Esztergom és Vidéke, 1918

1918 / 46. szám

Eiztergom, 1918. XL. évfolyam 46. szám. Vasárnap, július 14. 5*55» SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KŐZLÉMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZET ?.SI S HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK. ALAPÍTOTTA : KŐRÖSY LÁSZLÓ. FÉLELŐS SZERKESZTŐ : DR RÉTHEI ERIKKEL MARIÁN. DR KIADÓTULAJDONOSOK: LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. NYILTTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Ores magtárak, tele bugyellárisok. Közérdekből és a közönség érde­kében Popóvics pénzügyminiszter meg­hosszabbította a nyolcadik hadiköl- csön jegyzésének határidejét. Ennek a helyeselni való intézkedésnek leg­főbb oka : az aratási időre való te­kintet. Méltányolni kellett, hogy a gazdálkodással foglalkozó közönség egyrésze eddig, a legnagyobb dolog­időben, csakugyan abba a kényszer- helyzetbe kerülhetett, hogy semmi­képpen sem tudott alkalmat szakítani magának arra, hogy résztvehessen a jegyzésben. Holott éppen a gazda­közönségnek legtöbb érdeke, hogy ki ne maradjon, mert az aratás ál­dásából megtakarítandó fölös jöve­delmét olyan biztos helyre kell befek­tetnie, ahol nemcsak kamatot hajt, ha­nem mintegy elraktározódik arra az időre, amikor majd a pénznek na­gyobb vásárló értéke lesz, mint van manapság. Már nemsokára megkezdi a hadve­zetőség áruba bocsátani a keleti harc- vonalakón fölszabadult gazdasági ja­vakat, gépeket, járműveket, földmeg­munkáló, szántó-vető eszközöket, ki­mustrált állatokat. .Mindezeket pedig a kiosztóbizottságok legelső sorban nem készpénzért adják el, hanem cserébe hadikölcsönkötvényért. Érdeke tehát minden gazdálkodó embernek, hogy ha már a magtár­ból elviszik a gabonát, de helyébe garmadával adják a bankópénzt, eb­ből a készpénzgarmadából olyan ér­tékpapírokat váltson magának, ame­lyek adandó alkalommal a legbizto­sabb fizetőeszközök. Aki tehát bú­zát aratott, de a háborús helyzet folytán magtárba nem rakhatja, tö­mörítse össze az egészet hadiköl- csönbe. Egyre megy. Ha üres is a magtár, de teli a bugyelláris ! Értesítők. Az esztergomi szentbenedekrendi Rath. Fő­gimnázium értesítője az 1917—18. iskolai évről. Közzéteszi Dr. Molnár Szulpic igazgató. Főgimnáziumunk értesítőjét Dr. Le­told Antal prelátus-kanonok, herceg- prímási irodaigazgató ama gyönvörű ünnepi beszéde vezeti be, amelyet 1917. december 8.-án a Főgimnázium Ma­ria Kongregációjának ünnepélyén in­tézett az ifjúsághoz. Majd Parcsami Henrik tanárnak a háború hőseiről mondott megható emlékbeszéde kö­vetkezik. Mindkét beszéd megőrzi az utókor számára azt az emelkedett hangot, amelyen a nagy világháború alkalmával lelkesítették a magyar ifjúságot az esztergomi főgimnázi­umban. E két beszéd után az értesítő szo­kásos rovatai következnek. Az inté­zet tanári kara ez évben 13 bencés tanárból és 5 világi tanerőből állott. Ez utóbbiak közül kettő hadbavonult. Figyelemreméltó az értesítőnek a a Mária Kongregációról szóló beszá­molójában azon részlet, mely az ifjú­ság által felvett kérdéseket örökíti meg. Ezek közül nem egy — igy olva­sás közben — iskolát régen elha­gyott felnőtteket is gondolkodóba ejt és őszintén irigyelhetők a kis kong- reganisták, akik eme kérdésekre bi­zonyára teljesen megnyugtató, min­den további kételyt kizáró feleleteket kaphattak. Miért is nincs olyan hely Esztergomban, ahol a nagyok is el­beszélgethetnének komolyan és meg­értő szeretettel ilyesmikről ? Az önképzőkör működését nem­csak a tagok katonai szolgálatra való többszörös bevonulása, hanem a há­borús kurzusok létesítése is akadá­lyozta a zavartalan munkában. A tagok ezidén Tompa Mihállyal fog­lalkoztak tüzetesebben. A 36 Írásbeli mű közül 11 költemény, 10 elbeszé­lés és és 9 értekezés volt, a többi erősen megoszlott. Szeretnők jövőben az értekezéseket első helyen látni ! A gyorsirókörnek 23 tagja volt, akik 6 gyűlésben számoltak be ügyes­ségükről. Igen helyes volna, ha az ifjúság intenzivebben felkarolná a gyorsírást, melynek a főiskolákon és az életben egyaránt megfizethetetlen hasznát látná. Az intézeti segélyalap az elmulf iskolaévben 51 szegénysorsú tanuló­nak nyújtott segítséget. Szétosztatott 51 pár cipő 2141 K 46 f értékben. A könyvsegéiyző alapítvány könyv­készletét 153 tanuló élvezte. Az in­tézeti Deákasztalt 3 ingyenes, 5 ked­vezményes és 29 egészdíjas tanuló használta. Az utóbbiak közül többért az esztergomi főkáptalan tagjai fi­zették a dijat egészben vagy részben. Ösztöndíjban 23 tanuló részesült 3806 K 7 f értékben. A 'segéiydíjak összege 1100 K. „Iskolánk és a háború" c. rovat­ban az értesítő megkönnyebbülten je­lenti, hogy a kiköltözött katonai kór­ház nyomai a második iskolai évben mar csak igen kis mértékben mu­tatkoztak. „Az élősdiek véglegesen eltűntek, a Vili. osztály azonban — ugylátszik — nem mentesíthető a karból és kloroform átható szagától gyökeres átalakítás nélkül.“ A délu­táni órákban az épületet a főreális­kola használta, aminek csak az ala­pos tisztogatás és szellőztetés látta kárát. A főreáliskolában öt főgimná­ziumi tanár helyettesített részben úgy, hpgy a főreáliskolai tanulók bejártak a gimnáziumi előadásokra. Miniszteri rendelet értelmében az if­júság háborús tájékoztatására összesen 53 előadás szolgált, melyek „meglepő eredménnyel és haszonnal jártak." Ezenkívül az összes tantárgyakban kiterjeszkedtek a szaktanárok a há­borús ismeretek, vagy vonatkozások közlésére. A tanítványok hadi gyűj­tése 1897 K volt. A VII. hadiköl- csönre 10 tanuló 8050 K-t jegyzett. Országos figyelmet kellene, hogy ébresszen az értesítőnek a háborús kurzusokról szóló beszámolója. Bár a katonai tanulók lelkiismere­tes buzgósággal iparkodtak, az anya­got három hét alatt elsajátítani de azért hiányzik tudásukból a biztos alap, a begyakorlás, áttekintés és rend­szerezés. „Bármennyire méltányoljuk is hős tanítványaink érdemeit — Írja az értesítő — ilyen módon nem sza­bad őket jutalmaznunk, mert a szel­lemi proletariatús karjaiba lökjük ez­zel őket." A középiskola utolsó évei­ben megtanult felületes munka egész életükön kiséri majd a növendékeket. „Ki kell már nyíltan mondanunk, hogy a tanfolyamokon tanító tanárok rendkívül fárasztó, szinte szizifuszi munkájuk mellett lelkiismeretükön is kénytelenek erőszakot venni, amidőn három heti felületes, kapkodó, izga­tott tanulás után bizonyítványt kell kiállítaniok, hogy az illető elvégezte a VII. vagy VIII. osztály anyagát. Miért kényszeríti a vall. és közokt. ügyi minisztérium ilyen nyilvánvaló­an igazságtalan ítéletre a tanári ka­rokat ? Hiszen módjában áll a kato­nai szolgálatot teljesítő középiskolai tanulók részére is évenként három hónapi tanulmányi szabadságot ki­eszközölnie, amelyre kapjon minden­növendék szabadságot, de viszont ennek fejében szüntesse meg véglege­sen a rövidebb tanfolyamokat s a 3—4 hetes Szabadságidő alapján je­lentkező katonatanulók vizsgálatát." (58. 1.) Példásan vonzó ama kis értesítés, amely a tanítványi hálának ékesen szóló bizonyítéka gyanánt közli, hogy az 1917. szept. 1.-én elhunyt Kakass Kálmán kir. tanácsos, nyug. közala­pítványi jogügyi tanácsos régi taná­rai iránt érzett hálájától vezérelve közel 9 kát. hold gyümölcsösét a főgimnázium tanári karának hagyo­mányozta, „akik utódai azoknak a jólelkű bencés tanároknak, akik az 1860-as években engem is oly nagy szeretettel tanítottak arra, hogy mi­képen imádjuk az Istent és szeres­sük a hazát 1“ Írja alapítólevelében. Az év folyamán felvétetett 411 ta­nuló, vizsgálatot tett 400. Magán­tanulók közül osztályvizsgálatot tett 68 fiú, 5 leány. A 400 tanuló közül 73 kisbirtokos, 61 kisiparos és 50 tanár, tanító gyer­meke volt. Kath. 344, izraelita 40, más vallásit 16. Két tantárgyból 17, több tantárgyból 12 bukott. Katonai szolgálatra bevonult 21. Az értesítő a jövő évre szóló tud­nivalókkal és a tankönyvek jegyzé­kével záródik. H. I. HÍREK lm A hercegprímási udvarból. A f. hó 16.-án tartandó pozsonyi nagy jótékonycélú ünnepélyre, melyre a királyi pár is megígérte megjelené­sét, Dr. Csernoch János biboros- hercegprímás Pozsonyba utazik. Békeájtatosság. Az Esztergomi Oltáregyesület ma, vasárnap, a ren­des havi szentségimádás keretiben békeájtatosságot tart, mely a szokott időben és módon folyik le. A közös sz. áldozás a fél 7 és 8 órai sz. mise alatt tartatik. Eljegyzés. Rochlitz Adrient, Roch- litz Arthur gyógyszerész leányát el­jegyezte Hollósy Mátyás, az Első Magyar Biztosító Társaság tisztvise­lője Esztergomban. Pletykák a lAráíynéról. Az okos azonnal átlátta, hogy azok a plety­kák, melyek a királynéról keringtek, a megfizetett entente ügynökök gya­lázatos munkái voltak, hogy mint Oroszországban, nálunk is a királyi család iránti tisztelet megingatásával kezdjék terjeszteni a forradalmi han­gulatot. Az aljas aknamunkáról most lehullott a lepel s a józan, becsüle­tes magyar népen megtörik az angol maffia, amely ha nem tud győzni felettünk fegyverrel, ilyen aljas esz­közökhöz is folyamodik, amely Orosz­országot teljesen romlásba vitte. Jegyzések az új hadikölcsönre. A világháború költségeinek fedezetére szükséges VIII. magyar hadikölcsönre az Esztergomi Takarékpénztárnál az aláírásra kitűzött harminc nap alatt összesen 2 millió 158 ezer és 300 korona jegyeztetett. Az első két hét alatt jelentkező nagyobb jegyzők név­sorát már előbb közzétettük, a má­sodik időszak alatt pedig tekintélye­sebb összegeket jegyeztek : az Esz­tergomi Takarékpénztár újabb 1.250.000 koronát, Paál Dénes Csúz 100.000 K-t. Dr. György Ernőd fő­törzsorvos csaladja 50.000 K-t. Dr. G. B. 22.000 K-t. Pisuth Kálmán és Krajcsovics Rezső 10.000 K-t. Staud-

Next

/
Oldalképek
Tartalom