Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 5. szám
1888 január 16 ESZTERGOM és VIDÉKE A rendezőségtől nyert értesülésünk szerint ez ez elnevezés annyit jelent, hogy a hölgyek részére fehér, az urak részére fekete jelmez ez előírás. Csak a szinhez való feltétlen ragaszkodást kéri a rendezőség, az olyan kombináció, mint pl. szivki- rálynő — fehér ruha piros szivekkel — megengedett, vagyis színes díszt lehet alkalmazni, de minél kevesebbet, hogy a fehér jelleg azért megmaradjon. Az urakat is kérni fogja a rendezőség, hogy fekete jelmezekben jelenjenek meg némi más szinű díszítés itt is megengedett, de uraknak lehet sötét ruhában is megjelenni fekete álarccal. Az elgondolást rendkívül szépen lehet megvalósítani és ez főleg a hölgyeken múlik. A hölgyek fehér mtniwiwrin^ii^m^"*‘****,**,*M*>*********M,M'ltMA*t<AW*w**wl Mit tartalmaz az új titkos választó- jogi törvényjavaslat? jelmezei és az urak fekete ruhái egy Esztergomban még nem látott szép báli képet fognak nyújtani. Hiába, az Öreg Hollók rutinirozott rendezői gárdája mindég tud valami újat és rendkívülit kieszelni. Ezenkívül — miként a nagy titokban tartott rendezői terveknek ki szivárgott töredékeiből értesülünk — a február elsejei öregcserkészbál még valami egészen új, Esztergomban még soha meg nem kísérelt színpadi produkció éjféli meglepetését is tartogatja a „Fehér-fekeíe-bái“ vendégei számára. A táncmulatság szigorúan zártkörű és a maszkok csak meghívó felmutatása és igazoltatás után léphetnek majd be a táncterembe. FÉRFI SZÖVETEK NAGY VÁLASZTÉKBAN OI.CSÓIÍ ÜZLETÉBEN SZÉCHENYI TÉR A fővárosi sajtó nap-nap hasábokon keresztül foglalkozik a magyar politikai élet szenzációjával, a kormány által elkészített választójoggal. Egymás után nyilatkoznak közéleti nagyságaink a nagyfontosságú közjogi reformról. Majdnem mindegyik nyilatkozat elvben helyeslést fejez ki, csak az egyes részletekre vonatkozóan nem értenek egyet a javaslattal. Lapunk olvasóközönségének tájékoztatására vázlatosan ismertetjük a választójogi javaslatot, kommentálva azokat a legfőbb kifogásokat, amelyek elhangzottak a javaslattal kapcsolatban. I. Kiknek van aktiv választójoguk ? Országgyűlési képviselőválasztójoga van annak a férfinak, aki életének 26. évét betöltötte, tiz év óta magyar állampolgár és hat év óta ugyanabban a községben lakik, vagy van lakása, ha 1. hat elemit végzett, vagy 2. írni-olvasni tud és családfenntartó (ebben az utóbbi esetben azonban még a következő adottságok egyikét kell igazolni: vitézség, altiszti rang elnyerése a világháborúban, tűzharcosság, önálló iparos vagy kereskedő, földműves 60 aranykorona kataszteri jövedelemmel, hat év óta egy helyben szolgáló gazdasági cseléd). Az egyetemet végzett férfiak korra való tekintet nélkül választók. Országgyűlési képviselőválasztójoga van annak a nőnek, aki életének 30. évét betöltötte, tiz év óta ugyanabban a községben lakik, ha 1. hat elemit végzett és vagy saját keresetéből él, vagy választójoggal bíró férfinak a felesége vagy özvegye, 2. írni-olvasni tud és legalább 4 gyermeke életben van és választójoggal bíró férfinak a felesége vagy özvegye. Az egyetemet végzett nők életkorra való tekintet nélkül választók. Az aktiv választójog szabályozá sával szemben a főkifogások a következők: a 6 eleminek a megkivá- nása túlzott követelmény, annál is inkább, mert régebben az ország legnagyobb részében csak 4 osztá lyú elemi iskolák voltak; a 6 évi helybenlakás megkivánása igen sok polgárt foszt meg állampolgári jogától, felesleges az életkori határt 24 évről 26-ra emelni. II. Törvényhatósági választójog. A választójogi törvényjavaslat külön szabályozza a törvényhatósági választójogot. Ebben a vonatkozásban a javaslat még szigorúbb kau- télákat állapit meg. Lényegesebb szigorítások az országgyűlési képviselőválasztójoggai szemben a korhatároknak felemeléssé a végzettséggel progresszív arányban, pl. törvényhatósági választójoga van a 24. évet betöltöltött egyetemet végzett, a 26 évet betöltött középiskolát végzett, a 28. évet betöltött 6 elemit végzet, irni-olvésni tudó 30 éves állampolgárnak. Ebben a vonatkozásban a nőkre vonatkozóan is hasonló szigorítások vannak. III. Ki lehet képviselő? Országgyűlési képviselő csak az lehet, akinek a választás időpontjában törvényhatósági választójoga van és 30. életévét betöltötte, ha 1. az országgyűlésnek vagy valamely törvényhatósági bizottságnak, vagy községi képviselőtestületnek tagja, vagy azoknak a választást megelőző tiz éven beiül tagja volt, 2. egyetemet vagy más főiskolát végzett és élethivaíásszerű állandó foglalkozása van, 3. élethivatásszerű állandó foglalkozása van és ezt a választást megelőzően már legalább tiz év óta gyakorolja. Érdekes még megemlíteni, hogy a képviselőjelölteknek önmagukról, a választást megelőzően, kvázi önéletrajzot kell készíteniük, amelyben közéleti szerepléseikről és közéleti munkásságukról számolnak be. IV. Hogyan lesz a választás ? A képviselők száma 260 lesz, ezek közül 135 egyénii, 125 lajstromos mandátum lesz. Lesznek egyéni választókerületek, amelyek mindegyikében egy-egy képviselőt választanak és lesznek lajstromos választókerületek, amelyekben több képviselőt választanak. Minden vármegyében és tövény- hatósági városban lesz egyéni választókerület (a területi beosztás meghatározása miniszteri rendelettel történik), kivéve azokat a törvényhatósági jogú városokat, amelyekben az eddigi rendszer szerint is csak egy képviselőt választottak. A törvényhatóságok ezenkívül egyenkint lajstromos kerületet alkotnak. A választás úgy történik, hogy az egyéni választókerületekben a képviselőt azok választják, akiknek országgyűlési választójoguk van, a lajstromos kerületekben pedig a választást a törvényhatósági választó joggal bírók eszközük. (Vannak kivételek, amelyek azonban Esztergomot nem érintik.) A szavazás titkos és kötelező. Esztergomban a helyzet ezek szerint a következő lesz: Először az egyéni kerületi képviselőt választják meg azok, akiknek országgyűlési képviselőválasztói joguk van, azután pedig Komárom- Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített törvényhatóságban szervezett lajstromokra szavaznak azok, akiknek törvényhatóságú választójoguk is van. Tehát, azok, akiknek mind a két választójoguk meg van, kétszer szavaznak. V. Az ajánlás. 1. Az egyéni választókerületekben egy képviselőjelöltet és egy pót jelölet lehet ajánlani. A lajstromos ke rületekben pedig kétszer annyi jelöltet kell ajánlani, mint ahány képviselőt a kerületben választani kell. 2. Az egyéni kerületekben a képviselőjelölteknek 2000 P biztosítékot kell letenni. A képviselőt választó lajstromos kerületekben 3000 P lesz a biztosíték, az ennél több képviselőt választó kerületben pedig minden további képviselő után 500— 500 P. A javaslat további részeiben az ajánlók számára nézve ad különböző szempontok szerint útmutatást, majd a büntetőjogi szankciókat ismerteti. Kétségtelen, hogy a javaslaton még sok változtatás lesz, de máris megállapítható az, hogy a javaslat alkotmányjogunk fejlődésében igen előkelő helyei foglal majd el. Csak egy éjtszakára, a Vitézi Bálra... Esztergom szabad királyi megyei város és az esztergomi járás vitézei az idén harmadszor rendeznek bált. Az esztergomi Vitézi Báloknak még nincs nagy múltja, évek hosszú sorának, évtizedeknek megszokott- sága, mégis elfogu'atlanul állíthatjuk, hogy a nemes szórakozást kereső és megbecsülő társadalmunk lelki szükségletévé vált. Az advent elmúltával alighogy elhangzik Jézus születésének örvendező éneke, máris kíváncsian böngészik helyi lapjainkat, mikor lesz a vitézi bál, türelmetlenül várják a postást, mikor hozza a bálra szóló ízléses meghívót. A várakozókat ez évben sem éri csalódás, vitézeink ismét sorompóba léptek, szeretettel hívják és várják városunknak és vidékének, sőt a vármegyének társadalmát csak egy éjszakára... Ma súlyos problémák vannak a nemzetek, országok, államok, kisebb és nagyobb közösségek, városok és falvak, de az egyesek életében is. Különösen a ma trianoni magyarjai teljes joggal mondhatják magukról a koszorús költővel a közismert kiasz* szikus szavakat: megnehezült az idők járása felettünk. Természetesen érzik ezt a vitézek is, s magyar szivüknek minden dobbanásával s a magyar jövőért aggódó lelkűknek minden sóvárgásával a sivár jelen hideg szürkeségében minduntalan megremegnek, mert álmatlan éjszakáik visszajáró kísérteiéi a szép és dicső múlt aranyos lapjai. De most mégis azt hirdetik: feledjük el a szomorú jelent, s vessük el magunktól a gondot — csak egy éjszakára. A mindennapi nehéz és roboton, bizony —■ sajnos — sokszor meddő munka verejtéke, aiig szárad le arcunkról, a gondok barázdálta hóm tokok redői alig alig simulnak ki, a sorscsapásoktól megfélemlítetten alig merjük hallatni hangunkat, a küzdelmektől fáradtan riadt szemünk különben csak a pihenés csendes zugát keresi, de most mégis legyen a jelszó : törüljük le homlokunk verejtékét, mosolyba viruljanak a komor arcvonások, rázzuk le magunkról a hétköznapok porát, s vidáman készüljünk — csak egy éjszakára. A nehéz életküzdelmektől túlérzé- kennyé betegedett idegeink talán már félnek minden zörrenéstől, mert mint űzött vad, az üldözőt sejti a közeledőben, a legjobb indulatú érdeklődésben bántó kíváncsiságot gyanít, a szánakozó igaz részvétét hajlamos gúnyos kárörömnek minősíteni, s ezért szeretjük kerülni az embereket, s a vitézek mégis bátran és bizakodóan azt kiáltják a közönség felé: magyar testvéreink, jöjjetek hangos, víg, népes sokaságba örvendezni — csak egy éjszakára. A megpróbáltatásoktól kisebzett lelkünk sokszor már nem tud örvendező arcot látni, mert a saját szomorú sorsunk nyomasztó hangu- j latában csak irigységgel tudunk | nézni arra, aki mosolyog, aki víg, ! aki jókedvű, aki boldognak és meg- | elégedettnek látszik. De ezeknek is \ azt mondják vitézeink, jöjjetek ör- ! vendezni — csak egy éjszakára. A vi ágháború tragikus sorsú mártír-költője, Gyóny Géza, a harctér poklában, talán a galíciai sármezőre ; permetező vérével irta le a megrázó szavakat: csak egy éjszakára . . . Csak egy éjszakára küldjétek el őket, a párioskodókat, a vitézkedőket, ge rendatöréskor szálka-keresőket, az uzsoragarast fogukhoz verőket, a hitetleneket s az üzérkedőket, hosszú csahos nyelvvel hazaszeretőket. Nem akarjuk profanizálni ez imádságos szavakat, mintahogy természetesen ugyancsak nem állíthatók egy sorba a mi meghívott kedves vendégeink azokkal, akikről a költő éneke szól. De toliunkra kívánkoztak e szavak és felhasználtuk mottóul, mert a nagy magyar jövő szempontjából szükségét érezzük annak, hogy mind azok, akik sebzett vállukon hordozzák a trianoni keresztet a magyar Golgotán, akik érzésben és gondolatban egyekj akik a szürke hétköznapok robotos s mindenre elszánt, a legnagyobb áldozatra is kész magyarjai, egyszer egyszer levessék magukról a munkazubbonyt, letegyék a szerszámot és felengedjen arcuk búja — csak egy éjszakara. Szükségét érezzük, hogy vidám együttlétben, magyar testvéri szere- tetben örvendezzenek egymásnak s ott is erőt merítsenek a jövő küzdelmeihez. Hisszük, hogy a magyar jövő szempontjából nem meddő, sőt termékenyitőleg hat, ha a jóérzésű és jószándékű magyarok pár röpke órán át víg zeneszó mellett fürge táncot járva, őszinte jókedvvel a fehér asztal mellett poharat koccintva feledik a bántalmakat és sérelmeket, legyőzik a neheztelést, talán haragot, kezet fognak — csak egy éjszakára . . .
