Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Esztergomban kitanulta a malomipart. Szaktudását Esztergomban és Komáromban fejlesztette. 1932-ben községében az első modernül berendezett darálómalmot ő létesítette. Üzemét saját maga vezeti. Az ipartesület tagja. Neje: Marcsik Mária, gyermeke: .Vlária. Csere József fűszer- és vegyeskereskedő, sütödetulajdonos, Esztergom-Tábor. 1885ben Beleden született. Középiskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett. Működését a Nyugatmagyarországi Kőszénbánya Rt.-nál kezdte meg mint a dorogvidéki bányagazdasági szöv. vezetője, később intézője lett. 1925-ben önállósította magát. Fűszer- és vegyeskereskedésén kívül saját sütödéje, vendéglője és dohányárudája van. A Segítő Boldogasszony Egyházközség elnöke, több éven keresztül virilis képviselő volt. Neje: Koó Róza. Fivére, János és Lajos hősi halált halt a világháborúban. Cserép János hentes- és mészárosmester, Esztergom. Esztergomban 1909-ben született, ott végezte iskoláit is. A hentesipar kitanulása után Budapesten és vidéken fejlesztette szaktudását. 1936-ban Esztergomban hentes- és mészárosüzletet nyitott, melyet maga vezet. Katonai kötelezettségének eleget tett. Neje: Baják Anna. A Cserép-, valamint a Baják-család is régi esztergomi eredetű. Cserődi Mihály fűszer- és vegyeskereskedő, Esztergom. 1905-ben Szomoron szül. Középiskoláit Esztergomban végezte, majd a fűszer, csemege és déligyümölcs szakot tanulta ki. Mint segéd a Magyar Köztisztv. Fogy. Szövetkezeténél és Decks Dezső cégnél működött. 1928-ban saját házában önállósította magát. Háború alatt 38 hónapon át az orosz, román és olasz frontokon küzdött. Neje: Kerekes Julianna, gyermeke: Mihály. A belvárosi egyházközség választmányi tagja, MOVE és a Keresk. Társulatnak, a földműves ifj. egyesületnek tagja. Csécs Zoltán vármegyei díjnok, Tata. 1901-ben szül. Nemesócsán, ősrégi komárommegyei családból származik. Középiskoláit Tatán végezte. Édesatyja f Csécs Ferenc vármegyei irodafőtiszt, édesanyja Szarka Hermin. 1922-ben a tatai főszolgabírói hivatalban kezdte el működését és mint díjnok teljesít szolgálatot. Neje: nemescsói Csay Ágnes oki. községi óvónő, aki Rakson, Vas megyében született. Gyermekei: Veronka és Márta. Dr. cséfalvai Cséfalvay János tb. szolgabíró, vármegyei közigazgatási gyakornok. 1909-ben Síkabonyban (Pozsony m.) szül. Középiskolái elvégzése után a debreceni Tisza István-tud.-egyetemen jog és államtud. doktori oklevelet nyert. 1935 óta áll a vármegye szolgálatában. A családra vonatkozó adatok az országos levéltárban, Esztergom- és pestmegyei levéltárakban találhatók. Dr. Csík Ferenc orsz.-gyűlési képviselő, plébános. 1891-ben szül. Muzslán (Esztergom m.). Tanulmányait Esztergomban, Vácon és Budapesten végezte. 1916-ban szentelték pappá Vácon. Mint Káplán Sződön kezdi meg működését, majd Újpesten hitoktató lelkész volt. 1918-ban a Keresztény Szociális Szövetség titkára, majd a Ker. Szoc. Földmunkások Szövetségének főtitkára lett. A „Föld Népe" c. szoc. lap szerkesztője. Főleg agrárszociális kérdésekkel foglalkozik. Az 1922. évi nemzetgyűlési választáson ker. szoc. programmal lépett föl és Kapuvár képviselője lett. Győzelmét Dömötör Mihály volt belügyminiszterrel szemben érte el. Mint a Ház legfiatalabb tagja, körjegyző. 1925 óta Újpest megyei város plébánosa. Az 1926. évi választáson a Ker. Gazdasági és Szoc. Párt programjával régi kerületében egyhangúlag választották meg, és az új képviselőháznak is jegyzői tisztségét töltötte be. néhai dr. csilléri Csilléry Zoltán Pest vármegye másodfőjegyzője, Esztergom. Szadán 1881-ben szül. Középiskoláit Iglón, egyetemet Kolozsvárott végezte, jogtudományi doktorátust szerzett és mint ügyvéd kezdte el pályafutását, majd a közigazgatási pályára lépett. 1912-ben a vármegye aljegyzője, 1928-ban II. főjegyző lett. Tisztségét 1931 dec. 30-án bekövetkezett haláláig viselte. A pestvármegyei Tűzoltó Testület volt ii. v. alelnöke. Tulajdonosa volt az Orsz. Tűzoltó Szövetség ezüst érdemérmének, valamint a Signum Laudis-nak. Özvegye: dézsaknai Szöllősy Aranka, gyermeke: Etelka. Csiszár Alajos róm. kat. h. plébános, Nagysáp. 1907-ben a sopronmegyei Agyagos községben született. Tanulmányait Sopronban és Esztergomban végezte, 1932-ben szentelték pappá. Mint hitoktató Budapesten kezdte el működését, majd Nógrád megyébe és 1936-ban Nagysápra került mint h. plébános. Két éven át a budapesti Sipőczinternátus prefektusa volt. Vallásos irányú és hazafias tárgyú előadásokat tartott többízben, úgyszintén a faluvédelemről is tartott felolvasást. Az iskolaszék elnöke, a vármegyei Levente Bizottság tagja, a községi képv.-testütet virilis tagja. Csiszár Bálint ny. m. kir. méneskari tiszthelyettes, Kisbér. Siittörön 1873-ban szül. Iskoláit Röjtökön végezte. 1894-ben a kisbéri méneskarnál kezdte meg működését. 1919-ben tiszthelyettesi rangra léptették elő, majd 1922-ben teljes szolgálattal nyugalomba vonult, amely alkalommal dicsérő elismerésben részesült. A X., XII. és XXV. éves szolgálati érmek tulajdonosa. Neje: Szimeiszter Karolina, gyermekei: Irén és Bálint. Csiszér János ny. m. kir. gazd. felügyelő, Sárisáp. 1879-ben Szászrégenben született. Középiskoláit Marosvásárhelyen, gazdasági akadémiát Kolozsváron végzett. A világ709