Esztergom és Vidéke, 1938

1938 / 5. szám

2 ESZTERGOM gs VIDÉKÉ 1938 január 16 Útügyi albizottság: gróf Ester­házy Móric, F. Péntek Pál. Kisajátítási albizottság: Ghyczy Elemér, dr. Schmidt Sándor. Telepítési albizottság : gróf Ester­házy Móric, F. Péntek Pál. Közegészségügyi albizottság : Réh- ling Konrád, Koiozsváry Kálmán, vitéz Szívós-Waldvogel József. Az ácsi plébános jubileuma Dr. Németh István ácsi plébános tiz esztendővel ezelőtt, mint poéta­lelkű pap egy kötet verssel (Lelkem elküldelek) s szent hitének kenetével indult az élet göröngyös útjára. S tiz év után a falu is, a város is, a hívei is, meg a falu reformátussága papjával együtt tiszta örömmel ünnepelte. A katolikus és református hívek szereíete osztatlan ^volt dr. Németh István személye és tiz éves békés, hasznos, sikeres és eredményes mű­ködése körül. Működésének erkölcsi hatását a tények mutatják. Ácson, az ő működése idején nemcsak meg- süvegelik, hanem meg is becsülik egymást a keresztény egyházközség­beliek mindkét felekeset részéről. Plébánosi működése kaput nyitott a barátságnak és megbecsülésnek. A mai kor eszméinek forradalmi har­cából a békés megértés és szeretet szivárványa hajlik a község fölött. Az ünnepi szentmisét a jubiláló plébános mondta az ácsi vegyeskar énekszámainak kíséretében. Utána a községházán az egyházközség díszgyűlést tartott Patzenhoffer Her bért cukorgyári igazgató elnökleté vei. Sebessy Ferenc cukorgyári pénz­táros ünnepi köszöntőt mondott, majd Wagner Mihály kanonok á győri megyéspüspök nevében, Surányi Fe­renc apátplebános, esperes a papság nevében üdvözölte dr. Német Istvánt, ugyancsak a gyermekek és az egye­sületek síb. Dr. Nemeik István a jubiláló plé­bános, a jónevű költő, a Kisfaludy- Kör tagja, egyébként mint író is babért aratott nemrégen, állami meg­bízásra elismeréssel fogadták el a Szent István-oratatóriumra írt szöveg­könyvét. Hogyan viselkedjünk a keddesti légoltalmi, elsötétítési és riasztási gyakorlat alkalmából? A M. kir. 1. Honvéd Vegyesdandár j Parancsnokság Esztergom város te­rületére légoltalmi, elsötétítési és riasz­tási gyakorlatot rendelt el. A gyakorlat f. hó 18-án (kedden) este V* 6-tól 7* 8 dg terjedő időben fog lezajlani. Az elsötétítésnek két fokozata lesz : csökkentett világítás és teljes elsöté­títés. A csökkentett világítás Esztergom város területén este 3/4 6 órakor lép életbe. Erről külön jelzés nem lesz, ellenben a villamosmű figyelmezte­tésül, hogy a csökkentett világítás életbelépett s igy az elsötétítési in­tézkedéseket meg kell kezdeni, 74 6 órakor félpercnyi időtartamra kikap csolja a villamosáramot. A csökken­tett világítás idejére az elrendelt gya­korlattal kapcsolatban a következő­ket rendelték el: 1. A csökkentett világítás idejére rendes közvilágítás helyett csak erő­sen korlátozott szükségvilágítás, irányfények lesznek az utcán lévő forgalom lebonyolítására. 2. A csökkentett világítás életbe­léptetésével minden fényreklám, ki- rakatviiágitás, továbbá vi'ágitó fel­irat szabadba sugárzó fényét meg kell szüntetni. 3. Lakóházaknak, ipari és keres­kedelmi üzemeknek (kávéházaknak, vendéglőknek és más nyilvános he­lyiségeknek stb.) valamint minden magán- és középületnek, akár köz­területre, akár lépcsőházra, udvarra, vagy kertre nyíló ablakait, ajtóit és az ezeken lévő minden fényt kisu­gárzó felületet oly módon kell redő­nyök lehúzása, sötét színű függö­nyök, sötét szövet vagy papír ráhe- lyezése által a leggondosabban bur­kolni, illetőleg a belső világítást el­zárni, hogy a helyiségből az ajtó nyílásakor se szűrődhessék a sza­badba feltűnő fény. 4. A járművek belső világítását meg kell szüntetni, vagy az ablakok lefüggönyözésével kell a fénykisugár­zást megakadályozni. A járművek külső lámpáit fény szűrővel (kék üveg, sötét szövet, papírral) vagy fényt csökkentő más berendezéssel kell ellátni. A járműveknek a csökkentett világítás tartama alatt óránkint leg­feljebb 6 kilométeres sebességgel szabad haladni. A teljes elsötétítést (3A 7 órakor) a légvédelmi riadó jelre kell végre­hajtani. A teljes elsötétítés tartamara, vagyis 3U 7-tól 7* 8 ;g az összes ren­delkezéseket akkor is végre kell haj­I tani, ha a riasztójelek esetleg nem hallatszanának. A „légvédelmi riadó“ jelet a bel­városi templom tornyában lévő tűz­oltó sziréna 7*7 órakor adja meg, s ezt a jelet a város minden templo­mának harangja a harangok félreve résével, továbbá minden gyár és üzem szirénája, • gőzsipja vagy gőz­kürtje időnkint váltakozó magasságú búgássai átveszi. A riadó-jelet a szí rénák ás a harangok egyfolytában 3 percig adják. A teljes elsöíétités elrendelésével minden szabadban elhelyezett, sza badba sugárzó vagy szűrődő fényt azonnal meg kell szüntetni. Az egyes fontosabb utcakereszteződéseknél a főútvonalon „irányfények“ biztosít­ják a közlekedést. A „légvédelmi riadó“ jel leadása után a főútvonal teljesen szabaddá tétetik. Ennek következtében a fő útvonalon haladó minden jármű a menetirány bal oldatán az első mel­lékutcába köteles behajtani s ott az úttest halszélén, szorosan a járda mellett meg kdl állnia. A vezetőnek az összes lámpákat el kell oltani, s gondoskodni kell arról, hogy a jármű meg ne indulhasson. Gépjárművek­nél a hajtó erő működését is meg kell szüntetni. A közbiztonsági és karhatalmi szervek, a mentők és tűzoltók szol­gálatban lévő járművei, valamint a vízmű és az életveszélyes betegek­hez hivott orvosok járművei nem esnek a fentjelzett korlátozások alá. A háztulajdonosok, házfelügyelők és lakók a hazakon Délül fokozot­tabb éberséggel ügyeljenek lakásuk biztonságára. Oly üzemben, vállalatnál, kávéház­ban, vendéglőben, lakásban, amely­nek fénye az urnára vagy udvarra még ajtónyiláskor sem szűrődik ki, nem kell a bolső világítást kikap­csolni s az ott tartózkodók benn­maradhatnak. A lakosság e csökkentett világítás életbeléptetésével s ideje alatt igye­kezzék az utcáról távozni s a „lég­védelmi riadó* jeltől a gyakorlat vé­géig tartózkodjék lakásában s azt saját érdekében ne hagyja el, mert az utcákon, tereken nem közleked­het és nem tartózkodhat. Akiket hi­vatása vagy a riasztó-gyakorlaton való részvétele az utcára szólít, azok fordu'janak a m. kir. rendőrkapitány Sághoz, ahol erre a céíra jogosító igazolványt kaphat. Figyelmeztetnek mindazok, akiknek ez alkalommal halaszthatatlan ügy­ben az esli V28 órakor induló vo­nattal kell utazniok, oly időben in­duljanak útra, hogy 7*6 óra előtt az állomásra érjenek. A „légiveszély megszűnt“-ét körül­belül 7 óra 15 perckor a tűzoltó sziréna szaggatott (változó) hangú búgása ás a harangok kongása fogja jelezni. A jelzések tartama 1 perc lesz és félperces szünettel három­szor fog ismétlődni. Az elsötétítés és riasztási gyakor­lat 7 óra 30 perckor befejeződik. 7 óra 45 perckor a közvilágítás tel­jes bekapcsálásával az ezen hirdet­ményben foglalt minden korlátozás megszűnik. Aki ezen rendelkezéseket meg­szegi, kihágást követ el és 2 hóna­pig terjedhető elzárással büntethető. Várakozáson felül sikerült az idei ipartestületi bál. Az Ipartestület farsangi bálját ez évben szokatlan érdeklődés előzte meg. A bált a Magyar Király termei­ben tartotta meg az Ipartestüiet, amely minden vonatkozásban vára­kozáson felül sikerült. Az iparosság oly nagy számban jelent meg a far­sangi bálon, hogy a rendezőség attól félt, hogy a termek kevésnek és szűknek bizonyulnak. Az iparosság azonban együvétariozásáíól és saját báljának sikerétől áthatva példát szol­gáltatott arról, hogy sok jó ember kicsi helyen is megfér. Nemcsak a fiatalja, de az öregebb iparosmeste­A kettős magyar szentévnek 1938. május 25—30 a között Budapesten lejátszódó főünnepségeire való fel- ntazással kapcsolatban az előkészítő bizottság a következőkre hívja fel az érdeklődő közönség figyelmét: 1. A rendes, menetrendszerű vo­natokon kívül a kereskedelemügyi miniszter engedélye álapján az or­szág különböző részeiből filléres kü­lönvonatok is indulnak, amelyeket azok vehetik igénybe, akik az ün­nepségeknek vagy csak az első (V. 25—27) vagy csak a második (V. 28—30) időszakában óhajtanak Bu­dapesten időzni. 2 1938. május 20-tól augusztus 25 ig való érvényességgel a kettős szentóvben külön utazási igazolvány kerül az Ibusz útján forgalomba. Ez az igazolvány, a) a rendes, menetrendszerű vo­natakor 50 százalékos, b) a filléres különvonatokon 75 százalékos menetdíjkedvezményre, c) a kongresszus főünnepségeiaek szinterére való belépésre és d) Budapest, Esztergom, Székes- fehérvár látnivalóinak (múzeumok, kiállítások síb.) kedvezményes meg­tekintésére jogosít. Az igazolvány ára Budapesttől számított 100 kilo­méteres körzeten belül 1.50 P, azon túl 2.50 P. Fentieken kívül ezzel az igazolvánnyal a MFTR és DGT ha jókon a kongresszus és Szent István hetében 50 százalékos, a MAVAUT auióbuszokon május 20—szeptember 1-ig Budapest—Wien között 35 szá­zalékos, az ország többi MAVAUT vonalain pedig 12—50 százalékos menetdíjkedvezményt lehet elérni. 3. Aki a kongresszus egész tartama alatt Budapesten akar maradni, az csak a menetrendszerű vonatokai veheti igénybe, amelyekre a 75 szá­zalékos kedvezmény nem vonatko­zik s igy csak 50 százalékos me­netdíjkedvezményt kaphat. Ugyan­csak 50 százalékos kedvezményt kapnak azok, akiknek a filléres gyors rek is megjelentek a mulatságon és az egybesereglett tánckedvelő leá­nyok és mamák nem panaszkodhat­tak azon, hogy sokat kellett pihen­niük, mert petrezselymet nem árult senki és a legtöbb táncos mulatság­nak híres „majomszigetét“ az ipar* testületi bálon nem találtuk. A tá­volmaradottak egy kellemes, kedves estét mulasztottak. A műsort Korcsmáros Nándor „Füsti Fecske“ c. 3. felv. vígjátéka képezte. A műkedvelő szereplők egy- tői-egyig nagyon jól megállták he­lyüket és ami a legfontosabb, sze­repüket tudták is. A férfiszereplők közül különösen kitűnt a vén cseléd szerepében ifj. Székely Gyula, aki átérezve szerepét tökéletest nyújtott, Slang Lajos a furfangos gazda sze­repét, Porubszki Erzsébet a gazd- asszony szerepét Csepregi Julia, Visz köp Tivadar, Csepregi Sándor, Ma- gyári Károly, Székely László, Szto- ján József, Balta József és a ci­gányprímás ifj. Szölgyémi József szé­pet és jót nyújtottak. A színdarab betanítása Éliás István és Hermann Lajos elnök érdeme. A színfalak mö­götti ügyelet és a rendezés kifogás­talan volt. Egy megjegyzésünk volna azon­ban nemcsak az ipartestületi, de va­lamennyi bál margójára. Egy farsangi bál nem színház, a farsangi bálon a fiatalság táncolni akar. Ne akarjunk egy estét betöltő színdarabot adni, elégedjen meg minden rendezőség egy-két egyfelvonasos bohózattal, melyen kacagni és mulatni lehet és adjuk át minél hamarabb a termet rendeltetésének — a táncos párok­nak és a táncnak. kiinduló, vagy csatlakozó állomásáig való utat rendes vonaton kell meg­tenniök. 4. Akik nem vonaton (najón), ha­nem gépkocsin, kerékpáron, vagy gya­logosan utaznak Budapestre, A fő­ünnepségek színhelyére csak tagsági jegy megváltása ellenében léphetnek be. Ennek az ára 1 P és általában csak állóhelyet biztosít tulajdonosá­nak. A mérsékelt árú ülőhely jegye­ket az utazási igazolvány, vagy a tagsági jegy felmutatása ellenében lehet majd megváltani. 5. A kongresszuson való részvé­telnek és a kongresszusi különvo­natok igénybevételének egyik felté­tele a kongresszusi jelvények vise­lése. A rendezőség különös súlyt he­lyez a katolikus öntudatnak és együvétartozásának erre a szimbó­lumára, már csak azért is, mert az utóbbi évek nagy kongresszusain a világ minden tájáról egybesereglett katolikusok nem utolsó sorban a jelvényt viselők szamából Ítélték meg a rendező ország népének buzgósá- gát. Akinek már van jelvénye, an­nak az utazási igazolvány váltása­kor természetesen nem kell újabb jelvényt váltania. Nagy farsangi esemény lesz az Öreg Hollók balja Az Öreg Hollóknak az állandó utánpótlással mindig ifjú vigalmi őrse évek óta rendezi a farsangnak legkedvesebb báljait a Fürdő Szálló­ban. Ezidén ismét munkába lépett a tevékeny őrs, hogy újra egy feled­hetetlen farsangi éjszaka vidámsá­gával örvendeztesse meg Karneválja népét. A hagyományosan február 1-i bál­jukat ezidén első Ízben rendezik meg az Öreg Hollók álarcos-jelmezbálként és azt a legutóbbi megbeszélésen most mar véglegesen „Fehér-fekete“ bálnak keresztelték el, Mii kell Indának u Encharisziikns Világkong­resszusra való felniazásról ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom