Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-01-08 / 2. szám

Ünnepek Nemesesón „Tarts meg Urunk szent igédben Kemenesaljái emlékezés Luther Mártonra 99 GYÜLEKEZETÜNK 1981 ÖTA ÜNNEPEL. 1981: 300 évvel ezelőtt a Soproni Országgyűlésen arti- kuláris gyülekezet lesz Nemescsó. 1382: 250 évvel ezelőtt — mint Nemeskér — Nemescsó templo­mot épít a jelenlegi helyén. 1984: 200 évvel ezelőtt a templom át­alakítással elnyeri jelenlegi for­máját. Ezek az ünnepek, évfor­dulók késztették a nemescsói gyülekezetét arra, hogy nagy ösz- szefogással renoválja szép, műem­lék-jellegű templomát. A kezdet 1981-ben Franz Böhm, oberwarti lelkész nevé­hez fűződik, aki első adományá­val a tervezett munkák alapkö­vét letette. Gyülekezetünk sokat köszönhet személyének, mivel a renoválás két éve alatt minden­ben segítségünkre volt. Ezúton is köszönjük ksok-sok fáradozását. AZ ÜNNEPI ISTENTISZTE­LETEN, a zsúfolásig megtelt templomban dr. Nagy Gyula püs­pök, Fehér Károly esperes és Weltler Sándor helyi lelkész vé­gezték a szolgálatot. Az igehirdetés az erre a vasár­napra rendelt levélbeli szent ige alapján szólt a gyülekezethez. (Efezusi levél 4.22—28). Egyház- kerületünk püspöke az új templom képével indította a pré­dikációt. Ahogyan megújulhatott ez a szép templom, úgy kell ne­künk is Isten hatalmas keze által megújulnunk. „öltsétek fel az új embert!” — int Pál mindanv- nviunkat ebben az igében. . Ez sokféle módon történhet, igénk ezek közül hármat emel ki a mai alkalomra. Hazugságok he’vett igazmondás, szeretethen! Harag he’vett eneedékenvség. megbo­csátás! Lonás he’vett szorgalmas munka és körülte'-m+ő szolgálat az emberért, a világért, fgv ké­szül pz új ember Isten teremtő keze által. A 7 alohaui beivi ifjúsági ének­Jcnm rím i f ci 1^^ az ünnepi közgyűlésén Takács József nem°scsói felügye­lő köszöntötte a mesielent hazai és külföldi vendégeket, egyhá­zunk és államunk vezetőit. ■ Ez­után Weltler Sándor lelkész mon­dott köszönetét mindazoknak, akik ebben a nagy munkában se­gítettek. A lelkész első helyen méltatta azt;az őszinte, nyílt, jó­szándékú bekepolitikát, amelyet magyar népünk vezetői ma szin­te az egész világ által elismert módon képviselnek, mert ennek gyümölcse többek között az a jó­Műemléki Felügyelőség részéről elkészítette és a 2 éves munkála­tokat ellenőrizte és segítette. Az ünnepi közgyűlésen először egyházkerületünk püspöke, dr. Nagy Gyula kért szót. Ezután Csonka György, a Vas Megyei Tanács általános elnök- helyettese kért szót. A Vasi Egy­szomszédi kapcsolat is, amelynek eredményeképpen a testvéri se­gítséget megkaphattuk. Munkán­kat a megyei és a helyi tanács, az Országos Műemléki Felügyelő­ség és a helyi termelő szövetke­zet sokféle módon aktívan segí­tette és támogatta. Őszinte szív­vel mondunk most ezért mind- annyiuknak köszönetét. De kö­szönet illeti a hélyi gyülekezetei is. akik közül név szerint is meg kell említenünk Istanits Vilmos kőműves nevét. A társgyülekeze­tek komoly résztvétele is» sokat jelentett. Ezután Fatalin Miklósáé, a ne­mescsói gyülekezet pénztárosa is­mertette a számadatokat, majd Komjáthy Gyula nemescsói gond­nok ismertette a templomreno­válás történetét, amely 1982 má­jus 1-ével indult és 1983 októbe­rében fejeződött be. Köszönetét mondott Nyikos Péternek, aki a felújítási terveket az Országos házmegye köszötését Szabó Ist­ván tolmácsolta. A burgenlandi gyülekezet jókívánságait,dr. Gus­tav Reingrabner adta át köszön­tő szavaiban hangsúlyozva a testvéri szeretetet, amely ré­szünkről is" őszinte, nyílt lesz ez­után is. A szomszédos kőszegi gyülekezet jókívánságait Ittzés János lelkész mondta el köszön­tőjében. A közgyűlés Torda Géza társgyülekezeti felügyelő zársza­vával fejeződött be. A gyülekezet vacsorát adott a vendégek tiszteletére, amelyen az egyházi és világi vezetőkön kívül részt vettek a templomot reno­váló munkások, külföldi vendé­geink. a helyi gyülekezet veze­tősége és a lelkész családja. Itt Szokolay Sándor kért szót és mondott jóindulatú dicsérő sza­vakat áz ifjúsági énekkarról, to­vábbi munkára biztatva őket. Weltler Sándor Az Izvesztyija Luther városáról Az Izvesztyija, a szovjet kor­mány központi lapia október 1-i számában a Luther-évforduló kapcsán terjedelmes. fél oldalas cikket közölt Wittenbergről, a lan tudósítójának tollából. A cikkíró először a mai Wit- tenberget, a fontos iparvárost mutatja be. majd történelmi sé­tára hív. A főtér- és a városháza leírása után így folytatia: „A vá­rosháza beiárata előtt... áll Luther Márton bronzszobra, ke­zében könyvet tart. Wittenberg az ő városa. Itt tette közzé hí­res tételeit, amelyek a reformá­ció alapjává lettek. Ez a város indított kihívást a Vatikán egyeduralma ellen.” A szerző ezután beszélgetést foivtat Klaus Lipperttel, a refor-' mátor születésének 500. évfordu­lóját ünneplő város polgármes­terével. A polgármester elmond­ja. hogy az évfordulóra alakult állami bizottság elnöke Erich Ho- necker, tagjai pedig a társadal­mi. a tudományos és az egyházi élet kiemelkedő képviselői, to­vábbá a Luther-városok polgár- mesterei. Ezután megmutatja id. I.ucas Cranach Luther-portréját. és egy féltve őrzött ereklyét: egy aranyozott serleget, amelvet a vittenbergi egyetem nász­ajándékul adott Luthernek. Az 1502-ben alapított egyetemről elmondia. hogy a XVI. század­ban Németország szellemi életé­nek fontos központja volt. A vá­rosban található emlékművek, emléktáblák is erről tanúskod­nak, A közelebbi múltra .térve megemlíti, hogy Gorkij „Éjjeli menedékhely”-ét itt adták ki először német nyelven, és az.író személyesen ellenőrizte a nyom­dai munkálatokat. A cikk a második világháború eseményeinek, pusztításainak le­írásakor megemlíti, hogy a Lut- her-ház is súlyos károkat szen­vedett, félig összedőlt, de szov­jet segítséggel már 1945 őszén úiból megnyitották » látogatók előtt. A város az elmúlt 10 év­ben 15 millió márkát költött helyreállításra, renoválásra. A riporternek arra a kérdésé­re, hogy az NDK-ban miért ün­nepük a Luther-évfordulót ilyen széles körben, a polgármester többek között ezeket mondja: - „. . . tiszteletben tartjuk a német történelem mindazon szepiélyisé- geinek emlékét, akik eszméik­kel és tetteikkel a társadalmi ha­ladást szolgálták, akik a német és az egyetemes kultúrához hoz­zájárultak. Luther is közéjük tartozik. Eszméi szikraként lob­bantották lángra Németország­ban az antifeudáüs forradalmat. Humanista eszméi máig sem ve­szítették el időszerűségüket. Is­meretes az is, hogy Luther te­remtette még a német Irodalmi nyelv alapjait. Munkássságát nemzeti kultúránk elválasztha­tatlan részének tartjuk, és büsz­kék vagyunk rá. Luthert ugyan­akkor, nem lehet korától, annak éllentfnondásaitól függetlenül ér­tékelni ...” — Majd az évfordu­lóval kapcsolatos eseményekre tér: kiállítások rendezése, köny­vek kiadása, tanulmányok Lut­herről az NDK Tudományos Akadémiájának és egyetemeinek gondozásában. A kulturális programokban nemzetközi mű­vészgárda vesz részt, közöttük szovjetek is. Luther Márton 500. születési évfordulójáról szerte az ország­ban megemlékeztek. így volt ez Kemenesalján, ezen a jellegzete­sen magyar kegyességű evangéli­kus tájon is. Október 16-ra hív­tuk össze a vidék evangélikussá- gát Celldömölkre. KILENC ÓRAKOR KEZDŐ­DÖTT A NAP PERGŐ MŰSO­RA. A szomszédos Boba és a hoz­zá tartozó Nemeskocs és Keme- •nespálja gyermekei adták elő szí­nes Luther-emlékezésüket, mely­ben a celldömölki konfirmandu­sok is részt vettek. A mintegy hatvan gyermek szereplése meg­adta az alaphangját az egész nap­nak. Luther Kis Kátéjának sza­valókórusra való feldolgozása és közben az ének: „Tarts meg Urunk szent igédben” és a többi műsot-szárú átéreztette a gyüle­kezeti otthont megtöltő hallga­tókkal Luther kijelentését: Min-’ dennél nagyobb erő a gyermekek imádsága. Ezután a celldömölki gyüleke­zet tagjai adtak elő egy Luther- oratóriumot, mely prózában, énekben végigvezetett Luther életén, a kereső embertől, a re­formátoron. a hitvallón át az Is­tenhez földi élete után hazatérő Lutherig. TÍZ ÓRÁRA MÉG TÖBBEN ÉRKEZTEK a környező falvak­ból is. Az igét Fehér Károly, a Vasi Egyházmegye esperese hir­dette Ef 5,15—21 alapján. Fél igazság egész emberekkel? Egész igazság fél emberekkel? Ez az ige arról szól, hogy Isten hogyan akar minket egész emberekké formálni, kiken keresztül nem vész el az egész igazság. Ezután az esperes három üzenetéről szólt igénknek: Az első: Akkor kezd bennünk kiformálódni a teljes igazságért hálás ember, amikor az Istentől kapott alkalmakat an­nak értéke szerint becsüli meg az ember, a gyülekezet. „Ma nem­csak egy eseménvre. hanem» egy emberre is emlékezünk. Köszö­netét mondunk Istennek Luther Mártonért. Megköszönjük, hogy. emberei1 vonnak Tatén ügyének, p’ü'k szívükön hordozzák az evan­gélium Hevét. Vaioo átérezzük e o-ioi jroreszWériek Istennek cso- ajándékát, az evangéliu­mot9” „A második pont: Isten az Ő népének nem szolgaságot ígér, hanem felszabadult örömöt. Olyan jó, hogy ünneplésünk a gyermekek éneklésével kezdő­dött. Mert amit az ember ki­mondani nem tud méltóképpen, azt a dallamba öltöztetett szó kimondja. Milyen jó lenne, ha ünneplésünk egy csodálatos him­nusz lenne, mely Istennek szól, aki hatalmasan cselekszik. Így találhatnánk meg . a mindenkori hálaadás értelmét és nyitját, hogy amikor a. magunk területén nem találnánk megköszönni va­lót. akkor is még mindig legven ezer. amiért köszönetét mondha­tunk. hiszep arra a Krisztusra tekintünk, kiben Isten szeretete mindent nekünk ajándékozott.” Az igehirdetés harmadik pontja azután rámutatott arra. hogy az Üj gyülekezeti ház Pakson (Folytatás az 1. oldalról) A gyülekezet példamutatóan állt a kérdés megvalósításához. 1975-től 1980-ig 500 ezer forintot tartalékolt, s az első kapavágás­tól a befejezésig 780 ezer forin­tot adott össze. A közegyház 450 ezer forint segélyt tudott juttat­ni. Becslések szerint, úgv, amint előttünk áll az épület, két és fél millió forint az értéke. A külön- bözetet társadalmi munkában vé­gezték el a hívek. „Szokás itt Pakson a társadal­mi munka, — világosított fel dr. Dallos Tibor tanácselnök — 5—6 éve á katolikus plébánián se­rénykedtek az emberek, itt egy kisebb közösségnek került na­gyobb erőfeszítésébe a munka. De ezáltal is szépült városunk és nem csak egy új épülettel let­tünk gazdagabbak, de kibomlott rejtettségéből a szép evangélikus templom.” Hász Ferenc fiatalember, ő is dolgozott az új épületen. Elmon­dotta, hogy átlagban 15—20 em­ber vett részt naponta társadal­mi munkában s legalább 400— 450 forintra értékelhető a nap­szám, a szakmunka pedig 1000— 1200 forintra. Így némi fogal­munk lehet arról, ha Sólyom Ká­roly. jelentéséből ezt* hallottuk: 1016 napszám, 170 szakmunka és 50 fuvar társadalmi munka volt a házon. A számok forint érték­ben horribilis összeget tesznek ki. A LEGMEGHATÖBB MÉGIS AZ. ahogyan a gyülekezeti ta­gok adakoztak. Volt aki 100 ezer forintot adott erre a célra, mások 20—10 ezer forintokat, így egy év alatt kereken 780 ezer forint jött össze. Valóban példamutató ez egy 1700 lelkes gyülekezet ré­széről ! ÉS AZ ÜJ LÉTESÍTMÉNY? Szép, modern ház. Kombinálva a kényelmes papiak egy 110 ülő­helyes gyülekezeti teremmel. Só­lyom Károly, akit éppen ezek­ben a napokban választott meg a Déli Egyházkerület közgyűlé­se kerületi jegyzővé (püspökhe­lyettessé), kereken 30 éve szol­gál Pakson. A 30 éves jubileum legszebb köszöntőszava ez a gyü­lekezeti ház. őszintén kívánjuk, legyen Isten áldása szolgálatán és ezen a szép hajlékon. i ■ Rédey Pál egész igazsághoz méltó ember, teljes élet, akkor kezd kiformá­lódni, ha figyelünk egymásra. Sokszor derül ki, hogy nem vesz- szük figyelembe egymást. Pedig az apostoli intés, hogy egymást magatoknál különbnek tartsátok, ilyen vonatkozásban is igaz. „Ajándékozzon meg minket en­nek látásával Krisztus, mert csak így lehetünk méltó utódai a nagy reformátornak, hiszen ahogyan ő mondta: a gyülekezet azoknak a testvéreknek a közössége, akik kölcsönös beszélgetésekben tud­ják egymást bátorítani, biztatni. Fél igazság egész emberekkel? Egész igazság fél emberekkel? Miért ne lehetne ennek a kriti­kának egy harmadik mondata: egész igazság, teljes keresztyénsé- get követelő emberekkel — fe­jezte be igehirdetését Fehér Ká­roly. Az énekkar ezután egy Lu- ther-éneket adott elő. A HÁROM KISGYERMEK MEGKERESZTELÉSE, az isten- tisztelet befejezése után kezdő­dött Dr. Fabiny Tibor teológiai dékánnak az előadasa Lutherről, akit a költő így nevez: óriás, az egyház pedig így: a reformátor. „Nemcsak az óriásra emléke­zünk és nemcsak a reformáció iránti hálánk kifejezésére gyűl­tünk össze ebben az ősi artiku- láris dömolki templomban. A tisztelet és hála pillanataiban tő­le kapunk életre szóló ajándé­kot” — kezdte előadását Fabiny professzor. Hiszen, amit Luther a felszínre hozott az nemcsak az egyházak, hanem a társadalom egészének is óriási kincs. Majd arról szólt, hogy „itt. magyar föl­dön, Nemesdömölk vidékén, nem kell mást emlékezetbe idézni, mint a kemenesaljai evangélikus- ságnak hosszú évtizedeken ke­resztül történt elnyomás elleni bátor küzdelmét. Az artikuláris gyülekezeteknek a nagy áldozattal, sók kilométer távolságból az igéhez és a szent­ségekhez járuló egyházszeretetét, valamint az alkotmányos jogai­hoz való szívós ragaszkodását.” Sokat' szenvedett ez a vidék. 1532-ben. majd 1683Úban is fel­dúlták egész Kemenesalját. 1733- ban pedig Habsburg segítséggel a császári katonaság és a jezsuita papság erőszakkal vette el két évszázada birtokolt templomain­kat. Kereken 250 éve ennek. Ironikus és fájdalmas emlék­iratot és verset idézett ezután eb­ből az időbő Fabiny professzor. A kemény kitartás és az Istenhez szóló keserű kiáltás szavai hang- zotak felénk 250 év távlatából. Fábri Gergelynek, az akkor nem­rég Wittenbergből hazatért győri rektornak a verséből hadd álljon itt is két versszak: „Most nyag- gatják, rontják szép Kemenesal- l.vát, / Mert reája vivék a nagy száraz gallyát. / Hadakat fegy­verrel s így álá bosszúját ! Raj­ta az ellenség, rontja Krisztus nyáját.” A vers végén azonban az Istenben való . feltétel nélküli bizalom hangja szól „Ha Isten mi vélünk lészesz, ott lesz áldás, } Ámbár ellenségünk, dönögjön, mint darázs. / Nem árthat, s né- neden nem lesz semmi marás, f Légven is teneked örök hála­adás.” Valóban eev sok szenve­déssel teli kemenesaljai evangé- üikussáe emlékezik ma, rendezett körülmények között — folytatta előadását Fabinv Tibor. Mert ereiét. Krisztus nőne mindenkor a megváltó Istentől kapja. Az ürmetri délelőttöt Csizmadia Béla. kőszegi orgonista játéka tette emlékezetesebbé, akt Bach műveket adott elő. A délutáni orogram két orator énektanulás­sal kezdődött. Addigra már a tá­volabbi gyülekezetekből ja meg­érkeztek lelkészeik vezetésével az idősek és fiatalok. Három óra le­hetett. amikor Fabinv Tamás sió­foki segédlelkész diakénes beszá­molóját elkezdte a Vancouvert világgyűlésről. Idősek és kisgyer­mekek számára is felejthetetle­nül érdekes maradt előadása. Nagy László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom