Evangélikus Élet, 1951 (16. évfolyam, 1-51. szám)

1951-03-25 / 12. szám

2 Készítsenek nekem szent hajlékot... Csodálatos szép virágvasárnap. A fák levelet hozó riigyei a feszülésig dagadnak. Az Alföld nagy rónaságán amerre a szem ellát: zöldelö vetés. Béke van. Áldott teremtő béke. Béke van s egy szórványgyüiekezet tem­plomot épít. Az idei virágvasámap nagy nap a 800 lelkes csengődi gyülekezetben. Ezen a napon rakta le bensőséges ünneplés keretében Uezséry László hány a,kerületi püspök a templom alapkövét. A csengődi gyülekezet áldozatkész hívő életéről már sokat olvastunk az Evangélikus Élet lapjain. Csen­gőd a pesti alsó egyházmegye egyik legnagyobb szórvánnyal ren­delkező gyülekezete. A gyülekezet létszámának csak egy nyolcada la­kik a község területén, míg a töb­biek a falutól 8—10 km távolság­ban lévő szórványokban. A gyüle­kezet áldozatkész tagjai és az or­szág többi gyülekezetének támoga­tása lehetővé tette, hogy 1950. au­gusztus 14-én megkezdték a régóta Vágyott templom alapjainak a mun­kálatait. Isten hajlékának az építésé­ben minden gyülekezeti tag kiveszi » részét. Akik anyagilag nem tudnak •egíteni, azok fizikai munkává) tá­mogatják ezt a szent célt. A templom alapjai már állnak. A gyülekezet minden tagja büszkén tekint saját munkájára. Imádkoztak, tusakodtak és Isten megsegítette őket. Már kora délután látni lehet, hogy ünnep készül. Most is vasárnap van, de a mai ünnep egészen más. A szomszédos gyülekezetek kisebb- na­gyobb csoportjai érkeznek. Együtt imádkoztak, együtt dolgoztak és most együtt örülnek csengődi testvé­reikkel. Dezséry László püspök Máté 21, ä—11 alapján szólt 7—800 tagú ün­neplő gyülekezethez. Megemlékezett Jézus Krisztus Jeruzsálembe való bevonulásáról. Krisztus Jézus nem koronáztatta meg magát királynak és nem taszította le az akkori világi fejedelmességeket. Az a nép. mely virágvasárnapon hozsannával fo­gadta; ugyanazok az ajkak kiáltot­ták a „feszítsd meg"-et. Jézus Krisz­tus vállalta a passióban Isten aka­ratát. „Azok építsenek csak templo­mot — folytatta — akik elfogadják mindenben Isten akaratát. Csak azok építsenek, akik szívvel tudják imádkozni: Legyen meg a Te akara­tod P # Majd így folytatta: „Ez a tem­plom nemcsak a csengődi evangéli­kusoknak épü|, hanem a magyar nép számára is. Mindenki lássa meg rajiatok, akik majd ebbe a templomba jártok, hogy ti mindenben engedel­meskedtek Isten akaratának. Minden embert szerelni, minden emberrel békességben élni: ez Isten akarata- A Szentlélektöl áldott hajlék legyen ez a csengődi templom — fejezi be Dezséry László az ünnepi beszédet. A templom alapkőletétel szertar­tásánál még Sikter András, a pesti alsó egyházmegye esperese szolgált, s az építési okmány elhelyezésénél Poniesáa Imre kisköröst, Fogarasi Árpád budafoki, Szcntpéteri Péter páhii, Rackát István kiskunhalasi, s Zoltán László helyi lelkész szolgált Igével és ünnepi üdvözlésekkel. Sándy Gyula ny. műegyetemi épí­tész tanár, akinek a csengődi temp­lom 52-ik épített temploma, szin­tén felszólalt. Este vallásos est keretében Dezséry László tartott előadást. „A templom és gyülekezet kapcsolata“ címmel. Az ünnepség résztvevői ezen a va­sárnapon a templom építkezésére 2000 forintot adtak össze. De még nagyon sok-sok magyar evangélikus testvér fillérjére van szükség, hogy a csengődi gyülekezetnek temploma