Esztergom és Vidéke, 1941

1941-05-25 / 42.szám

pályáján. (A dalosverseny időtartama másfél óra, a tornaünnepélyé két óra.) A dalosversenyre, amelynek főrende­zése Hajnali Kálmán igazgatótanító, ben­césgimnáziumi énektanár kezében van, a bényi, kéméndi, muzslai, magyarszőgyéni, dorogi, nyergesújfalui, piszkei, sárisápi, tokoáúveggyári és az esztergomi iskolák jelentkeztek. A bírálóbizottság : Buchner Antal fő­székesegyházi karnagy elnöklete alatt Béres István hittudományii, főiskolai ta­nár, dr. Sztárcsevics László zeneiskolai igazgató, Ammer József belvárosi ka»­nagy, Brenner Júlia és László M. Consi­lia zenetanárnők. A gyermekkórusok a Huszárnóta c. kö­tött számmal szerepelnek először, majd a műsoron Bárdos Lajos, Kodály, dr. Tö­rök, Neuwach, Sztojanovits, Szabadi, Si­monyi, Halmos Sándor legkedvesebb da­rabjai, továbbá székely népdalok, Petőfi dalai kerülnek előadásra a tanítók és ta­nítónők vezényletével a kis gyermekkóru­sok ajkáról. A város és vármegye közületeinek ve­zetői nagy megértéssel és szeretettel fo­gadták ezt a kulturális megmozdulást és versenydíjak nyújtásával járulnak hozzá a gyermekünnepély síkeréhez. Versenydíjakat adományoztak eddig: Esztergom vármegye közönsége, az esz­tergomi és párkányi járás községei, Esz­tergom város közönsége, a Lábatlani Ce­mentgyár, a Hungária Rt,, a Mák Rt., a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. dorogi bá­nyaigazgatósága, z A szabadtéri tornaünnepély műsorában, amelynek irányítója és főrendezője Kmetty Ernő igazgatótanító, a zenés dísz­felvonulás után a fiúk tornagyakorlatain a bényi, kéméndi, magyarszőgyéni, köböl­kúti, muzslai, dorogi, tokodaltárói, nyer­gesújfalui,, piszkei, párkányi, tokodüveg­gyári és esztergomi iskolák együttes tor­nacsapatai szerepelnek. A magyar tánc­egyveleg és aratóünnepi tánc bemutatá­sában a barti, bényi, kőhídgyarmati, ké­méndi, köbölkúti, libádi, muzslai, ma­gyarszőgyéni, nánai és esztergomi iskolák tánccsoportjai vesznek részt festői népvi­seletben. Az ünnepség hazafias jellegének hang­súlyozására hivatott az a megkapó irre­denta játék, amelyet „Magyarország újra nagy lesz!" címen az esztergomi iskolák csapata mutat be Augusztin János tanító vezetésével. A versenydíjakat és az okleveleket dr. Késmárki Frey Vilmos főispán fogja ki­osztani. Hónapok óta folyik a lelkes és igen ne­héz, kitartó pedagógiai munka, amely szükséges ahhoz, hogy ez a hatalmas gyermeksereg tanítói vezetésével meg­valósíthassa a sok szépséget és érdekessé" get igérő műsort és ezt a szép május hu­szonkilencediki csütörtöki napot a város és a vármegye gyermekeinek örömmel és boldogsággal teli ünnepnapjává avassa. Ehhez azonban szükséges a nagyközönség szeretetet sugárzó meleg érdeklődése is. Ezért felhívjuk közönségünk figyelmét erre a tornaünnepélyre és dalosversenyre, amely utóbbi különösen érdekes, szinte úttörő esemény lesz, amennyiben eddig ilyen gyermek-dalosünnepet verseny­jelleggel nem tartottak még az országban. Minden bizonnyal országos érdeklődésre is számíthat ez a nem mindennapi gyer­mekünnep és pedig nemcsak a legmaga­sabb egyházi és világi körökből, a kul­tuszminisztérium és a gyakorlati és tudo­mányos pedagógia képviselőinek részé­ről, hanem a rádió is belekapcsolódik hangfelvételekkel a gyermekünnepélybe, amelynek eseményeiről filmfelvételt is készítenek. Annál inkább számít a rendezőség a város és a vármegye közönségének rész­vételére, szeretetteljes érdeklődésére. Ismét a nagyközönség elé lép a magyar gyermek, felvonulnak előttünk kedves gyermekeink visszatért és anyaországi községeinkből, felcsendül a magyar dal az ártatlan gyermekajkakon és gyermek­kacajtól lesznek hangosak az ősi prímási város falai. íme, itt az alkalom, hogy a magyar gyermek és a magyar népi kul­túra jelentőségét necsak szóval hirdessük — hanem szeretetünkkel, érdeklődésünk­kel bizonyítsuk. 2000 levente ünnepélyes fo­gadalomtétele Esztergom város Levente Egyesülete vasárnap rendezte meg a járási katonai parancsnoksággal karöltve az új honvé­delmi törvény utasításai szerint a Le­vente-napot. A Levente-nap délelőtt 9 órakor kez­dődött a Széchenyi-téren, tábori misével, amelyet dr. Felber Gyula tb. kanonok celbrált, A tábori misén megjelent előkelőségek között ot tláttuk dr. Késmárki Frey Vil­mos főispánt, Reviczky Elemér alispánt, Farkas István alezredes, állomásparancs­nokot, Koffler Gyula alezredes, járási katonai parancsnokot, Nagy-Józsa Kál­mán alezredes, zászlóaljparancsnokot, dr. Rakovszky Menyhért járásbíróság! elnököt és még sokakat másokat váro­sunk vezetői közül. A mise után dr. Marczell Árpád c, igazgató rövid beszédben mutatott rá a magyarság évezredes küzdelmeire, ame­lyet vívnia kellet és kell itt a népek or­szágútján, A szükségszerűség hozta létre a levente intézményt, amelynek célja a katonai előképzés mellett az eszményi, testileg, lelkileg erős ifjúság nevelése. Ha a levente intézmény meg tudja teljes mértékben valósítani kitűzött céljait, akkor itt a Duna-medencében uralkodó faj lesz a magyar, A nagyhatású beszéd után a megjelent leventék letették az ünnepélyes fogadal­mat, A Széchenyi-téri ünnepség a mint­egy 2000 levente díszfelvonulásával feje­ződött be. Utána délelőtt 11 órakor tartotta meg meg a Levente Egyesület évi rendes köz­gyűlését. Megjelent a közgyűlésen dr. Drahos János érseki helynök, Csárszky István dr, protonotárius-kanonok, dr. Etter Jenő polgármester is, Dr, Marczell Árpád elnöki megnyitója után Dudás Zoltán titkári beszámolója következett, amelyből kitűnt, hogy az Egyesület 10 szakosztálynak nyújt kultu­rális, sportbéli, továbbképzési lehetősé­get leventéinknek. Tetemes áldozattal javították meg a ze­nekar elavult hangszereit, modellező mű­helyt szereltek fel, stb. Az év legkiemelkedőbb eseménye volt a Levente Utthon felavatása, leventéink rádíófélórája és a „Jézusfaragó ember" előadása, A pénztári jelentés rámutatott arra, hogy a vármegye 4000 P-vel, a város pe­dig 8500 P-vel támogatta az esztergomi leventéket, A Levente-nap délutáni műsora — sajnos — a kedvezőtlen időjárás miatt elmaradt, A Levente-nap és a közgyűlés élénk tanubiznoysága volt annak a teljes oda­adással végzett munkának, amelyet dr. Marczell Árpád elnök oly rövid idő alatt végzett. Háziipari és iparművészeti bemutató lesz városunkban A rég bezárt ,,Otthon"-vendéglő helyi­ségei újra népesek. Nem a boros pohár cseng s nem a cigány húzza itt a nótákat, hanem a munka, az élet lüktet a terem­ben. Alkalmat kerestünk'rá, hogy olvasóink­kal közlelebbről is megismertessük ezt a munkát és az ott folyó életet. Amikor a terembe lépünk, vidám, szor­gos nőkkel és férfiakkal találjuk szembe magunkat, akik munkájuk fölé hajolva dolgoznak, beszélgetnek, nevetgélnek, te r vezgetnek. Műhelyi élet ez szigorú mester nélkül. — Adjon Isten munkás testvérek ! — köszöntök rájuk. A műhely gondolatát felvető s abban lelket tartó Főtisztelendő úr fogad. Ismerkedés és beszélgetés után megis­mertet a műhely életével. Egy kis ideig vár, hogy szemlélődjem, hogy lelkem megteljen a látott szépségekkel. Körül­nézve látom, hogy az egyik férfi agyagot formál, szobrot készít, a másik gipszala­kot önt. Odébb a sarokban búg az esz­tergapad és hull a forgács, majd lassan kibontakozik egy szép kis díszpohár. Ér­dekes nézni a pergő faforgácsok között mily gyorsan és szépet alkot az ott dol­gozó munkástestvér. Amikor kész a mun­ka, lecsiszolja az esztergályozó és leteszi. Ketten várnak rá, nyúlnak feléje az ott lévő lányok közül, hogy lelkükben meg­született szebbnél-szebb, izlésesebbnél-iz­lésesebb motívumokkal díszítsék. Vidáman beszélgetve, szemlesütve, ál­modozva kézimunkáznak a leányok. Szép párnákat, térítőket készítenek. Az álmo­dozó magyar lelkek magyaros mintát és színt varázsolnak a kezükben lévő vá­szonra. Ámulatba révedek az egyik selyemfestő ügyessége és gyöngyfűző szinérzéke előtt. Oly szép színekben pompáznak a tár­gyak, szinte táncolnak a szemem előtt. A tárgyak ezernyi változatában gyö­nyörködve kérdezem a Főtisztelendő urat, hogy világosítson fel, kik ezek ? Iparművészek ? — Az itt dolgozók, kérem, Szenttamás lelkes munkásai s leányai, akik ráérő ide­jükben szakszerű irányítás mellett fá­radságot nem ismerve elsajátították a háziipar és az iparművészet szépségeit. Célunk az volt vele, hogy megtanítsuk a munkanélkülieket egy olyan foglalko­zásra, amely nekik hasznos, szórakoz­tató és kellemes időtöltő. Ho gyan hasznos ez nekik ? — Ugy, hogy az itt készített tárgyak mind a készítő magántulajdona, ame­lyet mi értékesítünk és ezáltal kereset­hez jut az itt dolgozó testvér, A másik cél az : hogy a falut az ő népművésze­tével a városhoz kapcsoljuk és fordítva a város ízlését és finomságát a faluhoz. Ezek a kis tárgyak, amiket készítenek, idegenforgalmi célt is szolgálnak, mert a városunkba jövő sok száz idegent nem holmi tömeg gyári selejt holmival, ha­nem igazán szép népművészeti tárgyak­kal látjuk el. — Az anyagiakat honnan teremtette elő Főtisztelendő úr ? — A magunk erejéből kezdtük, de fel­figyelt a munkánkra a hivatalos hatóság ís és így nem enyészett el ez a szép gon­dolat, hanem a város hivatalos hatósága az Országos Nép- és Családvédelmi Alap útján támogatott. Az itt elmondott, leírt sok szép tár­gyat május hó 31-én a város közönsége számára népművészeti előadás keretében bemutatják a Fürdő Szállóban. A kiállí­tást dr. Drahos János érseki helytartó, protonotarius-kanonok nyitja meg. A kiállítás elé városszerte igen nagy érdeklődéssel tekintenek, A kiállítást nézzük meg, ahol Esztergom városán kí­vül népművészetével részt vesz a vár­megye, de különösen a párkányi járás. Szabadság Simon. Közgyűlés és leventenap Lábatlanon Vasárnap, 18-án tartotta a Lábatlani Munkás Utthon közgyűlését, A közgyű­lés élénk szemléltetője volt vitéz Sághy Antal vezetése alatt áló cementgyár és tarsüzemeiben dolgozó munkásság szo­ciális helyzetének, az igazgató és a mun­kások között lévő közvetlen kapcsola­toknak, a munkásság őszinte bizalmá­nak. Bepillantva a cementgyári társada­lom belső életébe, bizalommal tekinthe­tünk a jövő felé, ha a magyar munkás­nak, mint munkatársnak, keresztény ala­pon való megbecsülése, munkájának ér­tékelése, hazafias és vallásos szellem­ben való nevelése olyan kezekbe kerül, mint Lábatlanon. Nagy érdeklődés közepette tartotta meg vitéz Sághy Antal igazgató elnöki beszámolóját. Elsősorban megemlékezett hazánkat Teleki Pál halálával ért súlyos veszte­ségről, A munkásság felállva, csöndben, meghatódott kegyelettel imádkozott a magyar szabadság nagy apostolának lelkíüdvéért. Majd rátért az idei „Hús­vétira, mely a Délvidék nagyobb részé­nek 22 éves szerb megszállás alatt sínylődő magyar véreinknek feltáma­dását hozta meg. Bízunk tehát abban — mondotta —, hogy Kormányzó Urunk bölcs kormányzása és vezetése mellett, nemsokára teljes fényében ragyog a ma­gyar igazság napja, melynek melege szeretetben olvasztja eggyé a szentist­váni magyar birodalom minden polgárát. Továbbiakban a mai idők forrongó moz­galmait fejtegette. Sokféle próféta, még többfajta izmusában kísérelte meg a szociális kérdések megoldását, de az igazságos kielégülést nem hozhatta meg egyik sem. Szenvedélyeket szabadítanak fel, nem megértést, hanem osztályharcot hirdetnek. Ha úgy a munkaadó, mint a munkás, a most 50 éve, XIII. Leó pápa által a Rerum Novarumban megjelölt irányelvek alapjára helyezkedne, úgy szilárd alapokon állna a szociális szere­teten és igazságon alapuló társadalmi rend. A mai nehéz beszerzési lehetőségekkel foglalkozva rámutat arra, hogy üzemé­ben a munkásság élelmiszerrel, lábbeli­vel való ellátása, ha szűkösen is, de biz­tosítva van. A helyes beosztás elsajátí­tására főzőtanfolyamot rendez. Állandó szövőtanfolyammal a textil beszerzési nehézségeket hidalja át. Munkásainak tej ellátását biztosította, pékműhelyt lé­tesít. Nagyszabású, külső formában is szép Munkás Otthon épül mind Lábat­lanon, mind Bajóton, A tisztaság ápolá­sára egészségi követelményeknek min­den tekintetben megfelelő munkásfürdő építése ís tervbe van véve, A társulati óvodában rendezett óvó­da-ünnepélyen, az igazságügyminiszter jelenlétében egy árvízkárosultnak épí­tendő 2 szobás házra felajánlott 8000 P-t befizettük a miniszterelnökségre, mint a cementgyári alkalmazottak adományát. Kertes családi házak építéséhez to­vábbra is társulati kölcsönt nyújt, me­lyet bármelyik keresztény munkása igénybe vehet. Az Otthon számadásait vizsgálva meg­állapítja, hogy amellett, hogy az Otthon szociális és kulturális téren eleget tett hivatásának, vagyona is szépen gyara­podott. A Himnusz eléneklése után a jelenlé­vők a Dunapartra vonultak, ahol tábori misét hallgattak, majd Lábatlan, Piszke, Nyergesújfalu és Süttő községek ifjú le­ventéi tették le a leventefogadalmat. Dél­ül án a S. K. B. r. t. által felajánlott ér­tékes vándordíjért és különféle verseny­tárgyakért indult meg a nemes vetélke­dés. Az oktatók fáradságot nem ismerő munkája, a leventék lelkes igyekezete, egész rendkívüli, helyi viszonylatban vá­rakozáson felüli kiváló teljesítményt nyújtottak. A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara évi jelentése A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara 1940. évről szóló jelentése az ország egyik — mezőgazdasági szempontból — legjelentősebb vidékének helyzetét tárja fel. A jelentés minden egyes részletkér­désére alaposan rávilágít, B ha tekin­tetbe vesszük a jelentéshez a Kamara közgyűlésén elhangzott felszólalásokat, akkor nyugodtan kiemelhetjük azt, hogy ebből a hatalmas anyagból a mai magyar mezőgazdaságot megismerhetjük. A kamara évi jelentése bevezetőképpen kiemeli, hogy a Kamara nem akar hivatal lenni, hanem „olyan érdekvédelmi szerv, mely mindenkor hivatása magaslatán állva, mindenütt ott van, ahol szükség van rá." A jelentés a növénytermesztés kérdé­sében kiemeli, hogy igen súlyos csapás volt a hideg tél és tavasz, a rengeteg nyári csapadék. Az időjárási viszonyok a gabonaféléket nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is súlyosan befolyá­solták. Az ipari növények termesztése mind­jobban terjed, a gazdák kezdik átlátni az ipari növények termelésének nagy je­lentőségét, különösen most, a rendkívüli időkben, de az értékesítés kérdésében, továbbá az ipari növények propagálása terén még igen sok a tennivaló. A burgonyatermelés terén a vetőmag­gal való ellátásban súlyos zökkenők voltak az év elején, sokan tartózkodtak készleteiknek piacra való szállításától, mert azt remélték, hogy a kemény tél után kedvezőbb árakat érnek el. A burgonyatermelés terén igen sok tennivaló van, különösen a nemesítés te­rén, ezekkel a feladatokkal sokáig nem is lehet várni, behozatalra sem lehet számítani. A burgonyatermelés terén a kormányzat nemesítésre vonatkozó kez­kezdeményező lépéseit bizalom kíséri. A kukorica későn kezdett beérni, de a szép őszi napok mégis lehetővé tették, hogy a kukorica — egy kis résztől elte­kintve —• beérett. A paprikatermelés szép arányokban megindult, A Kamara területén mintegy 1400 gazda foglalkozik 221 kat. holdon fűszerpaprika termesztésével- Az érsek­újvári paprikának versenyképességét ma már az egész országban elismerik. A jelentés foglalkozott ezután a cu­korrépa, a dohánytermelés kérdéseivel, majd rátért az állattenyésztés ügyére. Á Kamara területe az állattenyésztés szempontjából igen jól elhatárolt egysé­ges területet alkot. Ennek ellenére az állattenyésztés még mindig igen mostoha elbánásban részesül, A minőségi állatte­nyésztés pedig — sajnos — egyenesen csak harmadrangú kérdésként szerepel a gazdáknál. A jelentés ezután részletesen foglal­kozott az állattenyésztés részletkérdé­seível, ismertette a különböző nemesítésí akciókat is áttekinthető táblázatokban mutatta meg a fontosabb problémákat. A Kamara területén a Szövetkezetek igen jelentős munkákat végeztek, külö­nösen az állatértékesítés és a különböző állatkíosztásí akciók terén. A szövetke­zési munka terén a jelentés különösen a Hanza és a Hangya működését emelte ki. A beszámoló ezután ismertette a Kis­alföld munkásvíszonyait, a munkabére­ket, rátért a mezőgazdaság hitelszükség­leteinek kérdésére, majd időrendi sor­rendben ismertette a Kamara elmúlt évi történetét s jelentősebb eseményeit. ' A Kamara évi jelentését különben íz­léses könyvalakban is kiadta. HIREK A hercegprímás Budapesten. Dr. Serédi Jusztinián bíboros herceg­prímás f. hó 25-én, vasárnap este 8 órakor a budapesti Szent István ba­zilika előtti téren vezeti a férfiak szentségimádási óráját. Kinevezés. A m. kir. kereskede­lem- és közlekedésügyi miniszter Kovancsek Jenő csemegekereskedőt, az Esztergomi Kereskedelmi Társlat agilis elnökét a Győri Kereskedelmi és Iparkamaránál alakítandó véle­ményező bizottság tagjává kinevezte. Ez a kinevezés egy komoly, csendes és szerényen dolgozó kereskedőt ért,, olyan kereskedőt, aki hosszú keres­kedelmi pályáján mindig a legne­mesebb értelemben vett kereskedő típusa volt és aki szorgalmával, szeretetreméltóságával, mindig kiváló jó modorával városunk minden pol­gárának osztatlan szeretetét és igaz megbecsülését érdemelte ki. Kovan­csek Jenő munkálkodása, dacára annak, hogy városunk legnagyobb

Next

/
Oldalképek
Tartalom