Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

háborban a 38. h. hegyi tüzérezredben az olasz fronton szolgált. Signum Laudis, seb. érem, rokkant-érem, magyar és osztrák háborús emlékérem tulajdonosa. Mint tart. főhadnagy szerelt le. 1934-ben 15 évi közszolgálat után vonult nyugalomba. Neje: Szabó Gizella oki. áll. tanítónő Nagybányán született, ahol iskoláit is végezte. Tanítói oklevelet 1914-ben nyert Eperjesen. 1925 óta Sárisápon működik. Csizmadia Dániel ref. lelkész, Neszmély. Noszlopon 1898-ban született. Pályafutását 1927-ben Neszmélyen kezdte meg, mely időtől az egyházközség vezetője. Megírta és 1932-ben kiadta a református egyház történetét. Háború alatt az orosz fronton megsebesült, mint hadnagy Szerelt le. A Sign. Laud., a kis ezüst és bronz vit. érmek, a Károly cs.-ker. tulajdonosa. Községi képv.testületi tag. A KIÉ, a ref. nőegylet és az árvaház megalapítása nevéhez fűződik. Neje: Hatvani Erzsébet, gyermekei: Erzsébet, Márta és Dániel. nemes dr. Csizmadia József Alajos nyug. r. k. plébános, író, Nyergesújfalu. Nemesviden 1864-ben született. Középiskoláit és a teológiát Pécsett, jogi tanulmányait Budapesten végezte. A kánonjogi, jogi és politikai tudományok doktora. 1886-ban pappá szentelték. Pályafutását mint káplán Faddon kezdte meg. 1907-ben plébános lett. Negyven évi lelkipásztori működés után 1926-ban nyugalomba vonult. Élénk irodalmi tevékenységet fejt ki. Első munkája, a „Bűnös Világ" 1904-ben 500 példányban jelent meg. Évenként átlag egy munkájával gyarapítja irodalmunkat. Tizenegy évi nyugalomban léte óta 11 értékes munkája jelent meg. Családjából eddig cca 70 tanár és tanító került ki. Nemcsak író, de kiváló muzsikus is. Csókás István úri és női szabómester, Esztergom. 1898-ban Magyarszölgyénen szül. Iskolái elvégzése után a szabóipart tanulta ki és segédéveit Budapest, Esztergom, Beszterce jobb mestertinéi töltötte és 1922ben önálló mester lett Esztergomban, majd innen Dorogra került és 12 évi önállósága után ismét visszatért a városba. Kizárólag mérték után, rendelésre dolgozik, az úri közönség részére. Műhelyében ízléses, jó munka készül. A világháborúban a 26-os gy.-ezredben szolgált, az orosz fronton kétszer is fogságba került, orosz és angol fogságban volt, 1919-ben tért haza. Neje: Weisz Mária, gyermeke: Ilona. Családja régi megyei származású. Dr. Csorna László községi orvos, Tata. Tóvároson 1907-ben szül. Középiskoláit Tatán a piaristáknál, az egyetemet Budapesten végezte. 1932-ben avatták orvossá. Működését Budapesten a II. számú klinikán kezdte meg, majd községi orvossá választották meg. Községi képv.-testületi tag, a piarista diákszövetség tagja. A helyi kultu710 rális és szociális egyesületek működésében részt vesz. néhai Csomasz Sándor vendéglős, Tatabánya. Nagysimonyiban 1891-ben született, ott végezte iskoláit is, később kitanulta a vendéglősipart. Mint főpincér éveken Budapesten és a tatabányai tiszti kasz ban működött. 1932-ben önállósította gát és vendéglőt alapított. A világháb ban a 83. közös gy.-ezredben harcolt, ' 14 szeptember 8-án az oroszok fogságába került és 1918-ban négy évi fogság után menekült szökés által. Betegen került haz a és 1934 júliusban halt meg a fogságban zerzett betegsége következtében. Jelenlej vegye: Ankheli Brigitta vezeti az üzletet. Gyermekei: László és Gizella. Bátyja, Cs. Lajos hősi halált halt az orosz fronton. Csomor Gyula közs. főjegyző, Piszke. Dunamocson 1893-ban szül. A jegyzői tanfolyamot Szombathelyen végezte. Pályafutását mint gyakornok Dunamocson kezdte meg. Pesthidegkúton s.-jegyző, Süttőn adóügyi jegyző lett. 1927 óta Piszke főjegyzője. A községház rendbehozása, temető bekerítése, gyümölcsfák ültetése az ő érdeme. Különböző frontokon harcolt, kétízben megsebesült. A III. o. vaskoronarend, a Signum Laudis a kardokkal, a Károly cs.-ker., a sebesülési érem és a háborús emlékérem tulajdonosa. Századosi rangban szerelt le. A Levente, a Polgári Lövészegyesület, az O. K. H., a Tűzoltó Egvesüiet elnöke, a Piszke—karvai olvasókör háznagya, tűzoltóparancsnok. Neje: Csiba Erzsébet, gyermekei: Gyula, Pál és László. Csonka Ferenc vendéglős, Szomód-Kenderhegy. 1882-ben Ászáron született. Iskolái elvégzése után atvja mellett gazdálkodott, majd a katonai pálvára lépett. A háborút a 31. gy .-ezred kötelékében végigküzdötte, egvízben súlyosan megsebesült. Szolgálat alól felmentették, de saját kérelmére visszatartották. 1921-ben tiszthelyettesi rangban szerelt le. Mint napszámos kezdte a polgári életet, később fuvarozó, földbérlő, szőlőültetvényes, majd 1936-ban vendéglős lett. A kis ezüst és bronz vit. érem, a sebesülési érem, a Károly cs.-ker. és a háborús emlékérem tulajdonosa. Neje: Ágoston Anna, gyermekei: Ferenc, Zoltán és Anna. Csonka Mihály községi bíró, Dad. 1884ben Dadon szül. Iskolái elvégzése után apja gazdaságában dolgozott. 1900 óta 18 kat. holdon belterjesen gazdálkodik. Állattenyésztés mellett szőlőt is termel. A háborút a 6. vártüzérezred kötelékében a szerb és olasz harctereken végigküzdötte. Vármegyei törvényhatósági bizottsági tag, a Legeltetési Társulat elnöke. Három éven át a község pénztárnoka volt. A község bírája öt év óta, mely tisztségét közmegelégedésre tölti be. Neje: Szekeres Erzsébet, gyermeke: Erzsébet, férj. Csonka Jánosné. Csorna Lajos gazdálkodó, ny. vasutas, Komárom. 1891-ben ozőnyben született. Is-