ESZTERGOM X. évfolyam 1905

1905-10-08 / 41. szám

6 * Érdekes könyv jelent meg a napokban. Vértesi Károly zombori ügyvéd és neves útleiró kiadta spanyol- és portugálországi élményeit. A díszesen kiállított munka számos képpel valóságos asztaldísz és ami a szöveget illeti, az lelket gyönyörködtető olvasmány. Vértesi leiróképessége arányban áll e könyv bizonysága szerint megfigyelőképességével. Sok tarkaság, színesen festett jelenetek fűszerezik az idegen tájak leírását úgy, hogy az olvasó ebből a könyvből is, mint Vértesi más műveiből kedvet kap látni, hallani és tudni. Vértesi .Károly nagy utazó s útjában csupa szem, csupa fül és csupa kedély és ami egy írónál fő: érzékeny, mint a fényképlemez. Minden, az ismeretlenségnek más halandó által jelentéktelen vonásai belevésődnek az ő lelkébe. De nem tartogatja magának e különös szép tehetséget, hanem mint látjuk gyönyörködteti, oktatja vele a művelt magyar közünséget. Vértesi mint olvasóink tudják, lapunkat is gyakorta felkeresi tárcáival s birjuk igéretét, hogy ezt továbbra sem fogja megvonni tőlünk. Legújabb könyve io koronáért megrendelhető a szerzőnél is, Zom borban. * Tanügyi hirek. Walter György egeghi Kasza Ferenc nagyfajkürti kántortanítók, Halász Ödön ekecsi, Seres Lajos mankóci, Török Ernő kisfaludi, Vilslcs Endre ettesi tanitók; Berghoff er Erzsébet püspöki, Veszély Ilona lopassói tanítónők állásukban véglegesittettek. — Horváth István lóci tanitó fizetése, Félix Endre nagymarosi és Kanossay József fűzi tanitók korpótléka államsegéllyel fedezve lőn. * Nem mennek a hajók. A Dunagőzhajózási Társaság a Budapest és Wien között közlekedő hajójáratokat szombaton beszüntette. A teherárukat szállító hajók még járnak. * Kellemetlen lehet. A mult hetekben megírtuk, hogy a csendőrség Dömösön letartóztatta Friedmann Jenő kereskedő segédet, kit már rég' óta köröznek több rendbeli csalás és szédelgés miatt. Friedmann Dömösön Lengyel Rudolf ottani kereskedőnél volt alkalmazva és rendes életet élt, de egy rossz tulajdonsága volt, amelyről eddig maga sem tudott. Ez a kellemetlen tulajdonsága, hogy az a bizonyos köröző-levél az utolsó betűig ráillik. Ennek alapján a csendnek őrei letartóztatták. Friedmann ártatlannak bizonygatta magát, dehát ezt nem lehetett figyelembe venni, mert minden betörő és szélhámos azt mondja, hogy ő sohasem követett el olyan dolgot, amiért elcsukhatnák. A csendőrök a tagadás dacára is bekísérték a fiatal embert a helybeli járásbírósághoz. A vizsgáló biró előtt is megmaradt a letartóztatott ember azon állítása mellett, hogy őt csakis tévedésből foghatták el. Igaza volt. Kiderült, hogy Friedmann Jenő nem az, akit köröztek. Persze nyomban szabadon bocsátották s most Friedmann, hogy hasonló baj ne érje, megmagyarositja a nevét. Csak aztán a szélhámos Friedmann meg ne tudja, mert ő is felveszi ezt a nevet Kristófi ur eng^edelméből. * Selmecbánya és vidéke hirei. Rozim József, a lyceumi kath. ifjúság hittanára, hallgatói között valóságos apostoli működést fejt ki. A többi között eddig a »Zászlónk« ifjúsági lapra 28 előfizetőt szerzett. Az iskolába ő maga, otthon a »Zászlónk« neveli az ifjúságot. Meg is látszik a nevelés hatása: a nagyszámú lyceumi kath. ifjúság minden vasárnap megjelenik a sz. misére és sz. beszédre, ahol példásan viselkednek. — Selmecbányán szeptember 7-én megindult egy uj lap: »Selmecbanyai Ellenőr.« Megjelenik minden héten: csütörtökön. Előfizetési ára 8 kor. Mondhatni, hogy e lap a Selmecbányái bányászati és erdészeti akadémia és a kincstár lapja, mert a lap ezeknek érdekét védi minden tekintetben; bár a lap a város közönségének is a lapja, mert a közönség érdekének külön rovat van fentartva. Ezzel szemben áll a »Selmecbanyai Hirado,« amely Selmec- és Bélabánya hivatalos értesítője is. — A lyceumba jelenleg 380 körül van a tanulók száma: körülbelül 50-el kevesebb, mint tavaly. A gimnáziumba 40 tanulóval több iratkozott be, mint tavaly. Van összesen 186 tanuló. Az irgalmas nénék »Kolos« leánynevelő tanintézetében a beiratkozások ezek: a kisdedóvóban 70, az elemi iskolában 358 és a polgári iskolában 129; összesen 557. A kath. fiúiskolában 400 körül az elemisták száma. — Igen szépen működik a »Selmecbánya-rónai általános temetkezési- és segélyzőegyesület.« — Szept. 14-én a város polgársága fáklyásmenetet tartott tüntetésül, hogy a szept. 10-én tartott szociáldemokrata gyűlést elitéli. A rendezőség szónoka Vörös Ferenc városi t. főESZTER GO M jegyző volt, aki ismertette beszédében az igazi szocializmust. — Szept. g-én a selmeci tekézőtársaság nagyobbszabásu dijtekézést rendezett. A dijak igen érdekes tárgyak voltak. — Szept. 9-én tartották meg ismerkedési estélyüket a leányiskolái növendékek. — Szept. 21-én Selmecbánya és vidéke tanitói egyesülete rendes közgyűlést tartott. Elénk eszmecsere folyt a népiskolai számtan-oktatás egyöntetűsége érdekében. — A városnak lesz »városi cselédszerző intézete,« melyet most a belügyminisztérium jóváhagyott. — Magaslakon tífusz-járvány 40 embert beteggé tett, 7-et pedig sírba vitt. -— Az irgalmas nővérek zárdai és kórházi gyóntatóinak kineveztettek: Szartorisz Ferenc és Hermann József. — A hodrusbányai r. k. ifjúsági egyesület saját alapja javára rendezett műkedvelői előadást. Bevétel volt 280 kor. 73 f. Kiadás 76 kor. 12 f. Tiszta haszon 204 kor. 61 fillér. •— Helyben van kereskedelmi és hitelintézet, mely áruosztályával uj működést kezdett meg. Az intézet célja, hogy a kereskedők bevásárlásaikat megkönnyítsék ; olcsó és jó árukat és a legmesszebbmenő hitelt a fenti intézetnél kapják. — A selmec- és bélabányai iparosok hitelszövetkezete évről-évre izmosodik. A szövetkezet ez évben is gyarapodott. — A r. k. iskolaszék maga kebeléből kijelölt heteseket, akik mindegyike más-más hétben egész éven át az elemi iskolákat látogatni fogják. — A selmeci női gyakorló iskola október 2-án kezdődik. A növendékek a ruha szabását és varrását, fehérnemű szabását és varrását, az ipartanodái kézimunkákat tanulják. Beiratási dij 5 kor., tandíj 6 korona havonkint. — A bányaiskola tanulói önkéntes tűzoltóságot szerveznek a maguk köréből. Parancsnokuk Székely Vilmos bányaiskolai tanár lesz. — A selmeci tánciskola szept. 4-től a legszebb előmenetelt mutatja. * Kivetett holttest. A kovácspataki uszoda szétszedése közben a Dunába esett és megfúlt Fretner István holttestét a nagy folyam egész Vácig sodorta. Az ottani hatóság ugyanis táviratilag értesítette az esztergomi rendőrséget, hogy teljesen Pretner személyleirása szerinti hullát vetett ki ott a Duna. Pretner hozzátartozói leutaztak Vácra s felismerve benne a szerencsétlenül járt munkást, ott el is temették. * Verekedés. Köbölkútról irják lapunknak, hogy ott véres verekedés folyt le f. hó i-én. A mondott nap estéjén a Hogenbuck Ferenc korcsmájában többen kóstolgattak az új bort és kártyáztak, midőn beállított a szobába Vale?it Lajos köbölkúti születésű szabadságolt tűzérszakaszvezető Bolyán János nevü legény rokonával, ki Bátorkesziről jött Köbölkutra. Társaságukba volt Szőcs János községi esküdt is. Valent bort kért, mire Hogenbuck azt felelte: »Nem adok, mert ez a bátorkeszi fiatal ember megdobált, mikor Kardhordónak korteskedtem. Takarodjatok ki!« Természetesen az úgynevezett megsértett katona és legény szóváltást kezdtek, mire Hogenbuck kitaszigálta őket. A katona a dulakodás közben alaposan a fejére ütött a korcsmárosnak, mire azután a korcsma népe védelmére ment. Általálános és komoly verekedés fejlődött ki erre. A katona kardot rántott s jobbra-balra osztogatta a veszedelmes vágásokat. Akadt pártja is rögtön, de a korcsmáros hivei erősebbek voltak s kiszorították őket a sötétben. Itt azután valóságos háború fejlődött ki. Mindenki a közelállót ütötte, rúgta s midőn már többen vérben feküdtek, előkerült a bicska is. A félfalu összeszaladt és részt vett a verekedésben. Senki sem látott, csak ütött, szúrt és vágott. A nagy csatában résztvettek szolgálaton kivüli csendőrök is, akik természetesen rendet akartak csinálni. Különben is mindenki azért ment bele a tömegbe és csitítgatta is a veszekedőket addig, mig az első ütleget nem kapta meg. Akkor azután tovább adta illő kamatokkal a legközelebbinek, mivel hogy a sötétben ugy is hiába kereste volna az igazi tettest. A nagy vérengzést az ottani csendőrőrmester szakította meg, mikor életveszély közt elvette a clühönge katona kardját, ki erre futásnak eredt. A sok nép utána s a nép előtt legközelebb járt egy csendőr Vesztére, mert a tüzér futás közben leoldozta súlyos kardhüvelyét és bevárva a csendőrt, oly erősen sújtott a fejére, hogy az rögtön félholtan terült el a földön. A katona elbujt egy házban s a helyszínen maradtak a sebesülteket szedték össze. Nem kevesebb, mint 11 ember hentergett a földön. Súlyosabban megsérült az emiitett csendőrön kivül még ifj. Szauder István, kinek kezefeje alatt egy kardvágás az összes idegeit és ereit átvágta, továbbá Hogenbuck korcsmáros, ki fejére kapott hatalmas kardcsapást. A 1905. október 8. kisebb bicskanyomokat fel sem vették a magyarok. A helyszínéről mindenki betört fejjel és véres kézzel ment haza. A nagy verekedés után a községi biró Wilhelm elöljáróval és két csendőrrel a katona keresésére indult. Meg is találták őt egy házban, hol a sok vérvesztéstől ájultan feküdt. A biró intézkedésére aztán behozták az esztergomi kórházba, hol most élet-halál közt lebeg. Ifj. Szauder Istvánon Gönczy Béla dr. sikeres műtétet végzett s igy remélhető, hogy kezét még használhatja. Ezen ügyben vagy ötfélekép informálták lapunkat s mivel legmélyebb örömünkre nem vettünk részt a parázs kis szórakozásban, nem állíthatjuk, hogy ki volt a bűnös. Annyi azonban igaz, hogy Kardhordó ur nem érdemli meg, hogy a választások után is még egymást öljék érte a jó köbölkutiak, de akkor nem hibázunk, ha állítjuk, hogy a köbölkúti ujbor már jó csípős lehet, ha ilyen «murik» származnak belőle. A jeles kis eset egészen felzavarta Köbölkút nyugalmát. A csendőrség erélyesen kutat a tettesek után. — Wilhelm István tegnap szombaton szerkesztőségünkben járt és egyes lapoknak azon hírével szemben, hogy ő részt vett volna a verekedésben, és hogy a félholt Valentet megrugdosta volna, kijelenti, hogy ő semmiféle verekedésben nem részes. A nagy csata után a községi biró őt mint esküdtet maga mellé hivta, hogy Valentet megkeressék. Neki azt mondták, hogy a katona a csendőrt agyonütötte s ezért mikor megtalálták Valentet, ő a földön fekvő csizmájának sarkát megrúgta véletlenül s aztán szólította: «Hej, katona! keljen fel, agyonütött egy embert.» Azt hitte ugyanis, hogy Valent teteti magát s rántott rajta egyet, de midőn látta, hogy borzadalmas állapotban van, maga sürgette, hogy kórházba vigyék. O tehát mint előljáró csak kötelességét teljesítette. Es ezt kötelességünk az ő igazolására is feljegyeznünk. * Buzgó hivek. A negyedi kath. hitközség 600 kor. értékben diszes vörös-márványkeresztet emeltetett »Jézus Isten fia dicsőségére« felírással közadakozásból, a község végén. Szept. 29-én, a negyedi bucsu napján tiz környékbeli pap segédkezése mellett szentelte fel Holeczy Ignác ker. esperes. Az ünnepi beszédet ferney János vágsellyei káplán mondotta. A tanuló ifjúság megáldozott. * Vonat-elgázolás. A Füzitőről reggel induló személyvonat szept. 30-án Nyerges-Újfalunál Vadkerti Rozália 35 éves muzslai illetőségű hajadont elgázolta, kit életveszélyes sérülésekkel a Kolos-kórházba szállítottak. A vonatvezető az esetet igy adja elő: Midőn Füzitőről jövet a nyerges-ajfalusi kanyarulónál a vonat NyergesÚjfalura bekanyarodott, mintegy 100 méternyire a vonat előtt a vágányokon egy nőt pillantott meg, mire a szokásos sip-jelt megadta, mivel azonban a nő gyorsan le nem tért a vágányról, nyomban ellengőzt adott és síp-jellel hivta fel figyelmét a vonat személyzetének, hogy az öszszes fékeket azonnal zárják el. Az intézkedés azonban már későn volt, mivel a vonatot oly hirtelen nem lehetett megállítani s igy az Vadkerti Rózát elgázolta, kiről kiderült, hogy siketnéma. A vonat személyzetét mulasztás ezek szerint nem terheli. Hogy a szerencsétlen teremtés hozzátartozóit terheli-e gondatlanság, a folyamatba tett eljárás fogja kideríteni. * A kakaóról. A tapasztalat arra tanit, hogy a kakaó rendszeres élvezése távolról sem oly kedvező az egészségre, mint ahogy ezt általában hitték. Nagy zsírtartalma következtében (néha 5o°/o-nál több) a kakaó emésztési zavarokat idéz elő, melyek gyors jólakottsági érzésben, hanyatló étkedv és gyomorégésben nyilvánulnak. A csersavas anyag (kakaorot) melyet tartalmaz, azonkívül bélszorulást, sőt tartós székrekedést okoz. Ezeket a kényelmetlen, káros következményeket elkerülendő a Hoff János-féle régi neves cég »KandóiKakao« elnevezés alatt ujabb terméket bocsátott piacra, mely*kitűnő finom ize mellett, malátával való vegyülete folytán könnyen emészthető s minden más kakaó fajjal szemben sokkal olcsóbb. Azáltal, hogy malátával vegyítve van, melynek értékes egészségi előnyei mind általánosabban elismertetnek, zsírtartalmából roppant sokat vészit (a bécsi Untersuchungsanstalt m. é. október 2 i-iki vegyvizsgálata szerint i9"33%), ugy, hogy a Kandol-Kakaót valóban zsirszegénynek, minden szervre jótékonynak mondható. A tápanyag-tartalom egyidejűleg elért fokozása által a Kandol-Kakao sok esetben fontos tápszernek bizonyult, nevezetesen ideges diszpozíciók legyőzésésénél, vérszegénységnél stb. Aki kakaóra szokva van, bizonyára gyorsan megkedveli a Kandói-