Esztergom és Vidéke, 1909

1909 / 101. szám

4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1909. december 25. piros betűs ünnep nem lehet, gyümölcs- oltó Boldogasszony ünnepét ápril 4-ére helyezte át a kath. egyház. Pünkösd má­jus 15, 16 napjain lesz, űrnapja május 26-án. Kettős ünnepek 1910-ben: márc. 27, 28., ápril 3, 4., május 15, 16., augusztus 14, 15. és 20, 21., dec. 25, 26. ti ÍREK. Gondoskodjunk a madarakról! Lapunk legközelebbi száma pénteken, f. hó 31-én jelenik meg. — A karácsonyi istentiszteletek a bel­városi plébánia templomban Nagykará­csony ünnepén 9 órakor nagymise, amely alatt az énekkar énekel. D. u. fél 4 óra­kor ünnepi beszéd, utánna vecsernye. Sz. István vértanú ünnepén 9 órakor ünnepi nagymise. Sz. János evangélista ünnepén 6 órakor borszentelés. Szilveszter napján d. u. 5 órakor szent beszéd, utánna hálaadás. — Karácsonyi ünnepélyek. December 26*án: A Szentgyörgymezei Olvasókör „Karácsonyest“ c. pásztorjátéka d. u. 5 órakor. A Kath Földműves Ifjak Olvasó­köre január 1-én, újév napján d. u. 5 órakor tartja meg szokásos karácsonyi ünnepélyét. Szinre kerül : ,, A bethlehemi bakter“ c. 3 felvonásos pásztorjáték. — Dr. Walter Gyula püspök, a pesti központi papnevelde főkórmányzója, aki meghűlés követKeztében, már hosszabb idő óta kénytelen ágyát őrizni, miként értesülünk annyira javuló félben van, hogy nemsokára ágyát elhagyhatja. — Gyógytárak munkaszünete, a gvógy­tárak munkaszünete folytán ma délután egyedül Kerschbaummayer Károly Kossuth Lajos utcai, mig holnap, vasárnap délután egyedül Zsiga Zsigmond városi gyógytára lesz nyitva. A többi zárva lesz. — Adomány. Az Esztergom-Szentíamás és Vízivárosi Kath. Polgári kör házalap­jára Komáromi Ferenc 5 koronát és az újonnan építendő színpad részére 24 szál deszkát ajándékozott, mely adományokért ezúton mond köszönetét az elnökség. — Uj albiró- Csákány Sándor a vesz­prémi kir. törvényszék aljegyzője, ugyané törvényszékhez albiróvá neveztetett ki. A kinevezés minket esztergomiakat is érde­kel, mivel Csákány évekkel ezelőtt a helybeli járásbíróságnál volt, ki lapunknak annak idején jeles tollú munkatársa volt. — Haziezredünk tulajdonosa Mihály orosz nagyherceg, Miklós cár nagybátyja Nizzában meghalt. A megboldogult nagy­herceg 1852. óta volt tulajdonosa a 26-ik gyalogezrednek. 1902-ben, ezredtulajdo­nossá való kinevezése félszázados jubileu- umán az ezred küldöttséggel tisztelgett a nagyhercegnél Pétervárott. Temetésén, mely az orosz fővárosban lesz, ugyancsak küidöttségileg fog az ezred résztvenni. — Halálozás- Váratlanul jött a napok­ban a gyászhir Komáromból, mely a ko­máromi kir. törvényszék bírói kara egyik jelesének, Hegymeghy László törvényszéki birónak halálát hozta meg. Bárha az el­hunyt hatvanhárom éves volt, de testi szervezete, magas életkorra engedett kö­vetkeztetést. Halálát meghűlés okozta tü­dőgyulladás idézte elő, mely a magas életkorú embereknél legtöbb esetben vég­zetessé válik. A gyászhir városunkban álta­lános részvétre talált, mert mindenki, aki az elhunytat ismerte, őt szerette és tisztelte. — A pannonhalmi főapát választás A bencésrend Pannonhalmán egybegyült tag­jai f. hó 22-én választották meg azt a há­rom jelöltet, akik közül ü Felsége fogja a főapátot kinevezni. A választás ered­ménye a következő: dr. Hajdú Tibor, főmonostori perjelre esett 108, dr. 'Aoltváiiy Irén, pannonhalmi főapátsági főiskolai ta­nárra 84, Acsay Ferenc, győri házfőnök és igazgatóra 81 szavazat. Ezenkívül Darvas Orbán soproni igazgató 70 sza­vazatot kapott. Kinevezésre a három leg­több szavazatot kapott fog felterjesztejni, kik közül minden valószínűség szerint, dr. Hajdú Tibor lesz a főapát, ámbár volt már eset arra, hogy Ő Felsége, nem a legtöbb szavazattal birót nevezte ki. — Téves hír az aradi vesztőhely meg­váltásáról. Az a hir járta be a lapokat s ezzel az országot, hogy Arad sz. kir. vá­ros, azt a 139 hold területet, melynek kö­zepén van a kivégzés helye, a saját pén­zén megvásárolta. Ebből igen sokan arra következtetnek, hogy további adományokra szükség nincs. Ez alaposan téves felfo gás, mert Arad város határozata oda irá­nyul, hogy kölcsön pénzzel segítségére siet az országos gyűjtés utján eddig be­folyt kegyeletes alapnak s mert az egész föld vételére szükséges 210 ezer korona még nincs együtt. A 139 holdból meg­veszi a felesleges területet, úgy hogy a nemzeti alapból kifizettetik magának a vesztőhelynek 10 holdnyi területe s a többi pénz ezen vesztőhelynek rendezé­sére s a nemzeti kegyeletnek megfelelő nagyszabású és méltó emlékmű s a vér­tanuk örök nyugvó helyének felépítésére fordittatik. Ehhez sok pénz kell, s a nagy nemzeti célra még mindig szükség van az adományok beküldésére, ha azt akar­juk, hogy necsak a kivégzés helye le­gyen a nemzeté, hanem az valóban a nemzeti hálakegyelet bucsujáró helye le­hessen. Erre a célre rendez az aradi 13-as bizottság egy tárgysorsjátékot s a sorsjegyek egy koronás árából reméli, hogy jelentékeny összeggel fogja szapo­rítani a vértanuk alapját. A föld ma még nines megvéve, sem az egész terület, sem a kivégzés helye. Épen ezért újból felhí­vom adományaik beküldésére a hazafias közönséget s jóakaró támogatásra aján­lom a vértanuk vesztőhelyének sorsjegyeit. Budapest, 1909. december 20. Dr. Bara­bás Béla, orsz. képviselő az aradi 13-as bizottság elnöke. — Nyilvános nyugtázás. Gedeon Kál­mán dr. hercegprimási urad. főorvos, fő­gimnáziumi tanulók részére karácsonyi ajándékul ez évben is 50 koronát ado­mányozott. Az adományból 5—5 koronát kapott: Gubik Ernő, Lestár István, I., Dedinszky Tódor, Gora Béla II., Dudás Mátyás, Gogola József, Soóky Gyula III., Pázmándi István, Bircsák Rezső IV. és Horeczky Géza V. o. tanuló. Az igaz­gatóság a megajándékozott tanulók nevé­ben, ez utón is hálás köszönetét mond a nemeslelkű adakozónak. — Újévi ajándékok megváltása. Keres­kedőink még a múlt évben mozgalmat indítottak az újévi ajándékok beszünte­tése ügyében, mely mozgalom ma már általános visszhangra talált, amelynek üdvös volta nemcsak abban nyilvánul meg, hogy kereskedőink egy ósdi szo­kással szakítottak, de főleg abban, hogy az ajándékok megváltása fejében, pénz adományokat ajánlottak fel, egy építendő kereskedelmi iskola céljaira. A felhívás, melyet a Kereskedelmi Társulat ez ügy­ben kibocsájtott, a következő. „Értesítés és felhívás 1 Esztergom szab. kir. vá­ros kereskedői, követve sok más város kereskedői osztályának példáját, még az elmúlt évben tartott értekezleten elhatá­rozták, miszerint a szokásos újévi aján dékok adását egyszer s mindenkorra be szüntetik és az ajándékok megváltása fejében, valamelyes jótékony célra pénz­beli adományokat ajánlanak fel. A váro­sunk kereskedelmi érdekeit szolgáló esz­me, már az elmúlt évben elég szép szánni követőkre talált, mig ma már, kereskedő­ink osztatlanul csatlakoztak a megindult mozgalomhoz és kimondották, hogy az újévi ajándékok adását végleg beszünte­tik és megváltás fejében, városunkban építendő kereskedelmi iskola céljaira, ado­mányokat ajánljanak fel. Midőn fenti el­határozást á n. é. vevő közönség szives tudomására hozzuk, van szerencsénk vá­rosunk kereskedői osztályának tagjait ér­tesíteni, miszerint a felajánlott adomá­nyok beszedését, a Kereskedelmi Társu­lat alkalmazottja, a napokban kezdi meg aláírási iv kapcsán. Egyben pedig a Ke­reskedelmi Társulat választmányának ha­tározatából az üzlettulajdonosokat felkér­jük, miszerint üzletüket újév napján, egész napon át zárva tartani szíveskedjenek. — JÖVŐ évi esküdteink Az esküdtbiró- ságok szervezetéről valló törvény rendel­kezéséhez képest a komáromi kir. tör­vényszéknél a jövő évi esküdtek kivá­lasztása a napokban eszközöltetett. 240 esküdt s 80 helyettes esküdt lett kivá­lasztva, kik közül az ülésszakok előtt 30 esküdt és 10 helyettes esküdt lesz kisor­solva. Az esküdtek lajstromában megyénk és városunk területéről, az alábbi neve­ket olvassuk. Dr. Áldory Viktor, Boron- kay Jenő, dr. Burián János, Csupor Ist­ván, Eggenhoffer Ernő, Etter Ödön, Feich- tinger Sándor, Fekete Árpád, Fritz György, ifj. Heischmann Ferenc, Kobek Kornél, Kosztics Lábúd, Leitgeb János, Magu- rányi József, Matus Gyula, dr. Matya- sovszky Béla, Renner Géza, Scheiber Rezső, Schiller Lipót, Schrank Béla, Sza- lay Béla, Trexler Antal. — Gyors hajtas és elgázolás. izgalmas jelenetnek voltak tanúi f. hó 22-én d. u. 1 és 2 óra között a Kossuth Lajos utcában járó-kelők. A jelzett időben ugyanis a kaszárnya sarkán, egy a Sissay utcából vágtatva jövő málha szállító kocsi elgá­zolt egy úri embert, ki abban a pillanat­ban lépett le a gyalogjáróról, midőn a rohanó kocsi befordult a gimnázium felé. Az arra haladók ereiben meghűlt a vér a baleset láttára, s senkisem gondolt az ügyetlen és nyilván bepálinkázott kocsis feltartóztatására, ki felhasználván az álta- nos rémületet, tova száguldott. A fiatal embernek szerencsére nem történt komo­lyabb baja az alsó lábszárán szenvedett zúzódáson kívül, hol a kocsi kerekei men­tek át ; s igy segítség nélkül távozhatott. Ruhája azonban, nevezetesen értékes té­likabátja, teljesen tönkrement. Tudtunkkal az esetet bejelentették a rendőrségnek s hisszük, hogy a gondatlan kocsis példás büntetésben részesül. — A perbete—nagysallói vasút köz­igazgatási bejárása f. hó 21-én volt. Ko­márom vármegye közigazgatási bizottsága elhatározta, hogy megkeresi a székes fő­káptalant, hogy mint a vidék legnagyobb birtokosa, hogy a vasút ügyét támogassa. — Tűzoltási jutalom. Az államvasutak igazgatósága a párkányi önkéntes tűzoltó egyesületnek 200 korona tűzoltási jutal­mat adományozott. — A Budapesti Hírlap, az ország leg­elterjedtebb és legtekintélyesebb lapja, a magyar intelligenciának nélkülözhetetlen közlönye, közel harminc éve, hogy úttörő munkát végez a magyarság érdekében. Jelszava: Mindent a magyarságért. Aki részt venni óhajt ebben a munkában, az előfizet a Budapesti Hírlapra. Ha már most küldi valaki a jövő negyedre szóló előfizetési árt, 7 koronát, akkor ez év hátralevő idejére díjmentesen kapja a Bu­dapesti Hírlapot. — A vasúti bérletjegyek ismét átírha­tók. A kereskedő cégek részéről váltott bérletjegyek átírására vonatkozó, eddig érvényben volt szabályokat a Máv. ez évi március 1-én hatályon kívül helyezte, és az átírási, engedelmet csak halálesetre tartotta fenn. Az Országos Magyar Keres­kedelmi Egyesülés a rendelet kiadása után nyomban felszólalt a kereskedelemügyi miniszternél, hogy a bérletjegyek átírása körül — szükség szerint szigorított ellen­őrzés mellett is — helyezze újra ér­vénybe a régi gyakorlatot, mert az uj intézkedés folytán a kereskedő cégek ön­hibájukon kívül sok esetben jelentékeny kárt szenvednének. Kossuth Ferenc ke­reskedelemügyi miniszter most leiratot in­tézett az OMKE.-hez, amelyben közli, hogy méltányolva a Egyesülés felszólalá­sában előadott indokokat, a kereskedő ; cégek által váltott bérletjegyeknél és a vonalcsoportokra szóló féláru jegyekre jogosító igazolványoknál az átírást az ugyanazon céghez tartozó más személyre az érvénytartam alatt egy ízben január 1-től kezdve ismét megengedi. Az ellen- ( őrzés hatályosabbá tétele végett ezentúl a jegyeb kiállításánál az a cég is meg fog jelöltetni, amelyhez a bérletjegyet használó egyén tartozik ; az átírás pedig csak az érdekelt kereskedőcég Írásbeli nyilatkozata alapján történhetik. Újítás továbbá az is, hogy az egy személyre szóló bérletjegynek ismét egy személyre . vagy a két személyre szóló jegynek is­mét két személyre való átírása esetén ezentúl a hátralékos időre eső összegnek nem tiz, hanem húsz százalékát kell meg­téríteni. = Mindenkit érdekel, hogy felső ruháit, függönyeit, vagy háztartásában szükséges holmiját, hol tisztittassa, vagy festesse. Legcélszerűbb azokat Berketz István utóda (cégtulajdonos: Kovács Endre) kelmefestő- és vegytisztitógyárába kül­deni Budapestre (IX., Kinizsy-utca 14.), ahol azok szakszerű kezelésben részesül­nek, a legnagyobb pontossággal és a leg- jutányosabb árak mellett. Magyarország ezen legrégibb és a legnagyobb forgalmú kelme-, selyemfestő- és vegytisztitógyára a legmodernebb technikai eszközökkel van felszerelve ; munkái bármely világvá­ros készítményeivel kiállják a versenyt és a legkényesebb igényeket is kielégítik. Árjegyzéket kívánatra ingyen küld. Vidéki megbízóinak csomagolásért dijat nem szá­mit, póstadobozaitcsaksajátárban számitja. = Mozi. Korona Bioskop mozgófény­kép színház nagy ünnepi műsora decem­ber 25. és 26-án: Jézus születése. 1. Betlehembe való megérkezés. 2. A hajnali csillag. 3. Dicsőítés. 4. Napkeleti bölcsek. 5. Jézus születése. — 2. A gyermekek tengerre mennek. — 3. La Valette me­nekülése. — 4. Amerikai házasság. Játsza: Linder Maxi a kedvelt komikusunk. — 5. Dohány ipar a maláji szigeten, szines felvétel. — 6. Gyermeksztrájk, komikus. Ezenkívül több műsoron kívüli szám. A hölgyek igen kéretnek a kalap nélküli.. megjelenésre. Az előadások kezdete d. u. 5, 7 és este 9 órakor; vasár- és ünnep­napon 4, fél 6, 7 és este 9 órakor. CSARNOK. Eutre^nous. Maya születésnapján. Engedd, hadd szorítom ajkam Lángoló szemedre, arra a zöld Chrysoberylt-kőre, Keményen, hogy fájjon. Átkozott szerelmünk Minden kínját erezd! A pokol parázsa Lobogjon a számon ! Barna fürtjeidnek Lágy, bársony hullámán, Mint ázott bárka, Hadd ringjon kezem, Hogy az első, nagy viharra — Eg és föld lángfonállal összevarrva S mi kelten az Operencián — Percnyi életünkre s halálunkra Hadd emlékezem. Hadd öleljelek meg Kebeledre kúszó két karommal, Mig halvány nyakad Dózsa sz in selymére Lelkem drágagyöngyeit pergeti Könypataknak sodra . . . Mintha mi lennénk a

Next

/
Oldalképek
Tartalom