Esztergom és Vidéke, 1942

1942 / 36. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE 1942. május 6 dalmi vezér és kancellár legutóbbi beszé­dében külön passzust szentelve, kiemeli a mi Kormányzó Urunk elévülhetetlen érdemeit a bolseviki szellem magyaror­szági vonatkozásaival kapcsolatban, úgy érezzük, hogy ez a magas elismerés az európai népek lelkében immár tudatossá vált igazságot fejezte ki. Hitler vezér és kancellár azt mondotta : „Magyarorszá­gon is kísérletezett a bolsevizmus rém­uralma. Ott is csak erőszakkal sikerült a vörös hatalmat megtörni. Annak a fér­fiúnak. neve, akihez ennek a cselekedet­nek végrehajtása fűződik, a kezdődő nemzeti forradalom első képviselőinek Ha a városban a középiskolák tanulóit figyeljük, azt tapasztaljuk, hogy valami­vel más munkát végeznek, mint ezelőtt húsz évvel és sokkal jobban megértik az idők szavát. Ma a társadalmi rétegek egészséges összefogására már az iskolá­ban kell nevelni a gyermeket. Az elemi iskola első osztályától a középiskola VIII. osztályáig olyan öntudatos, össze­fogásra képes, nemzeti cél szolgálatában álló gyermeket kell nevelni, aki lerázza magáról az egyéni urízálás és a tehetet­len klasszikus tudományoskodás bénító súlyát és felszabadult erejét a magyar élet paraszti egyszerűséggel felismert ba­jainak istápolására fordítja. Új utakat kell keresni a ma gyermeké­nek. Új utat kell nyitni az új évtizedbe induló ifjúságnak és ezt minden részében a gazdasági élet szolgálatába kell állí­tani. Ennek az új nevelési iránynak ajta­ját döngeti nagy és nemzetgazdasági szempontból felbecsülhetetlen nevelési gondolattal Csanak István, akinek kez­deményezésére próbára tették a magyar középiskolás tanulóifjúságot, hog y mi­lyen mértékben van bennük meg a gaz­dasági, üzleti leleményesség, a munkával való pénzszerzés és a takarékosság haj­lama. Ennek a gondolatnak keresztülvi­telére hozták létre a ,,Diákkaptár“-moz- galmat. Mi a diákkaptár-mozgalom ! Horthy Miklós kormányzó 1937. augusztus 17-én Szolnokon elmondott beszédében az ifjúság nevelésének kérdé­sében is állást foglalt. „Gyermekeinkbe, ifjúságunkba belé kell nevelni az érdeklődést a gazdasági élet iránt, a vonzódást a szabad pályák felé, fel kell kelteni bennök az egyéni kezdeményezést, az önálló vállakózás szellemét... Bízom benne, hogy a mi te­hetséges fajunk, mely mindenre alkalmas, amely mindem el tud érni, ha akar — ezt is meg fogja tanulni.. .“ A diákkaptár-mozgalom ennek a nagy gondolatnak szolgálatában áll. Egyszerű és természetes úton kívánja megközelí­teni a kitűzött célt. A tanulót olyan fel­adat elé állítja, amelyet játszva és siker­rel meg tud oldani. Már az első kis siker ösztönt jelent számára. Új feladatot fog keresni, hogy sikere örömét újra meg új­ra átélhesse és ha ez a nevelő irányú fog­lalkozás következetesen folyik, ha ezt a diák érdekesnek, könnyűnek és színes­nek találja, néhány év múlva elérkezik oda, ahová észrevétlenül el akartuk ve­zetni : megszereti a termelő munka szép­ségét. Nem arról van szó, hogy mindenkiből üzletembert faragjunk, de aktívabb, élet­revalóbb lesz egész fiatalságunk, ha át­oltjuk őket az ,,iskolabank-akció" csirái­val. A gazdasági tartalmú foglalkozta­tásnak a jövendőbeli kis hivatalnok sem vallja kárát. Lehet, hogy majd mellékjö­vedelmet biztosít számára az, hogy meg­ismerte és megszerette pl. gyermekkorá­ban az angoranyúl tenyésztését. A gyermekeink munkájának pénzérté­ke nem fontos, nem is törekszünk komoly anyagi eredményekre. Annál fontosabb, hogy beléjük idegződjék : sikert elérni bármilyen téren csak akkor lehet, ha sze­münket mindig pontosan körvonalazott eél felé fordítjuk, amely cél arányban áll a magunk erejével. Ezért állították fel azt a kívánságot : teremts elő lOpengőt. A diákkaptár-mozgalom nem más, mint a gyermekben élő gyűjtőszenvedélyt helyes pedagógiai útra terelni, állandó utasításokkal ellátni és irányítani a gyermek hasznára és gazdasági érzéké­nek fejlesztésére . A gyermekálmok látszata mögött mennyi életrevalóság van, azt csak ak­kor látjuk, ha a gyermekek elkezdenek dolgozni. Ki hinné, hogy mennyi gazda­sági életrevalóság, hajlam van egyik-má­sik gyermekcipőben botorkáló magyar társadalomban, amely 5—10 év múlva ott fog tolongani a magyar jövendő küszö­bén, ott fog kopogtatni a kapukon, azon a küzdőtéren, amely a felserdült ifjúság, a férfikor erőfeszítéseit, helytállásait igényli. megszemélyesítőjeként ma is közöttünk él." Ez a férfiú pedig a mi Kormányzó Urunk. Ö az, aki a kezdődő nemzeti for­radalmak első képviselőjét személyesí­tette meg azzal a tényével, hogy a bolse- vizmust Magyarországon leverte és an­nak szellemét nemzetétől örökre távol­tartotta. A magyar nemzetnek nagyon jól esett, hogy a hatalmas német nép lánglelkű vezére, a mi vezérünkről ezeket a törté­nelmi jelentőségű elismerő szavakat szükségesnek tartotta a világ színe előtt kifejezni. Mit dolgoztak az esztergomi középiskolások ! A diákkaptár-mozgalom megindítója városunkban vitéz Szívós-Waldvogel Jó­zsef ny. vezérőrnagy, aki korán felismer­te ennek nemzetgazdasági, szociális és nevelési értékét. Jelenleg a város összes középiskoláiban és az elemi iskolákban működik a diákkaptár. A diákkaptár- mozgalom Esztergomban érte el csúcs­pontját és itt érték el az ország legszebb eredményeit. Az elmúlt évben esztergomi diákok rádióban számoltak be az éter hullámain keresztül munkájukról. Meg­örökítjük az elmúlt év eredményeit és megmutatjuk, hogy mit végeznek ebben az évben. Közel 100.000 pengő volt az esztergomi diákkaptár forgalma elmúlt évben. I. Az érseki tanítóképző. Az 1940—41. iskolai évben országos ifjúsági lapot ad­tak ki igen nagy sikerrel. A tanárok a növendékeket kiképezték a Hitelszövet­kezeti életre. Valóságos Hitelszövetkeze­tet létesítettek, ahol elméleti és gyakor­lati kiképzést kaptak. Kölcsönöket fo­lyósítottak és betéteket fogadtak el. Az elmúlt évben 32.000 pengőnél több volt a forgalma a Hitelszövetkezetnek. 20 q rongyot és 10 q vasat gyűjtöttek. A je­lenlegi iskolaévben résztvettek az elhasz­nált cipőgyűjtésben, mintegy 300 pár cipőt gyűjtöttek. Szorgalmasan fo­lyik a fémgyűjtés. A papírgyűjtés is igen szép eredményt mutat, eddig 6 q papírt gyűjtöttek. A szövetkezeti munka is folyik tovább, amely kibővült az inté­zeti bolttal, ahol a növendék mondént megkap, amire szüksége van. A növendé­kek lelkesen tanulják a biztosítási szak­mát. A Hitelszövetkezet ezévi forgalma kb. 45.000 pengő. II. Az érseki tanitónöképző-intézet. Az elmúlt tanévben a növendékek bevétele a szünidőben szolgálatból, tanításból, var­rásból, kerti és gazdasági munkából 2145.80 pengő volt. Az elmúlt évben a hulladékgyűjtés mellett a termelő mun­kát állították munkatervükbe. Az érseki tanítóképző részére készítettek kézimun­kákat és egyéb ajándéktárgyakat 136 pengő értékben. Az egyik helybeli üveg- és porcellánkereskedőtől 250 drb üveg­pohár festéséért 90 pengőt kaptak. A be­tétgyűjtő-versenyben a líceum III. osztá­lya lett a győztes 2347.50 pengővel. A versenyzők a DKSz központjától karkö­tőórát kaptak, amit kisorsoltak. Az el­múlt évben a hulladékanyag 23.70 q. A kaptár bevétele : óraadásból 458.40 P, ké­zimunkából 342 P, hulladékgyűjtésből 327 P, egyéb munkából 1532.40 P, össze­sen 1.659.80 P. Takarékbetét összege 3.247 P. Az 1941—42. iskolaévben dol­goztak a KIOE játékgyárba. Okt. 17-én pályázatot hirdetett a Kisalföldi Mező- gazdasági Kamara, szorgalmi munkáért egy növendék 15 pengőt, dolgozatért ugyancsak egy növendék 5 pengőt s nyá­ron át végzett szőllőmunkáért két növen­dék 10—10 pengőt kapott. Jelenleg leve­lezőlapokat, kézimunkákat készítenek és egyesek tanítással szereznek maguknak elég szép jövedelmet. A hulladékgyűjtés is állandóan folyik. III. A Széni István gimnázium. Az el­múlt évben a fiúk főleg a hulladékanya­gok gyűjtésével tűntek ki, amelyben kb. 50—60 fiú vett részt. Gyűjtöttek 31 q 22 kg különféle vasat, 55 kg rezet, 1 q ól­mot, 534 kg papírost, összesen 402.17 P értékben. Bélyegek eladásából, vírágmag- vak gyűjtéséből és tanítással 2768 P-t szereztek. Az év közben kétszer jelent meg a Diákkaptár Plakátújság, amely­nek egyik cikkét az „Őrségváltást" az országos Diákkaptár újság is átvette. A jelen tanévben a közellátási miniszter felhívására 280 pár használt lábbelit gyűjtöttek a fiúk, azonkívül 5 q vadgesz­tenyét és igen nagymennyiségű almama­got. A gyermekek foglalkoznak faj­kutya-, nyúl- és galambtenyésztéssel. Az elmúlt nyáron a növendékek a mezőgaz­daságban egyéb munkával, a ki-spapok csépléssel közel 4000 pengőt kerestek. IV. A Szent Imre városi gimnázium munkája lulajdonképen az 1940—41. is­kolaévben a nyersanyaggyű j lés volt. A gyűjtés eredménye 10 q 60 kg kovácsolt vashulladék, 11 kg öntött vastöredék, 1 q pléh, 18 kg ólom, 12.5 kg sárgaréz, 40 kg papírhulladék volt. Az 1941—42. iskola­évben a közellátási miniszter felhívására a használt lábbelik gyűjtése folyt szép eredménnyel. Összegyűjtöttek 417 pár használt lábbelit. A hulladék- és nyers­anyaggyűjtés a második félévben igen erőteljesen indult meg. V. Boldog Margit Leánygimnázium. Esz- tergomban csúcsteljesítmény. Az 1940— 41. évben Diákkaptár újságot indítottak, az „Edikát", amelyet mindenütt nagy tetszéssel fogadtak. Négy hétig tartó ver­seny volt, amelyben azt tűzték egyes osz­tályok elé, hogy ki tud több pénzt sze­rezni, a IV. osztály 877 pengővel nyerte meg az első díjat. A kaptárosok előadá­sokat tartottak a diákkaptár szervezeté­ről és gazdasági életéről. Vörös Mariann VI. osztályos a rádióelőadásban számolt be az esztergomi lányok kaptáros mun­kájáról. A kaptár négy tanulója 120 P jutalomban részesült. Az anyaggyűjtés­ben 115 q hulladékanyagot gyűjtöttek. A pénzállományunk 8273 P, melyből 6500 pengőt az Esztergomi Takarékpénz­tárnál helyeztek el. Az 1941—42. isk. év­ben 720 melegítőt kötöttek a fronton küzdő katonáknak, amelyek közül 220 anyagát is ők adták. 208 szeretetcsoma- got küldtek a frontra 1000 pengő érték­ben, fenyőkoszorút készítettek a Hősök temetőjébe, a katonák sírjára. A kaptá­rosok nagy szeretettel foglalkoznak ál­lattenyésztéssel. Az egyik növendéknek nutria-farmja van, a másik 10 drb bécsi kék és belga nyulat tenyészt. Azonkívül sokan foglalkoznak selyemhernyó-, ga­lamb-, kecsketenyésztéssel vagy nevelés­sel. A gipszöntés is kedves és jövedel­mező foglalkozása a kaptárosoknak. Van, aki kukoricaháncsból papucsot készít, azzal szerez magának jövedelmet. Az is­kola vezetőségre nemcsak a pénzszerzé­sére, hanem elsősorban a munka megbe­csülésére és megszeretésére akarja a nö­vendékeket nevelni. VI. Az érseki polgári leányiskola növen­dékei az 1940—41. évben, mint a méhecs­kék gyűjtöttek a kaptárba. Cukorkák, zsemlék, krácsonyfadíszek és egyéb ha­sonló hasznos dolgok árusításával gyara­pították erszényeiket. Azonkívül gyűj­töttek vasat, rezet, csontot, rongyot, üve­get. Sajnos, a nagymennyiségű üveget, amit összehordtak, nem tudták értékesí­teni .A gyűjtött hulladékból 273 P-t kap­tak. Az 1941—42. évben október 25-én Gyergyócsomafalvára küldtek nagyobb kölcsönösszeget. Többen azzal a megha­gyással adták, hogy a kölcsönösszeget odaajándékozzák Erdélynek. A Kisal­földi Mezőgazdasági Kamara pályázatán 2 növendék a szorgalmas munkáért 5—5 pengő jutalmat nyert A harctéren küzdő katonáknak küldtek keresetükből 38 kg szőlőt, 27 kg almát, 15 drb könyvet, 500 darab cigarettát. Játékszereket festettek, lakkoztak, ezzel 21 pengőt kerestek. A háztartási órákon készített cukorkák, gesztenye-mignon és egyéb dolgokból 35 pengőt kerestek és ezzel 15 szegény csa­ládot segítettek meg karácsonykor. Hul­ladékgyűjtésből 70 kg csont és egyéb hulladékgyűjtés most van folyamatban. A nyáron majdnem minden leány szor­galmasan dolgozott és ezzel keresett. Osztályonként az eredmény meglepő : II a osztály 192 pengőt, Il/b osztály 159 pengőt, Ill/a osztály 132.20 pengőt, IlI'b osztály 362 pengőt, IV/a osztály 92.25 pengőt és IV/b osztály 206 pengőt, összesen : 1143.45 pengőt. * ' Mindegyik iskolának munkájából lát­juk, hogy az ifjúság megérti a kor szel­lemét és be tud illeszkedni a nagy nem­zeti munkagépbe. A növendékek leikébe ezt csak a lelkes vezetők tudták belé- plántálni, akik úgy látszik az országos központ részéről a nagy munkavégzésért mellőzve vannak, nem kaptak olyan el­ismerést, mint amilyent megérdemel­nének. Jól tudja pedig azt ma már mindenki, a szervezőn áll vagy bukik egy mozga­lom és mennyire áll ez erre a mozga­lomra. A szervezett tőke és a szervezett munka ma már óriási erő a magyar nem­zetpolitika irányításában, de a szerve­zetlen magyar intelligencia és a magyar föld szervezetlen népe sorvad és pusz­tul : nem a tunyasága és életképtelensé- gc miatt, hanem azért, mert egy társada­lomban kétféle szervezeti elv nem érvé­nyesülhet, mert az egyik osztály szerve­zettsége meghamisítja a reális erőviszo­nyokat és kizsákmányolásra és pusztu­lásra ítéli az alacsonyabb szervezeti for­mákban élő néprétegeket. Kifutó fiú koszttal és fizetéssel fel- vétetik. Gim a kiadóban. Ültessünk zöldségpalántákat Az Esztergomvármegyei Közjóléti Szö­vetkezet felkészült az idei „Vitamin-csa­tára," Nemcsak magvakat osztott ki a ház- és földhözjuttatottjai részére, de együttműködött az Egészségvédelmi Szö­vetség hasonló természetű akciójánál. A gyermek napközi otthonok részére zöld­ségfélék termesztését is elősegítette te­kintélyes mennyiségű zöldségmag jutta­tással, valamint magánosok részéről be­érkezett zöldségigényléseket is kielégí­tett. A sok száz pengőt érő magakción felül többszázezer zöldségpalánta termeszté­sére is berendezkedett, illetőleg szerző­dést kötött a Közjóléti Szövetkezet. Ezek a zöldségpalánták a vármegye különböző helyein most már kiosztásra, illetve áru­sításra készen állnak az ONCSA jutta- tottak, az Egészségvédelmi Szövetség( a Napközi Otthonok és a magányosok ré­szére. így a piszkei bérkertészetben Ve- lez Józsefnél, Sárkányfalván az uradal­mi kertésznél, valamint Esztergom város kertészetében. Ezúton is felhívja a Közjóléti Szövet­kezet a nagyközönség figyelmét, hogy az olyannyira kívánatos „Vitamin-csatához" szükséges zöldségpalánták beszerzése te­kintetében közvetlenül forduljanak fent- nevezett kertészetekhez, ahol kedvezme- nyes áron szerezhetik be palánta-szük­ségleteiket. Egyébként bővebb felvilágo­sítással készséggel szolgál a Szövetkezet, akár személyesen, akár a 240-es tele­fonon. Esztergom Vármegyei Közjóléti Szövetkezet. ROHAM Felviharzik a tábori kürt. Hangja harsogva száguld az alvók felett tova. Egy pillanat, egy villanás és talpon áll hirtelen minden katona. A fegyverek tompán zörögnek, feszül a puskaszíj, felszisszen a fagyos haraszt : „Vigyázz! Indulj!" kiált a hadnagy, s a tekintet lobog a sisak alatt. Harcikocsik kúsznak, az ágyúk dörögnek, az égen rezdül már a hajnal lágy nesze, egy vadász halvány pirt csókol titokban — tegnap írt ép a kedvese. És nem hallja meg, hogy hajrát hörögnek, s hogy mellé egy tévedt, buta gránát csa- a többi fut, fut, ő ottmaradt fp°H •' mosolyogva. S nem látszik, hogy halott. ifj. Balázs János iiiiiMiiiiiiii!iniiiiiBiiiiHiiiniiiiniiinBi!iiHniiiBiiiuniiiHui«ii!ii A szenttamási gyermekekért Esztergom szab. kir. város iskolaszéke egy iskolalátogatási jelentés kapcsán nagy örömmel és megelégedéssel vette tudomásul, hogy Szenttamás egyik leg­szebb és legnemesebb célú karitatív in­tézményének, a Napközi Otthonnak mű­ködése milyen áldásos hatással van a szenttamási iskolásgyermekek egészsé­gére. A szenttamási gyermekek, akik azelőtt nagyrészt sápadtak, véznák voltak a rossz táplálkozás és a hiányos otthoni nevelés miatt, ma testben erősek, egész­ségesek, élénkek és távolról sem olyan elhanyagolt kiilsejüek, mint azelőtt vol­tak , , . Ez a szép eredmény a Napközi Otthon­nak köszönhető, amelynek vezetősége a mai nehéz ellátási és élelmezési viszo­nyok között is módot talált arra, hogy a keresztényi szeretetet hathatósan gyako­rolhassa. Jó, tápláló ételt kapnak itt a szegény gyermekek, ruhát, otthont, s mindez különösen azokra a gyermekekre áldásos, akiknek szülei egész napon át munkában vannak. Nagy nemzetnevelési érdek fűződik ennek a szép karitatív munkának sikeré­hez. Munkás férfiak, katonák lesznek ezekből a kis szenttamási gyermekekből is, akikre pedig a magyar hazának és társadalomnak nagy szüksége van. Elismerés és köszönet illeti tehát nem­csak az otthonnak a vezetőségét, hanem mindazokat a nemeslelkü esztergomia­kat, hatóságokat közületeket és egyese­ket, akik a szenttamási gyermekotthon működését jótékonykodásukkal lehető­vé teszik. Ne felejtsük el : az eddig is bíztató eredménnyel működő szenttamási gyermekvédő otthon támogatásával bebi­zonyíthatják az esztergomiak azt, hogy a keresztény szeretet és szociális segít­ség elvét nemcsak szájjal és papíron hir­detik, hanem cselekedeteikkel is vallják. Itt valóban jó helyen rój ja le az eszter­gomi polgár a maga köteles adóját sze­gény embertársaival szemben. Mit dolgoztak az esztergomi középiskolák diákkaptáros tanulói

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom