Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

majd a „Friss Újság" szerkesztője volt. Egyházi, kulturális és társadalmi egyesüle­teknek és alakulatoknak vezető egyénisége. A TESz. emlékkereszt polgári kitüntetés tu­lajdonosa. Főegyházmegyei főtanfelügyelő­ségi előadó, az orsz. kat. tanács ülnöke, az Actio Catholica főegyházmegyei sajtóosz­tályának vezetője, a Balassa Bálint Társa­ság főtitkára, az Esztergomi Turista Egye­sület alelnöke, stb. néhai Homor Lajos r. k. igazgató-tanító, Esztergom. 1865-ben született Szécsényben. Középiskoláit Losoncon, a tanítóképzőt Esz­tergomban végezte el 1885-ben. Szobon kezdte meg működését, mint segédtanító, majd Nádasdra, Királdra, végül Tatabá­nyára került, ahol igazgatónak nevezték ki. 36 évi szolgálata közben 1922-ben elhunyt. Özvegye: Schirl Irén oki. tanítónő, gyerme­kei: Irma, Aranka és Sándor, László fia a világháborúban az orosz fronton hősi halált halt. Honvéd József ny. iskolaigazgató, Vértes­szöllős. 1875-ben született Vértesszöllősön. A tanítóképzőt Léván végezte, pedagógiai működését Bácspéterrévén kezdte meg, majd több szolgálati helye után Kispestre került, ahol 1932-ben nyugalomba vonult. A világ­háborúban az orosz fronton harcolt, az ösz­szeomláskor szerelt le. A Károly cs.kereszt kitüntetés tulajdonosa. Neje: Recsák Róza, gyermekei: Imre, Róza, József, Franciska, Dvorcsák Imréné és Bálint. Horász József oki. tanító, Kesztölc. 1910­ben született Budapesten. Esztergomban vé­gezte el a tanítóképzőt, 1931-ben Kesztöl­cön kezdte meg működését mint h. tanító, majd 1934 óta kinevezett tanítói minőség­ben teljesíti hivatását. A népművelődés te­rén állandó tevékenységet fejt ki, színi- és kulturális előadások rendezésével. Hangya igazgató, leventeoktató, Szívgárda vezetője. Horváth Dezső oki. középiskolai tanár, rajztanár, Esztergom. 1906-ban született Sopronban. Tanári oklevelét 1935-ben nyer­te, majd Esztergomba nevezték ki rajzta­nárnak a Szent Imre-gimnáziumba, ahol a mai napig is teljesíti hivatását. A soproni Képzőművészeti Kör kiállító tagja. 1935­ben a Sopron város által hirdetett „Passió"­pályázatot nyerte el. Neje: Kálmán Júlia oki. középiskolai tanárnő. Horváth Ernő ny. közs. főjegyző, Tóvá­ros. 1856-ban született Porpácon. Budapes­ten nyert gyógyszerészi oklevelet 1879-ben. Egyideig mint gyógyszerész működött, majd pályát változtatott és a közigazgatás szol­gálatába lépett Magyargencsen mint gya­kornok. Mihályházán körjegyzői minőség­ben 3 évig, Bánhidán mint főjegyző 33 évig teljesített szolgálatot és 1913-ban nyuga­lomba vonult és Tóvároson telepedett le. Neje: Borcsiczky Ida: gyermekei: Emma, Standler Sándorné, Zoltán, Aranka és Ernő, aki részt vett a világháborúban. néhai Horváth Ferenc ev. tanító, Komá­758 rom. 1866-ban született Nagydém-on. A képzőt Sopronban végezte el és Lovászpa­tonán kezdte meg működését, mint tanító, majd Técsre, Ászárra került, ahol 25 éves pedagógiai szolgálata közben 1914-ben el­hunyt. Özvegye: Macher Ilona, gyermekei: Etelka, Sydó Zoltánné és Sándor, aki had­nagyi rangban részt vett a világháborúban, ménesbirtoki intéző Bábolnán, több kitün­tetés tulajdonosa, az orosz, és olasz fron­ton harcolt. Horváth Géza m. kir. ny. főhadbiztos, Nagyigmánd. 1885-ben született Komárom­ban. Régi nemesi eredetű család sarja. Gim­náziumi tanulmányait Komáromban, Érsek­újváron, a honvéd hadapród iskolát Pécsett végezte el, később Budapesten felsőbb tiszti tanfolyamot végzett és a bécsi hadbiztosi iskola után a szatmári 12. h. gy.-ezred kö­telékében kezdte katonai pályáját 1903-ban. Állomáshelyi: Máramarossziget, Kassa, Szé­kesfehérvár, ahol oktató tiszt, később had­biztosnak lett kinevezve. A világháborúban előbb a 102. gy.-ezred kötelékében az orosz, majd a 38. hadoszály kötelékében a galíciai és olasz fronton harcolt. 1918-ban a Kolozs­váron felállított székely hadosztálynak lett a hadbiztossági főnöke. 1919-ben oláh fog­ságba került, ahonnan szerb megszállt te­rületre szökött, majd Hódmezővásárhelyre nyert beosztást, ahol megszervezte Buda­pest élelemmel való ellátását. Kecskemét, Székesfehérvár és Budapest voltak még szolgálati helyei, 1933-ban nyugalomba vo­nult. Kitüntetése: Ferenc József-rend lovag­keresztje hadiékíménnyel, kor. arany érdem ker. a kardokkal, 1912/13. e. é., jub. e. ker., II. o. német vasker., stb. Kulturális és szo­ciális egyesületek vezető tagja. A Nep. szer­vezetének kerületi elnöke, tagja a vármegye igazoló választmányának. Horváth Ignác ny. ig.-tanító, Agostyán. 1873-ban született Hidegségen. 1892-ben nyerte tanítói oklevelét Sopronban. 1897­ben nevezték ki kántortanítónak Gesztesen, ahonnan 1902-ben Agostyán községbe he­lyezték át, ahol 32 évi pedagógiai szolgá­lat után igazgató-tanítói minőségben 1934­ben vonult nyugalomba. A magyarosítás és a tanítás terén elért kiváló eredményeiért többízben részesült pénzjutalomban és el­ismerésben. Neje: Stamler Paula, gyerme­kei: Mária, Géza, János, Vilma, Reitter Bé­láné, Paula, Gerőfy Józsefné és Elemér. Horváth Imre evangélikus tanító, Ászár. 1897-ben Somlószöllősön született. Közép­iskoláit Sopronban végezte, majd a pápai tanítóképzőben 1920-ban nyert oklevelet, kántori oklevelét 1926-ban nyerte. Lovász­patonán kezdte tanítói működését, onnan 1930-ban került Ászárra. A háborúban a 19. gy.-ezredben az orosz és olasz fronton har­colt, a bronz vit. érem és a Károly cs.-ke­reszt tulajdonosa. A Legeltetési Társulat és az Iskolánkívüli Népmüv. Bizottság jegy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom