Evangélikus Élet, 1993 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1993-05-16 / 20. szám

Evangélikus Élet 58. ÉVFOLYAM 20. SZÁM 1993. MÁJUS 16. HÚSVÉT UTÁNI ÖTÖDIK VASÁRNAP ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP ÁRA: 18 Ft „Nem az én igazságomra, hanem a te véghetetlen jóságodra támaszkodva járulok eléd imádságomban, Istenem. ” Luther A TARTALOMBÓL HOGYAN IMÁDKOZZUNK? I A 34. EURÓPAI MAGYAR EVANGÉLIKUS IFJÚSÁGI KONFERENCIA — „NE FÉU TE KICSINY NYÁJ..." Fórum az evangélízáció kérdéseiről A maga nemében példátlan meg­beszélést tartottak a kispesti Baptis­­, ta Gyülekezet imaházában a lelki ébredésért ma is felelősséget érző evangélizációs munkások f. év ápri- 1 lis 23-án. - Az alkalmat a Magyar­­országi Egyházak Országos Oku­­. menikus Tanácsa nevében Dr. Bé­na Zoltán főtitkár rendezte. Célja az volt, hogy a múlt felmérésével, új feladatok meglátásával kölcsönö­sen segítsék egymást a tagegyházak és az e szolgálat iránt különös fele­­' lősséget érző igehirdetők. Evangélikus részről is hangzot­tak el beszámolók: Csepregi Béla, Pintér Károly, Sztojanovics András és dr. Hafenscher Károly előadásá­­, ban. - A bevezető áhítatot dr. Pásztor János református teológiai tanár tartotta, a következőkben I három szakaszban tekintették át i 3Z evangélízáció szolgálatát: az i 1945-48 évek közötti ébredés ta­­l nulságai, az 1949-87 közötti evan­­gélizációk, különös tekintettel az 1956 és 1976 utáni évekre, majd az 1987 után folyó evangélízáció ta­pasztalatai kerültek elő. Délután paneldiszkusszió folyt a tagegyhá­zak hivatalos delegátusai vezetésé­vel. Az említett evangélikus szolgá­lókon kívül beszámoltak még: Ab­­lonczy Dániel, Kovács Géza, id. Ká­dár Ferenc, dr. Hecker Frigyes, Cseri Kálmán, Révész Árpád. Négy tagegyház képviselői vol­tak tehát jelen: a vendéglátó bap­tista, a metodista, a református és az evangélikus egyház nevében. Megfigyelőként az unitárius egy­ház is képviseltette magát. Noha a résztvevők jól tudták, hogy a lelki ébredés ügye Isten ke­zében van és az Ó Szentlelke fúj, ahová akar, mégis buzgóbb kö­nyörgésre, átgondoltabb és szerve­zettebb evangélizációs munkára szólították fel egymást. - Vilá­gunkban, amikor az ökumenikus légkör elhidegüléséről szoktak be­szélni, üdítő és bátorító jelenség volt ez a közös értékelés, gondol­kodás és együtt könyörgés. Várjuk a folytatást! HK A Budapest XII. kér. Szilágyi E. fasor 24. szám alatti IMAHÁZ FELSZENTELÉSÉT 1993. május 30-án, pünkösd vasárnap du. 4 órakor végzi Szebik Imre püspök. Minden érdeklődő testvérünket szeretettel várja az Északi Evangélikus Egyházkerület Elnöksége és a Budavári Evangélikus Egyházközség Elnöksége Osztrák, magyar, cseh és szlovák egyházi találkozó Bécsben Az Osztrák Katolikus-Protes­táns Vegyes Bizottság április 16-án és 17-én tartotta 75. jubileumi ülé­sét Bécsben, a neuwaldeggi kastély katolikus konferenciaközpontjá­ban (Bildungshaus). Az ünnepi al­kalomra meghívást kaptak a szomszédos magyar, cseh és szlo­vák protestáns és római katolikus egyházak képviselői is. A tanács­kozás behatóan foglalkozott Ausztria, Magyarország, Szlová­kia és Csehország római katolikus és protestáns egyházainak mai helyzetével, a közöttük lévő öku­menikus kapcsolatokkal, valamint az egyházak és az állam közötti viszony legfontosabb, mai kérdé­seivel. A Vegyes Bizottság elhatá­rozta, hogy javaslatot tesz a négy szomszédos, történelmileg is sok szállal összefűzött ország egyhá­zainak szorosabb együttműködé­sére, állandó tapasztalatcseréjére és gyakorlati egymást-segítésére a jövőben. A négy ország katolikus és pro­testáns egyházainak ezen a talál­kozóján magyar egyházi részről Mayer Mihály pécsi római katoli­kus megyéspüspök és dr. Nagy Gyula ny. evangélikus püspök vet­tek részt. ngy EGYÜTT - EGYMÁSÉRT Május 22-én de. 10 órai kezdettel tartjuk Pápán az evangélikus gyülekezetben a Vili. területi ökumenikus asszonytalálkozót. Min­den érdeklődőt a környékről is hívunk szeretettel: ökumenikus Női Bizottság Program: Nyitó áhítat: IMóz 4,1-15. Előadás: Közös jövőt tervezünk és növekvő feszültségek között élünk Csoportos megbeszélések témái: 1. Társadalmi feszültségek (Lk 5,27-32) 2. Különböző erkölcsi normák (Jn 8,1-11) 3. Nemzetiségi ellentétek (Lk 9,51-56) 4. Vallási türelmetlenség (Jn 9,1-41) 5. Férfi és nő (Jn 4) Úrvacsorái istentisztelet: Gál 3,28. ARTIKULÁRIS NAP 1993-BAN NEMESCSÓN Százlizenkét évvel ezelőtt a Soproni országgyűlés adott engedélyt a nyilvános vallásgyakorlásra a nyugati és északi országrészben az evangéli­kusoknak. Ezt a korszakot a gyászos évtized (1670-81) előzte meg, amikor lelkészek, tanítók és gyülekezetek súlyos szenvedéseket viseltek hitükért, vallásuk gyakorlásáért. Az 1681. évi 26. törvénycikk megyénként két-két helyen engedte meg a nyilvános vallásgyakorlást, vagyis csak ezeken a helyeken lehetett templomba menni, igét hallgatni, úrvacsorát venni. Ilyen hely volt Nemesdömölk és Nemescsó Vas megyében. Nemeskér és Vadosfa Sopron megyében. Ez a négy hely ma is rendelkezik szép templomával. Eddig csak Nemeskéren tartottunk Artikuláris Napol, most technikai okokból a helyszínt át kellett tenni Nemescsóra, hogy el ne maradjon az emléknap. Érdemes volt! Zsúfolásig megtöltötték a templo­mot a huszonkét gyülekezetből jött vendégek, Sopron-Kőszeg-Szombathely vonalától a Duna vonaláig, Budapest-Józsejváros sőt Veresegyháza gyüleke­zetéből is voltak vendégek. Ausztriából Orszigetröl jöttek evangélikusok a délutáni ünnepélyre. így lett ez az immár második artikuláris gyülekezet „evangélikusok kedves találkozási helye" ezen az áprilisi vasárnapon. A délelőtti istentiszteleten a 23. zsoltárról prédikált Szebik Imre püspök. Bevezetésben utalt az arti­kuláris helyek ősi helyzetére és ki­emelte, hogy akkor is, most is nagy utakat tettek meg azok, akik szom­­júhoztak az evangéliumra. A nyugtalan világban az egyetlen lehetőség: Isten. Itt ma átéljük a testvéri összetartozás és az Isten­hez tartozás örömét. A zsoltárban személyes vallomás, imádság és bi­zalom jut kifejezésre. Ha jelen van életünkben Krisztus, tudunk bő­velkedni és szűkölködni. Ma a fel­üdülést sokan csak arra értik, mennyi szabadság jár. De a lelkün­ket is fel kell üdíteni, és Isten kö­zelsége üdíti fel. Az imádkozó ha­marabb gyógyul. Fényt lát a sötét­ben, a halál árnyékának völgyéből Jézus az örökkévalóságba vezeti életünket. A bizalom pedig elfo­gadja, hogy Isten megteríti a sza­badság és a kibontakozás asztalát. Az elmúlt negyven év után is asz­talt készített nekünk és ma is meg­teríti az úrvacsora asztalát, hogy feloldozva menjünk tovább. Az Úr házában lakozás az életet jelen­ti nekünk, védettséget, oltalmat és elrejtettséget. Ebéd után a kezdésig bőven ju­tott alkalom a különböző gyüleke­zetekből érkezettek beszélgetésére. Ez külön ajándék volt. Az oltárnál Verasztóné Magyar Melin­da, Szebik Imre püspök és Bálint László esperes A templomi ünnepélyen Bálint László esperes bizonyságtétele adott alaphangot. A 33. zsoltár alapján szólt. A vigasság helyére hívott a templomba. Sokan gon­dolják, hogy a templomba a bün­­bánat, a szenvedő arc, a fájdalmas tekintet való. Ez a zsoltár jókedv­re, vigasságra, örömre, derűre biz­tat. Jó lenne ilyennek lenni nem­csak amikor ünnepet szentelünk, de minden napon. Isten cselekvése bőven ad rá okot, szeretete teszi lehetővé, hogy vigadjunk. Múlt, jelen és jövő mai vizsgálatánál lás­suk meg Isten munkáját. Jézus ke­resztje jele mentő szeretetének. Verasztóné Magyar Melinda s.lelkész köszöntötte a helyi gyüle­kezet nevében az összegyűlteket, ő vette számba, honnan, hány gyüle­kezetből érkeztek. A múltba visszatekintést dr. Fa­­biny Tibor professzor előadása se­gítette. Említette az 1681. XXVI. törvénycikket, mint a becikkelye­­zett helyek (artikuláris) elindítóját, de vázolta az előtte történteket is. Bálint László esperes megnyitó áhítata az ellenreformáció idejét, a vasvári béke utáni nyomott hangulatot, a főurak összeesküvését, a Pozsonyi vértörvényszék munkáját, az egész „gyászévtized” keserveit. Thököly Imre fellépésére következett vala­melyes enyhülés, és ezt a 2-2 becik­­kelyezett helyen engedett nyilvá­nos vallásgyakorlat jelentette. Nemescsó abban az időben 176 lakosú, majdnem tiszta evangéli­kus község volt. Egy püspöki láto­gatási (canonica visitatio) jegyző­könyvből tudjuk, hogy temploma rendezett volt, lelkésze pedig Aách Mihály tudós lelkész, akinek több énekét ismerjük és énekeljük. A Zengedező Mennyei Kar - Öreg Graduál - is az ő müve volt, de német és vend nyelven is szolgált. Neves tanítók is éltek itt a gyüle­kezetben. Ilyen volt pl. Kiss Péter, akit a győri iskolából hívtak meg. 1752-ben érkezett a gyülekezet­be Sartorius Szabó János. Érkezé­sekor éppen hatalmas tűzvész pusztított a faluban, munkáját új­jáépítéssel kezdte. Később árvahá­zat létesített, megelőzve ebben a katolikusokat. A szeretetszolgálat nálunk is összekapcsolódott a pie­­tista lelkészek buzgóságával. Sok könyvet írt, különösen a gyerme­kek nevelésével kapcsolatban. Sze­­niczey Bárány György és Vázsonyi Dr. Gustav Rcingrabncr burgenlandi szuperintendens előadását tartja, tolmá­csol Meszner Ottó őrszigeti lelkész János közreműködésével lefordí­totta Arndt János Igaz keresztény­ségét. A templom alatt 1738-ban épített kriptában pihennek csont­jai. Kuzmics István vend tanító in­nen ment Surdra papnak, vend és szlovén nyelven írt müveket. Ez a gyülekezet végigszenvedte mindezeket az időket és megma­radt. A múlt képe után dr. Gustav Reingrabner burgenlandi szuperin­tendens a ma kérdéseit hozta elő, amikor arról szólt, hogy az egyhá­zak úton vannak az új Európa felé. Európa kinyílt, szabadon választ­hatják emberek otthonuk helyét, törvények, vallás és rend nagyjá­ból azonosak, egyes közepes or­szágok kisebbekre szakadtak szét. Ugyanakkor új és radikális nacio­nalizmus születik. Hogyan talál a kettő egymásra? Gazdasági hatal­mi törekvések mutatkoznak. Mi­lyen Európa lesz a jövő Európája? Mi lesz az állammal, az egyházzal, kisebb nemzetiségi csoportokkal? Hogyan élhetünk együtt? Tovább megyünk a kritikus szo­lidaritás útján. Látni kell, ami tör­ténik és meg is érteni. Nem meg­­változtathatatlanok az események. Jézus útja a szabadság és a felelős­ség útja. Nincs beváltható recept, a feladatok mind nagyobbak az egyház számára is. Gerhardt Pál énekével foglalta össze mondandó­ját a szuperintendens: Az Úrra bízzad dolgod... (342. ének 2. és 4. verse.) Zárszót mondott Szebik Imre püspök. Örömmel szólt a spirituá­lis érdeklődés növekedéséről, a fel­nőttek kereszteléséről, konfirmá­ciójáról, az istentisztelet-látogatás erősödéséről. Az iskolákról és az ifjúság közötti szolgálatról. Az in­gatlanok ügyének rendezéséről, ami nem azonos a privatizálással. Óvott a csúsztatásoktól, melyekkel olykor a világi sajtó kezeli ezt az ügyet. A délelőtti istentiszteleten épp­úgy, mint a templomi ünnepélyen szolgált a Soproni Gyülekezet Énekkara Weltler Sándor lelkész vezetésével és a Zenebarátok Szombathelyi Kórusegyesületének Énekkara, melyet Horváth Imre vezényelt. Az ünnepély végén a két énekkar közösen énekelte Mozart: Ave verum c. müvét. Az orgonát Szebik Attila orgonái Szebik Attila szólaltatta meg mindkét alkalommal. A rendezés munkáját a helyi gyülekezet vállal­ta, és kitünően oldotta meg. Kö­szönet ezért Verasztóné Magyar Melinda segédlelkésznek és férjé­nek, de a presbitereknek is, élükön Sztrókay Attila felügyelővel. A nagyon jól sikerült Artikulá­ris Nap után felvetődött i terv. hogy a jövőben a négy artikuláris gyülekezet évenként váltogatva rendezhetné meg ezt az alkalmat, így egy nagyobb terület minden kisebb és nagyobb gyülekezete ér­dekelt lenne a testvérek összegyűj­tésében és mind a négy gyülekezet „evangélikusok kedves találkozási helye” lehetne. Reméljük, megva­lósul ez a terv! Tóth-Szöllős Mihály Munkamegbeszélés a délszláv segélyszolgálatról 1993. április 14-én a Magyar Ökumeni­kus Szeretetszolgálat Tomaj utcai székhá­ziban és Turbina utcai szociális központ­jában egynapos munkamegbeszélésen ta­lálkozott a Magyar Ökumenikus Szeretet­szolgálat Nemzetközi Védnöksége, Igaz­gató Tanácsa, valamint munkatársai. A megbeszélésen megvitatásra került a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat ed­digi tevékenysége, különös tekintettel a hazai programokra, a nemzetközi gyorsse­gítség nyújtásra, valamint a menekültügy területén végzett munkára. Ugyancsak a megbeszélés témái volt a Magyar Ökume­nikus Szeretszolgálat hosszú távú célkitű­zései és tervei. Az Igazgató Tanács tagjai beszámoltak a Szeretetszolgálat felépítésé­ről és az Igazgató Tanács feladatköréről. A megbeszélés résztvevői voltak: Jacques Willemse, igazgató Dutch In­­terchurch Aid (Holland Protestáns Szere­tetszolgálat) Nico Keulemans World Council of Churches (Egyházak Világtanácsa) Franz Schüle HEKS (Svájci Protestáns Szeretetszolgálat) Pfr. Mag. Ernst Glaeser, igazgató Diakonisches Werk für Österreich (Oszt­rák Protestáns Szeretetszolgálat) A megbeszélésen külön témaként szere­peltek a volt Jugoszláviába irányuló segé­lyezési programok, különös tekintettel az Egyházak Világtanácsa finanszírozásában küldött segélyszállítmányokra. A segélyek szétosztásában részt vevő szervezetek kép­viseletében a megbeszélésen jelen voltak Robert Pianka, az I0CC (Nemzetközi Or­todox Szeretetszolgálat) belgrádi képvise­lője, Béres Károly és Bú Anna a közelmúlt­ban négy egyház (evangélikus, ortodox, metodista, református) támogatásával megalakult újvidéki segélyszervezet igaz­gatója ill. munkatársa. Mint köztudott, a Magyar Ömkumeni­­kus Szeretetszolgálat a délszláv államok­ban nemzetközi együttműködés keretében igen jelentős segélyezési tevékenységet foly­tatott és folytat a közeljövőben is. A tanácskozás résztvevői találkoztak a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat alapító egyházainak képviselőivel is. A tanácskozást rövid időre felkereste dr. Hegedűs Lóránt püspök, a Református Zsinat lelkészi elnöke. Szólt a Magyar ökumenikus Szeretetszolgálat munkájá­ról, valamint a határainkon túl élő refor­­mátusság életéről, különös tekintettel a Vajdaságban élőkre. Ugyancsak meglátogatta a tanácsko­zást dr. Harmati Béla a Magyarországi Evangélikus Egyház püspöke, a Magyar­­országi Egyházak ökumenikus Tanácsá­nak elnöke, aki röviden beszámolt az egy­házak jelenlegi feladatairól és az ökumeni­kus összefogású szociális és menekültmun­káról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom