Esztergom és Vidéke, 1941

1941-05-25 / 42.szám

Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér. Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 20 fillér. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Tantárgy lesz a kelenyekészítés a leányiskolákban. — Nagyvárad emlékzászlót küld Szabadkának. — A szabadkai szokol-házból Magyar Művelődés háza lett. — 1.6 milliárd koronát vállaltunk át a volt Csehszlovákia államadósságából. — Az Adria Biztosító Társaságnak Magyarországon 20 millió pengő értékű vagyona van. — 262 tenyészjuhot vettünk Németországból. — Marosvásárhelyen bevezetik a kenyérjegyrendszert. — SzabadkaQ50 tisztviselője közül csak 25 volt magyar. KÜLFÖLD Olasz fegyveres erők közreműködnek a horvát hadsereg megszervezésében. — Horvátország nem létesít haditengerészetet. — Az olaszok az eddig megszállt területek közigazgatását átadták a horvátoknak. — Montenegró újból önálló állam lesz. — Az angolok minden nélkülözhető repülőgépet Palesztinában és Egyiptomban vonnak össze. — A zágrábi citadellában fog lakni az új horvát király. — tiarminc püspökséget kell betölteni Spanyolországban. — Felfegyverzik Irakban a szabadonbocsátott politikai foglyokat. — 150.000 belga munkás vállalt munkát Németországban. — Aláaknázták a beirut—palesztinai utat. — Teljes hadi készültségben várják a franciák Martinique szigetén az amerikaiak támadását. — Eredményesen bombázták a német repülők Kréta szigetét. — Magyar és horvát kikötő lesz Fiume. — Jeruzsálemben Salamon király 3000 éves pincéit óvóhelyekké alakították át. — Arad megyében a románok megtiltották a zsidó háztulajdonosoknak a házbéremelést. — Amerika meg akarja szállni Franciaország nyugatindiai birtokait. — Az abesszíniai haderő zöme Gondarnál még tovább folytatja ellenállását. — Ezerszámra sietnek az arabok Szírián át Irak segítségére. — Németország szabadonbocsát 100.000 hadifoglyot. — Izland megszüntette a perszonál-uniót Dániával. — Mandzsukuo császára Göringnek és Ribbentropnak magas kitüntetést ado| mányozott. — Tizenkét élelmiszerspekulánst a szovjet halálraítélt. — A moszkvai Tudományos Akadémia helyreállíttatja Tolsztoj kastélyát. — Merényletet kíséreltek meg Transzjordánia angolbarát uralkodója ellen. — Három és félmillió hektár a búzával bevetett terület Törökországban. — Irak 31 millió hordó olajat termel évente. — Roosevelt a szükségállapot kihirdetésére akar felhatalmazást kérni. — Egész Macedóniát átvette már a bolgár katonai közigazgatás. — Ausztráliában megrövidítik az orvosképzés idejét. — A franciák levegőbe röpítik a Martinique szigeti aranyerődöt, semhogy amerikai kézre jusson. — Parisban 18.000 vállalat van zsidókézen. — Körülbelül 200.000 zsidó van Parisban. — A franciák hadianyagot szállítottak Bagdadba. — A szíriai angol konzulok megszüntették működésüket. — Az aostai herceg arany vitézségi érmet kapott az olasz királytól. — Megjelent a csókahús az aradi piacon. — Marseilleben lefoglalták a franciák a szeretetadományokkal odaérkezett amerikai hajókat. — Halálra Ítéltek egy német polgárt, mert külföldi rádiót hallgatott. — Egyiptom a forradalom küszöbén áll. — 11.000 hindu sínylődik angol börtönökben. — Feloszlatta a horvát kormány a Macsekféle parasztpárt védőosztagait. — A görög király és kormánya Kairóba menekült. — Lezárják a Panama-csatornát. — Izland kormányzót választott királyi hatalommal. — Az áj horvát bélyeg 12 sorozatból fog állni. — Kréta szigetén a német ejtőernyősök és az angolok között kemény harc folyik. — Tomislav lesz az új horvát király neve. — Katonai behívások történtek Oroszországban. — Kréta több repülőterét elfoglalták a németek. Esztergom város 1940. évi zárszámadása Esztergom város zárszámadásait az elmúlt héten kézbesítették a képviselőtestület tagjaínak. A zárszámadás részletösszegeit kinyomatta a város vezetősége, míg a számadatok magyarázatait egy litografált ív tartalmazza. Az 1940. évben az engedélyezett szükségletek végösszege 1.224.387 P volt, ezzel szemben a valóban utalványozott kiadások végösszege : 1.279.821 P. A többletkiadás tehát : 55.434 P volt. A bevételi oldalaknál előirányoztak 1.224.387 P-t, ezzel szemben ténylegesen befolyt 1.288.936 P, bevételi többletként tehát 64.549 P mutatkozik. Ha a kiadásokat és a bevételeket öszszehasonlítjuk, 9.114 P többletösszeg mutatkozik, amely összeget a város a számadási év javára takarította meg. Tehát az elmúlt évben sikerült megtartani a költségvetési egyensúlyt, jóllehet közismert dolog, hogy úgy az anyagárakban, mint a munkabérekben jelentős emelkedések voltak. Ez a két tétel pedig minden gazdaságban, főleg egy közület gazdálkodásánál súlyos nehézségeket jelent, különösen akkor, ha az így mutatkozó többletkiadásokat nem lehet áthárítani. De ezen túlmenően is voltak a városnak olyan kiadásai, amelyekre előre alig lehetett számítani, s amelyek a városon kívül fekvő okokból következtek be. Ezek közül néhányat a zárszámadás indokolása fel is sorol. Igy rendkívüli tételként jelentkezett a Rudolf-perből kifolyólag jogerősen megítélt 26.000 P-t meghaladó összeg, az árvízvédekezésre felhasznált rendkívüli 10.000 pengős kiadás, de jelentős költségtöbblet merült fel az átvonuló tiszti beszállások költségeivel kapcsolatban, továbbá jelentős összegeket kellett arra is fordítani, hogy a katonai szolgálatra bevonult tisztviselők helyettesítése megtörténjék, és ne álljon be a közigazgatás működésében valami zavar. Igen súlyos kiadási többleteket kellett tehát a város vezetőségének költségvetési előirányzás nélkül előteremteni. Ezekkel a kiadási többletekkel kapcsolatban igen helyes és célszerű volna, ha a város közönsége hiteles adatokból tájékozódhatna arról, hogy végeredményben mennyibe került a Rudolf-féle per. Jól tudjuk, hogy az ügyön ma már nem lehet segíteni, de sok kombinációt és fantáziálást vágna ketté, ha reális képet kapna a közönség az ügy állásáról. Mert bármily súlyos is lehet a valóságos helyzet, támpont nélkül a közönség képzeletében sokkal súlyosabb. Ugyanez áll az árvízveszedelem kérdésére is. Szeretne a közönség egy pontos beszámolót kapni arról, hogy milyen károkat okozott az árvíz városunk környékén. A zárszámadás további indokolása kiemeli, hogy városunk súlyos helyzetét a kormányzat is átlátta s így az elmúlt évben a forgalmiadó-részesedési alapból nagyobb összegű államsegélyt utalványozott. — Folytatjuk. — 26.000 pengő adomány jött össze vármegyénkben az árvízkárosultaknak Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága az elmúlt hét keddjén tartotta meg tavaszi közgyűlését dr. Késmárki Frey Vilmos főispán elnöklete alatt. A közgyűlést a Nemzeti Ima elmondása után az elnöklő főispán nyitotta meg. Kegyeletes, emelkedett szavakkal emélkezett meg gróf Csáky István külügyminiszter és gróf Teleki Pál miniszterelnök haláláról és mélyen szántó szavakkal mutatott rá a két nagy magyar államférfinak hazánk érdekében végzett, eléggé nem értékelhető munkásságára, A főispán ezután megemlékezett a törvényhatósági bizottság két elhunyt tagjáról : Vajk Kálmánról és Trinkl Kálmánról. Majd az árvízkárosultak érdekében indított gyűjtés eredményét ismertette. 26.000 P gyűlt össze az adományokból, amelynek több mint felét a dorogi bányamunkások adták össze, •Élelmezési helyzettel kapcsolatban kiemelte a főispán, hogy a készlet kiosztásánál a legfőbb szempont, ami a hatóságot vezeti ; az igazságosság. Az idei termés sem kecsegtet különösebb bőséggel, tehát a célszerűségnek és az igazságnak fokozottabban kell érvényesülni. A főispán végül a törvényhatósági bizottság nagy lelkesedése közben emlékezett meg a Délvidék visszatéréséről, kiemelte a honvédség dicsőséges haditényeit, amelyek lehetővé tették, hogy ilyen nagy terület visszatért kevés véráldozattal. Megemlékezett ezután Bárdossy László miniszterelnök és báró Bánffy Dániel földmivelésügyi miniszter kinevezéséről. A tárgysorozat során a közgyűlés különböző bizottságokat alakította meg, majd letárgyalta a társtörvényhatóságok átiratait, felülvizsgálta a különböző alapok költségvetéseit és zárszámadásait. A tárgysorozat utolsó pontjaként elfogadta a közgyűlés Hegedűs Balázs indítványát a vm, kezelők, díjnokok és kisegítő szolgák anyagi helyzetének javítására vonatkozóan, A segítés a közgyűlés határozata értelmében személyi pótlék alakjában fog megtörténni. Esztergomban tartotta a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara ezévi közgyűlését Ünnepi napja volt Esztergomnak szombat. A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara tartotta meg városunkban évi rendes közgyűlését a Vármegyeház dísztermében. A Kisalföldi Mezőgazdalsági Kamara nemcsak a Kisalföldnek, a mi közvetlen környezetünknek egyik legfontosabb gazdasági szerve, hanem igen előkelő helyet foglal el az egész ország mezőgazdasági életében. Épen ezért különös büszkeséggel tölt el bennünket az a tény, hogy a Kamara városunkat választotta ki közgyűlésének színhelyéül s igazolta ezzel is azt a jogos reményünket, hogy Esztergomra a Kisalföld keleti kapujánál fontos és jelentős gazdasági hivatás vár. A közgyűlésre hatalmas számban érkeztek a közlekedési korlátozások ellenére is az érdekeltek, földbirtokosok, gazdálkodók, üzletemberek. A vármegyeház díszterme szűknek bizonyult a közgyűlés tagjainak befogadására, A m. kir. földmivelésügyi miniszter képviseletében Fabinyi Tibor államtitkár jelent meg, míg az Országos Mezőgazdasági Kamarát gróf Khuen-Héderváry Károly, az Országos Mezőgazdasági Kamara elnöke képviselte. Résztvett a közgyűlésen városunk előkelőségei élén dr. Meszlényi Zoltán püspök, dr. Késmárki Frey Vilmos főispán és Reviczky Elemér alispán, A közgyűlést Rázgha Károly, a Kamara elnöke nyitotta meg a Magyar Hiszekegy elmondása után. Elnöki megnyitójában emelkedett hangon emlékezett meg Magyarország Főméltóságú Kormányzójáról, kinek bölcs államvezetése alatt országunk újból hatalmas területekkel gazdagodott. Örömteli büszkeséggel utalt honvédségünk dicsőséges haditényeire. Az elnök bevezető szavait a közgyűlés tagjai hatalmas lelkesedéssel fogadták. Az elnök beszédének végén köszönetet mondott Esztergom városának a szíves fogadtatásért és megköszönte a vármegye vezetőségének, hogy átengedte a vármegyeház dísztermét. Az elnöki megnyitó után a közgyűlés letárgyalta a tárgysorozatot, amelynek minden egyes pontját egyhangúlag elfogadta, A tárgysorozat pontjai közül kiemelkedett az évi jelentés, amelyet Sztázsik Andor Dénes igazgató olvasott fel, A beszámolóval, tekintettel arra, hogy annak igen nagy jelentősége van az egész ország gazdasági helyzete szempontjából, külön cikk keretében foglalkozunk, A Kisalföld gazdasági helyzetét minden vonatkozásban alaposan érintő évi beszámolót a közgyűlés tagjai általános helyesléssel fogadták. A beszámoló után igen magas színvonalú vita következett, amelyben résztvettek ; Fekete Ferenc, Nagy Gyula, dr, Guoth Béla, Farkas Dénes, Németh Viktor, Mihályi Ernő, Jankó Béla, Doby István, Nagy Ferenc, Pintér Béla, Felszólalásaíkból keresztmetszetben kitűntek az összes mezőgazdasági problémák, az aktuális kérdések és az igazi értelemben vett komoly szaktudás, amely ma mezőgazdáinkat minden vonatkozásban áthatja. A Kamara közgyűlése után a megjelent tagok és vendégek közebéden vettek részt és a fehér asztal mellett barátságos eszmecserében töltötték el esztergomi tartózkodásuk utolsó óráit. Beszámolónk végén nem mulaszthatjuk el, hogy újra kifejezést ne adjunk annak a büszkeségnek és megelégedésnek, hogy a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara városunkat választotta kí ezidei közgyűlése színhelyéül, • IHN?• »•#• ff •••••9*1 A vármegye gyermekseregének dalosversenye és dalosünnepélye , Kedves és felejthetetlennek ígérkező napra készülődnek Esztergom város és a vármegye községeinek gyermekei, A népiskolai testnevelés eredményének bemutatására népoktatási kerülete önként jelentkezett visszacsatolt felvidéki és anyaországi elemi népiskoláival a megye székhelyén, Esztergomban, immár másodízben szabadtéri tornaünnepélyt rendez Borz Lajos tanügyi titkár, kir. tanfelügyelő. Ezzel kapcsolatosan a dalárdák fejlesztése, léleküdítés és az önbizalom felkeltése céljából dalosversennyel lép az elemiiskolai ifjúság a szülők és a nagyközönség elé. Élénkíteni és tarkítani fogja a műsort két magyar táncszám az illető községek festői népviseletében, A dalosverseny május hó 29-én, csütörtökön délelőtt fél 11 órakor kezdődik az Esztergomi Kat. Legényegylet dísztermében, — a tornaünnepély és tánc pedig ugyanezen napon délután 4 órai kezdettel lesz a bencésgimnázium szigeti sport-