Esztergom és Vidéke, 1941

1941-09-27 / 78.szám

számításba vett állami adók után 103 °lo-os pótadó kivetését javasolja a város vezetősége, egyben az általános kereseti adó kulcsát az eddigi 6 % helyett 7 °/oban kéri megállapítani. A pótadó emelését azzal indokolja a polgármesteri jelentés, hogy eddigi állami adóbevételeit, ami után számítják a pótadót, 197.000 P-ben állította be a kormányhatóság, az adóhivatal megállapítása szerint az állami adóbevétel kereken 187.000 P lesz, így csökkent az alap, ami után számítják a pótadót, tehát emelni kellett a pótandószázalékot. (Ennek a komplikáltnak látszó mondatnak magyarázatára szolgáljon a következő példa : egy közületnek, pl. a városnak 10 P hiánya van, amit nem tud fedezni már üzemi, gazdasági stb. bevételeiből, ilyenkor az állam megengedi, hogy ugyanattól a közülettől szedett állami adók megfelelő százalékát a közület pótadóként szedhesse, tehát ebben a közületben 100 P volt az állami bevétel s 10 P a közület hiánya, akkor 10 °/o-os pótadót lehet szedni, de ha az állami adóbevétel csak 90 P, akkor ennek 10 %-a nem fedezi a hiányt, hanem emelni kell a 10%-ot több mint egy százalékkal.) Az általános kereseti adó alapjának emelését az tette szükségessé, hogy megszűnt az u. n. ínség-alap, s helyébe lépett az Országos Nép- és Családvédelmi Alap. Eddig a város az Inségalapból fedezte az utak karbantartását, a kőbánya és a zúzóüzem összes munkabéreit, a Családvédelmi Alapot erre a célra felhasználni nem lehetett, tehát más úton kellett gondoskodni az előbb említett s elkerülhetetlen szükségletek kielégítéséről. Egyébként a költségvetés keretei úgy a kiadási, mint a bevételi oldalon jelentős összegekkel emelkedtek, ami teljes mértékben a drágulási folyamattal magyarázható. A gazdasági élet fellendülésével kapcsolatban emelkedtek a bevételi források is, sőt a bevételi emelkedések 5.000 Pvel haladják meg a kiadási emelkedéseket. Ennek a körülménynek tudható be, hogy a szükséges fenntartások mellett kisebb arányú beruházásokra is sor kerülhet majd. Külön kiemeli a polgármesteri jelentés, hogy az utak karbantartására s további kiépítésére szükséges nagy összegek miatt a polgármester ismételten kérte a vámkártalanítási átalány felemelését és a közmunkaváltságból való részesedés mértékének magasabb százalékban való megállapítását. A víz- és csatornamű-alap költségvetési előirányzatának végösszege úgy a szükségleti, mint a fedezeti oldalon : 238.920 P. (Folytatjuk.) Az Országos Katolikus Nagygyűlés általános rendje Az Actio Catholíca Országos Elnöksége október 4—5—6—7. napjaira Budapestre hívta össze a XXIX. Országos Katolikus Nagygyűlést, amelyre a vidéki résztvevők félárú menetdí j-kedvezménynyel utazhatnak fel. A nagygyűlés részletes programját három csoportba osztotta be a rendezőség. Az elsőbe az egyházi ünnepségek, a másodikba a Nagygyűlés nyilvános ülései, a harmadik csoportba pedig a leányok és fiúk, valamint a nők és férfiak és az országos jellegű katolikus egyesületek díszülései és megbeszélései szerepelnek. Az Actio Catholica által kibocsátott program szerint október 3-án, pénteken, az ország valamennyi templomában szent áldozáshoz járulnak a hívők. Október 5-én, vasárnap reggel 9 órakor ünnepi főpapi szentmise, szentbeszéd és Veni Sancte a Szent István Bazilikában. Ugyanaznap délután 5 órakor a Szent István Bazilikától a főváros utcáin keresztül eucharisztikus körmenet indul az Országház előtti térre, ahol szentbeszéd, majd szentségi áldás fejezi be az ünnepséget. Október 6-án, hétfőn és október 7-én, kedden, mindkét napon reggel 8 órakor az Egyetemi templomban ünnepélyes szentmise lesz, majd október 7-én, kedden este 7 órakor könyörgő körmenet vonul a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére a szentgellérthegyi Sziklatemplomhoz, A Nagygyűlés három nyilvános ülését október 5-én, vasárnapon, 6-án, hétfőn és 7-én, kedden a fővárosi Vigadó nagytermében tartják meg, A vasárnapi nyilvános gyűlés délelőtt 10 óra 30 perckor, a hétfői délelőtt 11 órakor, a keddi nyilvános ülés pedig délután 5 órakor kezdődik. A három nyilvános ülésre külön helyjegyeket is bocsát ki a rendezőség. Az előbb felsorolt egyházi ünnepségekhez és a három nyilvános gyűlés köré csoportosulnak azután október 4-től október 7-ig a különböző országos jellegű katolikus egyesületek díszgyűlései és tanácskozásai. A Katolikus Nagygyűlés minden megnyilatkozására érvényes 1 pengős tagsági jegyet bocsát ki az A. C. és a vidékieknek emellé meg kell vásárolni a félárú menetdíj kedvezményre jogosító igazolványt is, amelynek ára szintén csak 1 P. Ennek a kettőnek a birtokában vehetik igénybe tehát a vidékiek az 50 °/o-os menetdíjkedvezményt. Mind a tagsági jegyet, mind a félárú utazásra jogosító igazolványt a plébániahivataloknál és az A, C. kö'zponti irodájában (Budapest, IV., Ferenciek-tere 7.) a pénz előzetes beküldése mellett lehet igényelni. •IJlIiHlJill^MlUHlllIIHIllIIHIiriI^limBBIlUlBir.lIiKllIllHtHUHIIIIII^UUUaBlllIS Állatdíjazás az esztergomi j&rasoan Az esztergomi jaras gazdaközönsege itöi.ere ez evoen hpoi KOzsegDen rendelte meg a jaras Xo.szaigaDira.ja az aiiatoujazust, amelyen megjeleni tíeviczky £.iemer alispán is. J^Í. megérkezéskor az alispánt, a járás ioszoigaoirajat es az összes megjelenteni öziartRovics r,nüre körjegyző uuvozolte. r.zután Maros Antai járási főszolgabíró üdvözölte a jaras Közönsége neveoen az alispánt, majd a gazaaKOzönsegnez szolon. Örömének aaott ííiiejezesx, nogy a gazdaközonseg megíogacija a jótandcsokat, meghallgatja a szakemberek előadásait és azok útmutatásai szerint neveli es gondozza az állatjait. Az aliattenyesztesDen nagy haladást tapasztal, üzutan íelkérte az alispánt a bírálóbizottság elnöki tisztségének eliogaüasara es a díjak kiosztásara. A bírálóbizottság határozata alapján az alispán szép beszéd kíséretében osztotta ki a dijakat. A tehenek díjazásánál Szabó Ferenc bajnai lakos kapta az 1. díjat (70 pengőt és a földmivelésügyi miniszteri oklevelet), 11. díjat kapta faltagi Lajos epöli lakos (50 pengőt), III. díjat Hónig Mátyás máriahalomi lakos, a IV. díjat Dics Lajos bajnai lakos (25 pengőt). A borjastehenek díjazásánál az I. díjat (70 pengőt és a kamarai oklevelet) Üveges Lajos epöli lakos, a II. díjat (51) pengőt) Jerk István epöli lakos kapta, A hasasüszők díjazásánál az I. díjat és a földmivelésügyi miniszteri oklevelet kapta Vicze István bajnai lakos, a II. díjat (50 pengőt) Zsebök Vilmos bajnai a III. díjat 130 pengőt) Rezsnyák Imre epöli és a IV. díjat (20 pengőt) Melcher Ferenc máriahalomi lakos kapta. A fiatal üszők díjazásánál az I. díjat (70 pengőt és kamarai oklevelet) Róth Sándor süttői lakos, II. díjat (50 pengőt) fzsó Gyula bajnai lakos, a III. díjat (30 pengőt) Flórián János bajnai lakos, a IV, díjat (20 pengőt) Horváth Márton epöli lakos kapta, A díjazás befejezése után dr, Frideczky Ákos, a Komáromi Mezőgazdasági Kamara jelenlévő tanácsosa tartott oktató előadást a gazdaközönségnek, Uj adókból fedezik a vidéki városok megnövekedett szükségleteiket Rendkívül érdekes cikket írt Lukács Ödön dr,, a Városok Szövetségének elnöke a Városok Lapja legújabb számában. Megemlíti, hogy az államháztartás bevételéinek fokozására a kormány hadfelszerelési adót vezet be, amelyet a földadó, házadó, keresetiadó, társulati- és tantiémadó, a társulati vagyonadó, valamint a jövedelem- és vagyonadó fizetésére kötelezett személyek fizetnek. Ezek sorába esnek a közalkalmazottak is. Az adó alapja a föld-, ház-, kereseti-, társulati -és tantíém-adó, a társulati vagyonadó a jövedelem- és vagyonadó és az ezen adók, vagy azok alapjai után járó állami pótlékok és járulékok együttes összege. Az alkalmazóiak fizetési kötelezettségének kezdő időpontját a pénzügyminiszter határozza meg. Az ideiglenes adómentesség a hadfelszerelési adó alól nem mentesít. Az adó kulcsa a kivetés alapjául szolgáló adók összegének 10 százaléka. A kormány tisztában van az adó emelésének a gazdasági életre való komoly hatásával s a hazafiúi erkölcs követelményeinek tekinti, hogy a gazdasági honvédelemért mindenki fegyverfogható katonáinkhoz méltóan áldozatot hozzon. A hadfelszerelési adó bevezetése mellett emeli a kormányrendelet az általános forgalmíadót, a fényűzési forgalmiadó kulcsait, 50 százalékos rendkívüli illetékpótlékot ró ki az öröklési, ajándékozási, íngatlanvagyonátruházásí illeték, továbbá ílletékegyenérték, valamint a százalékos okirati, a százalékos törvénykezési illetékek, közigazgatási illetékek és játékkártyailletékek után. Az állami közterhek emelését az államháztartás kiadásainak lényeges emelkedése vonta maga után . Az adóemeléssel a rendelet a vásárlóerő egészséges körforgalmát kívánja elősegíteni. Az államhatalom ugyanis meg akarja gátolni, hogy a gazdasági vérkeringésben egészségtelen pénzfelhalmozás fordulhasson elő. Nem kétséges, hogy a magyar kormány tudatában van a való helyzetnek és éppen ezért reményteljes bizalommal vannak a városok aziránt, hogy a kormány a városok pénzügyi problémáinak megoldását rövidesen tárgyalás alá veszi s mielőbb napirendre tűzi a városi pénzügyek reformját, amelyet egyébként a pénzügyminiszter már a képviselőházban is bejelentett. Női nemzetvédelmi kerületi vezetői tanfolyam A vallás- és közoktatásügyi m, kir, miniszter az iskolánkívüli leányifjúság kötelező, illetve önkéntes honvédelmi nevelésének és testnevelésének megszervezése érdekében folyó évi október hó 12től — november hó 8-ig terjedő időben Budapesten, női nemzetvédelmi kerületi vezetői tanfolyamot rendez, amelyre való felvétel feltételei a kir. tanfelügyelőségen (Esztergom, Hévvíz-utca 20, sz,) 9— 12 órák között hétköznapokon betekinthetők, A kellően felszerelt pályázati beadványok legkésőbb október hó 3-ig nyújtandók be a vallás- és közoktatásügyi minisztérium IX. 2, ügyosztályán (Budapest, V., Alkotmány-utca 3,). A tanfolyamon résztvevő (a vidéken lakók vasúti költségeik megtérítése mellett) a tanfolyam tartama alatt ingyenes elhelyezésben és ellátásban részesülnek. A tanfolyam sikeres elvégzése előreláthatólag lehetővé teszi, hogy az egyelőre re tiszteletdíjas vezetőnők 1942, évi január 1-től az állami rendszerű fizetési ;Osztályokba nyerjenek besorolást, A pályázat alapfeltétele a középiskolai érettségi bizonyítvány, vagy ezzel egyenrangú oklevél, riií^iiiiiasiniiniiifiWHiiBiiiiiHiiiirBEfiiiHiiNiKimiairiiiHiiiiiiraEiHiesiniiv Tájékoztató a hősi halottak hozzátartozói részére A honvédelmi miniszter értesíti a Szovjet-Unió elleni háborúban résztvevők és hősi halált haltak hozzátartozóit, hogy a hadbavonultak sorsa iránti érdeklődésekkel a Magyar Vöröskereszt Egylethez (Budapest, Baross-utca 15,) a hősi halált haltak anyakönyvezési ügyeiben pedig a honvédelmi minisztérium 22, osztályához (Budapest, Honvéd-utca 28— 30.) fordulhatnak. A hősi halottak hátramaradottjainak gondozása iránti kérelmeket a lakóhelyük szerint illetékes hadigondozó bizottságoknál kell előterjeszteni, amelyek községekben a járási főszolgabírák, a városokban a polgármester és Budapesten a kerületi elöljáró mellett működnek. Több oldalról felmerült azon kérelemmel kapcsolatban, hogy egyes hozzátartozók hősi halottjukat hazaszállítani óhajtják, közli a honvédelmi miniszter, hogy e kérdés megvalósításának eshetőségeit tekintettel a szállítás óriási nehézségeire, a harcmezőre kirendelt bizottságok tanulmányozzák, Ennek megtörténte után fogja az érintett hozzátartozóikat a hazaszállítás esetleges lehetőségeiről külön-külön értesíteni. Ilyen irányú előterjesztést és a jövőben esetleg hozzá beérkező kérelmeket tehát nem áll módjában elintézni. Felhívja a honvédelmi miniszter a hősi halottak hozzátartozóit, hogy a jelen tájékoztatóban foglalt kérdésekre vonatkozólag ne forduljanak a hadrakelt sereg alakulataihoz, mert azok ezekben az ügyekben nem hivatottak intézkedni. Ne dobja el öreg vaskályháit, olcsón javítom, samottüzom, átalakítom; jobb lesz, mint volt Nikkelezést vállalok Gr esz szab. kályhaüzem és nikkelező Esztergom, Batthyány Lajos-u. 19. Fritz kovács mellett. HIREK A hercegprímás Budapesten. Dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás f. hó 28-án Budapesten a felsővizivárosi Szent Anna plébániatemplom újonan átalakított főoltárát szenteli fel ünnepélyes szentmisével és szentbeszéddel kapcsolatban. Másnap, hétfőn elnököl a Központi Katolikus Körben a budapesti lelkészkedő és vallástanítással foglalkozó papság gyűlésén. Esküvő. Czigle Mária és Kálazy Sándor október hó 4-én, szombaton délután 1 órakor tartják esküvőjüket a Sz. Anna plébánia-tempómban. Adomány. Haszár Kornélné Muzsláról 5 pengőt küldött szerkesztőségünkbe a Vörös Kereszt javára. Rendeltetési helyére juttattuk. Halálozás. Siposs Antal Félix udvardi esperes-plébános — mint egy rövid gyászjelentésből értesültünk — 71 éves korában, f. hó 21-én meghalt. Előbb Szent Ferenc rendjének volt tagja s mint ilyen, Rozsnyón megalapította a „Sajóvidék" c helyi lapot, mely csak a cseh éra alatt szűnt meg. Budapesten, Léván, majd Esztergomban volt hittanár, egyben a vízivárosi zárda lelkésze Tíz évi buzgó esztergomi működése után Udvardra plébánossá, 1920-ban pedig esperessé nevezte ki főpásztora. Sok cikket, tanulmányt irt. Esztergomban jelent meg „Katolikus hitoktatástan" c. terjedelmes könyve, amelyben a rajzot is beállította a hitoktatás szolgálatába. Sok volt tanítványa és udvardi hivei kegyelettel őrzik emlékét. A hercegprímás Esterházán. Dr. Seiédi Jusztinján hercegprímás £sty Miklós kamarás kíséretében Esterházy Pál herceg vendégeként két napot Esterházán töltött. A herceg kalauzolásával megtekintette a hitbizomány környékbeli gazdaságait. A MOVE Esztergomi T. S.E. Lö vészszakosztálya október 4- és 5-én meghívásos céllövőversenyt rendez, melyre a városi és megyei lövészalakulatokat és egyesületeket ezúton is meghívja az Elnökség. Nevezési határidő okt. 1. Nagyszabású turistakirándulás a Fehete-hegyre. Az Országos Turista Szövetség október 12-én vándorgyűlését tartja a feketehegyi turista menedékháznál. Ezalkalomból az esztergomi turista osztály egész napos kirándulást rendez a Fekete-hegyre. Megfelelő számú jelentkezés esetén kocsiról, vagy autóbuszról gondoskodás történik Jelentkezni lehet október hó 3 áig Kemény Miklós titkárnál. Bővebbet lapunk legközelebbi számában. Egyházi alkalmazottak biztosítási kötelezettsége. Az 1941. évi augusztus 20-án hatálybalépett 5960—1941. M. E. számú rendelet 1 §.-ának (1) bekezdése a bevett és elismert vallásfelekezetek bármely fokozatú önkormányzati testületeit, illetőleg az általuk alkalmazott munkavállalókat a betegség, a baleset és az öregség, rokkantság, hozzátartozóik tekintetében özvegység és árvaság esetére biztosítottak körébe vonta. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy míg az említett rendelet hatálybaléptéig (1941. aug. 19 napjáig) csak a bevett, valamint elismert vallásfelekezetek által fenntartott és kezelt intézmények, intézetek, vállalatok és üzemek, illetőleg az azokban alkalmazott munkavállalók estek biztosítási kötelezettség alá, addig az 1941. évi aug. hó 20. napjától nemcsak ezek, hanem a bevett és elismert vallásfelekezetek bármely fokozatú önkormányzati testületei, illetőleg az általuk alkalmazott összes munkavállalók (igy