Esztergom Évlapjai 2000
HORVÁTH István: Esztergom 1594. évi ostroma, és Balassa Bálint meg sebesülésének helyszíne
ellátott „Verpéci Vízvár" helyezkedett el. Innét lehetett megközelíteni a kakati révet, ill. 1543 után a törökök hajóhídját, amely a túlparton fekvő török palánkvárhoz vezetett 4 Ez utóbbit az 1543-ban elpusztított Árpád-kori Kakat település helyén, hídfőállásként építették a törökök és Dzsigerdelen Parkani-nak (-Szív-lyukasztó erőd) nevezték. - Erről kapta újkori nevét (Párkány-erőd) a mai település. 5 A Vízivárostól D-re, a Szent Tamás-hegy lábánál fakadó meleg források vize tóvá szélesedett, amelynek túlfolyásán az Árpád-kortól vízimalom működött. Ezt 1594-ben a törökök lőpormalomként használták. 6 (3. kép) Fölötte, a Szent Tamás-hegy tetején (az Árpád-kori Szt. Tamás prépostság romjai körül) még az ostrom előtt palánkvárat létesítettek a törökök, mivel innét lehetett legjobban lőni a várat, a Vízivárost és a törökkel együtt ide telepedett rácokról ekkor már Rácvárosnak nevezett egykori királyi várost. 7 A Rácváros vizesárkokkal és külső palánkokkal is védelmezett városfalát É-on a Szt. Lőrinc-kapu tornya, D-en a Budai-kapu tornya is védte. 8 A keresztény seregek a vártól DNy-ra kb. 3,5 km-re, a régi szentkirályi révnél keltek át a Dunán, és itt, az elpusztult külváros területén (valamint a Duna túlsó partján is) sánccal védett táborhelyet alakítottak ki, majd kisebb sáncvárat építettek a Garam torkolatával szemben is a Duna partján, amellyel a Visegrád felől érkező török hajók útját akarták lezárni. 9 (4. kép) Az ostrom fő eseményei A hadvezetés hibát követett el, amikor 1594. kora tavaszán Fülek és Nógrád visszavételével értékes időt vesztett. Ez alatt Isza (Izsák-) bég, az esztergomi várparancsnok fel tudott készülni az ostromra. Ennek egyik fontos eseménye volt például az, hogy a Fehérvárról nagyszámú janicsárral és szpáhival segítségül érkezett Karali bég kérésére a Szent Tamáshegyen „Tepedelen" nevű (-Fejlyukasztó) palánkvárat építettek és azt ágyúkkal is felszerelték. 1 0 A Mátyás főherceg által vezetett, mintegy 50 ezer főnyi sereg (amelynek kb. harmada volt magyar, a többi osztrák, német, olasz és egyéb nemzetiségű) május 5-7-én kelt át a Dunán a Szentkirálynál állított hajóhídon és a K-i dombokról azonnal megkezdték a vár 4. MRT 5.: 113-127. 5. HAICZL Kálmán: Kakath, Dsigerdelen - Csekerdén, Párkány. Érsekújvár, é. n. 11-14.; FEKETE Lajos: Az esztergomi szandzsák 1570, évi adóösszeírása. Bp. 1943- 32. 6. MRT 5.1979-160, 445/2.; LEPOLD Antal: Esztergom régi látképei. 1944.32. 7. MRT 5.1979-158. 8. HORVÁTH István: Középkori várostörténeti kutatások Esztergomban. 1968-1988. in.: Dunántúli Dolgozatok. Történet Tudományi Sorozat 3- Pécs. 1991.152-155. - v. ö.: 2. kép 9. CSORBA 138-13910. NÉMETHY: 96. 29
