Esztergom és Vidéke, 1943

1943 / 74. szám

Megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési ár 1 hóra : 2 pengő. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Egymillió cserepet kaptak a bor- sodmegyeiek. — Városi szálloda épül Sepsiszentgyörgyön. — 50.000 5—15 éves gyermeket üdültetésre küld a főváros. KÜLFÖLD Mussolini kikiáltotta a fasista olasz köztársaságot. — Trónvesz­tettnek nyilvánították az olasz ural­kodóházat. — Az olasz szénbányá­szokat Angliába szállítják. — Az angol és amerikai csapatok súlyos vereséget szenvedtek Salernonál. — Súlyos mulasztással vádolja az an­gol sajtó Badoglio tábornagyot Mus­solini megmeneküléséért. — A Szov­jet nem tekinti második arcvonal­nak a Földközi-tengert. — Musso­lini megalakította a fasiszta kor­mányt. — Einnország kijelentette, hogy különálló harcot folytat és megőrzi a szabad cselekvés jogát. — A német csapatok bevonultak Tiranába, Albánia fővárosába. — Mussolini családját is kimentették a száműzetésből. — Svájci csapa­tok megszállták az Alpok átjáróit és a hágókhoz vezető utakat. — Eltávolították Sanghajból azokat az emlékműveket, amelyek az angolok uralmára emlékeztetnek. •— Meg­adóztatják Mexikóban azokat a nát­hás embereket, akik nyilvános he­lyen tüsszennek, köhögnek, vagy köpnek. — 1931 óta 76 8 millió zsák kávét égettek el Brazíliában. Eitler magas kitüntetést adott Mus solini kiszabadítóinak. — Görögor­szágban többezer olasz tengerész a németekhez állt. — Újabb olasz hadihajók érkeztek Málta szigetére. — Moszkvába hívták az emigráns görög kormányt. — Anglia csak korlátolt mértékben szállít szenet Olaszországnak. — Magasrangú an­golszász tisztek vannak a jugoszláv partizánoknál. — A lángban álló Brjanszkot leürítették a németek.— A németek sok más fasiszta veze­tőt is kiszabadítottak. — A len­gyelek ragaszkodnak a területi in- teg ritáshoz. — Véresen leverték a németek az olasz kommunista zen­düléseket Olaszországban. — Bul­gária további területeket szállt meg Albániában. — Az olaszok Samos szigetét görög Irezre adták. A római Szent Péter téré páncéltörő ágyúk és ejtőernyős vadászok őrzik a Vatikánt. — Állami ellenőrzés alá helyezték India egész hajóforgalmát. — Az angolszász légierők élőké szüléteket tesznek a Balkán elleni támadásra. — Németország megvé­delmezi Görögországot esetleges el­lenséges támadás ellen. — Az ide­gen nyelvek közül csak a németet tanítják a horvát középiskolákban. — Az amerikai horvátok síkraszáll- tak a független Horvátországért. — Németország legalább 50 hadosz­tályt vet harcba az Olaszországért folyó harcokba. — Nápolynál csak véres veszteségek árán tudja tar tani magát az amerikai sereg. — A szövetségesek bevetett hadianya­gának 54 százaléka elveszett Szici- iában. — A salernói öbölken 5 cir kálót és félmillió hajóteret veszítet­tek az angolszászok. — Moszkvában tárgyalásokat folytat a yorki érsek. — Capri szigetét az angolszászok elfoglalták. — Visszatért Rómába a diplomáciai képviselet.— Sok olasz hajó Ciprusba menekült. — Japán csapatok megszállták Tiencsinben az olasz engedményes területet. — A közelkeleti amerikai csapatok fő- parancsnokát Európába helyezték át. — Svédország fenntartja háborús készültségét. — Brnyacska Banja híres szerb fürdőváros polgármes­terét a szerb komitácsik agyonlőt­ték. — Péter jugoszláv király lord Rothermere unokájának keresztapja lett. — Amerikai iegierődök bom­bázták Parist. — Közel nyolcmiliiós hadsereget akar Amerika felállítani az ev vege előtt a megoldandó fel­adatok elvégzésére. — Róma kor­mányzója kormánybiztosokat állí­tott a minisztériumok éiere. — A dalmát és alban tengerpartot német katonák szálltak meg. — Megválto­zott a török sajtó hangja az oiasz eseményekkel kapcsolatban. — Mus­solinit mar Magdalena szigetről is Ri aRartak szaDaditani. — Eadiköi- csöríj egy zésre hívta fel az Egyesült- ÁiiamoR panzügyminisztere az ame- rikaiaRat. Történelmi hőstett Kagy, ©idökiö háborúk során gyakran főttem*; meg, hagy a háború kirneneseie szempontjából alrendéit jelentőségű vi­tézi tettek ragadják meg figyelmünket. Bi­zonyos, hegy maga a vitézi cselekedet nem rügg az ádáz mészárlások borzalmas adottságairól. Maga a tett kivitele is ilyen vállalkozások alkalmával annak bravúrjá­val, igazi „fránya" végrehajtásával tűnik ki. Mindeneseire nagyobb erkölcsi magas­latokra emeli kivitelezőit, inni mondjuk va­lamely virágzó és kuäturkincsekkeS teli vá­ros ártatlan asszonyainak és gyermekeinek háromezer méteres magasságokból való ioszforos mészárlása. Áz a huszarcsiny azonban, amit a német légierő, illetve ejtőernyősei Szicíliában, Paiermo közelében a szövetséges haderők harciíáztóí zümmögő táborénak központ­jában, a Badogiio-kormány székhelyének szomszédságában végrehajtottak, nemcsak vakmerőségében, emelkedik ki, bér az is magábanáirőan hajmeresztő, hanem inkább sőt tőként annak telki idiióekaiban válik rnegragadóvá és nyer legendás zamatot. Ezúttal ugyanis a hűséges tegyveriárs ra­gyogó jellemének és bajtársias helytállá­sának szinte példátlan megnyilatkozásáról van szó. Az a néhány német ejtőernyős és pilóta, aki Mussolini kiszabadítására vál­lalkozott és azt elképesztő szabatossággal s az ellenfélnek bizonnyára íélekzefeláüi- í© elképedésére végre is hajtotta, szimbó­lumává vélt a szövetségi hűségnek, a meg­alkuvás nélkül való helytállásnak éppen akkor, amikor a veszedelembe került jó- harái a legkritikusabb pillanatokat éli át. Történjék bármi ezekuián Itália égboltja alatt, érjen el bármekkora stratégiai sike­reket az eilenré! seregeinek vezérkara, ezt a dicső tettet, ezt a minden kritikán felül álló, jóbaráí és ellenség szemében egyként elismerésre méltó vállalkozási bajosan fogják utánacsinálni és a történe­lemben ragyogó színekkel fogja idézni az utókor historikusa ezt az eseményt. Amely hadakozó félnek ilyen egyénisé­gekből áll a hadserege, annak nincs téini valója attól, hogy eltiporják és örök idők­re íeheteííenné tegyék. Áz ilyen hadiíény tiszteletreméltó, bármelyik oldalon ad reá a hadisors alkalmat. És mi nem is késle­kednénk ennek kifejezést adni, ha amott is hasonlóan tekintélyt szerző bravúrt mu­tatnának fel ... Ä ntagyar igazság a magyar karddal, a mi felkeszfilt- ségürmkel és barcképességünikel áll vagy bukik ... Esztergomtáborban az Esztergom környékén tar­tózkodó páncélos alakulatok taoortüzet tartottak Az Esztergom környékére jött gyakor­latozó csapatok a napokban tartották tá­bortüzüket, A tábortűz a katona életében rendsze­rint a végét jelenti egy-egy munkának es kezdetét egy új dolognak. A múlt az a bajtársi szeretettől, együttérzéstől átha­tott hősi harc volt, amit szorosan egymás mellett, parancsnok és alárendelt, tiszt és legénység egyforma hősiességgel vivtak messze Keleten. A magyarságnak Kelet fogalma mindig ádáz harcot is jelent. Harcoltunk a be­senyőkkel, küzdöttünk a tatár hordák el­len, a soha feledésbe nem menő Szondy, a. két Zrinyi, Dobó István és a Hunyadi­ak hősi harcai az ozmán birodalommal, az első világháború véres orosz csatái — az Apák, az új vilagküzdelemben — a hiúk elszánt haroai a bennünket mindig fenyegetett szlávság ellen, A túlerő sokszor legázolással fenyege­tett, néha úgy látszott, hogy a Kárpátok övezte Haza megszűnik magyar biroda­lom lenni. Népünk élniakarasa és az is­teni gondviselés adta kiváló férfiak azon­ban, mindég megtörték ellenfeleink ere­jét, újólag példát adva, hogy e nemzet­nek joga van élni őseitől ezer éve birto­kolt földjén. A magyar katona ezer évében több a harc, mint a pihenés, s ez sem más, mint az új harcra szolgaló erőgyűjtés. Hősi küzdelemben elesett baj társak szelleme és példája, mint égő fáklya mu­tatja az utat, nyílegyenesen a szent nagy Magyarország felé. E látomásban hazánk minden embere egyforma. Nagy és kicsi, magas állású és szerény jövedelmű, gaz­dag és szegény lelkét ez az érzés hatja át. Ha iaz útban vannak is kisebb-nagyobb eltérések, a szent magyar cél mindenki­nél ez. A katona ezzel ébred, s erről álmodik. Lelki szemeivel a háromszinű lobogót látja azokon a helyeken, melyeket Árpád szent örökségként ránk hagyott, de a nemzet lelkének pillanatnyi meghasonlá- sa és erőtlensége idegen kezekre hagyott jutni. A tábortűz őszinte képe egy katona életének. A vidámság és jókedv mellett gondolata állandóan új küzdelmeinek célja felé jár, az elszakított testvérek felé, kik ma még a rabság nehéz életét élik. Ezek a gondolatok lobogtatták magas­ra a napokkal ezelőtt meggyújtott mág­lyát, melynek füstje egyenesen szállt az ég felé, mutatva a magyar célok szent igazságát, A tábortűz helye egy domb alján volt Esztergom környékén. Távol a Sión hegy tetején ott kéklett a Bazilika lenyűgöző ienséges alakja. A látóhatár szélén Esz­tergom város piros tetejű háztömege. Sok száz magyar páncélos jött itt össze, hogy a tábortűz lángjainál melegítse ka­tona lelkét és felkészüljön egy újabb küzdelemre. A langyos esti szélben gyü­lekeznek a szépen kiépített tribünökre a katonai és polgári előkelőségek. Soraik között ott látjuk ifj. uitéz Horthy Miklós rendkívüli követet és meghatalmazott mi­nisztert katonai egyenruhában, — úgy amint a páncélosok gyakorlatain részt- vett — Horváth Ferenc vezérőrnagyot, a páncélos hadosztály parancsnokát, Bán- ialvy István vezérőrnagyot, Zádor Endre ezredes állomásparancsnokot, Baló Zol­tán ezredes ezredparancsnokot, a város és környéki iparvállalatok vezetőinek igen szép számban megjelent soraiban. Fél hétkor trombita hangja jelezte a páncélos hadosztály parancsnok megér­kezését. A Magyar Hiszekegy hangjai mellett lobbant lángra a két hatalmas máglya. Gerencsér tábori lelkész főhad­nagy lépett ezután a mikrofon elé és kö­szöntötte a honvédekkel- együtt a meg­jelent vezetőket, A tábortűz több részre oszlott, mind­egyik rész igen érdekes, megható és ka­tonai szellemtől átitatott volt. A bevezető részben a „Nagy magyar tcíben" címen visszaemlékezés volt az el­múlt téli badjáiatra. A második részben „Hív Erdély -ben a felszabaduias idejére emlékeztek régi magyar versekben és da­lokban. A tábortűz gyorsan pergett, a komoly számok után vidám szamok következtek és szórakoztatták a megjelent hallgató­kat. Majd Erdély reménységéről, a szé­kelyekről emlékeztek meg. Megelevení­tettek azoknak dalait, táncait, tréfáit, de felcsendült a megemlékezésekben a vége­ken végzett ezeréves határvédő munká­juk is. A tábortűz befejező száma volt a leg­hatásosabb, a legmegkapóbb. Az est sö­tétjében csak a tábortűz máglyája lobo­gott, Majd a sötét völgyből előjöttek a magyar harcosok, meggyújtották a fák­lyáikat és velünk szemoen a dombolda­lon lévő régi csonka haza szimbolikus határait világították meg. Hősök hívása mellett mentek a felszabadult területek hataraira. Közben távol dél felé, az orosz temető táján lévő hegygerincen kigyul­ladt egy hatalmas lánggal égő maglya, ahonnan fáklyás katonák százai, dübör­gő harckocsik indultak a fáklyával kö- rülállt Magyarország felé. Közben fel­harsant a magyar Hitvallás : „A mi har­cunk nem folyik másért és nem akarunk mást, csak az ezeréves határokat.1" — A zenekar a Szózat akordjait játszotta, közben a fáklyás honvédek géppuska és puskaropogás közben felálltak a régi or­szághatárra, A tábortűz máglyája lassan összeom­lott, szikrák szálltak a magyar katona lelkes tábortüzéről a magyar égen úszó tej útra, a picike tüzek egybefonódtak és utat mutattak a tábortűz mellől elinduló honvédnek. A tábortűz lángja mellett Horváth Fe­renc vezérőrnagy, az 1. páncélos hadosz­tály parancsnoka beszédet intézett a honvédekhez: — Immár közel hat hónapja annak, hogy közvetlenül a harctérről való haza­térésünk előtt a Kiew-i nagy stadionban páncélos tábortűz keretében emlékeztünk meg azokról a hős baj társakról, kik éle­tüket áldozták a Hazáért. Ott mondtunk első ízben hálát a magyarok Istenének, hogy becsülettel vívhattuk meg nem min­dig könnyű harcainkat. — Azóta a harcedzett öreg páncélosok egy része visszatért otthonába, helyettük soraink közé szegődtek a fiatal harcvá­gyó páncélos ifjak. Elsősorban az ő harc­képzésüket és harcranevelésüket célozta a most végére járó hat hetes táborozá­sunk. a környező erdők és hegyek békés ölében. — Ennek a tábori életnek voltak ked­ves velejárói a kisebb-nagyobb tábortü­zek és igy a mai búcsútábortüzünk is. Ezek a tábortüzek kifejezői annak a baj­társi szellemnek, mely a mi nagy páncé­los családunknak mindig sajátsága volt és lesz, amely belső tartalmat s a legve­szélyesebb helyzetekben is mindig helyt­álló értéket ad a páncélos szellemnek. Annák a páncélos szellemnek, mely — mint már Kiewben is mondottam — ne­mes versengésben, mindig jobbat és töb­bet akar teljesíteni, mint a többi bajtár­sak és igy méltó akar lenni arra a biza­lomra, melyet a vezetés azzal juttat ki­fejezésre, hogy földi viszonylatban a leg­hatásosabb és leggyorsabb harc- és hadi­eszközöket bízza rá. Azok akik a katonai kiképzés be­fejeztével a közeljövőben visszatértek családjaitokhoz és polgári munkahelye­tekhez, vigyétek magatokkal ezt a pán­célos szellemet, éljetek a polgári életben is aszerint, legyetek lelkileg mindig me­net és harckészek, hogy ha újból sorba kell állnotok, csak a ruhát kelljen gyor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom