Esztergom és Vidéke, 2001

2001-03-01 / 9. szám

2001. március 1, ESZTERGOM ÉS VIDÉKE KERTESZETI TANACSOK Bár az alma- és körtefák, a szőlőtőkék metszését már februárban el lehetett kezdeni az idén, a legtöbb mezőgazdasági munka startja március közepére esik. Ássuk fel a kertet, készítsük elő az ágyásokat, s ha még nem volt rá érkezésünk, vessük el a sárgarépa és petrezselyem magvait, duggassuk el a hagymát! Ládákba, cserepekbe vagy „tejfölös" poharakba elvethetjük a paprika, paradicsom és a zeller magvait is, de ezeket természetesen még jó darabig bent kell tartanunk a lakásban. A gyümölcsösben fejezzük be a szőlő és az almafélék metszését, sőt a hónap végén már megmetszhetjük a kényes csonthéjasok - az őszi- és kajszibarack, a mandula fáit is. Ez az legkedvezőbb időpontja az oltásnak és a szemzésnek. E műveletek nagy szakértelmet igényelnek, úgyhogy aki nem ért hozzá, kérje a szakemberek segítségét. Persze a márciusi munkák legnagyobbika, a metszés is sok gyakorlatot igényel, általános alapelvként csak annyit jegyezzünk meg: minél drasztikusabban visszavágjuk a hajtásokat, annál erőteljesebb lesz. a növekedés. Ha tehát például fiatal almafáink tavaly alig nőttek valamicskét, ne sajnáljuk - bőséges trágyázást követően - alaposan lecsupaszítani őket. Ha ősszel megtisztítottuk a lehullott levelektől, majd megtrágyáztuk gyepszőnyegünket, most szórhatunk a kikopott, megritkult részekre egy kevés fűmagot. Aztán gereblyézzük alaposan át, így egyrészt a fűmag bekerül a földbe, másrészt a pázsit kellően levegőzik. A mohát - ha találunk - szedjük ki a fű közül! Igaz, ilyenkor még üde zöld, de a nyári melegben kiszáradna, és teljesen elnyomná a pázsitfüvet, ne sajnáljuk hát! TALALOSKERDES Milyen szerszámról szól az alábbi Kisfaludy-vers? Hat betűből állok, házi eszköz vagyok, S használtatva semmit egészben nem hagyok. Első két betűmnek örül gazda és nyáj, Általa vidám lesz a mező és a táj. Végső négy tagom nem tesz soha egyet, De a végső három annál többre vezet, Ez ura mindennek, jót, szépet, dicsőt szül, Csillagot mér, s bátran világokat kerül. HIDROTERÁPIA MÁRCIUS Tavaszelő', Böjtmás hava Már négy kategóriás a borverseny MEGFEJTÉSEK A február havi keresztrejtvény fősorai: V.14:...majd apja nézetén lesz. V.24:...rossz tanácsadó. F.21:.,.csupa múltból áll. F.28:...mint elrozsdásodni. A találóskérdés megfejtése: FŰRÉSZ A páfrányfenyő a fenyők egy ősi formája, mely átmenetet képez a nyitvatermők és a zárvatermők között. Nemzetségének már csak egyetlen képviselője, ezért élő kövületnek is nevezik. Hazája Délkelet-Kína. Tudományos neve: Ginkgo biloba. Már a régi időkben átvitték Japánba. Kínában és Japánban szent faként tisztelték. A buddhista papok a templomok udvarát díszítették vele. A páfrányfenyő 20-30 m magasra nő, kétlaki, lombhullató fa. Levelei különlegesek, legyező alakúak. Ősszel világító sárgára színeződnek. A barkaszerű hím virágok a rövid hajtásokon, a levelek hónaljában jelennek meg. A hosszú kocsányú termős (női) virágokból gömbös-hosszúkás, kétélű. csontárszerű mag fejlődik, mely az őt körülvevő sárgás, húsos burokkal együtt 2,5 cm átmérőjű. Viaszos, sárgálló termése a kínaiak ..ezüstgyümölcse", amit A rügyfakadás, a böjti szelek változékony hónapja. Első felében még visszavicsoríthat a tél, erre utal a 12-éhez fűződő népi megfigyelés: „Gergelynapján gyakran van lió,/ Hideg, szeles, ritkán, hogy jó ". De 17-én, „guzsajütő" Gertrúd napján már illik abbahagyni a téli szövést-fonást, hiszen el lehet kezdeni a kinti munkát. Aztán jön Sándor, József és Benedek, akik - mint köztudott - zsákban hozzák a meleget. 25-e, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja pedig már az oltás, a szemzés ideje. A tavasz hivatalos kezdete: márMost, hogy az esztergomi strand egész évben nyitvatart - a sátortetőnek köszönhetően -, többen igénybe vehetik egészségügyi, gyógyászati célokra is. Az úszás a legtermészetesebb testmozgás, mindenkinek ajánlható, de különösképpen a mozgásszervi betegségekben szenvedőknek. Nemcsak megelőzésre, de gyógyításra is alkalmasak a különféle úszásmódok és a vízben végzett egyébb mozgások. A hidroterápiát használják fiatalkorban a tartáshibák javítására, idősebb korban az izületi kopások megelőzésére. Szerves része az iskolai gyógytestnevelésnek éppúgy, mint a fizikoterápiának, a műtétek utáni regenerációnak. Magyarországon ez utóbbi még csupán néhány gyógyfürdőben működik szervezetten, Nyugat-Európában viszont szinte minden városban igénybe vehető a gyógytornászok hidroterápiás szolgáltatása. Az úszni tudás hiánya nem akadály, főzve vagy sütve fogyasztanak. Csontos magja édeskés, gyantás ízű. Rendkívül érdekes megjelenésű fa. Törzse sima, világosszürke, Páfrányfenyő (virágos ág levéllel és termés) cius 20-án 14 óra 31 perckor van. Rohamosan hosszabbodnak a nappalok, 31-én már 5 óra 25 perckor felkel a Nap, és csak 18 óra 12 perckor nyugszik le. A teliholdat 9-én este csodálhatjuk meg - feltéve, ha nem lesz borús az ég. Az Ildikókat 15-én ünnepeljük, nevüket Arany János magyarította a germán Krimhilda névből. A meleghozó Sándorok, Józsefek és Benedekek 18-án, 19-én, illetve21-én tartják névnapjukat. A Gáborok és Gabriellák neve egyaránt a bibliai Gábrielből származik, névnapjuk 24-én van. hiszen a betegek derekára szerelhető speciális öv segít a vízben való lebegésben, miközben számos hasznos gyakorlat végezhető. A víz, mint közeg, megkönnyíti a mozgást, leveszi a beteg gerincéről és a végtagokról a rájuk nehezedő testsúly túlnyomó részét. Napi félórás hidroterápia mérhetően jótékony eredménnyel jár, érdemes tehát igénybe venniük mindazoknak, akiknek erre szükségük és lehetőségük van. Ez utóbbit városunkban a téliesített strand biztosítja; az itt található úszómesterek, edzők, gyógytestnevelők és testnevelő tanárok - és minden bizonnyal a kórház reumatológiai osztályának gyógytornászai is készségesen adnak szakmai tanácsokat: ki milyen gyakorlatokat végezzen a vízben. A víz gyógyító hatása áldás az emberiségnek. Használjuk ki hát ezt az áldást, ha véére már módunk is van rá! sudárnövésű. Parkokba vagy nagyobb kertekbe feltétlenül szabad állásba ültessük. Fényigényes. Talajban nem válogat, de legjobb számára a tápanyagban gazdag, üde talaj. Utcafának is alkalmas, mert a levegőszennyeződést jól tűri. Az utcák fásítására a hímvirágú egyedek alkalmasak, mert a nővirágű példányok szemetelő, éretten büdös húsú termésük miatt nem megfelelőek. Szaporítása: magvait egy évig szabadföldben, homokkal rétegezve pihentetjük, ezután csíráztatjuk. Vetés előtt ajánlatos a magokat néhány óráig meleg vízben áztatni. Páfrány fenyőket nemcsak az arborétumokban, hanem Esztergomban is találhatunk. Szép példányok láthatók például a kórház parkjában, a belvárosi temetőben és a Vár utcában. Klotz József 24-en rendezte meg a szentgyörgymezői Kertbarát Kör hagyományos házi minősítő borversenyét. Idén, helyt adva a kritikáknak, a vörösbor kategóriában külön minősítették a vörös (zweigelt, kékfrankos, stb.) és a direkttermő (otelló) borokat. Az volt ugyanis a - teljesen jogos - kifogás, hogy az eddig együtt minősített borok közül a direkttermők sokszor jobb helyezést értek el. 15.30 órakor Rostási László és Csente Lajos elkezdték átvenni a benevezett borokat. Sorszámmal ellátott címkéket ragasztottak az üvegekre, és beszedték a nevezési díjat. Prantner József az Esztergomi Hegyközség elnöke üdvözölte a verseny résztvevőit, és jó munkát kívánt a bíráló bizottság tagjainak. Wikukel László, e bizottság elnöke megtartotta eligazítását Meszes Ferenc, Holop Ferenc, Tóth Tivadar és Kecskeméti István bizottsági tagoknak. Mindnyájan elfoglalták helyüket a kis asztalkák mellett, amelyeken egy-egy égő gyertya, alma- és sajtszeletek, fehér talpas poharak és a pontozó lapok várták a verseny kezdetét. 17 órakor Molnár Lajos behozta az első - fehér - bort, a másodikat Dunai Gábor és így tovább, folyamatosan, a siller, a vörös és a direkttermő fajtákból is. Mindegyikből egy-egy, meghatározott mennyiségű mintát töltöttek a bírálók poharába, akik a színt, a tisztaságot a gyertya fényénél vették vizsgálat alá, majd megszagolták és egy kortyot a szájukban forgatva, az ízt és zamatot értékelték. Az ily módon kialakított minősítő pontszámot ezután feljegyezték az értékelő lapra. Miután az utolsó nedűt is megítélték, a bizottság vezetője néhány mondattal megdicsérte a kiváló minőségű borokat, megjegyezve, hogy nagy többségük - részben a tavalyi kedvező időjárásnak köszönhetően - nagyon jó, magas szesztartalmú, zamatos ital: a kertVadhúsokból készült fogás bizony csak hébe-hóba kerül a családok asztalára. Ritkán lehet ugyanis vadhúshoz jutni, akkor is csak igen borsos áron. De ha már az előző oldalon oly sokat beszéltünk a vadászatról, illik némi ízelítőt adni a vadételekből is. A szarvasból, őzből, vaddisznóból készített raguk és pörköltek receptje alig tér el a marhahúsból főzött hasonló ételek előírásaitól. Legfeljebb egy kicsit több fűszerezést kívánnak. Ha viszont pecsenyének sütjük meg a vadhúst, ajánlatos előtte bepácolni 1-2 napra, a sütéskor pedig szalonnával megtűzdelni, mivel e húsok sokkal szárazabbak, mint házi rokonaik húsa. Példaképpen leírjuk a szarvassült egyik elkészítési módját - azzal a megjegyzéssel, hogy szarvas- vagy őzhús híján marhahúsból is elkészíthető. A szarvasnak egy húsos darabját előzőleg bepácoljuk. Ecettel ízlés szerint savanyított, két liternyi vízben fél kiló sárgarépát és petrezselyemgyökeret, 1 fej vöröshagymát, 2 babérlevelet, 10 szem borsot, 1 evőkanál sót és egy csipetnyi táraratoknak nem kell szégyenkezniük. (A versenyen csak két bort nem tudtak minősíteni utóerjedés miatt.) Ezalatt a kiértékelők - Klotz József, Kriskó István és Csente Lajos - a pontozó lapok eredményét összesítve, megállapították a sorrendet; Dunai László, a borverseny szervezője és irányítója megírta az okleveleket. A szigorú zsűri arany fokozatra egyetlen bort sem érdemesített, négy ezüst és nyolc bronz minősítést ítélt oda a „borgazdáknak". A 16 fehérbor közül: I. Dunai Gábor (ezüst), 2. Dunai László, 3. Balázs Szilárd (mindkettő bronz). A7 vörösbor közül: 1. Jó-Dobronya István, 2. Kecskeméti István, 3. Weisz János (mindhárom ezüst). A további két kategóriában hat bronz minősítést osztottak ki: Bekő Lászlóné, Dunai Gábor és Bekő László sillerének - illetve Kecskeméti István, Kovács Károly és Dunai László direkttermő szőlőből készült borainak. A díjakat Prantner József, hegyközségi elnök, Petróczy Gyula, Szentgyörgymező képviselője, Erős Miklós, a Kertbarát Kör elnöke - az okleveleket pedig Héjjá Péter, a Kertbarát Kör ügyvezető elnöke adta át. Mindenki visszakapta benevezett borát, és a közben megérkező asszonyok megterítették az asztalokat a magukkal hozott borkorcsolyákkal és finom süteményekkel. Megindult a tere-fere, a győztes borgazdák büszkén kínálgatták „megkoszorúzott" terméküket, akik viszont nem értek el helyezést, ilyen szavakkal töltögették a vendégek poharát: „Azért ezt a bort is meg lehet inni!" Hamarosan megszólalt Weisz János zenéje, és a vendégsereg éjfél utánig vidáman ropta a farsangbúcsúztató táncot. Bélay Iván konyt mintegy fél órát főzünk, majd ráöntjük a megtisztított húsra. Két napi pácolás után a húst kivesszük a pácból, és szalonnacsíkokkal sűrűn megtűzdeljük. Egy tepsibe 2 evőkanál olajat öntünk, aljára szalonnacsíkokat és egy fej felkarikázott vöröshagymát fektetünk. Erre helyezzük rá a húst, lefedjük, majd lassú tűzön sütni kezdjük. Közben időnként marhahúsleves-kockából készített lével öntözgetjük. Míg sül, a pácléből kiszedjük a zöldségeket, összeturmixoljuk, és elkeverjük 2 dl. tejföllel. (Ez majd mártásként szolgál.) Ha a hús már majdnem megpuhult, levesszük róla a fedőt (fóliát), 1 dl. borral meglocsoljuk, majd tovább sütjük még egy darabig, míg a külseje halvány-barnás színt nem kap. (Vigyázzunk, nehogy túlsüssük!) A megsült húst felszeleteljük, tálba rakjuk, majd leöntjük a zöldséges-tejfölös mártással. Köretnek párolt rizst és csemegeuborkát adunk mellé. Jól illik hozzá a száraz vörösbor! K-Sz.E. EGY ÉRDEKES ÉS SZÉP DÍSZFA: A PÁFRÁNYFENYŐ VADETELEK