Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

kóláit Komáromban és Szönyben végezte. 1910-ben mint váltókezelő a MÁV szolgálatába állott. 1928-ban nyugalomba vonult. 1930 óta saját bérelt földjén gazdálkodik, '•mellett fuvarozást is vallal. A háborúban •szt vett az orosz, román és olasz fronton, jyizben megsebesült. A Károly cs.-ker. és sebesülési erem tulajdonosa. Öccse: János h3si halált halt az orosz fronton. Vármegyei jrv.-hat. biz. tag, a vasutas otthon tagja. Neje: Bondor Mária, gyermekei: Erzsébet, Lajos és János. Csuka László nyug. m. kir. csendörtisztlelyettes, Ács. Qyorón 1881-ben született, jtt végezte iskoláit is. Katonai szolgálata után a csendőrség kötelékében lépett. Működését az V. sz. pozsonyi ker.-nél kezdte meg. Nemsova, Kurtakeszi, Ógyalla, Kisbér, Ács voltak további állomáshelyei. 1919-ben Székesfehérváron a csendőriskolában s.-oktató volt. A világháborúban a szerb fronton súlyosan megbetegedett, amiért belszolgálatra osztották be. Érdemeiért négyízben nyilvános megdicsérésben és háromszor pénzjutalomban részesült. Nyolc kerületi dicsérő okirat tulajdonosa. Az I. o. kat. érd.kereszt és több szolgálati érem tulajdonosa. Községi képv.-test. tag, a független kisgazdapárt titkára. Neje: Nyéki Teréz, gyermekei: Torma János és László, Csuka Miklós. Nejének első férje, Torma János az oroszok fogságában 1916 jan. 16-án és öccse, Csuka Ferenc 1914-ben hősi halált halt a világháborúban. zétényi dr. Csukás István városi főjegyző, h. polgármester, Komárom. Komáromban 1896-ban született. Gimnáziumot Komáromtan, egyetemet Budapesten és Pozsonyban végzett. Háború alatt a 14. gy.-ezred kötelékében a román és az olasz frontokon harcolt, mint zászlós szerelt le. A Károly csap.ker. tulajdonosa. A frontharcosok társelnöke, a ref. egyház presbitere. Családja II. Ulászlótól 1499-ben nyert nemességet. Neje: Bangó Anna, gyermekei: Anna-Hilda, Erika-Éva és István-József-Béla. zétényi Csukás László államrendőrségi -tisztviselő, ipartestületi jegyző, Komárom. 1903-ban Komáromban született, ősrégi komáromi családból ered, édesatyja f Csukás Benő volt. Iskoláit Komáromban végezte, 1922-ben a cseh megszállás után került a m. kir. államrendőrséghez. 1928 óta az ipartestület jegyzője. A ref. ifj. egylet, a polgári társaskör, a polgári lövészegylet tagja. Neie: Kolpaszky Irma. Dr. Csűri István m. kir. postafőtiszt, az •esztergomi m. kir. postahivatal főnöke. 1897-ben Szegeden született. Középiskoláit •és az egyetemet Szegeden végezte el, államtudományi doktor 1930-ban'lett. 1915 óta van a m. kir. posta szolgálatában és Szegeden kezdte el működését, majd Budapesten tiszti tanfolyamot hallgatott és a fővárosban nyert hivatali beosztást. 1936-ban az •esztergomi postahivatal vezető főnökévé nevezték ki, mely tisztségét nagy szakértelemmel látja el. A város köztiszteletben álló és népszerű polgárai közé tartozik. Neje: Prungel Ilona, leánya: Ilona. Sógora f Prungel Mihály a világháború első napjaiban a szerb harctéren halt hősi halált. Czechner Antal kőfaragómester, kőfűrésztulajdonos, Süttő. 1881-ben Süttőn született. Iskolái elvégzése után a kőfaragómesterséget tanulta ki. Fölszabadulása után főleg Németországban fejlesztette szaktudását. Nürnbergben több nevezetesebb épületen dolgozott. 1925-ben önálló mester lett. Részt vett a világháborúban a 14. h. gy.-ezred kötelékében, ahol az orosz fronton 1915-ben orosz fogságba esett és 1918-ban tért viszsza. Az ipartestület alelnöke, hat éven át esküdt, három éven át a község bírája, az O. K. H. elnöke volt, Neje: Primusz Paula, gyermekei: Antal, Imre, Rezső és Paula. A kőipari telep géperőre van berendezve, modern kőfaragó és sírkőkészítő üzem, melyet Antal, Imre és Rezső fiai segítségével vezet. Alapította 1880-ban Czechner Márton és tőle 1921-ben vette át fia, a jelenlegi cégtulajdonos. Czechner János községi bíró, Süttő. Süttőn 1880-ban született, ott végezte iskoláit is, majd kitanulta a kőfaragómesterséget. 1912-ig mint segéd dolgozott, majd a gazdálkodásra tért át. 22 hold földjén belterjesen gazdálkodik és állattenyésztést folytat. 1937-ben egyhangúlag a község bírájává választották meg. A háborút a szerb és olasz frontokon végigharcolta, mint tűzmester szerelt le. Az 0. K. H., a legeltetési társulat, az úrbéres erdőgazdaság elnöke, 35 év óta közs. képviselő és a Hangya ig. tagia, 24 évig volt tűzoltóalparancsnok. Neje: Tillinger Mária, gyermekei: Borbála, Mária, Anna és Erzsébet. Czentner János szikvízgyáros és kereskedő, Agostyán. 1899-ben A gostyánban szül. Iskolái elvégzése után a pékipart tanulta ki. Tudását Tatán fejlesztette tovább. 1928ban Agostvánban péküzemet nyitott, majd 1934-ben fűszer- és vegyeskereskedést alapított, azonkívül szikvízgyárat rendezett be. Üzemeit önállóan vezeti. A 31. honv. gy.ezredben 18 hónapig az olasz fronton harcolt. A kis ezüst és bronz vit. érem, a Károly cs.-ker. tulajdonosa. Neje: Goldschmidt Anna, gyermekei: János, Irén, Jenő és Emilia. Czermann Endre gazdálkodó bérgazdasága, Bánhida. 1890-ben Bánhidán született, középiskoláit Tatán végezte. 1908 óta gazdálkodik saiát és bérelt földön, haszonállatok tenyésztésével és szőlőtermeléssel is foglalkozik. Borával a komáromi kiállításon ezüst érmet nyert. A világháborúban 36 hónapig az orosz fronton harcolt, sebesült. A kis ezüst, a bronz vit. érem, Károlykereszt és a sebesülési érem tulajdonosa. A vármegyei gazdasági egyesület rendes tagja, az Orsz. Növényvédelmi Intézet tudósítója, 711