Esztergom és Vidéke, 1943
1943 / 74. szám
2 1943. szeptember 18 ESZTERGOM él VIDÉKÉ san váltani és máris tudjatok száguldani, rohamozni és győzni ! — Akik pedig továbbra is soraink között maradtok és most majd visszatértek helyőrségetekbe, vigyétek magatokkal a kőrengetegekbe is ennek a tábori életnek és tábortűznek egészséges és szükséges magyar katonás, harcos és bajtársi lel- kületét, mely nemcsak megvéd benneteket minden csatornaszennytől és patkányszellemtől, a nadrágba bújtatott vénasszonyok locsogásával szemben, de égő fáklyaként világit a magyar mécsek milliói között, fényszóróként irányt szab, ahol magyar sötétséget lát és mint egy buzogány csap le oda, ahol a szent magyar üggyel szemben árulást tapasztal. — Amikor ezer és ezer kilométerre Hazánktól a nagy orosz síkságon vívtuk harcainkat, abban a hitben és meggyőződésben küzdöttünk, hogy harcaink ellenében szépséges Hazánk és magyar fajtánk megszabadul, a korszerű tatárjárás mindent elsöprő és megsemmisítő dúlá- sától. — Ha ez a veszély még nem is múlott el teljesen fejünk felől, de lényegesen csökkent. Minekünk most már készülnünk kell arra is, hogy majdan a magyar béke a magyar igazság győzelmét hozza Strázsa hegyi kőkereszt fekete vonalakkal megnúzoct betűi két szót őriznek : Zeloczuy-csaiad. A sirnalom mélyen nem sokan pinennetnek. Csak nehanyan nyu- gocüiatjak ott töldi iaraüaimuKat. A sírhely nem sokkal nagyobb a szoKasos méreteknek A temető nyilvántartó könyve is csak a sirkó két adatat hozza, A család tóbo tagja a temető kulonbozo helyein található sírok alj an került pihenőre. Az emieKezés több szavat megérdemlő üze- loczky András-ra majd később kerül szó. A követKezó sirdomb tetejen szárazra hervadt színtelen koszorúk hullanak halomba. Zörgo hátukon kidőlt lakereszt nyúlik el, mint valami hasznamult útmu- tatótabla. A raerositett Jterekded iehér- marvany lapon bchalkhaz berencne Scnonbeck laa-nak neve vívja gyenguio küzdelmet a tépázó idővel, A meiiej e töredezett marvanydarabok még siralmasabb pusztulásról panaszkodnak, lovabb a szélén lankadt orgonabokor gyérült, ráncokba esett levéliuggönye sír és kesereg a hosszú, esötlen nyár tikkasztó, perzselő tüzéröl. Műkőből öntött kereszt tövében kő- rohamsisak szürke harangja kondit em- lekverset Schneider bereue-röl, aki 1918- ban áldozta vérét, életét a haborútepte hazaért. A gondozott sir most is elő kegyeletről beszel, mely ébrentartja a halott hős emleket, Ationja sírja loldjet az emiekezes virágaival, akárcsak a tengerzöld borostyán is kúszó testevei ölen at a kőkereszt fejét, karjat, egyszerű, karcsú, vékonyvonalú testét, mely az életnek a halai lelett aratott diadaláról zeng örökké csendülő éneket. Szépen sorjában következnek egymás után a hallgatag sírok, a beszédes kövek. Egyszer a meg élő gazda jelölte ki magának a terjedelmesnek nem mondható pihenőhelyet, máskor masok, közelebbi- tavolabbí atyaliak avatkoztak bele a síri nyugalom helyének kérdésebe. Így is, úgy is eljutottak oda, ahova el kellett kerülniük. Szürke márványlap süpped a haraszti kő kemény húsaba, Forgách Kálmán MÁV íőmozdonyvezető sírba omlott 59 esztendős életének zsong halkszavú emléksorokat. Egykor száguldó, dörgő óriás gőzparipájával zakatoló vaskocsi sorokat röpített távoli tájak felé. Vágódták a váltók, jeleztek a csengők, suhantak az állomások ! Vitte az emberek ezreit ! Az utolsó állomáson neki is ki kellett szállnia, hogy atadja a „gőzöst igazító" tisztét a következőknek, akik ide is követték, követni fogjak a száguldó vastaltoson egyszer féket eresztő, máskor arra féket vető, szívvel-ideggel, lélekkel dolgozó bátor lovast I Sírverse ugyanaz, amellyel már találkoztunk az első telekrészben Sólyomi Lajosné díszes márványemlékének kőfalán. Szabolcska-verssel foglaljak koszorúba az elköltözött lelkének jóságát, szépségét. Karrarai márványból faragott obeliszk időszürkítette testén Feigler Jánosné Schaflarzsovits Hermin-nek nevét hordozzák a szolgáló betűk. Az árvaszéki ülnök hitvesévé lett, Eszékről elszármazó úrasszony az esztergomi temető dajkáló földjében talált pihenőre. Alacsony vörös mészkőkereszt írása röviden tesz jelentést : Szabados István, nánai születés. A katonaságnál elhunyt, 1886, dec, 31-én. Élt 24 évet. A továbbhaladás során az apróbb-na- gyobb sírkeresztek sokadalmában két magas, kőből faragott síremlék emelkedik előkelőségének, nagyságának elvitathatatlan tudatában a környező összes társa fölé. Szépségük, értékük biztosított számeg. A magyar igazság : az ezeréves Magyarország ! — Miként a múltban becsülettel teljesítette, aképen a jövőre nézve várja legfelsőbb Hadurának parancsszavát. Ama reményben, hogy ez mielőbb elhangzik : az ezeréves Magyarország feltámadására és a feltámadási hadak útjának földi Csabakirályfiára : legfelsőbb Hadurunkra, a Kormányzó Ur Ofőméltóságára — háromszoros huj, huj, hajrá ! A tábortűznek vége. A gyönyörű szeptemberi estén mintha a csillagok is szebben ragyogtak volna, mint máskor. Tűnő fényességben vonult fenn az égen a Hadak útja, szinte láttatni engedi azt a soksok magyar vitézt, kik nemzetükért adták életüket. Az élen ott megy ifj. Horthy István a nemzet hősi erényeinek és példátadó ön- feláldozásának örök mintaképe. Ö vezeti e sereget a csillagos magyar égbolton. Magyar ifjú ! E hősi példát kövesd ! Élj a Hazáért, s ha azt kivánja, egy jajszó nélkül add élted érte. Fegyveredet azonban még utolsó sóhajodnál se engedd ki kezedből, szoritsd magadhoz, hogy hősi harctól áthatott lelked, még a sírból is le tudjon csapni arra az idegenre, ki e Haza szent földjéhez mer nyúlni. mukra hosszabb életet, míg egyszerűbb szomszédjaik kidőltek mellőlük, hogy ujabh zarándokok omló teste tölött későbbi emiekek hirdessék a sose megszűnő költözködés egyre újuló állomásait. A zsambeki mészkőből vésett két, korát erősen jellemző alkotás terjedelmes sírhely homlokreszen all egymás mellett. Az első díszesebb. Csúcsíves modorban laragiak. A iulttes oszlop toronyszerű kiképzésében iolytalódik. Kőrózsák s a stílus többi ismerős, szerves tartozéka találkozik nemes összhangban a vaskos talapzaton emelkedő síremléken. A kőoszlop elülső lalaba mélyesztett fehér- marvany lapon adatokat jelez az emlékező írás ; t eigler Mari szül. Vagovich. Megholt éltének 20. évében. 1885-ik évi augusztus hó 11-én, Vigasztalhatatlan ierjetól. — Jobboldalt szinten negyzet- aiaKÚ, kicsiny lehermarvany lapon olvasható az ittmaradt hitvestárs áldást esdő búcsúzkodasa: Drága lélek Nyugodj csendben bús sir a oleben. OröK beke lengjen MeUemed kóreoer. A kis, tülkeszerű bemélyedésben valamikor szárnyas angyal allhatott. Kőtestének a laton maradt körvonalai élesen útköznek ki. Most díszétől losztottan, koíaus árván mereng a szemlélőre, akar a vak ember tény után síró iénytelen szemurege. — A másik emlék egyszerűbb munka, ingyenes, sírna vonalak hataroljak a testes kőtömböt, melynek telsö, kockára taragott tagjaba mélyen vésett, egyenesszarú kereszt iigyelmeztet megváltásunk szent jelére. Az emlék felírását nem marvanylap hordozza. A homokkő falara vésték az adatokat s a halotti verset. Üzért csak nehezen olvashatók a kopásnak kitett kissé elmosódott sorok : feigler Sándorné szül. Kinsztner Lujza. kihunyt életének 26. évében, A bzendc jo anya 8 a ritka nő pihen Nem bántja mar baj Cböndes piheniiben. De anyja éa a ferii 8 anyatUn ki -dede Enyhét hh.ba Kér 8 zokogni jár ide A 26 esztendős fiatal asszonyt gyermekágyi láz, ia szülő édesanyák rettegett réme ragadta el az élők sorából. Rá öt esztendővel melléje került apró árvája. Az emlék alsó mezején tovább menetelnek a gyászoló sorok : Feigler Lujza A iontebfcnn.il leánykája Elhunyt életűnek 5. évében. Nem nyughatott a jó anya Amíg lanyuaja itt v-da I Must az iá, ez is olt pihen 0 elve egymást oly híven. Az édesanyának s utána hervadt kis lányának földbe visszatérő teste a rohanó évek tűnő sodrában csonttá foszlott, dísztelen vázzá változott. Elszálltak a színes álmok, amelyek a szülőnek és gyermekének elimbolygó életútján csipkéződtek, színesedtek csengő kacagásból, meleg simogató szavakból. A kőbe vésett sorok árkait is több helyen elsimította az őrlő idő, a szeretet azonban, amely életet fakasztott és hordozott, s szebben zengett a zengő ércnél vagy a pengő cimbalomnál — hiszen az angyalok égi nyelvén szólott — most is, annyi évtized múltán átver a lemetőföldön. A sírdomb kőoszlopának szellőpendítette muzsikájában, fenyőfáinak halk zsolozsmájában el nem múló életéről énekel. Soha el nem enyésző emlékezése jeléül emelt ékesen faragott márványikereszlct életepárjának, Gerendás Teréz-nek, aki 36 esztendős korában mondott búcsút a világnak, a gyászoló férj : Tátus Ferenc. Az írás szerint „a szomorú évek hosszú során sem fogja feledni kesergő árváival." A hosszú évek rövidekre fonnyadtak, hiszen az árvák közül az egyik a fájó szakadásra egy évvel szállott le édesanyja mellé, hogy öt évvel később a távozó édesapa hagyja teljes árvaságra kesergő gyermekeit. Riethmüller Károly-nak borostyánlevelek örökzöld sátrába búvó sírdombján a folyton‘újuló kegyelet színes virágai tündökölnek. A víz enyhén hulló zápora sző rájuk csillogó ruhát. Muskátlik égő szeme tüzel a smaragd szőnyegen. Petúniák fehér, lila kelyhei küszködnek a habkönnyű szirmokra hullott gyémántragyo- gású vízcseppekkel. Hintáznak, játszanak, mint a lepkeszárnyak. Esti álom felé futó játszi hajladozásukat mozdulatlan komolysággal szemléli az erősebb testvér, a ritkás ágú fátyolka. Szerinte nem kell mindjárt, a muzsikáló szellő első játékára hajladozó testtel játszani, mosolyogni. A sírhalmok egymást szüntelen váltó láncolatában tovább tünedeznek elő a fejfák emlékét őrző vas lapjairól a nevek. Anyagtalan valóságok. Egykor, védőszárnyuk oltalma alatt munkában fáradó, hivatásuknak élő személyek iz- zadtak-küzdöttek, tettek-vettek az élet térségein, Jóvoltukból váltak ismeretesekké tetteik, tündöklött dicsőségük ! Rajtuk keresztül rajzanak fel az emlékek a már távozottakról ! Ideig-óráíg még hozzákapcsolódnak a ködbeveszett személyekhez, a valamikor húsba-vérbe öltözött alakokhoz. Bizonyára azért, hogy testetlen súlyuk, mely a múlás martaléka lett, egyre vigasztalanabb földi semmivé váljék a nagy úton, amerre a hűtlen szolga, az iramló feledés szedegeti száguldani sose szűnő szárnyas lábát. (Folyt, köv.) Vértes Zoárd Alispáni jelentés Esztergom varmegye és város múlt hónapjáról Esztergom vármegye törvényhatósága dr. jxesmarki Frey Vilmos iőispan elnöklesével í, hó 14-én, kedden délelőtt kis- gyuíést, majd közigazgatási bizottsági gyűlést tartott. A kísgyülésen többnyire községi képviselőtestületi határozatok jóváhagyása zerepelt, A közigazgatási bizottság tudomásul vette az augusztus havi alispáni jelentést amely elsősorban a közigazgatasi ügymenetről számol be. Az aiispani jelentés szerint a tisztviselők váltakozó katonai behívása folytan állandóan változtatni kell a hivatali ügybeosztast s ez késlelteti az ügyek elintézését. A közrend és köznyugalom kielégítő volt, zavaró körülmény nem fordult elő, A közellatással kapcsolatosan megemlíti az alispáni jelentés, hogy az esztergomi járásban a zsírellátás, a párkányi jarasban a húsellátás terén volt fennakadás. Beszámol az alispáni jelentés a Vármegyei Közjóléti Szövetkezet által Bá- tcrkeszin épített 10 lakóház átadásáról a sokgyermekes csaladok részére, Beszámol arról is, hogy Esztergom város közönsége a nehéz háborús helyzet ellenére is — bár az előző évekhez viszonyítva szűkebb keretben — megtartotta legnagyobb egyházi ünnepét, Nagyboldogasz- szony napját. A varmegye területén a múlt hónapban többször volt tűzeset. Ezek közül a legnagyobb méretű a libádi tűzeset volt, amikor két lakóház, istálló és egyéb melléképületek váltak a tűz martalékaivá, mintegy 70.000 pengő értékben. A vizsgálatok eddigi eredménye szerint a tüzet egy nyolc éves gyermek idézte elő. Né- metszögyénben villámcsapás okozott tüzet. Itt gazdasági épület, szalma és takarmány égett le és a kár mintegy 15.000 pengő. A folyamatban lévő vármegyei építkezések az alispáni jelentés szerint erőteljes ütemben haladnak előre. Az esztergomi járási főszolgabírói hivatal bontási és alapozási munkálatai befejeződtek. A kórházépítkezéssel kapcsolatban jelenti, hogy a belgyógyászati osztály már a napokban, a többi osztályok a közeljövőben átadhatók lesznek rendeltetésüknek. Országos Búvár Kund Úszóhetet rendeztek városunkban Az Országos Úszó Hét keretében vettek részt leventéink f. hó 14-én a Búvár Kund tehetségkutató úszóversenyen a Szt. István strandfürdőben. Az előző évi csekély számú jelentkezővel szemben igen szép számú levente jelent meg a meghirdetett tehetségkutató versenyen. A versenynek az volt a célja, hogy az ifjúság a hadviselés, a betegségek, vizbefulladás ellen felkészüljön és a magyar úszósport állandó minőségi utánpótlását biztosítsa. Vannak országok, ahol a lakosság nagy százaléka tud úszni. Nálunk sajnos, ahol az adottságok megvannak, az ifjúság visszahúzódik ettől a sporttól. Hála istennek f. hó 14-én éppen azok a fiúk bizonyították be, akik a leventecsapatok szerény munkásai és nem tagjai semmiféle sportszakosztálynak, hogy ők is művelni akarják ezt a fontos sportot. így az esztergomi íparosszázad 124, .az esztergomi 3, sz, csapat 27, a pilismaróti leventecsapat 16, az esztergomtábori leventecsapat 36, és a szakosztály század 2 leventéje nyerte el az úszójelvényt és az emléklapot. A versenyt Séd Gábor, a csallóközi kerület titkára rendezte Kelemen László főhadnagy körzetparancsnokkal. A versenyről a fiúk nagy büszkeséggel távoztak és a vezetők boldogan vettek fel egy-két tehetséges fiút az úszószakosztályba. Terménykiállitás és őszi ailatüijazas A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara, az Esztergomvármegyei Lrazüasági Egyesület, az Esztergomvarmegyei Állattenyésztő Ü-gyesulet, a Kisaiioldi Növénytermesztők Szövetsége, a JAisaltöldi Me- zogazdasagi Kamara Kisérletugyi Szakosztálya, valamint a Varmegyei uazdasa- gi Etgyesület Lótenyésztési Szakosztálya Karöltve rendezik meg az őszi allatdíja- zasokat és tenyészailatkiallítast, A szarvasmarha állatdij ázások Epöl, Kéménd, Nagyölved, a lódijazasok Par- kany községben lesznek megtartva. Határidőket a varmegye minden községeben kixuggesztett íairagaszok hirdetik. Közelebbi ielvilágositast a községi mezőgazdasági elöljárók, községi mezőgazdasági bizottsági elnökök és a községi elöljáróságok adnak, nemkülönben a ter- ményKiallitásra vonatkozólag is. A kiállítás iránt a kisebb-nagyobb birtokosok és a gazdak körében nagy az érdeklődés, s igy minden remény megvan, hogy a háborús nehézségek és az idei nagyon gyenge termés mellett is szép és fi- gyelemremeltó kollekciót tár majd az érdeklődők elé, Elismerésreméltó a nagyobb gazdaságok és iparvallaiatok érdeklődése, mely abban nyilvánult meg, hogy a tiszteletdijakat, vagy azok megváltásának összegét az elnökség rendelkezésére bocsáj- tották. Eddig a* következő tiszteletdijak érkeztek be : Magyar Élet Párt, Tokodi Üveggyár Rt., báró Ulmann György, Schalkház Ferenc egyesületi elnök, Bars- megyei Népbank párkányi fiókja. Tiszte- letdij megváltás címén ; Salgótarjáni Kőszénbanya Rt. Dorog, Salgótarjáni Kőszénbanya Rt. labatlani cementgyára és a Magyar Viscosa Rt. 100—100 pengőt küldtek be. A tiszteletdíjakat, mint pedig a íiszteletdijak beszerzésére szánt összegeket magyaros köszönettel nyugtázza az elnökség. Tiszteletdijat helyeztek kilátásba a hercegprimási és székesfőkáptalani uradalmak, tiszteletdij beszerzésére pedig a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. és az Ella Malom Rt. Bátorkeszi 100—100 P beküldését jelezte, Kiállítók : a hercegprimási uradalmak figyelemreméltó nagy kollekciója a Belvárosi Gazdakör egész színpadi részét foglalja el. Igen gazdag a gyümölcskollekció, amely nemcsak azt mutatja meg, hogy milyen fajtákat termeljünk vármegyénkben, hanem egyúttal a jövőben beszerzési forrásul is szolgál. Nem kevésbé gazdag s nemcsak vármegyei, de országos relációban is nagy figyelmet keltett a burgonyanemesités, amely Veneny nemesítő irányítása mellett halad s már most látni fogjuk a legkiválóbb egyede- ket. Páratlannak igéfkezik az erdészeti rész is. Ugyanis az érdeklődők némi képet alkothatnak maguknak, hogy az erdészet helyzete milyen nehéz, nemcsak most a háborús adottságok mellett, hanem még a nyugalmasabb napokban is, Ugyancsak igen gazdag kollekció a Székesfőkáptalan gabona és ipari növények kiállítása, nemkülönben az erdészet is, Metternich Sándor Klementina hercegnő órisápi gazdaságának megfelelő kimutatásokkal ellátott gabona és tengeriféleségek kollekciója 'különösen a gazdaszemeknek lesz lenyűgöző. Báró Ullmann György gazdasága és szárító üzeme a maga korszerű berendezéseinek és produktumainak különfélo- ségével fogja vonzani a háziasszonyokat. Ugyanilyen figyelmet érdemel a gazdasági, szöllő- és gyümölcs'kiállitása is. A terménykiálíitás egyik jelentős része lesz Veneny Lajos nemesítő kollekciója, durum (makaróni) búzák és csupaszárpák, sör- és takarmányáprák sorozatai és burgonya nemesítvényei. Ott fogjuk látni a M. kir. Párkánynánai Téli Gazdasági Iskola tabellátumait és ipari Az esztergomi belvárosi temető sirlámpái mellől. XXXVII. Séta a halottak városának utcáin.