legyen. Elmúlt az ünnepség és megkez­dődik a csengődi templom falainak az építése. A gyülekezet bízó szem­mel tekint a jövőre és kéri Isten ke­gyelmét, hogy adjon erőt. hitet, ál­dozatkészséget, hogy minél előbb felépíthessék Isten szent hajlékát. Earner Ágoston Körmenden jártam öreg, kétembermagas tujafák őrzik a körmendi templom falát s azt a hozzáépített sirkövet, ami előtt most megállók. Fölöttem a gyönyörű neo-gót torony tör az égnek, Vigyázza a tájat s Istennek körmendi evangé­likus nyáját. Itt lent meg az idő vas­foga rág s a porladó sírtáblán alig ol­yasható már a szöveg. Lenyűgöz ez az öreg kő s a vén tuják régmú't idők szelét zúgják, jnint a kagyló a tengert. Conrinij —• olvasom a porladó ne­vet. Sok érdekes dolgot láthatott, ami­kor a gyülekezet első lelkészének megválasztották, 1783-ban. Első lelkész ugyan — vissza­nézhet mégis a múltba, mert 200 év­vel előtte már volt evangélikus gyü­lekezet s lelkész Körmenden. Sőt a környékén önálló gyülekezet volt Nridasd és Szarvasrend is. Az ellen­reformáció hosszú évtizedei itt is protestáns-üldözést szültek s a pász­tor nélkül maradt, megfogyatkozó bivelc a nemescsói artikuláris helyre jártak 150 éven át. Igen lassú lehetett akkortájt a köz­lekedés, mert a Türelmi Kendelet Becstől Körmendig két teljes esz­tendeig utazott. 1781. okt, 27-én írta alá az uralkodó s itt csak 1783 dec. 1-én hirdették ki. De lám alig vár­ták már a hívek s hét napra fá meg­választották Canriny Andrást, aki 43 évig szolgált magyar és német nyel­ven. (A németnyelvű szolgálat állan­dóan csökkent s a legutóbbi század­fordulón veszett ki teljesen.) Paró­kiája zsóptetö ugyan,, de beiktatása Plán három évvel már áll a temp­lomuk. Volna róla még mit szólnunk, de lépjünk tovább. Amint lapozgatunk a gyülekezet történetében, megakad a szemünk s a szavunk egy néven. Hutter Zsigmond. Ha nem vinne úgy az élet sodra s Volna időm még. belenéznék mélyeb­ben az ő szemébe - bizonyára tudnék róla külön írni ilyen címen: „akik láttak . ..“ Legyen most elég egy rö­vid tény vele kapcsolatban. 1848-a-t írtak s a körmendi eklé­zsia német nevű papja olyan buz­gón imádkozott Kossuth Lajosért, hogy terjedt róla a szó. Nem sokra rá úgy esett, hogy felelősségre von­ták érte: Rajtaütésszerűen házkuta­tást tartottak nála s keresték a be­vádolt imádság szövegét. Egyes asz- szonv lehetett a papné. meri ház­kutatás közben a szöveget elégelte, de a hajszától nem menthette meg az urát. A zaklatások annyira meg­viselték a papot, hogy megzavarodott. Még rövidebben Írjam le a tényt? Hutter Zsigmond Kossuth Lajosért, a szabadságéit imádkozott. Őrületbe hajtották élte Nehéz öt esztendő következett ez­után. Nem folytattak rendes egyházi tanácskozásokat sem. Jegyzőkönyvek nem íródtak. A gyülekezet történeté­nek lapjai itt üresek. De beszédessé válik ez a néma idő is, ha arra gon­dolunk. Iiogv öt év után megindul a gyülekezeti élet — járásbíróságé fel- ilggelet mellett. Hosszú időn át csak a csősz, és kir. járásbíró személyes jelenléte mellett lehetett egyházi gyű­lést tartani. íme, egy darab múlt — zúgnak a tuják. A krizantémról mondják, hogy ha a gyökerét megsértik, fájdalmát a virág szépségével fejezi ki. Erre gondolok, amikor a lelkészi irodá­ban ülök s visszanézek a templomra. 1600 lelkes gyülekezet gyönyörű otthona. Ebből alig 500 lélek él Kör­menden. A többi szórványban és fíliákban. Ez utóbbiakból három kü­lönösen erős. Világos hát, hogy a papjuk. Farády Mihály minden nap másfelé járja a vidéket s mégr.sak nem is motoron, mert azt nem bírja a ..partos“, sáros vidék, hanem csak úgy egyszerű kerékpáron. így járva végzett egy évben 325 igehirdetést. Filiáiban az istentiszteleteket az ál­lammal kötött megegyezés alapján mindenütt zavartalanul az iskolákban tartja. Az egyik fiíia érdekességeként említi, hogy a kántor parasztfíá, aki kottaismeret nélkül két kézzel játssza az egész liturgiát. A Canriny alatt épült s utóbb Hutter Zsigmond imáját visszhangzó templomot rég lebontották. Helyette épült a mostani 1888 ban s méltán büszke rá a gyülekezet. Nemcsak azért, mert amikor húzták a fa'akat, a gyülekezet minden 12 éven felüli férti tagjának gyalog- vagy fuvaros­munkája beleépült, hanem nyilván azért is. mert Dunántúl egyik leg­szebb evangélikus temploma. Neo-gót szárnyalás emeli az áhí­tatot. A napfény művészi színes abla­kokon ömlik be s a Munkáesy-tanft- vány. Vágó Pál oltárképén finom vonalakkal megrajzolt Jézus áldja a gyermekeket. Áldozott is sokat a hí­vők serege! A háború után több. mint 50 000 Ft-ot fordítottak épületkáraik javítására A templomból kihallatszik az or­gonaszó. Két Bach-hnngverSeny is hangzott már ezen az orgonán. Most is szakavatott ujjak futnak a billen­tyűkön. A kántor játszik. Ez a gyülekezet is azon ritka he- í lyek közé tartozik, ahol pap és kán­tor nemcsak, Iiogv összeférnek, de kimondottan szeretik is egymást. A kántor t. i a pap felesége. Az ő ujjai alól szaladnak ki üdén s mégis íhí- lalkejtőn » futamok. (Ám nemcsak a klaviatúra mellett művész ő. Keze nemcsak dallamokat formál. Az iro­EvcBBgéKims Élet dai szekrény tetején a markáns Krisztus-fej is az ő munkája s a kerli hosszúorrú gipsztörpék is az ö keze alól kerültek ki.) Amit meg a nemrég anyásult egy­kori fiiiá járói, Nádasdról hallok, at­tól levélírási szándékaim kelnek. Ilyesféle sorral kezdenék a levélhez: „írok néktek, mammut-gyülekeze- leink...“ Megírnám benne, hogy néhány száz lélekkel, templom és papiak nélkül önállóak mertek lenni, papot tartanak s épül bennük Isten országa, mert — igaza van Kaj Muriknak — vannak, ahol prédikál­nak a hitről — és vannak, ahol hisznek. Nemcsak Nádasd, hanem maga Körmend s a megmaradt filiák és szórványok hite is életről beszél. Vasárnaponként amott a tuják nemcsak ódon történeteket susognak templomfalaknak és mohos sírkőnek, hanem fiiiák és szórványok népével megduzzadt gyülekezetei Iáinak, amint boldogan és örömmel mennek ísentisztoletre. Élet árad a templomfalak között Körmenden s ennek életnek gyö­kere van. Olyan, mint amilyen a földbe hullott gahonamag halálából fúródik bele mélyen a rögök közé. Koren Emil ♦ * Ünnepi tempPomozás eCőlt szeretnénk néhány gondolatot el­mondani. Megint megtelnek majd — hála Istennek — templomaink az ün­neplő gyülekezettel. Csak arra is ügyeljünk, hogy mindenek ékesen és jó renddel legyenek. Például: szép a szerénység, de azért a templomban csak töltsük meg először az első pa­dokat. Olyan lehetetlen látvány, hogy hátul szorongva állanak a késön- jövők, elől meg üres helyek tátonga- nak a foghíjas padsorokban. De ennél még rosszabb szokás, hogy mindenki a pad szélére akar ülni s a későbbjövőnek nem úgy cd helyei, hogy maga beljebb húzódik, hanem saját testén át engedi törtetni. Sok letaposott cipő, oldalbataszítás nem járul hozzá az áhítat növelésé­hez. Én, megvallom, már sok isten­tiszteletet kezdtem keserű szívvel azért az érthetetlen magatartásáért, amivel a pad szélén ülő felebarátom arra kényszerltett. hogy három-négy emberen keresztülmászva juthattam csak a pad másik végén ülőhelyhez. Mi értelme von ennek? Gondolkoz­zunk csak: előkelőbb a pad szélén ülni? Nyilván nem. s remélhetőleg ilyen gondolat meg sem fordul hivő ember fejében. Jobban lehet onnan látni és hallani? Bizonnyal nem. Ak­kor talán azért ütünk oda s ragasz­kodunk görcsösen ehhez n helyhez, meri innen lehel a templomból a leg­gyorsabban eltávozni? Nagyon szo­morú tenne, ha csakugyan így volna. De hát akkor miért ragaszkodunk úgy a padszéli helyekhez? Nem tu­dok rá más választ adni: önző, testvé- rietlen magatartás ez, amit nem lehet eléggé elítélni. GYÜLEKEZETI HÍREK 4 fölfámaíofí /. latról: között a gyászos, csonka pén­tek, Hasadt kárpitja a mogorva égnek. Az ecet és epe. a szörnyű lándzsa, Már messze, régen elmaradt utána. Mögötte áldott harminchárom éve, Előtte: az öröm mély messzesége. És negyven napra, hogy az égbe tartott Ügy hívták, vonták még a földi partok. Oly idegenül tündökölt a menny még S oly szédítőnek tűnt a végtelenség. Folyton lenézett, búcsút mondva halkan És fájó szívvel szállt a szűz magasban. S a ragyogó azúron őt a lelke A Genezőret kékségét kereste. 11. Negyven napig még a földön maradt Járt-kelt a zöldben, megfürdött a fényben, Szívében ér ezé a szent tavaszt. .4 gyermekek közt játszott és mesélt Virágát derűs homlokára fonta, Ujiongva mondta: Ó élet, te szép! Negyven napig még a földön maradt. Gagyogó lelke távol ködbe látta a koponyák hegyét, az árnyakat. Egy orgonavirágos hajnaltájon oly könnyű lön a teste, mint a fény 5 elszállt némán a mennybe: mint egy álom. Juhász Gyula Kellemes húsvéti Ünnepeket kiván kedves olvasóinak az „Evangélikus Élet“ szerkesztősége és kiadó­hivatala Március 25. Husvétvasárnap Igék: t. Kor. 5:6—8, Márk 16:1—8. Liturgikus szín: Fehér Március 26. Húsvéthétfő Igék: Apóst. Cselek. 10.34—41., Lukács 24:13—35. Liturgikus szín: Fehér. Kérjük a volt „Új Harangozó“ elő­fizetőket, hogy az „Evangélikus Elet“ részére csakis 20,412-es Országos Ta­karékpénztári caekkszámot használ­ják; mert ellenkező esetben az át­utalásokat nem kapjuk meg. János passió a Deák féri evangélikus templomban A Lntheránia Ének- és Zenekar március 24-én, nagyszombaton a Deák-téri evangélikus templomban, délután 7 órai kezdettel előadja J. S. Bach János passióját. A magánszó- lamokat M. Molnár Éva, l’ekkcr Zsuzsa, Szabó Miklós és Mclis György éneklik. Az orgona kontuniót Zaiánfy Aladár játssza, a passiót Wcltier Jenő vezényiL Felhívás Az „Evangélikus Elet“ kiadójában 4 forintért még kapható néhány da­rab „Útmutató a Biblia rendszeres olvasásához.“ Makó A makói gyülekezetben f„ hó 4-étől 11-éig terjedő időszakban evangélí- záeiós szolgálatot végzett Csepregi Béla kér. missziói lelkész. A lélek- számban az elköltözések folytán megcsappant gyülekezet tagjai közül 38—43-an vettek részt állandóan az evangélizációs alkalmakon, az evan­gélizációs szolgálat befejeztével tar­tott úrvacsorán 42 lélek vett részt. A máwallásúakat is figyelembe véve az evangélizációs összejöveteleken a látogatók száma 98—174 között moz­gott. A földeáki szórványban két al­kalommal vo'.t evangélizációs szol­gálat, ahol a látogatók száma 23— 27 volt, akik közül evangélikusok 10—10-en voltak. A begyűlt offertó- riumok összege meghaladta a 400 fo­rintot. A szórványldvek közül töb­ben vettek részt egy-cgy alkalommal, nevezetesen bejöttek Kiszomborról és Földeákról ott lakó testvéreink. Az evangélizációs szolgálatokat mindig gyermekmisszió előzte meg, amelyen 6—9 gyermek vett részt. Ennek be­fejeztével bibliaóra tartatott, amelyen a látogatók száma 20—60 között mozgott. Új énekek tanulására is súly helyeztetett. Két alkalommal az egyházközség presbiterei számára liír etet teteti Isten igéje, két alkalom­mal pedig utóösszejövetel tartatott igehirdetéssel. Elöbbin 9—9, utób­bin 60—132 lélek vett részt. Az evan­gelizációs szolgálatot végző lelkész a gyülekezet lelkészével együttesen család, illetve beteglátogatásokat is végzett, megszólaltatván mindenütt az Isten igéjét. A meglátogatott csa­ládok száma 15 volt, beleértve a szórványokban meglátogatott csa.á- dokat is. Az evangelizációs szolgálat jó hatása máris megmutatkozott a gyülekezetben a bibliaórákon rész't- \ evők számának megemelkedésében s a szórványistentiszteletek nagyobb- fokú látogatottságában. Fancsat A nagv szórvány kiterjedésű egy­házközségben végbement böjti evan- gélizációban Isten kegyelme új uta­kat nyitott meg a kegyelem után vá­gyakozó híveknek. Kiskinizsen és Itásonysápberencsen a gyülekezet szélső szórványhelyem szólalt meg először a bizonyságtétel a fájdalmak emberéről, aki a mások bűnéért szenvedett. Utána öt napon át "az anyagyülekezelben beszélt az Ige Is­ten szenvedő szolgájáról, aki önként vállalta és engedelmesen hordozta a keresztet, amely.e fei is szegezteteit. A reggeli istentiszteletek igehirdetése után a bibliaköri elcsondesedésben kerüllek közel a lelkek a golgotái kereszthez. Délután a munka az if­júság körében folvt. Az esti evangé- lizációban a helybeli s környéki szórvánvbeli hívek hallgatták az igét. Az esti imaközösségeken sokak szí­véből tört elő a bűnvallás és az el­fogadott kegyeleméit való hálaadás. A szolgálatokat Nikodémusz János és Balku Vince végezték. Kölese MArc. 8—11-ig csendesnapok vol­tak a gyülekezetben Megger Lajos dél szabolcsi le’ki-sz és neje szolgála­taival. Előadással szolgáit Barkaszi Sándor szaraosú jlaki református lelkész is. A közösségi alkalmak mel­lett az Ige az egés.z gyülekezet szá­mára szólt. A menvegzöre hívogató Isten szavát hallották n vágvakozó hívek és sokan elindullak a hívő szó nyomán azok közül is. akik addig nem érezték a hívást személyükhöz szólónak. Igen áldott volt a morzsa- szedés. A békességeit nyert szívek mélyéből sok hálaimádság tört fel és sokan fogadták el boldogah a ki­választás kegyelmét. Monor. A gyülekezet két szórványában'» Monorierdőn és Vasad-tanyán, há­zaknál tartottak egy-egy hétköznap este szeretetvendégséget. A két kis gyülekezet késői órákig volt együtt énekelve és hallgatva a bizonyság­tevéseket, szavalatokat és énekkari számokat. Az előadásokat Várady Lajos tartotta. Szép jubileum Négyévtizedes fárasztó főgimná­ziumi tanári működés lelkiismeretes és idegőrlő tudományos szolgálata után, a hűséggel s becsülettel végzett kötelességteljesités megnyugvásával s telki harmóniájával bensőjében, töl­tötte be békéscsabai csöndes ottho­nában, szerényen, áldott életének 80. esztendejét az elmúlt évben Jéger József békéscsabai evangélikus fő­gimnáziumi rendes tanár, c. igaz­gató, a természetrajz-földrajzi tan­szék nagytndású, kiváló tanára s a főgimnáziumi természetrajzi s föld­rajzi szertár és gyüjteménytár lelkes őre, fáradhatatlan gyarapítója, evan­gélikus egyházi érdemes presbiter s volt evangélikus egyházi tanügyi- iskotaképviselő. Szivéhez legközelebb állott a „scientia amabilis“, a bota­nika gyönyörű és hatalmas tudomá­nya, valamint az állatvilág óriási bi­rodalma, a sok csodásat és mélysége­sen szépet rejtő élettani tudományos problémáival Mint lelkes természet- búvár és vadászember, a növényvilág és állatvilág sok vitás s még eldön­tetlen tudományos kérdéseit saját vizsgálataival s önálló kutatásaival is behatóan igyekezett megvilágítani a tudomány számára. A kilencedik életévtizedébe átlépett érdemes ősz tanárt kfsérje Isten áldása és meg­tartó kegyelme még sokáig, jó egész­ségben és életerőben, szeretett egy­háza áldására s családja és mind­nyájunk igaz örömére! Balassagyarmaton a Dunáninneni Egyházkerület püs­pöki székhelyén a keresztvénség nagyhetét előkészítő böjti heteken „A megmentett ember1 címen befejező­dött a lutmélyitő áhítatsorozat, me­lyet „Romlott világ“ címen (Róm. 8:20), Németh Géza csabdi lelkész, „Az én bűnöm“ címen (I. Ján. 1:8); Schultz Jenő vanyarci lelkész, „Kiálts“ címen (Ézs. 40:6, Róm. 7:24), Sza- káts László szendi lelkész. „Térjünk vissza az Úthoz!“ címen (Hós. 6:1), Fábri Mihály szügyi lelkész, „Minde­nem van nékem* címen (I. Mózes 33:11, II. Kor. 5:17), dr. Gyimesy Károly lelkész végezték. Az ősi tem­plomot mindannyiszor megtöltötte a hívek biziomyságtevö serege, Pestújhely A fiókegyház március 18-án tar-f tolta közgyűlését, amely alkalom­mal új presbiterekké vájasztotta dr. Gyalog Dezsőt, dr. Körösi Jánost, Lukácsi Sándort és Sebők Lajost. — Böjt két utolsó vasárnapjának dél­utánján evangélizációs összejövetele­ket tartottak a templomban. Szabó Sándor presbiter verseiből olvasott fel, a budavári gyülekezet közössé­gének énekkara és Gvertyánffy Atadárné énekszámokkal működtek közre. Igét hirdettek Bonnyai Sán­dor és Várady Lajos. A dunáninnerl egj-házkerüle! hfrei Hegyeshalomban február 25—már­cius 3-ig Rajos János evangéiizáít. Szákon február 14—18. között Jó- zsa Marion tartott evnngétizáeiót. 250—350 volt a résztvevők száma; 2? helyen: betegeknél és egyháztól elbidegütt családoknál végezlek rsa- ládtátgatást. Az evangéüzációnak szemmel látható eredményei is vol­tak. Balassagyarmaton március 4-ike és 6-ika közölt Turóczy Zoltán piiípök tartott nagv tömegeket meg­mozgató evangélizációt. A házi lá­togatásokat és utóössze jöveteleket Rajos János és Kárpáti Emma vé­gezték. Szügyben március 7—11-ig Rajos János evangéiizáít. A környező köz­ségekből. így Balassagyarmatról is sokan vettek részt. Úrvacsorát 157 hívő vett. A Szügvhöz tartott) Cseszt- vén március 11—18-ig, Mohorán 15—-18-ig Kárpáti Emma d. f. vég­zett evangélizációs szolgálatot. S zirákon Rajos János végzett evangélizációt március 12-től egy hélen ál. Az egvházkerületi el­nökség az egyházmegyei elnöksé­gek bevonásával március 7-én Bu­dapesten konferenciát tartott, ame­lyen időszerű egyházi kérdésekkel foglalkoztak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom