ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-10-08 / 41. szám

dékpap segédlete mellett. Az istentisztelet után a közönség a Király-himnuszt énekelte el. — Ugyancsak folyó hó 4-én, szerdán, mint minden évben, ^megünnepelte Esztergom szab. kir. város is O felsége névnapját. E napon a főszékesegyházban és a belvárosi kegyúri templomban hálaadó mise volt. A főszékesegyházi misén a vármegye tisztikara Horváth Béla főispán vezetésével és a helyőrség tisztikara Hess Rezső ezredessel az élén, vett részt. A kegyúri templomban az első padokat a város tisztikara foglalta el Vimmer Imre polgármesterrel. Mindkét templomban a közönségen kivül iskolai növendékek is voltak. A középületeken nemzeti zászló lengett s a diákság szünetet élvezett e napon. :;; Személyi hir. Majláth Gusztáv gróf, erdélyi püspök, aki e napokban tette le a v. b. t. tanácsosi esküt Wienben, visszatértébeti Esztergomban is megállapodott, a hol több ismerőst látogatott meg. * Főegyházmegyei hir. Dr. Janda Józset csermendi plébános Radosna kerület hely. alesperesévé neveztetett ki. * Magyarok Nagyasszonya. Nemzeti ünnepet ülünk ma, mi magyarok : édes jó Anyánk, régi nagy Pátrónánk, Magyarország Nagyasszonyának kedves ünnepét. Nemzeti ünnep ez teljesen, hisz őseink kiváló Mária-tisztelete indította rá főképen a nagyemlékű XIII. Leo pápát, O Eminenciája biboros. főpásztorunk közbenjárása folytán, hogy a mai nagy ünnepet »Magyarok Nagyasszonya« név alatt az ünnepek sorába felvegye. Szent István, első magyar királyunk tanított minket a Szűz buzgó tiszteletére, s mikor halálos ágyán Magyarországot a nemzettel együtt Máriának ajánlotta fel, a magyar nemzetet Mária lelki örökségének, Máriát pedig a Magyarok Nagyasszonyán ak nevezték. S ha kérdjük, mikor volt Magyarország nagy és dicső? mikor volt az édes hazánk aranykora, melyre a késő unokák dobogó kebellel nézhettek vissza ? a történelem azon időre mutat, mikor a magyar nép az ő Nagyasszonyát osztatlan kebellel tisztelte. Nagy Lajos királyunk az ő képe előtt térdelve imádkozott Istenhez segedelemért, mielőtt seregét harcba vezette volna. Mátyás király az ország pénzeire a Nagyasszony képét verette; a vitéz katonák a Nagyasszony zászlajával s az ő kedves rózsafüzérével vonultak az ütközetbe. Hová törpült e nagy ősöktől a most élő nemzedék ? Valóban alig méltó, hogy rajok visszatekintsen. De nem, ne hangoljuk le még jobban amúgy is szomorú, bus kedélyünket. Válságos időket élünk s ha valamikor, úgy most van különösen szükségünk a magyarok Nagyasszonyának segítségére s közbenjárására. Kérjük őt mindnyájan a mai nagy napon, ne feledkezzék meg rólunk ezentúl sem, hogy az elnyomott, függetlenségére törekvő magyar nemzet ismét- egy szivvel, egy lélekkel dicsérhesse szeretett hazájának Patronáját, Nagyasszonyát, mint azokban az édes Máriás időkben, amikor nagyon boldog volt! * Október 6. A nemzetek nagy tragédiája csak fekete betűvel van jelezve a naptárakban, de a honszerelem, a hazafiúi erények tűzrózsái égnek abban a holt betűben, ha a kegyeletteljes emlékezés sóhajtja el a nagy dátumot. Október 6. Komor határidő ez Magyarország történetében. Sötét gyásznap, melyen ugy elborzongna a lélek, ha nem ragyogná át azt a fekete halotti fátyolt a nemzet vértanúinak glóriája. Szerették a hazát, szerették nagyon és aztán meghaltak ... És épen azért haltak meg, mert szerették a hazát... A bitófa, melyen a hősöket kivégezték, nem a gyalázat tája volt, hanem a dicsőségé. Oh! abból az akasztófából sarjadt ki a nemzet szabadsága, mert a hóhérok elhibázták a dolgukat, midőn a bajtársak és az ősök vérével megöntözött földbe ásták azokat. A hősökben kötéllel fojtották el a haza éltetését és mint a gonosztevőket elásták őket, de a nemzetnek jogait nem lehet igy elsikkasztani! Az él! -— és annál jobban él, minél jobban megakarják ölni. Október 6-át, mint minden évben, ugy az idén is nagy kegyelettel ülte meg Esztergom városa. Mint tudjuk, évekkel előbb a polgárság gyűjtésének eredményeként egy alapítvány tétetett a belvárosi plébánián, melynek kamataiból minden . év október 6-án gyászmise tartatik az aradi vértanuk lelki üdvéért az esztergomi kegyúri templomban. Ezen a gyászmisén pénteken délelőtt 9 órakor nagy közönség vett részt. A nagy templom megtelt közönséggel. Az első padsorokat a város tisztikara és a képviselő-testület foglalta el élén Vimmer Imre polgármesterrel. Úgyszintén megjelentek a megyei tisztikarból is többen, valamint a városi elemi és középiskolák növendékei és különböző egyletek és testületek küldöttsége vett részt még a nagy közönségen kivül ezen gyászmisén. Az oltár előtt megkoszorúzott ravatal állott, melyet az egész mise alatt a még életben levő esztergomi 48-as honvédek-őriztek. A misét dr. Fehér Gyula plébános, cs. és kir. káplán mondotta Kovács József esperes, Mátéffy és Búzás káplánok segédkezésével. A mise alatt a reáliskolai énekkar énekelt, de a mise végén a közönség mint egy hatalmas jelre — egyszerre belekezdett a »Himnusz«-ba és ezt állva énekelték igy végig. Esztergom különben külsőleg is kifejezést adott gyászának, mert számos házon lengett a fekete lobogó. * Meghívó. A vármegyei egyesült ellenzékhez tartozó megyebizottsági tagokat Jolyó hó 16-án délelőtt g órakor a «Magyar Kiraly» szálloda helyiségében tartandó értekezletre hazafias tisztelettel meghívja a központi bizottásg. * Eljegyzés. Lapunknak poéta lelkű munkatársa, Szvoboda Román városi tanitó folyó hó 7-én jegyet váltott Kubinai Kubicza Anna városi óvónővel, néhai Kubicza Ferenc volt kántortanító és özvegyének, született: Klement Máriának szép és kedves leányával. Az eljegyzés egy ideális ifjúkori vonzalom szülte kapcsokat füz szorosabbra. Igaz örömmel gratulálunk a megkötendő frigyhez és reméljük, hogy házi poétánk a fészekrakás után sem szűnik meg dalolni. * Uj elnök. Az esztergom-szentgyörgymezei kath. olvasókör a boldogult Csajka Ernő dr. theologiai tanár elhalálozása folytán megüresedett elnökséget több tagu küldöttség utján Skoda János főszékesegyházi karkáplánnak ajánlotta fel, aki azt a küldöttség kérelmére és kívánságára el is fogadta. * A hitelbank uj ügyésze. Az Esztergomvidéki Hitelbank részvénytársaság mult heti igazgatósági ülésén Meszéna Kálmán helybeli ügyvédet választotta meg ügyészének. * ítélethirdetés. A kir. törvényszék Komáromban f. hó 2-án hirdette ki Bártfay Géza helybeli lapszerkesztő előtt a kir. Kúriának immár jogerőssé vált Ítéletét, mely két heti közönséges fogházzal sújtja a mindenkit bántó nyughatatlan embert. Ezt a két hetet Bártfay azon sajtóperből kifolyólag kapta, melyet felelős szerkesztőnk indított ellene egy súlyos becsületsértéssel spékelt hírlapi cikke miatt. Az itélet kihirdetése után a kir. törvényszék elnöke átadta Bártfayt a kir. ügyésznek, ki a büntetés megkezdésére két heti halasztást adott Bártfaynak, mert itthon nem intézkedett még kétheti távolmaradását illetőleg. Bártfay ellen nem ez az egyetlen fogházbüntetés. Nyugtalan és más becsületében vájkáló természetének leghívebb tükre az ő lapja, melyben a közélet terén működő embereket meggyalázza. Az ilyen támadásokból eredő sajtóperekből kisebb és nagyobb részletekben már körülbelül három havi fogházbüntetése van. Ezen ítéletek is legközelebb jogerősek lesznek. Érdekes, hogy szerkesztőnk legutóbb indította meg a sajtópert és leghamarabb morzsolódott le az ügy. Bártfay ezen sajtóperben saját magát védte, felelős szerkesztőnk ügyvédje dr. Berényl Zoltán volt. * Eljegyzés. A következő értesítést kaptuk: Mezriczky Ilonka és Huszár Károly jegyesek. Veszprém, Budapest, 1905. október 8-án. Huszár Károly a »Neppart« szerkesztője és a keresztény szociáliznius lelkes terjesztője. Sok boldogság fűződjék az eljegyzéshez. * Október 6. a tanítóképzőben. A tanitóképző önképzőköre az idén csupán szük körre szorítkozva, de az előző évi ünnepélyeinél impozánsabban ülte meg a nemzeti gyásznapot. Csütörtökön mindnyájan nemzeti kokárdával ékesítve gyülekeztek az intézetben. A tartalmas műsor a Himnusszal kezdődött. Utána Dinnyés Károly IV. é. n. állt a szószékhez és beszédjében az ifjúságot is az alkotmány védelmére lelkesítette, például állítván társai elé az aradi tizenhármat. Szavaltak még: Soltész Ágoston, Gál Ferenc, Borz Lajos, Lazányi Emil és Székely Béla. Közben a zenekar egy magyar indulót adott elő. A műsor végeztével Keményfy Kálmán vezérelnök intézett néhány szót az ifjúsághoz, amelynek lelkesedése már a tetőponton állt. A szép szavak után oly hazafias erővel zendült fel a Kossuth-nóta, amilyennel csak egy forró vérű ifjúság tud énekelni. * Kilépés a szabadelvű-pártból. Janits Imre helybeli kir. közjegyző, Nyitra város volt országgyűlési képviselője levelet intézett báró Podmaniczky Frigyeshez, az ország'os szabadelvű-párt elnökéhez, hogy e pártból kilép. Janits Imre régi tagja volt a szabadelvű-pártnak, de az utóbbi idők eseményei őt is, mint annyi mást, kiábrándította ezen párt mostani szereplése. * A vármegye őszi közg-yüTésére már nagyban készülődnek megyeszerte. Érdekesnek ígérkezik a közgyűlés, melynek már eddigi tárgysorozatában is tíz törvényhatóság politikai természetű átirata szerepel. Az átiratok mind a mostani súlyos válsággal foglalkoznak s a nemzeti ellentállás szükségességét hangoztatják. Igy irt át Liptó, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Szatmár, Mosón, AbaujTorna, Zala, Szilágy és Nógrád vármegye, továbbá Szeged és Pécs törvényhatósága. Ezt a sorozatot még több követi, mert az első tárgysorozatot követi még a IL, III. és IV. póttárgysorozat, sőt még az utolsó napon is lesz egy pótsorozat. xLrdekes, hogy a tárgyak elhelyezésénél is politikát űznek az intéző körök. Igy pl. azon belügyminiszteri leirat, mellyel megyénk ellentállását megtörni igyekszik, nincs a főtárgysorozatban. Majd valamelyik pótiven lesz ez meg, hol alig leli meg figyelmes kereső is, hát még az, aki a rengeteg anyaghalmazatban ki sem ismeri magát. A közgyűlésre a bizottsági tagok teljes számú megjelenése kívánatos, mert az alkotmány védelmében Esztergom vármegye soha sem maradt az utolsók sorában. * Sajtóper. Egy esztergomi vonatkozású sajtóperben döntött napokban a kir. kúria. Még a mult év elején Adorján János helybeli bérkocsi tulajdonos sajtópert indított Gerenday József ellen, ki szerinte lapjában, az »Esztergomi Lapok«-ban megsértette. Az inkriminált cikk neveket nem emiitett, Adorjánnak ügyvédi és fogadatlan prokátori támogatással sikerült bebizonyítani, miszerint az rá vonatkozik. Gerendáit ugy a kir. törvényszék, mint a kir. tábla egybehangzóan bűnösnek mondotta ki és 150 koronára, valamint a költségek fizetésére büntette. A tábla Ítélete ellen Gerenday ügyvédje dr. Berényl Zoltán semmiségi panaszt jelentett be. Indokolása ugylátszik nagyon alapos volt, mert most a kúria Gerendayt a vád és következményei alól felmentette. * Gyöngédebb hangon. Az esztergomi szociáldemokraták a sok sikertelenség dacára ismét szerencsét próbáltak. Mult vasárnap gyűlést tartottak a Boregyleti csarnok nagytermében »Az általános választói jog és a politikai tényezők« napirenddel. Elnökké Tóth Béla elvtársukat választották meg, ki átadta a szót Vékony Sándor elkeseredett demokrata elvtársuknak. Két szabadkőműves munkát olvasott föl, melyet egy szabadgondolkozó ifjú, Izrael juttatott kezéhez, de értelmét a pityókás elvtársak magasnak tartották. Megtámadta Kmetyt, Apponyit, Kossuthot s a szokott aljas rágalommel illette a koalíciót, mint a választói jog elsikkasztóit (?) A jelenlevők lelkéből ki-kicsapott a hazafias érzés tüze a nagy nemzeti hősök neveinek hallatára, ami a szoci elnöknek nem tetszett, eszeveszetten rázta az elnöki kolompot. Kapta magát Tóth elvtárs, átruházta az elnöki jogot Vékonyra, a »tudós« szociáldemokratára, mert mint mondotta, szólani kíván. Vastag hangon kezdte Kossuth Lajos elveinek elferditését, végül nagyhangon kisütötte, hogy tulaj donképen Kossuth is ellensége volt a népnek. Valósággal fölháboritotta a jelenlevőket Tóth kirohanása, aki avatatlan kezekkel nyúlt bele a politikai helyzetbe, aki hazátlansága dacára világszabadságot, választói jogot követelt. A jelenlevő diákok közül fölszólalt Dtmiyés Károly IV. év. tan.képző-int. növendék, aki rövid párhuzamot vont a szociáldemokrácia és a keresztény-szocializmus között. Világosan kimutatta, hogy a szociáldemokrata vezérek a kormány bérencei, akik kiakarják irtani a jövendő nemzedék szivéből az Isten és a haza fogalmát. Ezután Czitterstein budapesti elvtárs próbált mosakodni s az előtte szóló »ifju klerikalista« vádjait boncolgatta. Végül Tóth elnök fölolvasott egy határozati javaslatot, mire a jelenlevő közönség és a diákság a Kossuth-nóta hangjai mellett eltávozott. A határozati javaslatot 30 elvtárs egyhangúlag elfogadta, mely szerint: a koalíciót mindaddig, mig az általános titkos választói jogot magáévá nem teszi, nem támogatja.