Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

zője, az evang. egyház kántora. Neje: Elek Sarolta. Horváth István tanító, Szomód. 1903-ban Nadrágon szül. Pinkafőn és Csurgón végezte iskoláit, 1921-ben nyert oklevelet. Ujrétalun, Környén, 1927-től Szomódon tanít. Hangya iigyv. elnök. Képviselőtestület, testnevelési bizottság tagja, a Polg. Lövészegylet vezetője. Neje: Grábics Margit, gyermekei: Julianna és Veronika. néhai Horváth István gazdálkodó, Szomód. 1862-ben született Szomódon. Régi nemesi család leszármazottja, akinek egyik őse egyházi kitüntetésben részesült. A család múlhatatlan érdemeket szerzett a ref. egyházközség megalapításában és a templom felépítésében. 73 éves koráig vezette a családi birtokot és 1936-ban elhúnyt. Özvegye: Pap Lidia, gyermekei: István, aki orosz fogságban hősi halált halt Szibériában. Fogadott fia Gábor, aki 1904-ben Szomódon született. Horváth József gazdálkodó, községi előljáró, a Hangya elnöke, Epöl. 1895-ben Epölön született. Régi epöli családból ered. ősei is résztvettek a községi ügyek irányításában. Iskolái után atyja mellett gadálkodott, majd a háború kitörésekor a 14. h. gy.-ezredben a szerb, román, orosz és olasz fronton harcolt, sebesült. Tizedesi rangban szerelt le. A kis ezüst, bronz vit. érem és Károly cs.-kereszt tulajdonosa. Községi esküdt, a Hangya elnöke, az egyházközség tanácstagja és pénztárosa. Gazdaságát családjával vezeti, kiváló minőségű haszonállatokat tart. Neje: Papp Verona, gyermekei: Rozália és Margit. Horváth Károly borkereskedő, cipészmester, Dorog. 1903-ban Csóton szül. Iskoláit Csóton végezte, majd a cipész ipart tanulta és Dorogon fejlesztette szaktudását. 1926ban önálló mester lett Tokodon, majd 1929ben Dorogra költözött. Mint önálló iparos 1932-ig működött és akkor bőrkereskedést létesített, melyet felesége segítségével vezet. Az ipartestület, a tanonc- és mestervizsgáztató bizottság tagja. Neje: Novacsek Borbála. Horváth Károly közs. pénztári ellenőr, Tóváros. 1905-ben született Tóvároson. A tatai gimnáziumban érettségizett, majd a közigazgatás kötelékébe lépett, Tóvároson, ahol előbb mint gyakornok, később pénztári ellenőri minőségben teljesít szolgálatot. A Levente-zenekar megszervezője és több szociális, valamint kulturális egyesületnek vezetésében vesz részt. A Nep. körzeti titkára, Levente egyesület jegyzője és oktatója, stb. Horváth Mária okleveles tanítónő, Agostyán. A tanítónőképzőt Sopronban végezte el és 1920-ban került Agostyán községbe, ahol azóta megszakítás nélkül tanít. Az iskolánkívüli népművelési előadások keretében tevékeny működést fejt ki. A község történetének kutatásával is foglalkozik. Főfeladata a magyar nyelv terjesztése s ebbeli fáradozásaiért Thaly-jutalmat és oklevelet is kapott. Horváth Mihály ny. I. o. m. kir. csendőr törzsőrmester, Ászár. 1889-ben született Nagyigmándon. Az 5. huszárezredben eltöltött tényleges katonai szolgálata után 1914ben a csendőrség kötelékébe lépett a szegedi kerülethez. Működési állomásai: Mezőhegyes, Algyő, Hódmezővásárhely, Koppános és Pusztamérges, ahol 25 évi szolgálattal nyugalomba vonult. 1928 óta ászári lakós, jelenleg gazdálkodással foglalkozik. A háborúban a szerb fronton harcolt 26 hónapig és bátor magatartásáért a koronás ezüst érdemkereszttel lett kitünteve. A nemzeti munkavédelmi csoport tagja. néhai Horváth Mihály volt városi hegymester, gazdálkodó, Esztergom. 1859-ben született Esztergomban. 1892-ben lett önálló gazda 22 hold családi birtokon. 32 éves korában kapcsolódott a városi közéletbe, mint városi képviselőtestületi tag. 1908-ban egyhangúlag hegymesternek választották meg, mely tisztséget haláláig, 1936-ig viselte, alelnöke volt a r. k. egyházközségnek, volt törvhat. biz. tag. Gazdasági téren kifejtett érdemei elismeréséül a „Faluszövetség" részéről ezüst érdemrenddel lett kitüntetve. Esztergomban az ipari és kulturális kiállításon a borászati csoportban aranyérmet nyert. 1929-ben a TESz. jubileumi érdem jelvényét kapta a trianoni vész után tanúsított önzetlen, hazafias viselkedéséért. Özvegye: Tóh Anna, gyermekei: József, Kálmán, Anna, Patkó Istvánné, Teréz, Bartal Ferencné, Károly fia, aki tanító volt, a háborúban szerzett betegsége következtében 1919-ben elhúnyt. Horváth Miklós segédlelkész, Bajna. -— 1913-ban született Budapesten. A budapesti Tudományegyetem hittudományi karán 1936-ban szentelték pappá. Egyideig hitoktató volt és 1936 novemberétől segédlelkész Bajnán. Egyházi és kulturális egyesületeknek helyi vezetője. páter Horváth Péter, a Szent Ferenc-rendiek házfőnöke, Esztergom. Tanulmányait Szegeden, Pozsonyban és Galgócon végezte. Működését Nagykanizsán kezdte, majd Budapesten, Székesfehérváron működött s jelenleg Esztergomban mint a Szent Ferencrendiek házfőnöke működik. Dr. Horváth Rudolf szentgyörgymezei plébános, Esztergom. 1887-ben Kisgyarmaton született. Tanulmányait Nagyszombatban és Esztergomban végezte. Papi működését pappá való szentelése évében, 1909-ben Bajnán kezdte meg. Papi hivatását később Udvardon, Esztergomban, Budapesten teljesíti, majd 1923-ban Amerikába hajózik s Connecticut államban, Bridgeport városában 2 évig s. lelkész, majd Pennsylvania államban Mc Adoo, később Throop városban már mint plébános működik. 1929-ben tért haza, ettől kezdve hét évig a hontmegyei Berzence759