Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - V. Irodalom - Bruckner G. Az ág. h. ev. főiskolák és középiskolák az 1902–3. tanévben, Írta Flórián K.

Az érdekes és tanulságos előadás után e^vhangú örvendetes tudomásul szolgáltak azok a „Nyilatkozatok," melyeket a szövetség úgy a jezsuita kérdésben, mint a német evaig. tartomány, egyházak egyesülése tárgyában nyilvánosságra hozott Előbbi ellen tiltakozik, az utóbbit örömmel üdvözli. Még megemlítendő, hojjy az utolsó napon Mayer superintendens a „német nép

u-hez intézett lelkes szavakban felszólította a protestánsokat és komoly katholikusokat, hogy egy azon lelkesedéssel és kitartással küzdjenek a minden, a vallás, nép és haza közös ellensége — a jezsuitizmus ellen. (Igen igen sokat tanulhatnánk testvéreinktől. Sok egyéb mellett első sorban : minden esetleges nézeteltérés mellett is a közös cél érdekében kifejtett ön* és céltudatos lankadatlan kitartással folytatott komoly munkát, a mely áldásos gyümölcseit bizonyára megtermi az egyház számára. Sz ) —s. IRODALOM. MaltllUS. A gyáripar mai terjedésének napjaiban szemünk akaratlanul és minduntalan oda fordul azok felé, a kik a pauperismussal foglalkoztak. A legnagyobb gazdagsag slján mindig ott van a tömegnyomor és Nagy-Brittannía a XIX század elején, hatalmának tetőpontján olyat láthat, a melyhez hasonlót a régi Róma ota nem látott a vilá^. Az összes világrészek adója Londonban folyt össze, a regensherceg úgy ólt, mint egy régi Caesar, az országban pedig sok 100 000 család alig birt megélni máról holnapra. Az angol paupe rismus mint társadalmi jelenség a római proletariátus mellett foglal helyet. Nem volt épen rab szolgaság, de pár ezer úr és milliónyi munkás közt hol van a szabadság és egyenlőség?* Smith Ádám a modern ipar fejlődésének kezdő korszakában, midőn az, emberi elme ezen újabb csodájáról a jólét fokozását várták, iria meg azt a nagy művét, mely a munkát és ennek felosztását állittja oda legfőbb gazdasági tényezőül Ennek a korszaknak, midőn szinte gyógyíthatatlannak lát szottak az új gazdasági fejlődés ütötte sebek, szintén megvolt a maga theoretikusa, Malthus Tamás, egy becsületes tudós pap. 0 azt a tételt állította fel, hogy a népesség geometriai arányban nőtt, a gabonatermelés azonban csak számtani arányban, hogy tehát igy belátható időben túlnépesedés és ezzel általános inség áll be a természet rendje szerint. A XVIII. század optimista felfogásával, mely a legfőbb gazdasági ós politikai előnyt épen a sűrű népességben találja, ellentétben áll ez a pessimista tan, mely jótékony intézménynek tünuHi fel a coeiibátuH és a szerzetes életet, egészséges érvágásnak a háborút, a társadalmi bajok főorvoslójának a pusztító betegségeket és a kivándorlást. Tanát a század épen nem igazolta s ma sincs más, csupán tanulságos emléke annak a hatásnak, melyet a pauperismus a gondolkozó emberekre gyakorolt. Malthusról szól a Nagy Képes Világtörténet most megjelent 200. füzete A 12 kötetes nagy munka szerkesztője Marcali Henrik, egyetemi tanár, ki egyúttal a kötet irója is. tögy egy gazdagon illusztrált kötet ára diszes féibórkötósben 16 korona; füzetenként is kapható 60 fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Budapest, VIII, Üllői-út 18. sz.) s minden hazai könyvkereskedés útján, havi részletfizetésre is. Az ág liitv. ev főiskolák és középiskolák az 1902 -1903 tanévben. Irta Bruckner Győző iglói fógymn. lanár. 16®. 39 I. Ára ? K < pható a szerzőnél Iglón Mélyen járó tanulmány jelent meg ezekben a napokban a fenti cim alatt Bruckner Gyózó iglói ev tanár tollából. Ebben az iskolai értesitők alapján birálólag világítja meg a szerző ág. hitv. ev. iskoláink mult évi működését. Az értekezést kiváló alaposság és szakszerű tájékozottság jellemzi. Nem adatok halmazát nyújtja nekünk az iró, hanem összefüggő egészet ad és betekintést nyújt az egyes iskolák működésének a szellemébe Kiemeli a dicsérendőt, de kérlelhetetlen s/igorral mutat leá a hibákra is. Igy megtudjuk a füzetből azt, hogy Kossuth születésének 100 ik, másfelől a kuruc-mozgalom kezdetének 200 ik évfordúlóját valamennyi intézet megünnepelte, kivévén a szász gimnáziumokat. Ez utóbbiak sem az aradi vértanúk napjáról, sem március idusáról nem emlékeztek meg. Csupán április 11 ike emlékének szenteltek ünnepet, mert erre a kormányrendelet kötelezi őket. Méltán panaszkodik a szerző ezen a tüneten, mely jele annak, hogy a szász ág. hitv ev. gimnáziumainkban a honszerelem még vajmi csekély gyökeret vert. Joggal követeli, hogy i s k oI á i n k b a n é 1 j e n a nemzeti eszme és a tanárok legyenek annakelsősorban hivatott ápolói. — Részletesen szól ezután a tanulmány a pozsonyi, eperjesi és soproni theologiákról ós az ag. hitv ev. egyház egyetlen jogi f ó i s k o 1 á járói, az eperjesi jogakadémiáról, tírről az intézetről szólva megemlékezik irónk az 1851 iki enerjesi egyházkerületi gyűlésről, mely tudatára ébredt annak, hogy a jogi tudományoknak pro testár.s intézeteinkben való tanítása az ág. hitv. ev. egyház jogainak s alkotmányának a megvé-