Esztergom és Vidéke, 1941

1941-05-25 / 42.szám

pályáján. (A dalosverseny időtartama másfél óra, a tornaünnepélyé két óra.) A dalosversenyre, amelynek főrendezése Hajnali Kálmán igazgatótanító, bencésgimnáziumi énektanár kezében van, a bényi, kéméndi, muzslai, magyarszőgyéni, dorogi, nyergesújfalui, piszkei, sárisápi, tokoáúveggyári és az esztergomi iskolák jelentkeztek. A bírálóbizottság : Buchner Antal főszékesegyházi karnagy elnöklete alatt Béres István hittudományii, főiskolai tanár, dr. Sztárcsevics László zeneiskolai igazgató, Ammer József belvárosi ka»nagy, Brenner Júlia és László M. Consilia zenetanárnők. A gyermekkórusok a Huszárnóta c. kötött számmal szerepelnek először, majd a műsoron Bárdos Lajos, Kodály, dr. Török, Neuwach, Sztojanovits, Szabadi, Simonyi, Halmos Sándor legkedvesebb darabjai, továbbá székely népdalok, Petőfi dalai kerülnek előadásra a tanítók és tanítónők vezényletével a kis gyermekkórusok ajkáról. A város és vármegye közületeinek vezetői nagy megértéssel és szeretettel fogadták ezt a kulturális megmozdulást és versenydíjak nyújtásával járulnak hozzá a gyermekünnepély síkeréhez. Versenydíjakat adományoztak eddig: Esztergom vármegye közönsége, az esztergomi és párkányi járás községei, Esztergom város közönsége, a Lábatlani Cementgyár, a Hungária Rt,, a Mák Rt., a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. dorogi bányaigazgatósága, z A szabadtéri tornaünnepély műsorában, amelynek irányítója és főrendezője Kmetty Ernő igazgatótanító, a zenés díszfelvonulás után a fiúk tornagyakorlatain a bényi, kéméndi, magyarszőgyéni, köbölkúti, muzslai, dorogi, tokodaltárói, nyergesújfalui,, piszkei, párkányi, tokodüveggyári és esztergomi iskolák együttes tornacsapatai szerepelnek. A magyar táncegyveleg és aratóünnepi tánc bemutatásában a barti, bényi, kőhídgyarmati, kéméndi, köbölkúti, libádi, muzslai, magyarszőgyéni, nánai és esztergomi iskolák tánccsoportjai vesznek részt festői népviseletben. Az ünnepség hazafias jellegének hangsúlyozására hivatott az a megkapó irredenta játék, amelyet „Magyarország újra nagy lesz!" címen az esztergomi iskolák csapata mutat be Augusztin János tanító vezetésével. A versenydíjakat és az okleveleket dr. Késmárki Frey Vilmos főispán fogja kiosztani. Hónapok óta folyik a lelkes és igen nehéz, kitartó pedagógiai munka, amely szükséges ahhoz, hogy ez a hatalmas gyermeksereg tanítói vezetésével megvalósíthassa a sok szépséget és érdekessé" get igérő műsort és ezt a szép május huszonkilencediki csütörtöki napot a város és a vármegye gyermekeinek örömmel és boldogsággal teli ünnepnapjává avassa. Ehhez azonban szükséges a nagyközönség szeretetet sugárzó meleg érdeklődése is. Ezért felhívjuk közönségünk figyelmét erre a tornaünnepélyre és dalosversenyre, amely utóbbi különösen érdekes, szinte úttörő esemény lesz, amennyiben eddig ilyen gyermek-dalosünnepet versenyjelleggel nem tartottak még az országban. Minden bizonnyal országos érdeklődésre is számíthat ez a nem mindennapi gyermekünnep és pedig nemcsak a legmagasabb egyházi és világi körökből, a kultuszminisztérium és a gyakorlati és tudományos pedagógia képviselőinek részéről, hanem a rádió is belekapcsolódik hangfelvételekkel a gyermekünnepélybe, amelynek eseményeiről filmfelvételt is készítenek. Annál inkább számít a rendezőség a város és a vármegye közönségének részvételére, szeretetteljes érdeklődésére. Ismét a nagyközönség elé lép a magyar gyermek, felvonulnak előttünk kedves gyermekeink visszatért és anyaországi községeinkből, felcsendül a magyar dal az ártatlan gyermekajkakon és gyermekkacajtól lesznek hangosak az ősi prímási város falai. íme, itt az alkalom, hogy a magyar gyermek és a magyar népi kultúra jelentőségét necsak szóval hirdessük — hanem szeretetünkkel, érdeklődésünkkel bizonyítsuk. 2000 levente ünnepélyes fogadalomtétele Esztergom város Levente Egyesülete vasárnap rendezte meg a járási katonai parancsnoksággal karöltve az új honvédelmi törvény utasításai szerint a Levente-napot. A Levente-nap délelőtt 9 órakor kezdődött a Széchenyi-téren, tábori misével, amelyet dr. Felber Gyula tb. kanonok celbrált, A tábori misén megjelent előkelőségek között ot tláttuk dr. Késmárki Frey Vilmos főispánt, Reviczky Elemér alispánt, Farkas István alezredes, állomásparancsnokot, Koffler Gyula alezredes, járási katonai parancsnokot, Nagy-Józsa Kálmán alezredes, zászlóaljparancsnokot, dr. Rakovszky Menyhért járásbíróság! elnököt és még sokakat másokat városunk vezetői közül. A mise után dr. Marczell Árpád c, igazgató rövid beszédben mutatott rá a magyarság évezredes küzdelmeire, amelyet vívnia kellet és kell itt a népek országútján, A szükségszerűség hozta létre a levente intézményt, amelynek célja a katonai előképzés mellett az eszményi, testileg, lelkileg erős ifjúság nevelése. Ha a levente intézmény meg tudja teljes mértékben valósítani kitűzött céljait, akkor itt a Duna-medencében uralkodó faj lesz a magyar, A nagyhatású beszéd után a megjelent leventék letették az ünnepélyes fogadalmat, A Széchenyi-téri ünnepség a mintegy 2000 levente díszfelvonulásával fejeződött be. Utána délelőtt 11 órakor tartotta meg meg a Levente Egyesület évi rendes közgyűlését. Megjelent a közgyűlésen dr. Drahos János érseki helynök, Csárszky István dr, protonotárius-kanonok, dr. Etter Jenő polgármester is, Dr, Marczell Árpád elnöki megnyitója után Dudás Zoltán titkári beszámolója következett, amelyből kitűnt, hogy az Egyesület 10 szakosztálynak nyújt kulturális, sportbéli, továbbképzési lehetőséget leventéinknek. Tetemes áldozattal javították meg a zenekar elavult hangszereit, modellező műhelyt szereltek fel, stb. Az év legkiemelkedőbb eseménye volt a Levente Utthon felavatása, leventéink rádíófélórája és a „Jézusfaragó ember" előadása, A pénztári jelentés rámutatott arra, hogy a vármegye 4000 P-vel, a város pedig 8500 P-vel támogatta az esztergomi leventéket, A Levente-nap délutáni műsora — sajnos — a kedvezőtlen időjárás miatt elmaradt, A Levente-nap és a közgyűlés élénk tanubiznoysága volt annak a teljes odaadással végzett munkának, amelyet dr. Marczell Árpád elnök oly rövid idő alatt végzett. Háziipari és iparművészeti bemutató lesz városunkban A rég bezárt ,,Otthon"-vendéglő helyiségei újra népesek. Nem a boros pohár cseng s nem a cigány húzza itt a nótákat, hanem a munka, az élet lüktet a teremben. Alkalmat kerestünk'rá, hogy olvasóinkkal közlelebbről is megismertessük ezt a munkát és az ott folyó életet. Amikor a terembe lépünk, vidám, szorgos nőkkel és férfiakkal találjuk szembe magunkat, akik munkájuk fölé hajolva dolgoznak, beszélgetnek, nevetgélnek, te

r vezgetnek. Műhelyi élet ez szigorú mester nélkül. — Adjon Isten munkás testvérek ! — köszöntök rájuk. A műhely gondolatát felvető s abban lelket tartó Főtisztelendő úr fogad. Ismerkedés és beszélgetés után megismertet a műhely életével. Egy kis ideig vár, hogy szemlélődjem, hogy lelkem megteljen a látott szépségekkel. Körülnézve látom, hogy az egyik férfi agyagot formál, szobrot készít, a másik gipszalakot önt. Odébb a sarokban búg az esztergapad és hull a forgács, majd lassan kibontakozik egy szép kis díszpohár. Érdekes nézni a pergő faforgácsok között mily gyorsan és szépet alkot az ott dolgozó munkástestvér. Amikor kész a munka, lecsiszolja az esztergályozó és leteszi. Ketten várnak rá, nyúlnak feléje az ott lévő lányok közül, hogy lelkükben megszületett szebbnél-szebb, izlésesebbnél-izlésesebb motívumokkal díszítsék. Vidáman beszélgetve, szemlesütve, álmodozva kézimunkáznak a leányok. Szép párnákat, térítőket készítenek. Az álmodozó magyar lelkek magyaros mintát és színt varázsolnak a kezükben lévő vászonra. Ámulatba révedek az egyik selyemfestő ügyessége és gyöngyfűző szinérzéke előtt. Oly szép színekben pompáznak a tárgyak, szinte táncolnak a szemem előtt. A tárgyak ezernyi változatában gyönyörködve kérdezem a Főtisztelendő urat, hogy világosítson fel, kik ezek ? Iparművészek ? — Az itt dolgozók, kérem, Szenttamás lelkes munkásai s leányai, akik ráérő idejükben szakszerű irányítás mellett fáradságot nem ismerve elsajátították a háziipar és az iparművészet szépségeit. Célunk az volt vele, hogy megtanítsuk a munkanélkülieket egy olyan foglalkozásra, amely nekik hasznos, szórakoztató és kellemes időtöltő. Ho gyan hasznos ez nekik ? — Ugy, hogy az itt készített tárgyak mind a készítő magántulajdona, amelyet mi értékesítünk és ezáltal keresethez jut az itt dolgozó testvér, A másik cél az : hogy a falut az ő népművészetével a városhoz kapcsoljuk és fordítva a város ízlését és finomságát a faluhoz. Ezek a kis tárgyak, amiket készítenek, idegenforgalmi célt is szolgálnak, mert a városunkba jövő sok száz idegent nem holmi tömeg gyári selejt holmival, hanem igazán szép népművészeti tárgyakkal látjuk el. — Az anyagiakat honnan teremtette elő Főtisztelendő úr ? — A magunk erejéből kezdtük, de felfigyelt a munkánkra a hivatalos hatóság ís és így nem enyészett el ez a szép gondolat, hanem a város hivatalos hatósága az Országos Nép- és Családvédelmi Alap útján támogatott. Az itt elmondott, leírt sok szép tárgyat május hó 31-én a város közönsége számára népművészeti előadás keretében bemutatják a Fürdő Szállóban. A kiállítást dr. Drahos János érseki helytartó, protonotarius-kanonok nyitja meg. A kiállítás elé városszerte igen nagy érdeklődéssel tekintenek, A kiállítást nézzük meg, ahol Esztergom városán kívül népművészetével részt vesz a vármegye, de különösen a párkányi járás. Szabadság Simon. Közgyűlés és leventenap Lábatlanon Vasárnap, 18-án tartotta a Lábatlani Munkás Utthon közgyűlését, A közgyűlés élénk szemléltetője volt vitéz Sághy Antal vezetése alatt áló cementgyár és tarsüzemeiben dolgozó munkásság szociális helyzetének, az igazgató és a munkások között lévő közvetlen kapcsolatoknak, a munkásság őszinte bizalmának. Bepillantva a cementgyári társadalom belső életébe, bizalommal tekinthetünk a jövő felé, ha a magyar munkásnak, mint munkatársnak, keresztény alapon való megbecsülése, munkájának értékelése, hazafias és vallásos szellemben való nevelése olyan kezekbe kerül, mint Lábatlanon. Nagy érdeklődés közepette tartotta meg vitéz Sághy Antal igazgató elnöki beszámolóját. Elsősorban megemlékezett hazánkat Teleki Pál halálával ért súlyos veszteségről, A munkásság felállva, csöndben, meghatódott kegyelettel imádkozott a magyar szabadság nagy apostolának lelkíüdvéért. Majd rátért az idei „Húsvétira, mely a Délvidék nagyobb részének 22 éves szerb megszállás alatt sínylődő magyar véreinknek feltámadását hozta meg. Bízunk tehát abban — mondotta —, hogy Kormányzó Urunk bölcs kormányzása és vezetése mellett, nemsokára teljes fényében ragyog a magyar igazság napja, melynek melege szeretetben olvasztja eggyé a szentistváni magyar birodalom minden polgárát. Továbbiakban a mai idők forrongó mozgalmait fejtegette. Sokféle próféta, még többfajta izmusában kísérelte meg a szociális kérdések megoldását, de az igazságos kielégülést nem hozhatta meg egyik sem. Szenvedélyeket szabadítanak fel, nem megértést, hanem osztályharcot hirdetnek. Ha úgy a munkaadó, mint a munkás, a most 50 éve, XIII. Leó pápa által a Rerum Novarumban megjelölt irányelvek alapjára helyezkedne, úgy szilárd alapokon állna a szociális szereteten és igazságon alapuló társadalmi rend. A mai nehéz beszerzési lehetőségekkel foglalkozva rámutat arra, hogy üzemében a munkásság élelmiszerrel, lábbelivel való ellátása, ha szűkösen is, de biztosítva van. A helyes beosztás elsajátítására főzőtanfolyamot rendez. Állandó szövőtanfolyammal a textil beszerzési nehézségeket hidalja át. Munkásainak tej ellátását biztosította, pékműhelyt létesít. Nagyszabású, külső formában is szép Munkás Otthon épül mind Lábatlanon, mind Bajóton, A tisztaság ápolására egészségi követelményeknek minden tekintetben megfelelő munkásfürdő építése ís tervbe van véve, A társulati óvodában rendezett óvóda-ünnepélyen, az igazságügyminiszter jelenlétében egy árvízkárosultnak építendő 2 szobás házra felajánlott 8000 P-t befizettük a miniszterelnökségre, mint a cementgyári alkalmazottak adományát. Kertes családi házak építéséhez továbbra is társulati kölcsönt nyújt, melyet bármelyik keresztény munkása igénybe vehet. Az Otthon számadásait vizsgálva megállapítja, hogy amellett, hogy az Otthon szociális és kulturális téren eleget tett hivatásának, vagyona is szépen gyarapodott. A Himnusz eléneklése után a jelenlévők a Dunapartra vonultak, ahol tábori misét hallgattak, majd Lábatlan, Piszke, Nyergesújfalu és Süttő községek ifjú leventéi tették le a leventefogadalmat. Délül án a S. K. B. r. t. által felajánlott értékes vándordíjért és különféle versenytárgyakért indult meg a nemes vetélkedés. Az oktatók fáradságot nem ismerő munkája, a leventék lelkes igyekezete, egész rendkívüli, helyi viszonylatban várakozáson felüli kiváló teljesítményt nyújtottak. A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara évi jelentése A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara 1940. évről szóló jelentése az ország egyik — mezőgazdasági szempontból — legjelentősebb vidékének helyzetét tárja fel. A jelentés minden egyes részletkérdésére alaposan rávilágít, B ha tekintetbe vesszük a jelentéshez a Kamara közgyűlésén elhangzott felszólalásokat, akkor nyugodtan kiemelhetjük azt, hogy ebből a hatalmas anyagból a mai magyar mezőgazdaságot megismerhetjük. A kamara évi jelentése bevezetőképpen kiemeli, hogy a Kamara nem akar hivatal lenni, hanem „olyan érdekvédelmi szerv, mely mindenkor hivatása magaslatán állva, mindenütt ott van, ahol szükség van rá." A jelentés a növénytermesztés kérdésében kiemeli, hogy igen súlyos csapás volt a hideg tél és tavasz, a rengeteg nyári csapadék. Az időjárási viszonyok a gabonaféléket nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is súlyosan befolyásolták. Az ipari növények termesztése mindjobban terjed, a gazdák kezdik átlátni az ipari növények termelésének nagy jelentőségét, különösen most, a rendkívüli időkben, de az értékesítés kérdésében, továbbá az ipari növények propagálása terén még igen sok a tennivaló. A burgonyatermelés terén a vetőmaggal való ellátásban súlyos zökkenők voltak az év elején, sokan tartózkodtak készleteiknek piacra való szállításától, mert azt remélték, hogy a kemény tél után kedvezőbb árakat érnek el. A burgonyatermelés terén igen sok tennivaló van, különösen a nemesítés terén, ezekkel a feladatokkal sokáig nem is lehet várni, behozatalra sem lehet számítani. A burgonyatermelés terén a kormányzat nemesítésre vonatkozó kezkezdeményező lépéseit bizalom kíséri. A kukorica későn kezdett beérni, de a szép őszi napok mégis lehetővé tették, hogy a kukorica — egy kis résztől eltekintve —• beérett. A paprikatermelés szép arányokban megindult, A Kamara területén mintegy 1400 gazda foglalkozik 221 kat. holdon fűszerpaprika termesztésével- Az érsekújvári paprikának versenyképességét ma már az egész országban elismerik. A jelentés foglalkozott ezután a cukorrépa, a dohánytermelés kérdéseivel, majd rátért az állattenyésztés ügyére. Á Kamara területe az állattenyésztés szempontjából igen jól elhatárolt egységes területet alkot. Ennek ellenére az állattenyésztés még mindig igen mostoha elbánásban részesül, A minőségi állattenyésztés pedig — sajnos — egyenesen csak harmadrangú kérdésként szerepel a gazdáknál. A jelentés ezután részletesen foglalkozott az állattenyésztés részletkérdéseível, ismertette a különböző nemesítésí akciókat is áttekinthető táblázatokban mutatta meg a fontosabb problémákat. A Kamara területén a Szövetkezetek igen jelentős munkákat végeztek, különösen az állatértékesítés és a különböző állatkíosztásí akciók terén. A szövetkezési munka terén a jelentés különösen a Hanza és a Hangya működését emelte ki. A beszámoló ezután ismertette a Kisalföld munkásvíszonyait, a munkabéreket, rátért a mezőgazdaság hitelszükségleteinek kérdésére, majd időrendi sorrendben ismertette a Kamara elmúlt évi történetét s jelentősebb eseményeit. ' A Kamara évi jelentését különben ízléses könyvalakban is kiadta. HIREK A hercegprímás Budapesten. Dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás f. hó 25-én, vasárnap este 8 órakor a budapesti Szent István bazilika előtti téren vezeti a férfiak szentségimádási óráját. Kinevezés. A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter Kovancsek Jenő csemegekereskedőt, az Esztergomi Kereskedelmi Társlat agilis elnökét a Győri Kereskedelmi és Iparkamaránál alakítandó véleményező bizottság tagjává kinevezte. Ez a kinevezés egy komoly, csendes és szerényen dolgozó kereskedőt ért,, olyan kereskedőt, aki hosszú kereskedelmi pályáján mindig a legnemesebb értelemben vett kereskedő típusa volt és aki szorgalmával, szeretetreméltóságával, mindig kiváló jó modorával városunk minden polgárának osztatlan szeretetét és igaz megbecsülését érdemelte ki. Kovancsek Jenő munkálkodása, dacára annak, hogy városunk legnagyobb