Esztergom Évlapjai 2000
HORVÁTH István: Esztergom 1594. évi ostroma, és Balassa Bálint meg sebesülésének helyszíne
lövetését. Ennek következtében május 9-én este kigyulladt a Szt. Adalbert székesegyház, és - mivel lőport tároltak benne - felrobbant, leégett. 1 1 Az ostromlók azonban a Rácváros és a Szt. Tamás-hegy őrsége miatt nem tudtak a vár könnyen sebezhető déli oldalához férkőzni. Ezért a magyar csapatok egyik kiváló vezére Pálfíy Miklós a Rácváros megvételét szorgalmazta. Május 11-én a rácok az egyik kaput megnyitották Pálffy katonái előtt, akik elfoglalták a várost, és a török őrséget levágták. Május 14-én sikerült a szenttamási palánkvárat is elfoglalni, - őrségét (200 fő) megsemmisíteni. Ettől kezdve a Szt. Tamáshegyről, és a Hévíz mellől folyamatosan lőtték a Vízivárosnak a Budai kapu és a Hévízfürdő tornya közti városfalát, amelyen már 18-án 15 lépésnyi rést lőttek. Ezen a résen, május 19én történt az a sikertelen roham, amelyben Balassa Bálint is megsebesült. Május 20.-án, majd 22-én ismételten megpróbáltak az előbbi helyen a Vízivárosba betörni, azonban óriási vérveszteség után ismételten visszavonulásra kényszerültek. - Annak ellenére, hogy a törökök is sok száz embert vesztettek (főembereik közül is számosan meghaltak ekkor, mint pl.: Karali bég és Isza bég, a várparancsnok is!) - nem sikerült a védők ellenállását megtörni. Sőt harci kedvük még fokozódott, amikor június l-jén a belgrádi várparancsnok hajókon 500 janicsárral bejutott a várba. Ezzel szemben a keresztény tábor harci morálja és fegyelme erősen megromlott. Annak ellenére, hogy az öt helyről működő ágyúütegek óriási pusztítást végeztek a Várban, és a Víziváros városfalának egy jelentős része is leomlott, komolyabb rohamot már nem indítottak, - a törökök viszont többször kicsaptak rájuk, jelentós veszteségeket okozva az ostromlóknak. Végül, amikor híre érkezett, hogy Sinán pasa jelentős számú sereggel közeledik a vár felmentésére, június 29-én felhagytak a vár lövetésével, és 30-án átkelve a Dunán, Komáromba vonultak vissza. Ezzel véget ért Esztergom 56 napig tartó pusztító, sok emberáldozatot követelő, sikertelen ostroma. 1 2 * Arról, hogy hol, és hogyan történt Balassa Bálint megsebesülése, a források elég szűkszavúan szólnak. Közülük is a hely meghatározására csak néhány ad némi támpontot. 1 3 Ide sorolhatjuk Balassi Zsigmond följegyzését apjának, Balassa Andrásnak az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban őrzött Bibliájában, ahol a következők olvashatók: 11. NÉMETHY: 97. 12. NÉMETHY: 98-100.; CSORBA: 140-142. 13. Balassa Bálint halálának előzményeit, körülményeit tárgyalja Dobokai Sándor elmondása szerint IPOLYI Arnold: Veresmarti Mihály XVII. századi magyar író élete és munkái. Bp. 1875.1. 157-160., - ECKHARDT Sándor: Balassi Bálint utolsó hadjárata, in: Irodalomtörténeti Közlemények. Bp. 1959-105-109. - ECKHARDT Sándor: Balassi Bálint halálának preludiuma. in. Irodalomtörténeti Közlemények. Bp. 1959- 105-109. - A költő haláláról, sírjáról és emlékhelyeiről részletesebben lásd: SZENTMÁRTONI SZABÓ Géza: Balassi Bálint halála, Balassi Bálint sírja és emlékhelyei. Bp., 1994. 30
