Esztergom és Vidéke, 1942

1942 / 36. szám

1942. május 6. ESZTERGOM és VIDÉKI 3 Örökbefogadással nem lehet kijátszani a zsidótörvényt A kereskedelemügyi miniszternek tu­domására jutott, hogy a zsidótörvény rendelkezéseit zsidó iparűzők (kereske­dők) úgy igyekeznek kijátszani, hogy zsidó kiskorút örökbe fogadnak, de nem azért, hogy ezzel családi viszonyt léte­sítsenek, hanem kizárólag azért, hogy az örökbefogadó olyan hozzátartozói javá­ra, akik most saját személyükre hatályos jogszabályok szerint ipar jogosítványt nem kapnának, az ipar folytatását biz­tosítsák. Előfordult olyan eset is, hogy valaki hasonló célból örökbe fogadta unokáját, s minthogy az örökbefogadás ténye folytán a kiskorú ellátatlan voltát bizonyítani nem szükséges, így az örök- befogadó elhalálozása után az ipart to­vább folytatták egyszerű bejelentés alap­ján, új ipar jogosítvány megszerzése nélkül. Az ilyen természetű örökbefogadások nyilván a zsidótörvény intézkedéseinek kijátszására jönnek létre. Ezért ezek megszüntetése érdekében a kereskede­lemügyi miniszter utasította az iparható­ságokat, hogy abban az esetben, ha hoz­zájuk az iparnak (kereskedésnek) örök- befogadott kiskorú jogán való folytatása iránt bejelentés érkezik, minden esetben meg kell vizsgálni, hogy a bejelentés nem olyan személy iparűzését kívánja-e lehe­tővé tenni, aki a hatályos jogszabályok értelmében ipar jogosítványt nem kaphat. Ha a bejelentés ilyen személyek ipar­űzésének biztosítását célozza, csak ak­kor szabad tudomásul venni, ha az örök- befogadási szerződésben az örökbefoga­dás szükségességét valamilyen különös körülmény indokolja. Ha ilyen különös indokok nincsenek, a bejelentés tudomá­sulvételét meg kell tagadni azzal az in­dokolással, hogy a zsidótörvény kiját­szását célozza. A Hangya szerepe a borkeres­kedelem megszervezésében Teljes erővel folynak már az előkészítő munkálatok a borkereskedelem országos átszervezésére. A borkereskedői kijelölés iránti kéréseket — érdekes, hogy főleg az ismert vállalatok átvételére jelentkeznek igen sokan — a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara dolgozza fel és terjeszti a kijelölésekkel megbízott szakértő-bizott­ság elé. Erre a célra külön irodát állíta­nak fel, amely rövidesen megkezdi mű­ködését. Május 10-ike körül várható az első érdemleges bizottsági ülés, amikor több, mint 1000 jelentkező közül a kije­lölésre érdemes és alkalmas jelentkezők kiválogatása megkezdődik. Az átszervezéssel kapcsolatban jelen­tékeny hitelügyi problémák is felmerül­nek. Általában a kijelölések során há­rom szempontot kívánnak érvényesíte­ni : 1. a megbízhatóság, 2. szakképzett­ség, 3. tőkeerő tekintetében teszik vizs­gálat tárgyává az egyes jelentkezők kö­rülményeit . A szakmai előképzettség feltétlenül alapja a kijelölésnek. A magyar borérté­kesítéshez ugyanis jelentős nemzetgazda­sági érdekek fűződnek. Azokat kockáz­tatni nem szabad. A tőkeerő elbírálásá­nál abból indulnak ki, hogy a bornagy- kereskedöi gárdát fel kell nevelni. Nem lehet szó arról, hogy mindenki máról- holnapra a bornagykereskedelemben te­vékenykedhessen. Éppen ezért a jelentke­zők egy részét borügynöki tevékenységre fogják ajánlani, mert a bevált borügynö­kök kapcsolódhatnak be azután legered­ményesebben a borkereskedelem életébe. Az új borkereskedők hitelellátását mindenképpen a kijelöléssel egyidejű­leg kell megoldani, nehogy az ország bor­forgalmában fennakadás álljon elő. Az átszervezésre vonatkozó átszervezések lehetővé teszik, hogy a régebbi, de most ki nem jelölt cégek berendezéseit az új vállalkozók bérbevegyék. Ehhez is bizo­nyos tőke szükséges, de különösen a szü­ret idején jelentékeny forgótőkéket kell megmozgatni. Két elgondolás van a hitelprobléma át­hidalására. Az egyik elképzelés szerint központi hitelszervezetet állítanának fel, amelyben a földmívelésügyi minisztérium és az önállósítási alap is réisztvenne. A másik elgondolás a Hangyának szánna nagyobb szerepet az országos borkeres­kedelem finanszírozásában, annál is in­kább, minthogy a Hangya közvetlenül is résztvesz egyes régebbi bornagykereske­dői cégek üzletkörének átvételében. Eb­ben az esetben a Hangya szerepet vállal­na a vidéki bornagykereskedői hálózat kiépítésében, amit egyébként bizonyos körzeti beosztás alapján képzelnek el. kapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol. HÍREK Vili. osztály Úgy értesülünk az országból minden­ünnen, ahol középiskola van, hogy a nyolcadik osztály katonának jelentkezik. A nyolcadik osztályok ifjúsága, a matú­rára készülődő diáksereg sorra megjele­nik a katonai parancsnokságoknál és be­jelenti, hogy az érettségi után bevonul katonának és kész a harctérre menni. Sok van ebben az önkéntes ajánlko- zásban a régi magyar virtusból — mégis valami újat is látunk a mai ifjúság lelké­nek megnyilatkozásában. Azt, hogy ke­vesebb benne a pátosz és több a reális tisztánlátás. Az a meggondolás vezérli ezt az ifjú­ságot, hogy ez a nagy harc, amely első­sorban az emberi értékek védelméért, a nemzet jövőjének biztosításáért folyik, teljes egészében az övé és hogy a küzdő apák mellett nem maradhatnak el a fiúk. Az a józan előrelátás viszi a tettek szín­helyére a mai ifjúságot, amely óva inti attól, hogy valaha is szemrehányás ér­hesse, amikor majd a háború után el akarja foglalni az élet pozícióit. Biztosítani akarja magának a jövő jo­gait a tettekkel bizonyított igazság alap­ján, amely így szól: megküzdöttem érte, munkát, vért és életet áldoztam érte, te­hát az enyém! Nem bujkáltam, nem a kényelmes átvészelést kerestem, nem a szobában ültem, nem a kibúvást válasz­tottam, hanem önként jelentkeztem oda, ahol az ifjú erejére, az ifjú elszántságá­ra, az ifjú ügyességére és bátorságára van ma szükség. És megvetném, lesajnálnám, ha akadna olyan magyar ifjú, aki nem így gondol­kozna, azaz akiből hiányozna a magyar becsületérzés! Az ilyent, aki a kényel­mes részt vagy talán valami üres itthoni úrhatnámoskodást akarna választani ma­gának, mialatt odakünn áll a harc életrz- halálra, — az ilyent, aki magyar ifjú lé­tére nem a katonai kötelességteljesítés után vágyik, — lenézném, a legutolsó­nak, a legaljasabbnak tartanám. Ez a hang csendül ki abból a megnyi­latkozásból, hogy a nyolcadik osztály katonának jelentkezik. A bíboros hercegprímás úr Őeminenciája hálás köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik születés- és névünnepe alkal­mából jókivánataikkal felke­resték. Mihalovlcs Zslgmond kitüntetése. A kormányzó dr. lYlihalovics Zsig- mond pápai prelátus, felsőházi ta­got, a Katolikus Akció országos igazgatóját a haza érdekében kifej­tett munkája elismeiéséül a Nem­zetvédelmi Kereszttel tüntette ki. Személyi hírek. Esztergom város Sárgái József oki. tanárt helyettesi minőségben alkalmazza a Szent Imre városi gimnáziumnál az el­távozott Olajos János tanár óráinak ellátására. Király László városi gim­náziumi tornatanárt rendes tanárrá léptette elő a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter. Eljegyzés. Viszolai Ilike alatkai tanítónőt eljegyezte Páll Endre tar- nodobi tanító. A Kisalföldi Mezőgazdasági Ka­mara Növénytermesztési, Állat- tenyésztési, Közgazdasági Szakosz­tályai 1942. évi május hó 16-án délelőtt 10 órakor együttes ülést tartanak Komáromban a Vármegye- háza kistermében. Ugyanekkor déli 12 órakor a „Kisalföldi Növény- termesztők Szövetsége“ is megtartja alakuló közgyűlését. Az Esztergomvármegyei Állat- tenyésztő Egyesület 1942. évi má­jus hó 14-én, áldozócsütörtök nap­ján Esztergomban a vármegyeháza közgyűlési termében délelőtt 10 órakor alakuló közgyűlést tart. Leventenap városunkban és az esztergomi járásban. A honvédelmi miniszter rendelete értelmében a leventeifjúság évenként május hó 1-én leventenapot rendez. Ezt a napot a kedvezőtlen időjárás miatt városunkban és az esztergomi járás­ban junius hó 14-én tartják meg. A részletes programot a közeljövőben fogjuk közölni. A szentkereszti körmenet. Esőre­álló, hűvös májusi reggelen indult vasárnap a hagyományos körmenet Szentkeresztre a belvárosi plébánia- templomból. Az eső csakhamar megeredt és pár órát kivéve szaka­datlanul esett egész nap. Sűrű eső hullott akkor is, amikor a körmenet este 9 órakor visszaérkezett. Noha a hívők nagy része a rossz időben, ázva, fázva is kitartott, a szent­kereszti búcsújárást mégis elrontotta az eső. A gyertyás bevonulás nem lehetett olyan szép, impozáns, mint más évben és mint amilyen most is lett volna jó idő esetén. A kör­menetet dr. Bácsi József káplán vezette. Nyári vendéglő épül a hajó­állomásnál. A hajóállomással szem­ben fekvő kisebb terjedelmű városi telket a város vezetősége Parragi Istvánnénak 10 évi használatra át­engedte azzal, hogy ott nyári ven­déglő épül. Tanévzárás a város népiskolái­ban. Az új népoktatási törvény szerint a népiskoláknak csak az alsó tagozataiban fejeződik be jú­niusban a tanév, a felső tagozatban (az V—Vili. osztályban) hat, leg­feljebb kilenc hónap a szorgalmi idő. Ennek megfelelően a város népiskoláiban a gazdasági irányú felső tagozatokban, a Szt. István és Szt. György iskolákban a rend­kívülien sürgős gazdasági munkára való tekintettel már április 30-án megvoltak az évzáró vizsgák. Az ipari irányú felső tagozatokban május 30-án fejezik be a tanévet az alsó tagozatokban, az 1—IV. osztályokban pedig június második felében. _____ Esztergom^új "Idegenforgalmi prospektusa. A kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter 2.000 pen gőt adományozott a város új ide­genforgalmi prospektusának elő­állítási költségeihez. 18.000 pél­dányban készítették el az új pros­pektust, amely szép új képeivel ízléses, ügyes összeállításában al­kalmas arra, hogy az idegen tájé­koztatást nyerjen belőle Esztergom­ról és kedvet kapjon arra, hogy az ősi várost meglátogassa. Erdővédek kitüntetése. Esztergom város vezetősége a nehéz időkben is hűséggel és becsülettel végzett munkájuk elismeréseként Bognár János erdővédet előléptette, Pózna János, Berkes István és Kőhalmi József erdővédeket dicséretben ré­szesítette és számukra 50—50 P jutalmat szavazott meg. Kőbányát nyit a város útépítés céljára. A legutóbbi képviselő - testületi közgyűlés határozata sze­rint a sárosvölgyi andezit-kőbányát útépítés céljára üzembe helyezi a város vezetősége. Csak születés vagy halálesetben lehet táviratozni a tábori posták­hoz. A postavezérigazgatóság érte­síti a közönséget, hogy tábori pos­tákhoz címzett magántáviratok tar­talma csak születésre vagy halál­esetre vonatkozó közlemény lehet. Gruber Lajos újabb bűnügye a Kúria előtt. Gruber Lajos volt nyi­las képviselő 1940. évi szeptember hó 22-én megjelent a felsőgallai csendőrörsön és ott Czinege Ferenc tiszthelyettestől érdeklődött, hogy miért kobozták el a nyilasház zászlóit és miért tartottak házkuta­tást a nyilasház tagjainál. Azt állí­totta, hogy egyes nyilas párttago­kat megvertek. A tiszthelyettes meg­adta a felvilágosítást, de Gruber ezzel nem elégedett meg, szóvál­tásba keveredett a tiszthelyettessel, ennek során becsületsértő kifejezé­seket használt és azzal távozott, hogy majd elbánik vele. Emiatt be­csületsértés címén eljárás indult ellene. A komáromi törvényszék 100 pengő pénzbüntetésre Ítélte. A tör­vényszék ítéletét a Tábla és most a Kúria helybenhagyta. Mikor gyűjtendő a csalán? A csalánnak textilipari felhasználásá­val kapcsolatosan intézkedés tör­tént a csalángyűjtés időpontjáról és az értékesítés módjáról a Köz­ellátási Értesítő közli, hogy textil­célra a csalánt május vége és jú­nius közepe között kell gyűjteni, amikor javavirágzásban van. Szárí­tott állapotban — értesülésünk sze­rint — 15 pengőt fizetnek mázsán- kint ab feladóállomás a esalánért. Bevonulási halasztást kaphatnak a behívott kisiparosok és keres­kedők. A mai rendkívüli időkben gyakran előfordul, hogy a keres­kedőt vagy kisiparost katonai szol­gálatra hívják be és az azonnali behívás miatt fennakadás történhet az üzlet továbbvitele körül. Ilyen esetekben a területileg illetékes honvéd hadtestparancsnokságok meghagyási bizottságai 30—90 na­pig terjedő felmentést adhatnak. Természetesen a felmentés jogos­ságát teljesen megbízható adatokkal kell igazolni és vállalni kell a fele­lősség esetleges következményeit. Felmentés iránt egészen kivételes esetekben, tehát a meghagyási bi­zottsághoz kell az írásbeli kérvényt benyújtani Elküldés előtt láttamozni kell az illetékes iparkamarával vagy polgármesterrel, esetleg községi elöljárósággal. Azonkívül, ahol csak lehet, azzal a hadiüzemi parancs­nokkal is, amelyik az üzlettel vagy vállalattal hivatalból érintkezést tart fenn. A magyar tea forgalmiadómen­tes. A pénzügyminiszter 86.881 — 1942. XI: b. sz. rendeletével úgy döntött, hogy a magyar tea (tea­pótló), mint a vámtarifa 41. száma alá eső árúcikk, további intézkedésig belföldi forgalomban mentes az adó- váltság alól és annak forgalomba- hozatalából származó bevétel után általános forgalmiadót sem lehet követelni. Az Országos Társadalombizto­sító Intézet értesíti az érdekelt mun­kaadókat, hogy az u. n. javadalma­zási határ alá eső munkavállalók biztosítási kötelezettsége szempont­jából irányadó javadalmazási határ­nak az 1942. évi április hó 1-étől kezdődő hatállyal a betegségi bizto sításban az eddigi havi 400 P-ről havi 500 P-re. az öregségi, rokkant­sági, özvegységi és árvasági bizto­sításban az eddigi havi 600 P-ről 800 P-re történt felemelése követ­keztében biztosításra kötelezetté vált egyes munkavállalók bejelentését kü­lön belügyminiszteri rendelet szabá­lyozta. A szóban lévő munkaválla­lókat az 1942. évi május hó 8-ik napjáig kell az Intézetnél bejelente­ni. A bejelentés részletes szabályait az OTI ebből a célból kiadott „Tá­jékoztatóbban közli. A Tájékoztatót az Intézet az érdekelt munkaadók­nak megküldi, de azok a kerületi pénztárnál is díjtalanul rendelkezés­re állanak. Augusztusban lesz az idei nem­zetközi vásár. Ismeretes, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásárt a több évtizedes gyakorlat szerint mindig május első hetében tartják meg. így lett volna az idén is, a rendkí­vüli viszonyok miatt azonban az idei árumintavásárt Szent István havában, augusztus 14—24 között rendezik meg. A nyár végére elha­lasztott vásár anyagában és célkitű­zéseiben is utalni fog a rendkívüli viszonyokra oly módon, hogy a vá­sáron elsősorban a ma különösen nagy jelentőséggel bíró mű és pót­anyagokat, valamint azokat a taka­rékossági eljárásokat fogják bemu­tatni, amelyek a mai hadigazdálko­dás idején igen nagy fontossággal bírnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom