Esztergom és Vidéke, 1936

1936-01-19 / 6.szám

gányok oktatásában nagyobb zavar nem volt. Az államépítészeti hivatal jelentése szerint az állami és törvényha tósági kezelésben lévő közutak forgalomképes állapotban voltak. Befejezték a vérteskethely—kisbéri út lehengerelését. Kőanyagot szállítanak és csekélyebb munkát végeznek a vérteskethely—császári, tárkány— nagyigmándi és felsőgalla—tarjáni vicinális úton. A törvényhatósági m. kir. állatorvos jelentette, hogy Esztergomban a Az esztergomi Kat. Legényegyesület f. hó 15-én, szerdán este tartotta harmadik nyilvános kulturestjét, mely nívós műsoránál fogva ritka műélvezetet nyújtott a jelenlévőknek. A kulturestén megjelent városunk intelligenciájának színe-java, iparosvilágunk számottevő tagjai és az iparos fiatalság. A vendégeket Béres István egyházi elnök, Ballá Ernő másodelnök és Schweiczer Vilmos világi elnök fogadták. A műsor első száma Hadak István szavalata volt. A tehetséges ifjú „Almom" cimű saját költeményét szavalta. A hévvel előadott szép, hazafias verset a közönség nagy tetszéssel fogadta. Büchner: Ave Maria-ja következett, Büchner Antalné énekelte a főszékesegyházi ének- és zenekar kísérete mellett. A hegedűszólót Bérezi László játszotta. A szerző: Büchner Antal vezényelt, akit, midőn fellépett az emelvényre, a közönség lelkes ovációban részesített. Az emelvényt fenyőkoszorú díszítette, benne nagy ezüst számok: „1911—1936* — jelezvén Büchner huszonötéves főszékesegyházi karnagyi jubileumát. E figyelmesség láthatóan meghatotta a jubilánst. Az „Ave Mária" előadása mély áhítatot városi állatorvosi állást ifj. Kottler László magánállatorvossal töltötték be. Sertéspestissel fertőzve volt 6 község, sertésorbánccal 3 község. Állatkivitelünk volt december hóban Ausztriába 40 vágójuh és 495 vágósertés, Franciaországba 227 vágójuh és Németországba 110 vágómarha. Az elmúlt év folyamán vasúton elszállíttatott 48 ló, 1576 szarvasmarha, 1773 juh és 6619 sertés; gépkocsin 154 szarvasmarha, 1 juh és 1234 sertés, összesen 11.405 állat. IH<>HMI*>milMMt>IIMI keltett. Büchner Antalné gyönyörű hangjával, Bérczv László tökéletes hegedűjátékával emelkedtek ki, az összkar pompásan festette alá a remek alkotást. Szűnni nem akaró taps zúgott fel a teremben a hálás közönség részéről. f-enyves Kálmán dr. „Kat. szocializmus és hazaszeretet" cimen mondott mély gondolatokkal telt előadást, melyben rámutatott az igazi kat. szocializmusra és párhuzamot vont a haza és ellenségei között s igy vezette le a kat. szocializmus igazságait, melyek egyedül hivatottak a haza naggyátételére. Gyönyörűen felépített beszédét a „Magyar Hiszekegy" elmondásával, a közönség éljenzése és tapsa közt fejezte be. Ismét Büchner szám következett. Büchner—Endrődi: A keltő óra (Mese) c. zeneszám, a főszékesegyházi ének- és zenekar adta elő Büchner Antal karnagy vezényletével. A kedves szám oly nagy sikert aratott, hogy meg fellett ismételni. Zongorán Sebők József kisérte a számot, a tőle megszokott tökéletességgel. E műsorszám elhangzása után Béres István meleg szavakkal köszönti Büchner Antal karnagyot, rámutatva huszonötéves fáradhatatlan munkásságára. Beszéde végeztével egy ezüst virágkosarat nyújtott át a jubilánsnak, ki meghatottan köszönte meg a figyelmességet. Amióta a fővárosban a csepeli vásárcsarnok elkészült, a pestkörnyéki, igy a vármegyénkbeli gazdáknak is, kik a főváros élelmezésében oly nagy szerepet játszanak, rendkívül megnehezítették az árusítást. Azzal kezdte a főváros, hogy fel emelte a vámon beérkező termények vámját, megszüntette a nyílt piacokat és kényszeritette a sok száz vidéki kocsit, hogy a csepeli nagy vásárcsarnokba menjenek, de ott is csak a hét bizonyos napjain volt szabad terményüket eladni. Érthető, hogy a sok szekatúra nagyon elkeserítette a gazdákat. Most a főváros többoldali nyomásra revideálta ezen szigorító intézkedéseket és áttanulmányozva a gazdák kívánságait, úgy határozott, hogy a pestkörnyéki őstermelők a jövőben nemcsak a csepeli nagy vásár telepen, hanem a fővárosban lévő négy pia con is megjelenhetnek, itt tárolhatják áruikat és tovább adhatják termékei ket. Ez kétségtelenül nagy eredmény, mert ezután a termelőknek nem kell az egész városon keresztül menniök, hogy a fogyasztókhoz elju

; hassanak, hanem minden vidék a hozzá legközelebb eső nyilt piacon árusíthatja árúját. Teljesiti a főváros a környékbeli termelők azon kérését is, hogy a kocsikon behozott termények kontingense felemeltessék és pedig mintegy 60 százalékkal. Eddig mindössze 3 mázsát vihetett be egy egy termelő, most ez a mennyiség 5 mázsa lehet. A főváros eddig azért zárkózott el ezek elől a kívánságok elől, mert képviselőinek is helyet adott és pedig a Pilis hegyén. Az ide költöztetett francia barátok Szent Bernát antidialektikus szellemét képviselték, — az arisztotelészi előnyomulással szemben — a misztikát, amely ész és tudás fölött a szeretetet hirdette. Prohászka Clairvaux, Paris és a Sorbonne lelkét keresi a Pilis hegyén, erdőiben s a monostor romjai felett. Hétszázéves alkotások és teremtések lelkét szeretné itt olvasni. És hiszi is, hogy rátalálna a francia kultúra nyomaira, ha török és tatár nem dúlta volna fel annyiszor országunkat. A XII—XIII. századot tartja az első reneszánsznak. Azt a nagy emóciókat termelő kort, mely a római kultúra letűnése utáni csendes idők lelki életét megrázta. A pogány gondolattól perzselt lelkű Abaelard — XII. század Fausztja — meghordozta dialektikus filozófiáját, s ez nyilvános disputákon Sensben és másutt, ütközött Szent Bernát szellemével, a szent, a tiszta, a diadalmas élet hirdetésével. Szent Bernát veszélyt látott abban a theologiai üzemben, amely mindent szétszedni, napnál világosabban látni, bizonyítani és értelmileg felfoghatóvá tenni törekedett. Szerinte Istent nem felfogni, hanem megérteni és megérezni kell. Élni és égni akart és nem a „filozófia istálló-lámpáival hidegen világítani!" A pilisi monostort Arceyből népesítették be cisztercita barátokkal. A költő lelki szemei előtt megelevenednek az erdők. Látja az ösvényeken bolyongó, imádkozó, elmélkedő szerzeteseket. Hallja vitáikat. S látja Anonymust, a párisi diákot, aki — útba ejtve a monostort — híreket hoz nyugatról. Látja a remete PáloAz est utolsó száma „Ég a negyedik emelet" c. vidám jelenet volt, melyben Wassel Ancika, Varga József és Elek Manci nyújtottak kitűnő alakítást. igen sok úgynevezett álőstermelő jelent meg a piacokon s ezek megkárosították a legális kereskedelmet. A jövőben az őstermelői igazolványokat, a járási gazdasági felügyelők véleménye alapján, maga a főváros állítja ki. Az elv az, hogy arányba hozzák a kisgazda által termelt zöldség és egyéb behozatalra kerülő cikk mennyiségét, a kisgazda által megmivelt földek területével, hogy további visszaélések ne történhessenek ezen a téren. A főváros ugyanis nem akarja megengedni, hogy az a gazda, kinek egy-két hold földje van és azon javarészt gabonát termel, egész nyáron és ősszel hordja be Budapestre a saját termésű gyümölcsét, vagy zöldségét, holott azokat a szomszédoknál vásárolja össze. Ezért szigorítja meg az őstermelői igazolványokat, amelyeket eddig a községházakon elég liberálisan szolgáltattak ki. Mérsékelni fogja a főváros a husellenőrzés diját is, továbbá az egészségügyi vizsgálatok illetékeit. A pestkörnyéki gazdák által Budapestre felhajtott élőállatok takarmányozásánál is bizonyos kedvezményekben kívánja részesíteni a főváros az u. n. hajtódijat is. «oiinsnnininiiimiiiH Gondolkozott-e már azon — miért éppen ORION rádiót? Bemutatja Önnek -tér sokat, akiket a környék barlangjaiba vonzott nyugat kultúrája. Fellelkesedve hallgatja az igéket, és áthasonul lelke a hétszázévesek leikévé. Lélekké, amelynek nem kell theoria, hanem a valóság és pedig a legszebb kiadásban, mint szép, tiszta élet és tüzes szeretet! Az apostol szól tollából — a hétszázéves tollal —, amikor a XII-ik század reformszelleméről ir. A reform Clugny és a fekete bencések ellen irányult. Külsőségekben is kihangsúlyozták ezt, — Clairvaux és igy a Pilis barátai is, — amikor fehérbe öltöztek. Magyarországon Pannonhalma a fekete barátoké, Pilis a fehér reformereké volt. Pilis-hegyén alakultak szerzetté a Pálosok, akik valószínűen az itteni barátok igézete alatt öitöztek szintén fehérbe. De megelevenednek előtte a kor nagy magyar eseményei is, melyek a pilisi monostorban játszódtak le Meráni Gertrud temetése, Szent Erzsébet látogatása, boldog Margit, Kinga és Jolánta királyleányok és Nagy Lajos király ott időzései. Aztán, mint a misztika hegyéről, beszél a Pilisről. Itt szólaltak meg az Énekek-énekének szólamai, amelyet először idehoztak, hogy a magyar, akkor még pogány emlők is átvegyék a keresztény rithmust. „Irányzat volt itt — irja —, mely a földön élt, az erdőt irtotta, az ősi testvériséget a röggel, állattal, fával, fűvel, bokorral vallotta s azt meg nem tagadta, mely a hegyekre járt a csillagok betűvetését olvasni és az erdőbe járt imádkozni és a szentírást megérteni. És ez a lelkület a csendet szerette. Az egész Pilisre az volt ráírva : Silentium !" A cistercita monostorokban nem Nem láttok engem A fogyó hold tányérjában bámulom arcom, s ráterlíem másik borús énem. Látjátok testemet forogni, karomat lendülni mégsem láttok engem •'. . . Hiába borul rám esti csillag-ezüst, a reggel hiába fog velem kezet. Este más harmóniába omlanak a szinekl Hiába néztek . . . Nem az vagyok, aki vagyok, nem az vagyok, aki lettem. Most köd takar, most sugár övez . • . — Titoknak, holnapnak születtem IFJ. BALÁZS JÁNOS Prohászka és Pilis Csodálatos himnuszok, dithirambok, elégiák, Istenszerelmes dalok Prohászka írásai. Különleges költeményműfajok prózában. Lassan, gondolkozva kell követnünk a lángelme futását a „Magasságok felé", hogy ne szédüljünk, amikor szárnya lásainak csúcsairól a völgyeket nézzük, amelyeket penombrás mélységekké sülyeszt költészete. Mert költő volt. Lelke eszményi szépségek elé húrozott hárfa s ha nem irta be nevét a világirodalom legnagyobbjai közé. az annak tulajdonítható, hogy Isten adott tehetségét Istennek áldozva, apostollá óriásodott. „Úgy énekel, hogy hovatovább beleénekli hallgatóiba a maga áhítatát, hitét, nemes reményét, férfias megszentülniakarását", — irja róla könyvének bevezetésében Schütz Antal. Így van. De szálljunk mélyebbre és mondjuk: úgy dalol, hogy átdalolja hallgatóiba költészetét, amely őt minden emberi szép, nemes és finom fölé emeli s arra képesiti, hogy felhők és csillagok magasságából ölelje a végtelen távlatait és ott hordozza boldogan — a költők örök boldogtalanságát... Költő is más szemmel nézi, más mértékkel méri az embereket, a világot, a jelent és a multat. Ahol mi, szürkék, csak szürke sziklákat, elheverő vetés-táblás völgyeket, erdős hegyeket látunk, ahol mi süket fülekkel rohanunk, ő tüzeket lát és csodálatos melódiákat hall. Neki nagy emlékek máglyái gyúlnak és a csend szól hozzá. Prohászka Ottokárt szoros lelkiszálak fűzték a pilisi hegyekhez. „Emberek telepedtek meg itt, akik megilletődve a lét és az élet titokzatosságától, ezt a hegyet is szentföldnek nézték — s tiszteletből a szentföld iránt — szerettek rajta mezítláb járni" — irja egyik mesteri karcolatában. Mi, akik itt élünk, hallgassuk meg, amit a költő-apostolnak a pilisi hegyek csendje, tölgyes bükkfái, kankalinjai és csipkerózsái meséltek. Lássuk a néki gyúlt fények lobogását. Ha rohanásunkban nem is oldhatjuk le saruinkat, szenteljünk néhány megilletődött percet a genius locinak. Hiszen ezt a földet szentté avatja a messze mult, de szentté avatták Prohászka lépései, gondolatai, merengései, szeretete és nékünk azzá avatja idekötött életünk és kenyerünk. A hétszázötven méteres dachsteini mészkőhegyen állt a monostor, melyet III. Béla király alapított. A bölcs király Veszprémben főiskolát szervezett párisi mintára a szárnyát bontogató filozófiának, de — ugyanakkor az egyházi ellenmozgalom IBeleg szeretettel ünnepelték Bncbner Antalt a Legényegylet szerdai koltnresljén Ezentúl a főváros adja ki a pestkörnyéki őstermelői igazolványokat