Evangélikus Élet, 1988 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1988-01-31 / 5. szám

r 1 • 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 1988. JANUÁR 31. HETVENED VASÁRNAP r. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Ha valaki figyel, minden napján talál valamit, amiért elmondhatja: Köszö­nöm neked Istenem! ehr. Fr. Blumhardt V _______________________________________________) 19 . zsoltár • • Ökumenikus istentisztelet Szeretetünk próbája Hirdeti az égbolt, Tűző nap és szép hold Az Úr bölcsességét; Éj meséli éjnek, Szél suttogja szélnek Erejét, békéjét; Nap mondja a napnak, Alkony virradatnak, Végtelen tudását; Tenger a tengernek, Ember az embernek Mutatja nagyságát. Hangtalan a hangja, Mégis a parancsa Átzeng a világon; Felkelti a napot, Szelid pirkadatot Hint szét a határon; Ott ragyog melegen Az égi tengeren Érlelő hőséggel: Sarjadnak a rétek, A sók földi népnek , Enni ad bőséggel. Mint boldog vőlegény, Kit sarkal a remény, " Vándorol az égen, Megteszi az utat, Amit az Úr mutat, Át a mindenségen. Vagy mint elszánt vitéz, Aki rohanni kész, Villog a föld felett; Hév árad belőle, Elbújni előle Sehová nem lehet. Az Úr szent törvénye Tiszta, bölcsessége, A szivekbe fényt vet; Ki merít belőle, Meggazdagszik tőle, Százszor újraéled; Örök igazsága Az egész világra Egyformán kiterjed, Mutatja hatalmát, Erejét, nyugalmát Minden földi szemnek. Mert az Úr félelme Bőséges élelme A jámbor lelkeknek: Ki szemét ráveti S parancsát követi ínséget nem szenved; Kristálynál csillogóbb, Ércnél is villogóbb Szigorú intelme, ' Aranynál fényesebb, Méznél is édesebb Irgalmas szerelme. Aki szolgál néked, Annak bölcsességed A gazdag jutalma: Ott van feje felett Oltalmazó kezed, Te leszel nyugalma. - - Ezer bűnbe estem, Botlottam, vétkeztem, Ó, én szerencsétlen! Tisztíts meg a rossztól, Óvj meg a gonosztól, S bocsásd meg a vétkem. Őrizd meg a szolgád, Rendezd el a dolgát, Bűnbe már ne essek, Add, hogy szavad értsem, Parancsod ne sértsem, Hogy tiszta lehessek; Csak kedvedre éljek, Csupán jót beszéljek Ne vétsek ellened, - Uram, légy a váram, Megváltóm, kőszálam, Őrködj sorsom felett. Fordította: Bókay János Fotó: Batár B. Az egyetemes imahét megnyitása alkalmából ünnepi ökumenikus is­tentiszteletre került sor január 17- én, vasárnap délután a Magyar Or­todox Egyház Petőfi téri templomá­ban. Az istentiszteleten igét hirdetett dr. Tóth Károly református püspök és - elsőízben - dr. Paskai László esztergomi érsek-prímás, szolgála­tot végeztek az Ökumenikus Tanács tagegyházainak képviselői. Evangé­likus részről záróimádságot és ál­dást mondott Szebik Imre esperes, püspök-helyettes. A vendégeket és a gyülekezeteket dr. Berki Feriz espe­res adminisztrátor köszöntötte. Dr. Paskai László esztergomi ér­sek-prímás igehirdetésében Jézus utolsó vacsorái beszédére utalt, amelyben Jézus küldi a tanítványait, hogy róla bizonyságot tegyenek, aki az Isten Fia, aki leszállt a mennyből, aki meghalt és aki feltámadt. Ez a hitünk közös hit. Igehirdeté­sének további részében az Istenhez forduló kérését, az imádság jelentő­ségét hangsúlyozta az érsek­prímás. Végül utalt arra a krisztusi parancsra, hogy szeressük egy­mást. Mint mondotta, akik hiszünk Jézus Krisztusban, kell, hogy egy­másra találjunk, hisz mi mind test­vérek vagyunk abban, hogy Jézus Krisztus eljött értünk. Dr. Tóth Ká­roly református püspök Mk 11,22- 26 alapján az Istenben való hit for­rásáról, erejéről és gyümölcséről beszélt. Mint hangsúlyozta, döntő felismerése mai világunknak, hogy az emberi élet elképzelhetetlen hit és meggyőződés nélkül. Akinek nincs hite, az lélek nélküli ember. Ám ez a hit- az ige szerint - egészen más. Higgyetek Istenben! Majd az imádság erejéről szólt, amely minden akadályt le tud győzni. Az imádság gyümölcse a megbocsátás - mondotta Tóth püspök. Isten nekünk Jézus Krisz­tusban megbocsátott azzal, hogy az ő egyszülött Fiát elküldte éret­tünk. Hinnünk kell azt, hogy az egyházak között is lehet valanii újat kezdeni. Majd kitért arra az igehirdető, hogy az imádság aktív cselekvés. A bűnbocsánat előfelté­tele, ugyanakkor biztosítéka is an­nak, hogy Isten meghallgatja imádságunkat. Az ökumenikus imahéten imádságaink erre a há­rom nagy célra irányuljanak, hogy fokozottan táplálkozzunk az imádság forrásából: a hitből, hogy bízzunk az imádság erejében és hogy teremjük az imádság ízes gyümölcseit, hogy Isten szeretete teljesüljön általunk és bennünk - fejezte be igehirdetését a reformá­tus püspök. Emberi jogok és vallásszabadság Európában Emberi jogok és vallásszabadság Euró­pában a békéért, Helsinki szellemében címmel nemzetközi szimpóziumot ren­deznek február 3. és 6. között Velencé­ben. A tanácskozásra - amelyen az euró­pai biztonság és együttműködés megte­remtését célzó helsinki záróokmányt alá­írt nemzetek képviselői találkoznak -, magas rangú magyar küldöttség utazik Köpeczi Béla művelődési miniszter veze­tésével. A delegációnak tagja lesz Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke is. E tény is jelzi: ma már a magyarországi egyházak, s a hivatal tevékenysége figyelemre méltó szerepet játszik külkapcsolatainkalakításában, s rendszeressé váltak az Állami Egyház­ügyi Hivatalnak a nemzetközi egyházi és világi központok vezetőivel, képviselői­vel, egyes befolyásos egyházi személyisé­gekkel folytatott tárgyalásai. (MTI) ELŐ VIZ Zsoltár­mozaikok Az Úr szava kívánatosabb a színaranynál Az ige cselekvést, tör­ténést jelentő szó - ta­nultuk meg . tnindany- nyian nyelvtanból. Mi­lyen jó, hogy magyar nyelvünk Isten szavára is mondja: IGE. Két szempontra figyeljünk most. Egyrészt: Isten szava mindig teremt. A világot is szavával hozta létre. Az előző zsoltármo­zaik Isten teremtő nagyságát di­csérte. A 19. Zsoltár második sza­kasza Isten törvényére figyel. Olyan dicsérő szavak ezek, melye­ket olyan ember írhatott, aki meg­tapasztalta Isten szavának igazsá­gát. Isten nemcsak világot, égites- - teket, földet teremtett, hanem éle­tet is. Szava kormányozza ezt az életet. Törvényt adott az ember­nek, hogy tudjon mihez igazodni. A 10 parancsolatról tudjuk, hogy a mai napig biztosíthatja a tiszta, becsületes életét annak, aki be­tartja. Ha csak ezeket komolyan vennék az emberek, mennyi min­den menne jobban ezen a világon! Zsolt 19,8-11 Szinte áradozik a zsoltáríró, mi­kor jellemzi Isten szavát. „Tökéle­tes, határozott, helyes rendelkezé­sek, világos, igaz, kívánatos.” Ez a szó teremt. Nemcsak világot, hanem emberek között egyetér­tést, megnyugvást, békét. Itt térek rá a második szempontra: Isten igéje mindig az emberekért szól. Ezért kívánatos, ezért becsülendő. Figyeljük meg a 19. Zsoltár 8-10 verseinek második részét. Ezek vallanak azokról a változásokról, melyek végbemennek Isten igéje nyomán bennünk. Felüdíti a lel­ket: bizony, az ige hallgatása köz­ben megkönnyebbül a lélek. Le­csillapul a bánat, elpárolog a ha­ragos indulat, könnyül a fáradtság. Ugye Testvér, átélted már ezeket? Bölccsé tesz: megtanít arra, hogy tudj beszélni bátran, de érezd meg, mikor arany a hallgatás! Türelmessé tesz mások elhordozására, s legtisz­tábban tanítja nékünk: mi a szeretet! Megörven­dezteti a szivet: készít alkalmakat drága találkozásokra egymással az ige körül. Ragyogóvá teszi a szemet, hiszen ha örülsz telked­ben, a „létek tükre” ezt ragyogja tovább. Ez a két szempont elég most, hogy együtt örvendezzünk a zsol- tárossal. Lehet Testvér sok az ara­nyad, a vagyonod, a földi ékessé­ged, de figyeld csak meg csendes perceidben magadat, s tedd fel a kérdést: mit kívánnál még? Hall­gass a szóra, hajön a válasz: telki nyugalmat, békességet, örömöt szeretnék! Ezeket Isten szaván ke­resztül kínálja Néked! Némethné Tóth Ildikó 1988. január 4-én az Országos Egyház Üllői úti székházában az Országos Elnökség, az egyházkerü­letek elnökségei, a munkaágak ve­zetői és a budapesti lelkészek jelen­létében zajlott te az esztendő első munkaülése, amelyen dr. Nagy Gyula püspök-elnök és dr. Harmati Béla püspök visszatekintettek az el­múlt esztendőre, valamint az 1988- as esztendő előttünk álló feladatait határozták meg. Az alábbiakban az elhangzott két értékelést foglaljuk össze. Dr. Harmati Béla püspök az 1987-es esztendőre visszatekintve ApCsel 13,16 igéjét - Atyámfiái, férfiak, ha van valami bátorító sza­vatok a néphez, szóljatok. - idézte. Mint hangsúlyozta, az elmúlt esz­tendő próbás év volt. Kiemelte egyházunkban történt változáso­kat. Mint mondotta, a 1987-es év a gyász éve volt. Minden szomorú­ság és nehézség ellenére mégis te­hetséges az egyházban és a világ­ban való szolgálatunk. Harmati püspök végül összefoglalta a bél­és külföld ökumenikus eseményeit. Dr. Nagy Gyula püspök-elnök előretekintésében hangsúlyozta, hogy az 1988. esztendő szeretetünk próbája tesz egymás között, hogy az egyházon belül hogyan tudjuk megőrizni az egységet eltérő véle­mények ellenére, és hogyan tudunk váll-váll mellett fáradni együtt kö­zös nagy céljainkért. Próbája tesz annak is, hogyan tudjuk megőrizni a szeretetet hívők egymás között - ez az év „ökumenikus próbakő” is tesz - mondotta. De az előttünk álló év nagy pró­bája tesz annak, hogy tudunk-e az egész magyar népben és az emberi­ség egészében gondolkodni? Lát- juk-e népünk növekvő gondjait, a népek közös gondjait, magunk szűkebb körű, kétségtelenül legér­zékenyebb, gondjai mellett (csa­lád, gyülekezet, saját egyház)? Próba az előttünk álló időszak: felnőttünk-e már a közös gondol­kodásra és cselekvésre. Meg kell tanulnunk, hogy szűkebb körű gondjainkra úgy kapunk megol­dást, ha megtanulunk az egyház és a világ szélesebb távlataiban gon­dolkodni. A püspök-elnök a közös felada­tokról szóivá megemlítette a foly­tatódó párbeszédet a lelkészkonfe- renciákat, a pécsi és győri fórumo­kat, szólt az egyház anyagi fenn­tartásának, a teológia építésének, az evangélikus gimnázium ügyé­nek kérdéséről. Említést tett a hit­oktatás iskolai és gyülekezeti terü­leteiről, a diakóniai szolgálatról. Végül annak a reménységének adott hangot, hogy az egyház Ura terveinket és feladatainkat meg­áldja. Hálaadás 50 évért Csepelen » Családias, ugyanakkor ünnepi módon emlékezett meg az elmúlt év végén a csepeli gyülekezet önál­lósodásának 50. évfordulójáról. Masznyik Gyula gyülekezetszerve- ző, Oláh Károly templomépítő munkáját követőleg Várady Lajos kapott megbízást a csepeli gyüle­kezet gondozására. Az esperesi hi­vatalból idekerült, egyébként a szomszéd pesterzsébeti anyagyüle- kezetből származó fiatal lelkész rendkívüli agilitással fogta egybe a gyülekezetét. Alig egy évi szolgála­ta után az egyházmegyei közgyűlés már pártfogólag terjeszti a kerületi közgyűlés elé a csepeli fiókegyház­községnek önálló missziói egyház- községgé szervezésére vonatkozó ajánlását. 1937. november 14-én megtörtént az önállósult gyüleke­zet megválasztott lelkészének beik­tatása. A növekedésnek, a fejlő­désnek az esztendei következtek ezután, amelynek egy-egy része külön figyelmet is érdemel. Például az, hogy 1941-ben a gyülekezet ta- nonc otthont létesített vidékről fel­jött, itt munkát talált fiatalok szá­mára, s ezzel értékes szociális szol­gálatot vállalt magára. A fejlődést tragikus módon szakította meg a II. világháború. Az elmúlt 50 évben gondok és örömök, próbatétel és megújulás váltották egymást a közben a fővá­ros résiévé vált kerület gyülekeze­tének életében. A jelentős esemé­nyek sorából kiemelkedett a lel- készlakás megépítése, amely Ga- láth Györgynek, a gyülekezet má­sodik megválasztott lelkészének a nevéhez és munkásságához fűző­dik. Isten 50 éven át tapasztalt hűsé­géért, segítő és megújító szereteté- ért Szebik Imre esperes, püspökhe­lyettes igehirdető szolgálatával adott hálát a gyülekezet. Az igehir­dető a múlt felől indulva a jelenben és jövőben szükséges bizodalmas hitre és reménységes szolgálatra buzdította a híveket. Az együttlé- tet még inkább ünnepi eseménnyé tette a budavári gyülekezet Schütz kórusának szolgálata Csorba Ist­ván karnagy vezetésével a hálaadás hangjaitól a könyörgésig megszó­laltatva az egyházi kórusirodalom rendkívül gazdag skáláját igen ma­gas fokú zenei kulturáltságról bi­zonyságot adva. Ugyanilyen érté­keléssel kell köszönettel szólnunk Szebik Imréné ének- és hegedűszó­lójáról, amely újra kedves ajándék volt az ünneplő gyülekezet szá­mára. Az 50 évre való visszatekintés után építő munkával készül a gyü­lekezet temploma felszentelésének 60. jubileumára, ebben az évben. Ennek a keretében reméli a múlt évben 28 tagú gyülekezeti csoport­tal meglátogatott finn testvérgyü- lekezetek (Alppila, Juankoski, Muuruvesi, Sáyneinen) küldöttsé­geinek viszontlátogatását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom