Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

háborban a 38. h. hegyi tüzérezredben az olasz fronton szolgált. Signum Laudis, seb. érem, rokkant-érem, magyar és osztrák há­borús emlékérem tulajdonosa. Mint tart. fő­hadnagy szerelt le. 1934-ben 15 évi közszol­gálat után vonult nyugalomba. Neje: Szabó Gizella oki. áll. tanítónő Nagybányán szü­letett, ahol iskoláit is végezte. Tanítói okle­velet 1914-ben nyert Eperjesen. 1925 óta Sárisápon működik. Csizmadia Dániel ref. lelkész, Neszmély. Noszlopon 1898-ban született. Pályafutását 1927-ben Neszmélyen kezdte meg, mely idő­től az egyházközség vezetője. Megírta és 1932-ben kiadta a református egyház törté­netét. Háború alatt az orosz fronton meg­sebesült, mint hadnagy Szerelt le. A Sign. Laud., a kis ezüst és bronz vit. érmek, a Károly cs.-ker. tulajdonosa. Községi képv.­testületi tag. A KIÉ, a ref. nőegylet és az árvaház megalapítása nevéhez fűződik. Neje: Hatvani Erzsébet, gyermekei: Erzsé­bet, Márta és Dániel. nemes dr. Csizmadia József Alajos nyug. r. k. plébános, író, Nyergesújfalu. Nemes­viden 1864-ben született. Középiskoláit és a teológiát Pécsett, jogi tanulmányait Bu­dapesten végezte. A kánonjogi, jogi és po­litikai tudományok doktora. 1886-ban pappá szentelték. Pályafutását mint káplán Fad­don kezdte meg. 1907-ben plébános lett. Negyven évi lelkipásztori működés után 1926-ban nyugalomba vonult. Élénk iro­dalmi tevékenységet fejt ki. Első munkája, a „Bűnös Világ" 1904-ben 500 példányban jelent meg. Évenként átlag egy munkájával gyarapítja irodalmunkat. Tizenegy évi nyu­galomban léte óta 11 értékes munkája je­lent meg. Családjából eddig cca 70 tanár és tanító került ki. Nemcsak író, de kiváló muzsikus is. Csókás István úri és női szabómester, Esztergom. 1898-ban Magyarszölgyénen szül. Iskolái elvégzése után a szabóipart ta­nulta ki és segédéveit Budapest, Esztergom, Beszterce jobb mestertinéi töltötte és 1922­ben önálló mester lett Esztergomban, majd innen Dorogra került és 12 évi önállósága után ismét visszatért a városba. Kizárólag mérték után, rendelésre dolgozik, az úri kö­zönség részére. Műhelyében ízléses, jó munka készül. A világháborúban a 26-os gy.-ezredben szolgált, az orosz fronton két­szer is fogságba került, orosz és angol fog­ságban volt, 1919-ben tért haza. Neje: Weisz Mária, gyermeke: Ilona. Családja régi megyei származású. Dr. Csorna László községi orvos, Tata. Tóvároson 1907-ben szül. Középiskoláit Tatán a piaristáknál, az egyetemet Buda­pesten végezte. 1932-ben avatták orvossá. Működését Budapesten a II. számú klinikán kezdte meg, majd községi orvossá válasz­tották meg. Községi képv.-testületi tag, a piarista diákszövetség tagja. A helyi kultu­710 rális és szociális egyesületek működésében részt vesz. néhai Csomasz Sándor vendéglős, Tata­bánya. Nagysimonyiban 1891-ben született, ott végezte iskoláit is, később kitanulta a vendéglősipart. Mint főpincér éveken Budapesten és a tatabányai tiszti kasz ban működött. 1932-ben önállósította gát és vendéglőt alapított. A világháb ban a 83. közös gy.-ezredben harcolt, ' 14 szeptember 8-án az oroszok fogságába ke­rült és 1918-ban négy évi fogság után me­nekült szökés által. Betegen került haz a és 1934 júliusban halt meg a fogságban zer­zett betegsége következtében. Jelenlej vegye: Ankheli Brigitta vezeti az üzletet. Gyermekei: László és Gizella. Bátyja, Cs. Lajos hősi halált halt az orosz fronton. Csomor Gyula közs. főjegyző, Piszke. Dunamocson 1893-ban szül. A jegyzői tan­folyamot Szombathelyen végezte. Pálya­futását mint gyakornok Dunamocson kezdte meg. Pesthidegkúton s.-jegyző, Süttőn adó­ügyi jegyző lett. 1927 óta Piszke főjegyzője. A községház rendbehozása, temető bekerí­tése, gyümölcsfák ültetése az ő érdeme. Kü­lönböző frontokon harcolt, kétízben megse­besült. A III. o. vaskoronarend, a Signum Laudis a kardokkal, a Károly cs.-ker., a se­besülési érem és a háborús emlékérem tu­lajdonosa. Századosi rangban szerelt le. A Levente, a Polgári Lövészegyesület, az O. K. H., a Tűzoltó Egvesüiet elnöke, a Piszke—karvai olvasókör háznagya, tűzoltó­parancsnok. Neje: Csiba Erzsébet, gyerme­kei: Gyula, Pál és László. Csonka Ferenc vendéglős, Szomód-Ken­derhegy. 1882-ben Ászáron született. Iskolái elvégzése után atvja mellett gazdálkodott, majd a katonai pálvára lépett. A háborút a 31. gy .-ezred kötelékében végigküzdötte, egvízben súlyosan megsebesült. Szolgálat alól felmentették, de saját kérelmére vissza­tartották. 1921-ben tiszthelyettesi rangban szerelt le. Mint napszámos kezdte a polgári életet, később fuvarozó, földbérlő, szőlő­ültetvényes, majd 1936-ban vendéglős lett. A kis ezüst és bronz vit. érem, a sebesülési érem, a Károly cs.-ker. és a háborús emlék­érem tulajdonosa. Neje: Ágoston Anna, gyermekei: Ferenc, Zoltán és Anna. Csonka Mihály községi bíró, Dad. 1884­ben Dadon szül. Iskolái elvégzése után apja gazdaságában dolgozott. 1900 óta 18 kat. holdon belterjesen gazdálkodik. Állatte­nyésztés mellett szőlőt is termel. A háborút a 6. vártüzérezred kötelékében a szerb és olasz harctereken végigküzdötte. Várme­gyei törvényhatósági bizottsági tag, a Le­geltetési Társulat elnöke. Három éven át a község pénztárnoka volt. A község bírája öt év óta, mely tisztségét közmegelégedésre tölti be. Neje: Szekeres Erzsébet, gyermeke: Erzsébet, férj. Csonka Jánosné. Csorna Lajos gazdálkodó, ny. vasutas, Komárom. 1891-ben ozőnyben született. Is-

Next

/
Oldalképek
Tartalom