Esztergom Évlapjai 1936

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sinka István : Magyarország Árpádkori fő- és székvárosa Esztergom

Esztergom Árpádkori fő- és székváros. 35 írta, hogy Óbuda mellett romjaiban is fényesen álló római épületek láthatók.

1 Óbuda későbbi német lakossága pedig, az Acink és Etzel (Attila) nevek hatása alatt, hagyományként emlegette, hogy itt állott valamikor Etzelburg = Attila városa, amit még a Gyésza fejedelem korában költött Niebelungenliedben is az ország székhelyének képzeltek és Esztergommal (Gran), a kialakuló új magyar királyi székhellyel azonosítottak.

2 Sőt e hagyományokra támaszkodva, Anonymus is úgy említi „Buduvárat", mint a hatalmas Attila király székhelyét, amelynek megépítésekor az ott talált régi (római) kőépületeket is megújították.

3 Óbuda jelentős hely maradt a honfoglalás után is. A hagyomány szerint Árpád fejedelem sírját is Óbudán, valahol ott kell keresnünk, ahol Fehéregyháza épült fel. Az ősök tisztelete indíthatta Péter királyt is arra, hogy Óbudán prépostságot alapítson és Szent Péter tiszteletére templomot építsen. Itt az óbudai prépostságban töltötte IV. Béla, mint említettük, a nagyböjti időszakot. A helyhez fűződő kegyelet késztethette az Árpádházi királyainkat az ősi Budvár időközönkénti felkeresésére, ahol bizonyára már régebbi idő óta volt királyi kastély. A XII. század végétől kezdve Óbuda és vele együtt az ősi királyi birtok, Csepel-sziget, mint királyi nyaralóhelyek is szerepelnek. III. Béla idehozta császári vendégét, Barbarossa Frigyest, akivel a pilisi erdőkben és a Csepel szigeten nagy vadászatokat tartottak.

4 Amikor pedig Anonymus a honfoglalásról írva, oly élénk leírásban szól Budvár és Csepel-sziget királyi palotáiról és az itt rendezett mulatozásokról, bizonyara azokat a királyi mulatozásokat szőtte bele munkájába, melyeket ő a saját korában látott.

5 Hogy a századok folyamán Óbudának nem sikerült gazdasági szempontból is jelentős várossá fejlődnie, annak oka a kedvezőtlen fekvése volt. A Dunának mindkét part mellett húzódó erős vízsodra, valamint a zátony és sziget-képződések akadályozták meg, hogy itt alkalmas átkelőhely fejlődjön ki.

6 Már pedig, mint azt Esztergom példája is bizonyítja, a középkori városok keletkezésének és további fejlődésének előfeltételei elsősorban is a kitűnő földrajzi adottságok voltak. Ilyen kedvező feltételeknek köszönhette a Duna túlsó oldalán, de jóval lejebb fekvő Pest is, hogy már korán jelentős hellyé fejlődött. Végpontjában feküdt az ország északkeleti és keleti részeiből, valamint az Alföldről vezető utaknak, ahonnan a további közlekedés, az előnyös helyen épült dunai réven át történt a szemben lévő Felhévvizre, melytől az országutak Fehérvár, illetve Óbudán keresztül, Bécs felé vezettek. 1 Ansbert feljegyzései: Mon. Ger. Hist. Ser. XVII. — Marczali: Magyarország az Árpádházi királyok alatt. M. N. T. 331. 1. 2 „Gáhen mit de maeren, sah man die spileman. Etzeln sie funden in der Stadt ze Gran." — Hunfalvy Pál: Az oláhok története I. 229. 1. (lásd : Pleidell: i. m. Századok, 1934. 1—3. 42. 1.) — Erdélyi: Anonymus III. Béla jegyzője. Szeged, 1933. 3 Anonymus : i. m. cap. 1. 4 Ansbert feljegyzései; i. m. u. o. 6 Dr. Erdélyi László : Művelődéstörténet II. 155. 1. 6 Pleidell: i. m. (Századok. 1934. 4-6. szám 187. 1.) 2*