Esztergom és Vidéke, 1941

1941-09-27 / 78.szám

ESZTTRfiftHo/MiKE HATVANKETTEDIK ÉVFOLYAM 78. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton Keresztény politikai és társadalmi lap. SZOMBAT, 1941. SZEPTEMBER HÓ 27 Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér. Előfizetési ár 1 hóra i 1 pengő 20 fillér. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD November 9-én kezdődik a jobboldali közlekedés Budapesten. — A székelyek vették kezükbe Erdélyben a tollkereskedelmet. — Több mint 2500 személyt fosztottak meg állampolgárságuktól. — Tizenkét millió pengőjébe kerül Budapestnek a jobboldali közlekedésre való áttérés. — Majdnem 94 millió darab tojást rejtettek el a budapesti kereskedők. — 22.000 halálos baleset történt 10 év alatt Magyarországon. — Kommunista diáklányokat tartóztattak le Újvidéken. — Egy hétre 3 tojást vásárolhatnak a budapesti háztartások. — Konzulátust állít fel az olasz kormány Szegeden. — Öt és fél százalékkal emelkedett a budapesti egyetem hallgatóinak száma. — Hajózhatóvá teszik a Szávát. — Tiz év alatt 90 százalékkal szaporodott a zsidó tanoncok száma. — Harminc vagon zsirt bocsátott a főváros a lakosssg rendelkezésére. — Fonóanyagot és póttengerifüvet készítenek nádból. KÜLFÖLD 3S0.000 szovjet katona esett fogságba Kievnél. — György volt görög király Londonba érkezett. — Iráni csapattestek Törökországba átmentek, hol lefegyverezték eket. — Belerohant a prágai gyorsvonat egy brünni külváros utasaiba. 20 halott és sok sebesült. — Ujabb szovjeternyősöket fogtak el Bulgáriában. — Általános sztrájkba akarnak lépni az amerikai tengerészek. — Olasz hadihajók betörtek a gibraltári kikötökbe és ott több hajót elsüllyesztettek. — Elrendelték Paris teljes elsötétítését. — Gyorstörvényszékeket állítottak fel Szerbiában. — Szentpétervár majdnem teljesen lángokban áll. — Nagy vasúti szerencsétlenség volt Svájcban 10 halottal. — A megvert ukrajnai szovjet csapatok a Donec mögé vonultak vissza. — Harminc szovjet hadosztály semmisült meg Kiev mögött. — Antonescu tábornok vette át a román hadügyminisztérium vezetését. — Irán visszahívta követeit Németországból, Olaszországból és Romániából. — Hat új katonai utat építenek az angolok Iránban. — Nagyobb mennyiségű aranyat küldött a Szovjet Amerikának. — A lemon dott sahot hadiörvényszék elé átlítják. — Uj koalíciós kormány alakult Szíriában valamennyi párt részvételével. — Kiterjesztették az egész Atlanti-óceánra az amerikai hajóvédelmet. — Hét német katolikus tábori lelkész halt hősi halált és 17 sebesült rneg eddig a szovjet fronton. — A német haditörvényszék halálra itélt öt hollandi állampolgárt. — Roosevelt elhunyt édesanyjától dollármilliókat örökölt. — A szovjet eddig hatmillió embert veszített a háborúban. — Angol és szovjetcsapatok egymásra lőttek Teheránban. — Wayel tábornok szovjetangol védővonalat épít a Kaukázusban. — A horvát államelnök 50.000 kunát adományozott a szerb képviselőházban meggyilkolt Radics leányának. — Nem kapható már selyemharisnya Amerikában. — Lefoglalták a norvég szakszervezetek vagyonát. — 200 amerikai harcirepülőgépet kapott a Szovjet. — Lefoglalták az összes síkészleteket Németországban. — Olaszországban csak húsz lira erejéig vásárolhatnak a külföldiek. — Anglia Spanyolországra is kiterjesztette a blokádot. — Koreába és Mandzsukuóba egymillió japán katonát szállítottak. — A szovjet hadsereg 570 páncéloskocsit és 2100 ágyút veszített Kiev nél. — Ötven zsidót és kommunistát kivégeztek Zágrábban. — Szentpétervár 800 gyára nagyrészben romokban hever. — Franciaországban felfüggesztették az ingyenes közoktatást. — Négy nap alatt a szovjet 268, mig Németország 22 repülőgépet vesztett. — Csaknem ezer új hadihajót akar építeni Amerika. — Róma bombázását követelik a londoni lapok. —- Bevonják a nikkelpénzeket a cseh-morva protektorátusban. — A német csapatok elkeseredett közelharcokban eljutottak Szentpétervár több elővárosába. — A lemondott perzsa sahot az angolok Indiában internálták. — Tö rökországban internálják a szovjet hadsereg szökevényeit. — Nagy az aluminiumhiány a Szovjetban. — Visszaverték az Ukrajnában körülzárt szovjetcsapatok kitörési kísérleteit. — Anglia egyik célja Törökországot belekényszeríteni a háborúba. — Védelmi szövetség alakult Holland-India és a maláji államok között. A kat. nagygyűlés elé A magyar katolicizmus új történelmének súlyos, de dicsőséges útján immár huszonkilencedszer tartja seregszemléjét, hogy számot vessen erejével és feladataival. Milyen sok tanulságban gazdag esemény követte a magyar katolicizmus sorsát első nagygyűlésétől kezdve idáig. Az első nagygyűlések nemzedéke még látta a mílléníumí Magyarországot a béke külső fényében és belső súrlódásaiban. A következők látták a fellobbant világháború apokaliptikus füsttorlatai alatt menetelő milliókat, majd pedig a magyarság roppant megpróbáltatásait határon túl és innen. Mindhárom korszak telítve volt lappangó vagy nyilt veszedelemmel és igen sokszor a nemzet erőfeszítéseit kishitűség, tanácstalanság, részrehajló önzés fojtogatták. De a katolikus nagygyűlések megnyilatkozásai, amelyekre akaratlanul is föl kellett figyelni az egész nemzetközösségnek, mindig az erőt, a bizalmat sugározták és a legnagyobb határozatlanság idején is a biztos kivezető útra mutattak. Még inkább hasznára vált a nemzetnek az a szívós, csöndes munka, ami a nagygyűlések szelleméből áradt ki a közéletbe főleg a katolikus szervezeteken keresztül. És most ís a sorsforduló messze baljós zúgása közt tisztán akarja hallatni az idei Katolikus Nagygyűlés a magyar katolicizmus történeti hivatásának határozott célkitűzéseit. Munkatervének mínden pontja mögött ott áll a történeti tény, hogy mi katolikusok vagyunk minden más előtt legszorosabban összekötve a nemzeti sorshivatással. A nemzet jövőjének pilléreit elsősorban mi tartjuk, mert mienk a történelmi mult oroszlánrésze, mert mi vagyunk az ország túlnyomó többsége és mert a mi változhatatlan elveink a legbiztosabb 'erőtartalék. Az utolsó nagygyűlés óta megnagyobbodott ország tízmillió katolikusa figyel erre a megnyilatkozásra, várja a tanácskozások eredményeit és irányításait. A katolicizmus parlamentjét nem határolják egy terem falai vagy a főváros határai, célkitűzései egybeesnek az egész nemzet lelki, szellemi és fizikai határaival. Ez a Nagygyűlés lezár egy történelmi korszakot és kezdetét jelzi egy talán az előbbihez hasonlóan nehéz korszaknak. Megjelennek egy negyedszázad óta először a visszatért országrészek, Észak, Kelet, Dél képviselői, hogy tanúbizonyságot téve a mult elszakíthahatatlan kötelékeiről a közös munka medrét mélyítsék. Megemlékezik a Nagygyűlés a nagy évfordulókról : a tatárjárásról és Boldog Margit hétszázéves jubileumáról, ugyancsak a pápai szociális enciklikáról felhíva a nemzet mínden rétegének figyelmét a szociális kötelezettségekre. Tanácskozni fog külön gyűléseken mínden kor-réteg és hivatáscsoport a saját területén végzendő munkákról és azok feltétlenül szükséges közös üteméről. Látni fogjuk együttes beszámolókon a hatalmasan kifejlődött szervezeteinket és virágzó munkás egyesületi életet. Boldog érzéssel készülünk a seregszemlére, amelynek most nem a külsőségein, tömegfelvonulásain van a hangsúly. Mi a mindjobban összefogó katolíkusság benső erőinek megnyilatkozását akarjuk látni-hallani és azokból erőt meríteni. Mert nagy út áll a nemzet előtt, félelmetesen nagy út és körülöttünk az idegenből kaotikus zűrzavar ködvonalai gomolyognak. Nekünk kell mutatni a biztos irányt, sugározni a rendíthetetlen hitet, fokozni az erőt még nagyobb felelősségtudattal, meg elszántabb akarattal. Kell, hogy az idei Katolikus Nagygyűlés nagy elhatározások kiindulópontja, új energiák forrása és a hódító akarat föltétlen megnyilatkozása legyen. Ezt követelik az idők. De kell, hogy a katolikus milliók bizalma és munkakedve vegye körül ezt az újabb korszakot megnyitó Nagygyűlést. Nagy Miklós. A városfejlesztés kettős iránya Dr, Etter Jenő polgármester a legutóbbi városi közgyűlésen a költségvetési előirányzat tárgyalása előtt elöljáró oeszéaet mondott, amelyben a költségvetés alapvető gondolatainak ismertetése mellett rámutatott a városfejlesztés irányelveire is. Az általános helyesléssel íogadott polgármesteri beszéd szerint a város vezetőségei két irányító gondolat vezeti, amikor Esztergom város jövő fejlődését, boldogulását szolgálja. Az egyik az, hogy minél tökéletesebb úthálózat álljon a helyi és átmeneti forgalom rendelkezésére, mert hiszen ez az idegenforgalom felvirágzásának és a gazdasági vérkeringés zavartalanságának és minél gyorsabb menetének alapleltétele. A városfejlesztési politika másik vezérlő gondolata az iskolák fejlesztése, ápolása, a műveltség terjesztése, mert hiszen a műveltség, a tudás és szakképzettség általános színvonalának emelkedésével a város és lakói anyagi boldogulásának lehetőségeit is megsokszorozza. Ez akettös irányító gondolat indokolja azt, hogy a város vezetősége egyrészt az útépítésre és az útak karbantartására, másrészt az iskolákra, a műveltség terjesztésére a költségvetési előirányzat tételei szerint anyagi teljesítőképeségeinek maximumát áldo7za. Annál is inkább figyelemreméltó ez a tény, mert — különösen Szentgyörgymező részéről —• sok panasz hangzik el az utak roszasága miatt. Ezzel szemben meg kell állapítani, hogy ami az útépítést és az útak karbantartását illeti, a múlt idők állapotaihoz viszonyítva Esztergom város sokat, haladt az utóbbi években. Igaz, hogy a város belső területei és a főbb vonalak jobb helyzetben vannak ebben a tekintetben, mint a félreesőbb területek, de azt sem szabad elfelejteni, hogy bizony nemcsak Szentgyörgymezőn vannak még javításra szoruló útak, hanem a belvárosban ís (pl. a Jókai-, Szent Anna- stb. utca). Türelminél kell azonban lennünk a mai nehéz időkben. A város szegény és csak fokozatosan kerülhet sor az igények kielégítésére. Ez azonban nem azt jelenti, hogy Szentgyörgymező és az elhanyagolt belső területek jogos igényeit ne tartsuk napirenden. Majdnem így vagyunk a város iskolapolitikájával is. Kétségtelen, hogy az utolsó évtizedekben sok minden történt az iskolákért és a város ma ís sokat költ iskolai célokra. Itt ís a lehetőségekhez képest tekintetbe kell venni a város polgárságának, ifjúságának művelődési igényeit, amelyek kielégítése fokozatosan meg ís fog történni. A városi költségvetésről Dr. Etter Jenő polmármester mult hét elején kézbesíttette ki a város 1942. évi költségvetését a képviselőtestület tagjai részére. A kölségvetés minden háztartásban nélkülözhetetlen feltétele az előrelátó, céltudatos gazdálkodásnak. Az autonóm közületeknél ez a jelentőség még csak növekszik azáltal, hogy a költségvetés megtárgyalásával, elfogadásável, esetleg el nem fogadásával a polgárság legalább közvetve beleszólást kap sorsának intézésébe. A költségvetésnek ez a nagy jelentősége indokolja, hogy mi ís bővebben foglalkozzunk eddigi gyakorlatunk szerint az 1942. évi költségvetéssel és pedig azzal a rendszerrel, hogy legelőször is ismertetjük a város vezetőségének hivatalos magyarázatait és indoklását, majd pedig hozzáfűzzük kommentárjainkat. A költségvetéshez mellékelt általános tájékoztató a költségvetés egészéhez nyújt magyarázatot. A költségvetési előirányzat két összege : szükséglet: 1.391.042 P, a fedezet : 1.196.552 P, a mutatkozó hiány 194.190 P, amelynek fedezésére a 187.00 P-vel