Evangélikus Élet, 1993 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1993-05-16 / 20. szám

Evangélikus Élet 1993. május 9. * EU jftS GYERMEKEKNEK á. Sokszor vágyódom a tengerre. Milyen veszedelmes, milyen ijesztő a viharos, zúgó vízáradat! Törékeny játékszerré válhat a legerősebb, legnagyobb hajó is. Milyen békés, milyen méltó­ságteljes a tenger, amikor csendben, nyugodtan veri vissza a Nap sugarait a sima víztükör. Milyen barátságossá válik egy tó, amikor tarkállik a fürdőzők tömegétől, amikor a gyerekzsi­vaj belemerül a fodrozódó hullámokba. ...zúgva morajlanak a folyamok, A hatalmas vizek hangjánál, a tenger fenséges morajlásánál fenségesebb az Ür a magasságban. (Zsolt 93,3-4) FÜLÖP ÉS BIBI Felségjelek Mt 22,15-22 Sziasztok! A Pisti hozott egy zacskó rossz pénzt az iskolába. Volt közte kicsi is, nagy is, fényes meg ko­pott. Az Őszi kivett egy barnát, megnézte jól, aztán nagyon izgatott lett. Elkérte Pistit az utolsó óráról. Kocsiba ültek. Hová visz? A rendőrségre? Vagy rög­tön a börtönbe? Ugyan, a postán is megismerik a hamis pénzt! Aztán kiderült, hogy egy tolószékes bácsinál vol­tak, aki érméket gyűjt. Az a barna pénz igazi római volt. Egyidős az evangéliumokkal. A hatalmas Római Birodalomban a pénz volt az újság. Arról tudta meg a nép, hogy ki uralkodik. Ezt az érmét Maximilianus császár verette, ezért az egyik felén az ő képe van. A másikon azé az istené, akinek oltalmát kéri: koro­nás alak bőségszaruval és győzelmi koszorúval. Szeretnék én is egy ilyet. A Pistit most a kíváncsiak teljesen lefoglalják. Nem ér rá velem játszani. Mond­tam is Bibinek, hogy megértem, miért haragudtak meg a zsidó papok Jézusra. Inkább figyeltek az embe­rek őrá. mint rájuk. A képmutatók megszégyenültek, ezért csak tanítványaikat küldték hozzá kémkedni. Mit tanít? Mivel lehetne tőrbe csalni? Kivel tart? Velük, a zsidókkal? (Akkor beárulják a rómaiaknál.) Vagy ellenük? (Akkor ők veszejtik el.) Jézus azonban így felelt:- Adjátok meg a császárnak, ami a császáré! Azt, ami megilleti. De mit adtok az Igazi Császárnak, Akié a hatalom és a dicsőség mindörökké? Minden tett és szándék hiábavaló. Az ember meghamisított, értékte­len pénzdarab Teremtője kezében. PRÓBÁLD MEG! Újságpapír-marionett Sodorj újságpapírból egy vastag hengert meg négy vékonyabbat! A hengereket ragaszd össze, és az ábrán lát­ható módon (űzd össze spárgával vagy erős fo­nallal! Szóval felkötöd jó lazára a karokat meg a lábakat, és két hurkapálcára rácso­mózod a fej és a lábak cérnáit. Ragassz vagy rajzolj arcot is nekik! Találj ki történetet, és csinálj más bábokat is! JÁTÉK Betűvadászat 2. Megint elkövettem egy hibát. Az előző mondat utolsó szava: „bűnét”, és nem „bűneit”. Már megérke­zett az első megfejtés erre a mondatra is. A besatírozott mezőbe kell azokat a mássalhangzó­kat beírnotok, amiket a kérdés alapján kitaláltatok. A beikszelt mezők az előző héten kitalált mássalhang­zókat jelölik. Ez a mondatot jelölő tábla: n111ii 111 m m mu ! A kérdés a következő: KIT TETTEK KALODÁBA? S - Ézsaiást J - Jónást R - Illést T - Jeremiást K - Elízeust Csak az egész mondatot kell beküldenetek. Ne kap­kodjátok el, mert egy mondatra csak egyszer lehet tippelni! A soproni evangélikus gimnázium 1793-ban oprónban 1557 óta létezik az evangélikusok közép­iskolája. A líceum az 1793-as évben már 236 eszten­dős volt. Ez nem éppen kerek évforduló; az is tény, hogy látszólag az 1793-as év nem jelentett különösebb fordu­latot a soproni középiskola életében. Ne csak a felszínt nézzük azonban; érdemes mélyebbre hatolnunk. 1785 óta a soproni líceum már nem két, hanem három évfolyamú volt. Itt külön szaktanára lett a teológiának, a filozófiának és a jogtudománynak. Ez kétségtelenül növelte az oktatás színvonalát. 1785-1794 között a líceum rektora a neves pedagó­gus, Wie tor is Jonathán volt. A felvilágosodás szellemében tanítóit. Többek nyilatkozata szerint „az ifjúságnak ritka elevenségü barátja" volt. Egyik tanít­ványa, Kis János (a későbbi püspök) így emléke­zett rá vissza: „Szeretetemhez a tisztelet és hála is nagymértékben járult, mind tanításáért, mellyel elmé­met sokban felvilágosította, mind különösen azon ha­tártalan jóságáért és szívességéért, mellyel könyvtárá­ból minden munkákat, melyeket haszonvétel végett tőle kérék, legnagyobb készséggel közlőit." A tanárok közül érdemes még kiemelni 1793-ból Rails Péter és Slanislaides Dániel (a ké­sőbbi rektor) nevét. Nekik is köszönhető, hogy az ak­kori tanulók eléggé tájékozottak voltak és hozzájutot­tak a „veszedelmes"-nek minősített francia könyvekhez is. A diákok nem titokban, hanem legtekintélyesebb tanáraik irányításával sajátíthatták el az új gondolato­kat. s mindezt kellően összhangba tudták hozni hívő evangélikus meggyőződésükkel. A felvilágosodás hirdetése 1793-ban már nehéz fel­adatot jelenteit. Ausztria egy év óta hadakozott a for­radalmi Franciaország ellen. A hatóságok kezdtek gya­nakodni mindazokra, akik új eszméket hirdettek. 1793- ban emiatt támadások érték Wietoris rektort is, mond vám, hogy vezetése alatt az iskolában „laza" a Jegyé­­lém (?). A soproni evangélikus diákságra is erősen hatott a felvilágosodás. Ennek ékes tanúbizonyságát jelentette a líceumi „Nemes Magyar Társaság" (a továbbiakban Társaság) megalakulása 1790-ben. Ez volt az első iskolai önképzőkör hazánkban. Az önképzőkör vezetője a már említetl Kis János volt. Barátjával, a fiatalon elhunyt Németh Lászlóval együtt szőtt terveket a magyar irodalom felvirágoztatására. 1792 őszén Rails Péter személyében tanárelnöke is lett a Társaságnak. Ez is tanúsítja, mi­lyenfigyelemmel kísérték a pedagógusok az ifjúságnak ezt a komoly törekvését. A Társaság az 1792/93 tanévben élénk tevékenységet fejteit ki. November 8-án például versel olvastak fel az egyenlőségről. Február 23-i ülésük témája: „Mely nagy kárára lett nyelvünknek. hogy hazánk a Német Biroda­lom alatt vagyon." Március 9-én szatírái olvastak fel a jobbágyságról. Ugyanez az élénk kritikai szellem figyelhető meg az 1793/94 tanévben is. Január 25-i ülésük témája volt: „Miért mentek oly kevésre a ma­gyarok a tudományokban ?" Március 11-én két témát is megtárgyaltak. „Használ-e a mostani franczia sza­badság vagy káros?" - így hangzott az egyik tárgykör. A másik pedig azt a témát boncolgatta: „A megvilágo­sodás hasznosabb-e vagy károsabb?" Ezek a kiragadott példák is tanúsítják, hogy a diák­ság érdeklődött egészen kényes kérdések iránt is. A vi­ták őszinte hangúak voltak. Ugyanakkor a líceumban vigyáztak arra, hogy a hatóságokkal ne ütközzenek össze. A diákság például - miközben kényes témákról vitatkozott gyűjtést rendezett a városban „Őfelsége hadi költségeire". Az 1793-as évben született meg a Társaság szabályza­ta. Annak rendes tagjai dolgozatokat írhattak, bírálhat­tak és pályázhattak a tisztségekre. Ugyanakkor voltak rendkívüli, illetve levelező tagok (akkori kifejezéssel „időre társak") is, persze korlátozottabb jogokkal. Ez utóbbiak közé tartozott Kazinczy Ferenc is, aki 1793-ban ezeket írta Kis Jánosnak: a soproni Társaság „dicsőségére fog válni nemzetünknek". A Társaság védnökéül kérte fel gróf Széchényi FIAT A L 0 K N A K Imádkozzatok! - a mai vasárnap erre buzdít bennünket. Szeretném én is efelé terelni figyelmeteket rovatunk mai írásaival. Mert valóban lélegzetvétel az ima. A futó nem mondja azt: nagyon oda kell figyelnem a futásra, nincs időm levegőt venni -, hanem annál inkább fog a légzésre figyelni. Hogyan imádkozzunk? Ez a kérdés is azok közé tartozik, amelyet ha társa­ságban felteszünk, nem jön válasz, mert mindenki túl könnyűnek találja. Hogyan imádkozzunk?-ez olyan, mint hogyan vegyünk levegőt! Hiszen a levegővétel természetes. Az éppen megszületett csecsemő is tudja. Ilyen az imádkozás is. Azt mindenki tud. Nem kérdés hát, hogyan imádkozzunk! En magamtól tanultam meg úszni. Ellestem a kéz- és a lábtcmpót - de a levegővételt nem tudtam megta­nulni. Ezért a fejem mindig kinn van a vízből. így sokkal fárasztóbb az úszás. Mert nem tudom, hogyan kell szabályosan levegőt venni. És emlékszem torna­órákra. Futottuk a nyolcszázat. Szerettem ezt a távot, olyan békés a világ futás közben. De olykor beleszúrt az oldalamba valami - rosszul vettem levegőt. Ilyenkor lazítani kellett, s odafigyelni a légzésre. De a versmodás és az éneklés is ilyen: a rossz légzéstechnika tönkreteszi az egész produkciót. Hogyan kell imádkozni? - még­sem olyan könnyű kérdés az, mégha nem is a kéztartás­ra és a testhelyzetre, az imádság külső formájára gon­dolunk, hanem a belső formájára, rendjére. Szeretnék nektek két ilyen belső formát mutatni, hogy segítsége­tekre legyen napi elcsöndesedésetekben. Először a reggeli imádságot és az asztali áldást mutatom be, ahogyan Luther tanította: Reggel felkeléskor vess szent keresztet magadra, és mondd: „Segítsen meg az Atya, Fiú, Szentlélek Isten. Ámen." Azután letérdelve vagy állva mondd el a Hiszek­egyet és a Miatyánkot. Ha akarod elmondhatod a következő kis imádságot is: „Hálát adok Neked, mennyei Atyám, szeretett Fiad, a Jézus Krisztus által, hogy ma éjjel minden kártól és veszedelemtől meg­őriztél, és kérlek őrizz meg engem a mai napon is a bűntől és minden gonosztól, hogy minden cselekede­tem és egész életem tetszésedre legyen. Mert én maga­mat, testemet, lelkemet, és mindenemet kezedbe aján­lom. Szent angyalod legyen velem, hogy a gonosz ellenség erőt ne vehessen rajtam. Ámen.” Aztán énekelj valami éneket, talán a Tízparancso­latról, vagy amire az áhítat késztet és örömmel láss munkához. gyitja minden betegségedet. Ő meg­váltja életedet a koporsótól: kegye­lemmel és irgalmasságai koronáz meg téged. Uram, térj be Igéddel minden Té­ged félő lélekhez. Ige olvasás: Légy velünk, Uram és szent neved ragyogjon felettünk. Bízunk Teben­­ned, nem hagysz el minket. Uram, Istenem. Egyesíts, Uram, orcád elölt mind­azokkal, kik velem együtt így imád­koznak : A hét megfelelő napjának imádsága. Uram, megemlékezem elölted mindazokról, akiket reám bíztál, különösen is ... Segíts, hogy áldássá legyünk egymás számára, Szent angyalod legyen velünk, hogy a gonosz ellen­ség erőt nem vehessen rajtunk. Mi Atyánk... Amen. Áldjon meg és őrizzen meg engem az Atya, Fiú és Szentlélek, minden­ható és irgalmas Isten. Amen. (Rit­ter B. Károly írását fordította Te­­kus Ottó Bp. 1991.) Ez az imádságos könyv elősor­­ban lelkészeknek készült, de bárki haszonnal forgathatja. Az igeolva­sáshoz ajánlom az Útmutató hasz­nálatát. A napi imádsághoz talál­tok példát ebben a füzetben, az Énekeskönyv végében s más kiad­ványokban is. Ezek persze csak példák az imádkozás rendjére. De jó ilyen formák közt élni, s különösen jó az imádsághoz igeolvasást, éne­ket is kapcsolni, s mások által megfogalmazott imádságokat is elmondani - ezek segítenek, hogy túl tudjunk nézni saját ma­gunkon, s azért is könyörögjünk, amiről megfeledkezünk, pedig ránk is bízatott. Bcncze András Levél ballagásra Az asztali áldás A gyermek és a ház népe lépjenek összekulcsolt kézzel és rendesen az asztalhoz és mondják ezt: „Mindenki szeme Tereád néz, URAM, és Te adsz nekik eledelt idejében. Kinyitod kezedet és jóltar­­tasz minden élőt jókedvvel." Meg­jegyzés: a jókedv itt azt jelenti, hogy minden élő annyit kap enni. hogy vidám és jókedvű lesz; mert gond és kapzsiság gátolják az ilyen jókedvet. Aztán a Miatyánkot és a követ­kező imádságot : „Úr Isten, mennyei Atyánk! Áldj meg minket és ezeket a Te ajándé­kaidat, amelyeket bőkezűségedből magunkhoz veszünk, Jézus Krisztus URUNK által. Amen.” (Az Evan­gélikus Egyház hitvallási iratai II.) Másodszor pedig az Ordass La­jos Baráti Kör kiadásában megje­lent A lelkipásztor imádsága című könyvből az esti imádságot adom közre: Esti imádság Uram, Istenem adj nyugalmat most, e nap végeztével, testemnek és lelkemnek. Csendesíts el színed előtt, hogy betérhess Igéddel, viga­szoddal és áldásoddal hozzám. Megvallom a szent Isten előtt, hogy vétkeztem gondolataimban, szavaiban és cselekedeteimben, vét­keztem szívem restségében. A szent Isten könyörüljön rajtam, és vezessen bűnbocsánatiul örök életre. Amen. Áldjad és lelkem az Urat és egész bensőm az Ő szent nevét. Áldjad én lelkem az Ural és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről. Ő megbo­csátja minden bűnödet, és meggyó-Kedves Kati! Látod, most Te is sorra kerültél! Emlékszem, gimiben minden évben így ballagáskor visszatérő témánk volt, hogy „ha majd mi fogunk érettségizni..." Most Te kerültél sorra. Akkor játéknak gondoltam az egészet - egyik barátomtól retket kaptam virág helyett. De ahogy ott ballagtunk egyre inkább éreztem, ennek fele sem tréfa. Itt nemcsak ünnepi hangulat van, itt a befejezés öröme és bánata egyszerre tükröző­dik egy-egy lecsorduló könnycsepp­ben, az egyre növekvő virágcsokor kezünkben a ránkzúduló, körülvevő szeretet színgazdagságát is mutatja. Arra már nem emlékszem, az érett­ségi vizsga mennyire veti tette előri1' a ballagásra árnyait. így visszanéz­ve a kettőt együtt látom, s a balla­gok helyett is ott a gombóc a gyom­­romban-torkomban, hogy két nap múlva ott kell ülni az üres papírlap előtt. S aztán a szóbeli vizsga, ami­kor a folyosón állva egyre inkább meggyőződtem, hogy semmit sem tudok... Még jó, hogy a ballagás szom­batja és a hétfői első vizsga között ott a vasárnap, az én virágaimból is kerülhet az oltárra, s az úrvacsora, a számvetés és a megbékélés ünne­pe, s az Istennel való megbékéltség szabadságával és bölcsességével in­dulhatok tovább. Szeretettel: Timi és András Ferencet, aki 1793 tavaszán ezeket írta válaszul: „Nekem nincs forróbb kívánságom annál, mintha az említett N. Társaság azon szent és egyenes végre fenn­állhat, melytől voltaképp egyedül kell annak lelkiesít­­letnie. És ezen közben a Haza boldogitására való jusso­mat egyenlő mértékben kész vagyok fenntartani és tel­jesíteni." A Társaság ünnepségein megjelent Berzsenyi Dániel is, bár nem tartozott a rendes tagok közé. Az iskola fegyelmét nehezen bírta, de kitűnő eszével aránylag könnyen tanult. Különösen szerette az irodal­mat és a latint. (Horatius már diákéveiben is ked­vencei közé tartozott.) Német tudását pedig az iskolai tananyagon túlmenően a soproniakkal való beszélgeté­sek során mélyítette el. „Kétségtelen, hogy a klasszikus műveltség megisme­rését az iskola Berzsenyinél is megalapozta - állapítot­ta meg a költő legnagyobb kutatója, dr. Merényi Oszkár irodalomtörténész. - De ennél az ismeret­­anyagnál jóval fontosabb volt az iskola szelleme, az a szigorú protestáns erkölcsiség, amely az iskolát jelle­mezte." Az 1793-as esztendő - ha nem is hozott nagy szenzá­ciókat - nem volt eseménytelen a soproni evangélikus líceum életében. A hétköznapok eredményei is megér­demlik az utókor megbecsülését. A nemrég újjászületett soproni evangélikus gimnázium kedves hagyományként emlékezhet vissza a kétszáz éve történtekre. Dr. Merényi László A közelmúltban jelent meg a Baranya Megyei Könyv­tár - Pannónia könyvek sorozatában Angster József: Angster. A pécsi orgonagyár és a család története. című könyve. Tekintettel arra, hogy egyházunkban is több orgonát készített a pécsi Angster gyár, bizonyára többen megrendelnék a könyvet. Sajtóosztályunk vállal­ta a megrendelések összegyűjtését, ezért kérjük május 31-ig a megrendelések beküldését, hogy a kiadóktól a megfelelő számú köteteket beszerezhessük. A könyv ára: 300,- Ft. A kereszt becsülete Józsefvárosban „Nincs az országban olyan protestáns gyüleke­zet, ahol a nevét ne ismernék..." - Túrmezei Er­zsébetet méltatja a józsefvárosi polgármester. - „A kitüntetéssel nem csupán egy költőt tisztel meg az önkormányzat, hanem az egyházak hűséges munkáját, amelyet sokszor nehéz körülmények között végzett az elmúlt évtizedekben embereket igaz Isten- és emberszeretetre nevelve." és Erzsé­bet testvér átveszi a Józsefvárosi Becsületkeresz­tet. Megáll a mikrofon előtt s kívülről mondja versét, ahogy ezt annyiszor megtette szerte az országban szeretetvendégségben, egyházi alkal­makon... Elszorul a szívem... - itt így talán csak nagyon régen vagy soha nem beszéltek egyházról, egyhá­ziakról. „Eddig nyomtatásban itthon 6 verseskö­tete jelent meg, Finnországban három.” A köszöntő után kedvesen körbeveszik isme­rősök, ismeretlenek, akik együtt örülnek az ün­nepel ttel. Úgy érezzük, hogy a VIII. kerületben nem csak Becsületkeresztet adtak át március 19-én, hanem a kereszt került méltó helyre, a kereszt becsülete magasodott fel a Főváros egyik kerületében. Ve­zessen sokakat, őrizze továbbra is közöttünk az ünnepeltet! „Józsefvárosi Becsületkereszt adományoztatok Túr mezei Erzsébetnek, Józsefváros kiváló polgárának 1993. József napján" olvasható a szép plaketten az emlékeztető felirat. Maradjon meg közöttünk a kereszt becsülete! Kertész Géza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom