelkünket is fel kell üdíteni, és Isten közelsége üdíti fel. Az imádkozó hamarabb gyógyul. Fényt lát a sötétben, a halál árnyékának völgyéből Jézus az örökkévalóságba vezeti életünket. A bizalom pedig elfogadja, hogy Isten megteríti a szabadság és a kibontakozás asztalát. Az elmúlt negyven év után is asztalt készített nekünk és ma is megteríti az úrvacsora asztalát, hogy feloldozva menjünk tovább. Az Úr házában lakozás az életet jelenti nekünk, védettséget, oltalmat és elrejtettséget. Ebéd után a kezdésig bőven jutott alkalom a különböző gyülekezetekből érkezettek beszélgetésére. Ez külön ajándék volt. Az oltárnál Verasztóné Magyar Melinda, Szebik Imre püspök és Bálint László esperes A templomi ünnepélyen Bálint László esperes bizonyságtétele adott alaphangot. A 33. zsoltár alapján szólt. A vigasság helyére hívott a templomba. Sokan gondolják, hogy a templomba a bünbánat, a szenvedő arc, a fájdalmas tekintet való. Ez a zsoltár jókedvre, vigasságra, örömre, derűre biztat. Jó lenne ilyennek lenni nemcsak amikor ünnepet szentelünk, de minden napon. Isten cselekvése bőven ad rá okot, szeretete teszi lehetővé, hogy vigadjunk. Múlt, jelen és jövő mai vizsgálatánál lássuk meg Isten munkáját. Jézus keresztje jele mentő szeretetének. Verasztóné Magyar Melinda s.lelkész köszöntötte a helyi gyülekezet nevében az összegyűlteket, ő vette számba, honnan, hány gyülekezetből érkeztek. A múltba visszatekintést dr. Fabiny Tibor professzor előadása segítette. Említette az 1681. XXVI. törvénycikket, mint a becikkelyezett helyek (artikuláris) elindítóját, de vázolta az előtte történteket is. Bálint László esperes megnyitó áhítata az ellenreformáció idejét, a vasvári béke utáni nyomott hangulatot, a főurak összeesküvését, a Pozsonyi vértörvényszék munkáját, az egész „gyászévtized” keserveit. Thököly Imre fellépésére következett valamelyes enyhülés, és ezt a 2-2 becikkelyezett helyen engedett nyilvános vallásgyakorlat jelentette. Nemescsó abban az időben 176 lakosú, majdnem tiszta evangélikus község volt. Egy püspöki látogatási (canonica visitatio) jegyzőkönyvből tudjuk, hogy temploma rendezett volt, lelkésze pedig Aách Mihály tudós lelkész, akinek több énekét ismerjük és énekeljük. A Zengedező Mennyei Kar - Öreg Graduál - is az ő müve volt, de német és vend nyelven is szolgált. Neves tanítók is éltek itt a gyülekezetben. Ilyen volt pl. Kiss Péter, akit a győri iskolából hívtak meg. 1752-ben érkezett a gyülekezetbe Sartorius Szabó János. Érkezésekor éppen hatalmas tűzvész pusztított a faluban, munkáját újjáépítéssel kezdte. Később árvaházat létesített, megelőzve ebben a katolikusokat. A szeretetszolgálat nálunk is összekapcsolódott a pietista lelkészek buzgóságával. Sok könyvet írt, különösen a gyermekek nevelésével kapcsolatban. Szeniczey Bárány György és Vázsonyi Dr. Gustav Rcingrabncr burgenlandi szuperintendens előadását tartja, tolmácsol Meszner Ottó őrszigeti lelkész János közreműködésével lefordította Arndt János Igaz kereszténységét. A templom alatt 1738-ban épített kriptában pihennek csontjai. Kuzmics István vend tanító innen ment Surdra papnak, vend és szlovén nyelven írt müveket. Ez a gyülekezet végigszenvedte mindezeket az időket és megmaradt. A múlt képe után dr. Gustav Reingrabner burgenlandi szuperintendens a ma kérdéseit hozta elő, amikor arról szólt, hogy az egyházak úton vannak az új Európa felé. Európa kinyílt, szabadon választhatják emberek otthonuk helyét, törvények, vallás és rend nagyjából azonosak, egyes közepes országok kisebbekre szakadtak szét. Ugyanakkor új és radikális nacionalizmus születik. Hogyan talál a kettő egymásra? Gazdasági hatalmi törekvések mutatkoznak. Milyen Európa lesz a jövő Európája? Mi lesz az állammal, az egyházzal, kisebb nemzetiségi csoportokkal? Hogyan élhetünk együtt? Tovább megyünk a kritikus szolidaritás útján. Látni kell, ami történik és meg is érteni. Nem megváltoztathatatlanok az események. Jézus útja a szabadság és a felelősség útja. Nincs beváltható recept, a feladatok mind nagyobbak az egyház számára is. Gerhardt Pál énekével foglalta össze mondandóját a szuperintendens: Az Úrra bízzad dolgod... (342. ének 2. és 4. verse.) Zárszót mondott Szebik Imre püspök. Örömmel szólt a spirituális érdeklődés növekedéséről, a felnőttek kereszteléséről, konfirmációjáról, az istentisztelet-látogatás erősödéséről. Az iskolákról és az ifjúság közötti szolgálatról. Az ingatlanok ügyének rendezéséről, ami nem azonos a privatizálással. Óvott a csúsztatásoktól, melyekkel olykor a világi sajtó kezeli ezt az ügyet. A délelőtti istentiszteleten éppúgy, mint a templomi ünnepélyen szolgált a Soproni Gyülekezet Énekkara Weltler Sándor lelkész vezetésével és a Zenebarátok Szombathelyi Kórusegyesületének Énekkara, melyet Horváth Imre vezényelt. Az ünnepély végén a két énekkar közösen énekelte Mozart: Ave verum c. müvét. Az orgonát Szebik Attila orgonái Szebik Attila szólaltatta meg mindkét alkalommal. A rendezés munkáját a helyi gyülekezet vállalta, és kitünően oldotta meg. Köszönet ezért Verasztóné Magyar Melinda segédlelkésznek és férjének, de a presbitereknek is, élükön Sztrókay Attila felügyelővel. A nagyon jól sikerült Artikuláris Nap után felvetődött i terv. hogy a jövőben a négy artikuláris gyülekezet évenként váltogatva rendezhetné meg ezt az alkalmat, így egy nagyobb terület minden kisebb és nagyobb gyülekezete érdekelt lenne a testvérek összegyűjtésében és mind a négy gyülekezet „evangélikusok kedves találkozási helye” lehetne. Reméljük, megvalósul ez a terv! Tóth-Szöllős Mihály Munkamegbeszélés a délszláv segélyszolgálatról 1993. április 14-én a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat Tomaj utcai székháziban és Turbina utcai szociális központjában egynapos munkamegbeszélésen találkozott a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat Nemzetközi Védnöksége, Igazgató Tanácsa, valamint munkatársai. A megbeszélésen megvitatásra került a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat eddigi tevékenysége, különös tekintettel a hazai programokra, a nemzetközi gyorssegítség nyújtásra, valamint a menekültügy területén végzett munkára. Ugyancsak a megbeszélés témái volt a Magyar Ökumenikus Szeretszolgálat hosszú távú célkitűzései és tervei. Az Igazgató Tanács tagjai beszámoltak a Szeretetszolgálat felépítéséről és az Igazgató Tanács feladatköréről. A megbeszélés résztvevői voltak: Jacques Willemse, igazgató Dutch Interchurch Aid (Holland Protestáns Szeretetszolgálat) Nico Keulemans World Council of Churches (Egyházak Világtanácsa) Franz Schüle HEKS (Svájci Protestáns Szeretetszolgálat) Pfr. Mag. Ernst Glaeser, igazgató Diakonisches Werk für Österreich (Osztrák Protestáns Szeretetszolgálat) A megbeszélésen külön témaként szerepeltek a volt Jugoszláviába irányuló segélyezési programok, különös tekintettel az Egyházak Világtanácsa finanszírozásában küldött segélyszállítmányokra. A segélyek szétosztásában részt vevő szervezetek képviseletében a megbeszélésen jelen voltak Robert Pianka, az I0CC (Nemzetközi Ortodox Szeretetszolgálat) belgrádi képviselője, Béres Károly és Bú Anna a közelmúltban négy egyház (evangélikus, ortodox, metodista, református) támogatásával megalakult újvidéki segélyszervezet igazgatója ill. munkatársa. Mint köztudott, a Magyar Ömkumenikus Szeretetszolgálat a délszláv államokban nemzetközi együttműködés keretében igen jelentős segélyezési tevékenységet folytatott és folytat a közeljövőben is. A tanácskozás résztvevői találkoztak a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat alapító egyházainak képviselőivel is. A tanácskozást rövid időre felkereste dr. Hegedűs Lóránt püspök, a Református Zsinat lelkészi elnöke. Szólt a Magyar ökumenikus Szeretetszolgálat munkájáról, valamint a határainkon túl élő reformátusság életéről, különös tekintettel a Vajdaságban élőkre. Ugyancsak meglátogatta a tanácskozást dr. Harmati Béla a Magyarországi Evangélikus Egyház püspöke, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának elnöke, aki röviden beszámolt az egyházak jelenlegi feladatairól és az ökumenikus összefogású szociális és menekültmunkáról.
