Esztergom és Vidéke, 1936

1936-01-19 / 6.szám

Néhány megjegyzés a „Kell-e ú] szálloda Esztergomnak?" c. cikkhez Az audiatur et altera pars elvéné fogva, a cikknek a Fürdő szállót érintő részéhez legyen szabad néhány objektiv megjegyzést fűznöm. A jogos kritikának két előfeltétele az objektivitás és a kérdés megvitatásához feltétlenül szükséges hozzá értés/Az elsőt nem vitatom el a cikk Írótól, a másodikra nézve azonban súlyos aggályaim vannak. A kritikusnak, ha egy kérdést a tényeknek megfelelően alaposan kivan megvilágítani, nemcsak szakszerűen kell a témát ismernie, de a legnagyobb alapossággal kell kutatnia azokat az okokat, melyek az okozatot előidéz ték. Minden kritikának elsősorban óvakodnia kell az animozitástól s teljesen figyelmen kivül hagyva az „on dit"-t (mondták), mindenről szakszerűen, személyesen kell meggyőződnie. Egészen másként hangzanék az idézett cikkben foglalt kritika, ha például az igen tisztelt cikkíró annak megírása előtt felkeresett volna engem s felvetett kérdéseire szakszerű, a valóságnak megfelelő, igen érdekes felvilágosításokkal szolgálhattam volna. Az i. t. cikkíró azon óhajára kitérve, hogy a Fürdő szállót lehetetlen helyzetéből ki kell emelni, sze-^ rénytelenség nélkül megállapítom! hogy ez az üzem ily magas nívón nem; volt még vezetve, de évekkel ez-f előtt nem is volt arra szükség, mert a Fürdő szálló nemzetközi előkelő közönséghez csak a Strandfürdő létesítése után jutott. Egy elsőrangú szállóüzem mikénti szakszerű vezetésének elbírálását cikkíró csak bízza reám, ezt laikus nem tudja elbírálni, ehhez szakértelem szükségeltetik. Rólam pedig azt állítani, hogy nem értek a vendéglőüzem vezetéséhez, ép annyi, mintha valaki kétségbe voltak kályhák. Prohászka hét évszázadot álmodik vissza és a lélekrengések nagyságát és mélységét méri, amikor a sanyargatott, dermedt emberek tavaszi felszabadulásáról beszél, amikor Isten leggyönyörűbb ajándékáról, a tavasz zsendüléséről szólva, szórja költészetének brilliánssá csiszolt kifejezőköveit. „Körülöttünk ott ma is minden énekel: az erdők zúgnak, a harangvirágok csendet és szépséget haran goznak, a csipkerózsák ki-kigyúlnak, a mécsvirágok világítanak, — csak a lelkünk szürke s érzésünk fásult. De ha beállunk Pilis történetébe, múltjába, ha szóba állunk csendjével, fáival, talán mi is megtudjuk: mennyivel jobb élni és égni, — mint tudni... A nagy költő-pásztor „Pilishegyén" cimű karcolatának méltatását kíséreltem meg s tartalmát kívántam ismertetni. Most, hogy leirva, készen fekszik előttem kis tanulmányom, azt hiszem, amit itt adtam, csak a pompás gyümölcs nedűje, amelyet fanyarrá tett a prés. Prohászka írásait ismertetni, kivonatolni, értékelni nem lehet. Hiszen minden sora egyéni, lélekhordozó és külön csillogó érték. A pilisi hegyek minden lakójának megilletődve kellene kezébe venni Prohászka könyvét és úgy olvasni. De szeretném minden magyar ember asztalára tenni a költőapostol könyvét. Meggyőződésem, hogy Prohászkánál nagyobb szellem kevés hagyott nyomot a magyar papíron. Filozófus volt — legnagyobb —, aki megvetette a filozófiát... vonná, hogy HültI tanár vakbelet tud operálni. Nagyobb vidéki városokban, mint pl. Eger, Szolnok stb. a város nagy áldozatok árán saját költségén építette meg a szállókat és azok fenntartása az adózó polgárok évenkénti 20.000-30.000 pengőjét emésztik fel. Esztergom városának hála Istennek egy fillérjébe sem kerül az itteni, kétségkívül a városi, illetve idegenforgalmi érdekeket is szolgáló szállóüzem fenntartása. Itt ez a Takarékpénztárra és a bérlőre hárul. Hiszen, hogy csak többet ne mondjak, cca 60.000 pengő értékű felszerelést és szállodai berendezést hoztam a Fürdő szállóba. Mindennek compensatiójaként nem elismerés, hanem a gáncsolások sorozata éri a Fürdő szállót. Hol van itt a földi igazság? Meg kell továbbá állapitanom, hogy cikkíró teljesen tájékozatlan a Kutassy-cég tőkeerőssége, teljesítő képessége és európai viszonylatban is számottevő szakmabeli posiciója tekintetében. Elsőrendű nagyvendéglői üzemekben a rossz konyha fogalma teljesen ismeretlen. Van rosszul elkészített étel, van gyengébb minőségű nyersanyag, lehet elrontott étel, de ez leginkább magánháztartásoknál alkalmazott mindenes főzőnőknél fordul elő, de szakképzett szakácsoknál az ily eset a lehető legritkábban adódik. Budapest nagy üzemeinek szakácsai és egyébb konyhaszemélyzete állandóan egymás között forog. A nyersanyagok beszerzése pedig egy forrásból ered. Igy a nagyüzemi rossz konyha csakis laikus és dilettáns közönség elgondolásában élő fogalom. Végül, hogy az ideránduló nagyközönség mennyire nem osztja cikkírónak a szálló vezetését kifogásoló rémlátásait, mi sem igazolja fényesebben azon ténynél, hogy bár a statisztika szerint az üzemek látogatottsága, tekintettel a rossz gazdasági viszonyokra általánosságban csökkent, 1933 év óta, vagyis bérletem kezdetétől fogva, könyveimben kimutathatóan, üzemem forgalma évről-évre emelkedő tendenciát mutat. Nagyon lekötelezett volna az i. t. cikkíró, ha nemcsak a szerinte sok iivánni valót magaután hagyó esztergomi vendéglős iparról, hanem a kellemetlen és kielégithetlen „vendégről" is megemlékezett volna cikkében. Elismeréssel lennék a cikkért, ha az abban foglaltak Esztergom város szeretetében és az idegenforgalom érdekében Íródott volna, de nézetem szerint ilyen cikkekkel és hasonlókkal ártunk legtöbbet az idegenforgalomnak. Kutassy Lajos. Gens sky Gesa, Számadatok rendőrségünk mait évi munkásságáról Az esztergomi m. kir. rendőrkaDÍtányság már összeállította az elmúlt 1935-ös év bünkrónikáját, amelyben az alábbi érdekes s egyben szomorú adatok szerepelnek. Az elmúlt év folyamán 1165 ügyben 1230 egyén ellen indítottak kiíágási eljárást. Ezen ügyekben kiszabatott 3215 P pénzbüntetés, ebből befolyt 2867 P (ennek felét a városi szegényalap felét pedig a dncstár kapta). Behajthatatlanná vált 467 P és át lett változtatva elzárásra. 64 ügyben összesen 262 napi elzárás szabatott ki. 14 ügyben- az ítélet végrehajtását egy évi próbaidőre felfüggesztették és 78 ügyben felmentő Ítéletet hoztak. Bűnügyben 325 esetben tettek feljelentést, ebből 38 volt bűntett és 287 vétség. Elintéztetett ebből ered ménnyel 255, eredménytelen maradt 70 ügy. A járásbírósághoz tartozó kihá gás miatt 48 feljelentés történt. öngyilkosság történt 21 esetben, ebből 5 volt halálos, 16 pedig kór házi ápolást kapott. Baleset volt 97, ebből 8 volt halálos. Hatóság elleni erőszak volt 5 Szándékes emberölés 1. Lopás 147, ebből eredménytelen volt 31. Rablés és zsarolás 8, eredménytelen 2 Sikkasztás 29, eredménytelen 7. Orgazdaság 7. Csalás 49, eredménytelen 2. Gyújtogatás 1, eredménytelen 1. Egyéb bűnügy 78, eredménytelen volt 27 esetben. Letartóztatásban volt 12 egyén. Feljelentettek 280 egyént. Eljárás indult magánvádra 109 esetben. Hivatalból üldözendő cselekmény 216 esetben fordult elő. A fenti számadatokból látjuk, hogy érdemes rendőrségünk az elmúlt év folyamán derekas munkát végzett. Frontharcos közlemények A frontharcos szövetség tagjaival és általában a magyar hadviseltekkel a szövetség vármegyei vezetősége örömmel közli azon hírt, hogy a m. kir. honvédelmi minisztérium illetékes ügyosztátyában szövetségünk országos vezetőségének bevonásával értekezlet volt, amelyen, a szövetség által beterjesztett és isneretes 22 pontból álló frontharcos kívánságok alapján a |frontharcos törvény megalkotására vonatkozó elvi tárgyalások lezajlottak. A megbeszélések eredménye alapján vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök utasításai szerint most a honvédelmi minisztérium illetékes ügyosztályai foglalkoznak a frontharcos törvény nyers tervezetének megfogalmazásával, amelyet elkészülte után országos elnökségünk minden helyi csoportnak ki fog adni áttanulmá nyozás és a kívánt észrevételek megtétele végett. Ennek megtörténte után országos vezetőségi és intéző bízottsági ülés lesz, amelyen megvitatják a tervezetre tett megjegyzéseket, észrevételeket. Minthogy a helyi csoportok híva talos levelezését és a különboző„gyűlésekre, kivonulásokra szóló meghi vóit az alapszabályok értelmében az elnök és a vezetőtiszt akadályoztatásuk esetén helyettesük irja alá, felhívjuk bajtársak figyelmét arra, hogy csak az ily aláírásokkal ellátott meghívók érvényesek és a bajtársak csakis az olyan összejöveteleket látogathatják, amelyeket az alapszabályszerű szervek a fenti módon hívnak össze. E figyelmeztetést szükségesnek tartottuk azért, mert vármegyénk területén kívüli helye ken ujabban szórványos esetekben előfordult az is, hogy egyes tisztségüktői megfosztott vagy megvált volt helyi funkcionáriusok, vagy törölt tagok hivták össze bajtársainkat. A készülőben levő frontharcos törvény szempontjából nagy fontosságú, hogy pontos statisztika álljon rendelkezésre, amely részletesen megvilágítja a frontharcosok háború előtti és jelenlegi társadalmi és szociális helyzetét és egyoen úgy közszolga lati, mint magángazdasági vonatko zásban rávilágít azokra a sérelmekre, amelyeket a frontharcosok sokszor sok esztendeig tartó harctéri szolgálatuk folyt ín elszenvedni kényszerültek. Szövetségünk, az országos frontharcos szövetség az illetékes ténye zőkkel történt megállapodás alapján igy statisztikai kérdőiveket fog szét osztani a bajtársak között. Már ez alkalommal is nyomatékoleltári vásár féláron 7 csoport 95 fillértől san felkérjük tagtársainkat, hogy a kézhez vett kérdőiveket lelkiismeretesen és pontosan kitöltve a legrövidebb időn belül adják vissza a helyi csoport vezetőségének, mert ez nem csak általános, hanem egyéni frontharcos érdek. Azon szomorú ténnyel kapcsolatban, mely Budapesten több volt, a szövetségből kivált bajtársnak a frontharcos egység megbontására irányuló káros tevékenységében jelentkezett, az országos vezetőség szükségesnek tartotta a büntető feljelentést megtenni mindazok ellen, akik szóval vagy írásban szövetségünk működését vagy az országos elnökséget támadták és akik iiy nyomtatványokat terjesztettek. Alapszabályainkra való utalás mellett e helyen is felhívjuk bajtársaink figyelmét arra, hogy akik az alapszabály szerinti magasabb szervek intézkedései alól kivonják magukat, azok a frontharcos szövetségnek mint érdekképviseleti szervnek tagjai sorából minden további nélkül töröltetnek. Azok pedig, .akik a szabályainkat sértő módon viselkednek ós szövetségünk országos és külföldi jóhirnevét bármilyen formában veszélyeztetik, vagy a bajtársi összetartást és harmonikus együttmunkálkodást zavarják, felfüggesztjük, fegyelmi vizsgálat alá vonjuk. Vármegyei Vezetőség. Miről adott hirt az „Esztergom és Vidéke" basz év előtt? 1916. jan. 16—22-ig. Antóni Béla dr., Esztergom új polgármestere január hó 15-én átvette hivatalát. — Cser noch János dr. biboros-hercegprimás a Szociális Missiótársúlat hadi árvaháza alapja javára 25 ezer koronát adományozott. — A papirárak a háború kezdete óta 130 °/o-al emelkedtek. — Dorovszky János 48-as honvéd, az esztergomi aggonháza ápoltja e héten töltötte be 101-ik életévét. — Szegedy Ilonka és \Mattyasóvszky Béla dr. ügyvéd házasságot kötöttek. — Horváth Rezső belvárosi káplánt a budapesti örökimádás templom lelkészévé nevezte ki a hercegprímás — Belügy miniszteri rendelet szerint polgári egyének lőfegyvereiket kötelesek a rendőrhatósághoz beszolgáltatni.