Esztergom és Vidéke, 1918
1918 / 45. szám
ESZTERGOM és VIDÉKE. 1918. július 11. ■ 2 a város a hid tisztántartásáról és és világításáról, valamint a világítóberendezés fenntartásáról gondoskod iék. Az állam a világításáért eddig 3466 K 66 f.-t fizetett a városnak. Hidvámmentség eseten e jövedelemtől a város ugyan elesik, de mivel a világítást házi kezelésben adja, miniha csak egy uccáját kellene világítania, ezzel szemben nagy előnye lesz a forgalom szabadsága, mely a a párkányi járást most már teljesebben ideköti a vármegye székhelyéhez. A hid tisztántartása a dologi kiadásokkal együtt 3800 K-ba került az államnak évenkint. Ez a költség is csökkenhet a város házi kezeié sében. A hidatvétel ügye a legközelebbi városi közgyűlésen már szóba kerül. , T, , Példás fogadalom. Godo József párkányi vendéglős még 1914. szeptember 8.-án Lublinnal eltűnt és neje igen hosszú ideig nem hallott róla. Vegre értesítést kapott, hogy Godó orosz fogságba esett. Godóné ekkor fogadalmat tett, hogy 1000 K-t ad jótékonycélra, ha ura épségben hazakerül. Ez a napokban meg is történt s a házaspár most ezer koronát jóval meghaladó összeget osztott szét a hadifogságban sínylődő párkányi katonák szegénysorsú családjai között. Közigazgatási bizottság ülése. Esztergom vármegye közigazgatási bizottsága szerdán d. e. 10 órakor tartotta rendes havi üiését Beniczky Ödön főispán elnökletével. A szokásos havi jelentések és folyó ügyek során Bleszl Ferenc bizottsági tag indítványozta, hogy a közigazgatási bizottság hivatalosan is fejezze ki köszönetét Bátorkeszi Kobek Kornél volt főispánnak a hidvám eltörlése ügyében kifejtett sikeres fáradozásáért, azonkívül tegyen lépéseket aziránt hogy az esztergom-füzitői h. é. vasúton necsak Piliscsaba—Budapest, hanem Esztergom—Budapest közötti viszonylatban is adassanak ki füzetjegyek. Mindkét indítványt egyhangúlag elfogadta a bizottság. Vármegyénkben is tilos az ingatlanok eladása. Az ingatlanok elidegenítésére kiadott rendeletet, mint a hivatalos lap e héten megjelent egyik száma közli, a földmivelésügyi miniszter a város belsőségének kivé televel Esztergom vármegye egész területére is kiterjesztette. Ehhez képest az ingatlanok eladásához, vagy pedig tíz evet meghaladó időre bérbe, vagy haszonöetbeadasához ezen túl hatósavi hozzájárulás szüttséges. Duna áradása. E hét folyamán a Duna vize annyira megdagadt, hogy a Prímás sziget útjai egyes helyeken már járhatatlan ok. A szigeti földeken is felütődik a viz. Nagy kárt tett a vizar a párkányi hatarban, amelynek Garant felöli része több négyzetkilométernyi területen viz alatt áll. Spanyol járvány. Azon, városunkban hamar elterjedt hírre, hogy az u. n. spanyol járvány Párkánynánán az állomási alkalmazottak közt is fellépett, közöljük egy neves orvos nyilatkozatát: „Ezzel a járvánnyal úgy vagyunk, mint az asszonyok a ruhával. Divatban van! Divatos az elnevezése, mert a ragály egyáltalán nem uj. A titokzatos spanyol betegség nem más, mint a népszerű in- fluenzia divatos elnevezése. A betegek influenzában vannak, de miután átröpülte a világot a spanyol járvány divatja, az emberek kötik magukat ahhoz, hogy spanyol betegségben szenvednek. Az őrült spanyol és a spanyol bika ismert fogalmaihoz most a spanyol influenza járul, hogy szaporítsa a hidalgók országáról fennálló ismereteinket. Mikor a 80-as esztendőkben a foltos tífusz grasszálni kezdett, elnevezték „Morbus hungaricus“-nak. A németek ezt elnevezték „Ungarische Krankheit“- nek, majd „Hunger tífusz“ lett a betegség neve. Megállapíthatjuk azonban, hogy az „Ungarische Krankheit “- nek, illetve a Hungerkrankheitnek se a magyarokoz, se az éhséghez semmi ßözük. A betegség influenza és ha a bacillusok, amelyeket találtak, nem is tisztán az influenza bacillusai, mégis közeli rokonai neki, legalább is az unokaöccsei. A spanyol járvány gyors elterjedésének az a magyarázata, hogy a háború miatt rengeteg sok ember érintkezik egymással. A fertőzésnek millió alkalma van és igy csak természetes, hogy a betegség oly nagy erővel lép fel.“ Piaci árszabály. Esztergom sz. kir. varos rendőrkapitánya az esztergomi piac nevezetesebb élelmi cikkeinek árát miniszteri rendelet alapján a következőkben állapította meg kg.-ként és közvetlen az eladó és fogyasztó közti viszonylatban : Kelkáposzta Pl2 K. Kalaráb (csak a középső szivelevelekkel) P12 K. Korai nyári káposzta P38 K. Sárga répa, petrezselyem egy köteg 10 drb. 30 fill. Zöld hagyma (felenyire vágott szarral) súly szerint 1 kg. P20 K. Zöld fokhagyma (felenyire vágott szárral) súly szerint 2'56 K. Nagy, barna, nyári, fehér, sör és fekete retek nagyság szerint 1 drb. 10 fill. Fejes saláta fejenként 16 fill. Kötözött es fodros cukor saláta kg.-ként 70 fill. Torma 2 K. Sóska 80 fill. Spárga elsőrendű 3‘60 K. Zöldborsó hüvelyes 1'84 K. Zöldborsó szemes kg.-ként 3'60 K. Zöldborsó szemes literenként 220 K. Zöldbab, vajbab, viaszbab kg-ként 2‘40 K. Főzőtök kg-ként 86 fill. Ugorka kg-ként 1.16 K. Cseresnye lágy kg-ként 2*50 K. Cseresnye ropogós befőzni való nagyszemű kg-ként 350 K. Meggy kis- szemű közönséges kg-ként 2T0 K. Meggy nagyszemű üveg, spanyol stb. kg-ként 3'50 K. Kajszin baracK, sárga barack elsőrendű k»-ként 2'80 K. Kajszin barack, sárga barack II. rendű kg-ként 2 K. Nyári vörös szilva kg-kent P34 K. Egres kg-ként P80 K. Ribizke kg-kent 2'80 K. Szamóca, földieper erdei kg-ként 3 K. Szamóca kerti kg-ként 3 60 K. Málna erdei kg-ként 3 K. Málna keni Kg-kent 3'60 K Nyári alma ki- lom-cent 2 K. Nyári körte kg-ként 2 50 K Dió kg-ként 5'20 Az arak egyelőre f. hó 15.-ig maradnak érvényben. Esztergom sz, k. város közélelm. hivatalától. 1033/1918. K. e. sz. Hirdetmény. Értesítem a város gazdaközönségét, hogy az Országos Közelelmezési Hivatalt vezető m. kir. miniszter úr rendelete alapján a f. évi október hó 1-ig leszállott illetve a haditermény részvénytársaságnak átadott minden feleslegként megállapított métermázsa búza után maximális áron felül 15 korona, — rozs, kétszeres, árpa, zab és köles után 10 korona ártöbblet adatik. Haditermény bizományosa által kijelölt vasúti vagy hajóállomás illetőleg malomba julius 15 ig, julius 25-ig és aug. 5-ig bezárólag tényleg leszállított búza, rozs, kétszeres és árpa után atermelőknek még külön 15 illetve 5 korona'szállítasi praemiumra van igényük. Esztergom, 1918. julius 5. Dr. Autóny Béla polgármester. Esztergom sz, kir. város polgármesterétől. 1027/1918 k. é. sz. Termésrendelet. Minden termelőnek 1918. évi búza, rozs, kétszeres, köles, tatárka, árpa és zabtermése a közélelmezés és közszükséglet biztosítása végett zár alá helyeztetik. A termelő köteles a zár alá vett termést az előrelátó gazda pontosságával learatni és kicsépelni a csép- lés megkezdését a polgármesteri hivatalban előre be kell jelenteni és a termésből kicsépelt búza, rozs, kétszeres, köles, árpa tatárka és zab a kiosztott űrlapon Írásban ugyancsak bejelentendő. Aki motorikusa vagy állati erővel hajtott cséplőgéppel akár a maga, akár a más részére csépel, köteles az általa végzett csépléséket, függetlenül az előbb említett bejelentéstől — a kiosztott űrlapon ugyancsak és pediglen hetenként bejelenteni. — A termelő részéről a bejelentés a csép- lés befejeztével a polgármesteri hivatalban eszközlendő, ha azonban a cséplés két hétnél tovább tart, a bejelentés kéthetenként történik. A termelőnek a bejelentőlapon a a saját, a cséplő aratómunkások és a gépész részére kicsépelt gabona mennyiséget külön kell bejegyezni s ha a termést cséplőgéppel csépeltette, a géptulajdonos nevét és lakhelyét is fel kell tüntetnie s ha a termelő az űrlapot nem tudja maga kitölteni bemondása alapján azt a városi közélelmezési hivatalban díjtalanul állítják ki. Minden cséplőgép birtokosa az elcsépelt mennyiség lemázsálásáról és a mázsálási adatok pontos feljegyzéséről köteles gondoskodni. E célból a cséplés megkezdése előtt a polgármesteri hivatalban cséplőkönyvét hitelesítés véget bemutatja s azt a cséplés befejeztével átadni köteles. A hatóság, vagy annak közege a cséplés egész ideje alatt a cséplőkönyvbe bármikor betekinthet s annak adatait ellenőrizheti. Ha a cséplőgéppel a cséplési idény alatt valamely héten cséplés nem végeztetik, vagy a cséplés befejeztetik, a cséplőgép-tulajdonos ezt is bejelenteni köteles. A termelő a cséplés ideje alatt saját házi vagy gazdasági szükségletére termeséből a szükséges mennyiseget az őt jogosan megillető egész évi szükséglété terhére felhasználhatja, azonban az ily kép felhasznált mennyiségről terményenkint részletezett pontos jegyzéket vezetni s azt az elszámolás alkalmával az átvevő hizotiságnak bemutatni köteles. A zár alá vett termést a termelő csakis a Haditermény Részvénytar- sasagnak adhatja el. Az eladott meny- nyiségről s annak elszállításáról a R. T. bizományosa átvételi elismervényt köteles kiszolgáltatni. Ha a termelőnél a cséplés véget ért, az átvevő bizottsága termelővel házi és gazdasági szükségletére azonnal elszámol. Az elszámolás ellen 15 napon belül a polgármesterhez birtokon kívüli felebbezésnek van helye. A H. T. bizományosa az elszámolás utáni feleslegeket köteles a kijelölt raktárba átvenni s ha 30 napon túl át nem veszi, a termelőnek őrzést és raktározási dijat fizet. A terményeknek a legközelebbi vasúti vagy hajóállomásra illetve a kijelölt raktárba való szállítása a termelőt terheli. A nem termelő, vagy az akinek házi és gazdasági szükségletét saját termése nem fedezi, a részére kiállított beszerzési utalvány alapján a H. T.-tól, amennyiben az a város területén termett és még itt tárolt készletek felett rendelkezik, 1918. évi szeptember 30-ig terjedő szükségletére búzát, rozsot, kétszerest és árpát vásárolhat. Házi szükség címén a 15 éven felüli férfi és női őstermelő munkást 15 kg. a 15 éven aluli őstermelő munkást és családtagját 12 kg. búza vagy rozs illeti meg. Mindenki mást napi 240 gramm, havi 7*2 kg. liszt, illetve havi 10 kg. búza, vagy rozs illet meg. Gazdasági szükséglet címén csak akkora készlet feloldása igényelhető, amennyi a gazdasági cselédek és alkalmazottak konvenciójára, haszonbérére, aratórészére, cséplőrészre, lelkészek, tanítók, egyházi személyek, községi alkalmazottak természetbeni járandóságára, vándor munkások élelmezésére, vetőmagra, takarmányozás- rá és hizlalásra szükséges. Vetőmag címén kát. holdanként búzából 100, rozsból 110, árpából 100, zabból 90, kölesből 20, tatárkából 70 kg. tartható vissza. Igás lóra s az egész éven át nehéz munkát végző lóra az egész gazdasági évre 7 mm. zab vehető számításba. Tenyésztésre szolgáló ménre 12 mm. két éven aluli csikóra 3 mm. Tenyésztésre szolgáló hágóbika részére 7 mm. egy éves koron aluli borjura az elválasztástól egy éves koráig 1 mm. igás ökör részére 2 mm. zab, vagy kukorica számítható fel. Tehenészet részére, mely a tejet közfogyasztásra köti le, állatonként 5 mm. abraktakarmány számítható. Tenyésztésre szolgáló tenyészkos részére 30 kg., bárány részére 10 kg. zab vehető'számításba. Tenyésztésre szolgáló tenyészkan részére 2 mm. árpa, vagy zab, te- nyészkoca részére a szaporulattal együtt F5 mm. árpa és T5 mm. tengeri, a süldő sertések részére 0*5 mm. kukorica, vagy árpa vehető számításba. A házi és gazdasági szükségletre hizlalt sertések részére 2 mm. árpa és 4 mm. kukorica vehető igénybe. Baromfi állomány részére csak ocsu vehető számításba. Aki az 1918. évi termésből származó búza, rozs, kétszeres, árpa, zab és köles felesleget legkésőbb 1918. évi október hó 1-ig a Haditerménynek megvételre felajánlja és beszállítja, vagy szállításra bejelenti : Búzáért métermázsánként 75 korona, rozs, kétszeres,- árpa,- zab és kölesért 62 koronát számíthat. Ha ped ig a fenti terményeket 1918. évi julius 15-éig leszállítja 15 K. 1918 évi julius 25-ig 10 K. 1918. augusztus 5 ig 5 K szállítási praemi- umot igenyelhet. Őrlést csak vámért s csakis őrlési tanúsítvány ellenében, az abban megjelölt mennyiségben fogadhatnak el a vámőrlő malmok. Őrlési tanúsítvány egyelőre legfeljebb 1918 évi szeptember hó 30-áig terjedő időre adható ki. A vámőrlést végző malomvállalat őrlésért, hántolásért 10%, darálásért, zúzásért 8 %, vámot vonhat le természetben. A közigazgatási hatóság, az Országos Közélelmezési Hivatal, valamint a Haditermény kiküldöttje a malom könyveit, bejegyzéseit és általában a malomvállalat üzemét bármikor megvizsgálhatják. Esztergom, 1918. julius 6. Dr. Antóny Béla polgármester. 585/918 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János ucca 18—so. szám.
