Esztergom Évlapjai 1936

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sinka István : Magyarország Árpádkori fő- és székvárosa Esztergom

36 Dr. Sinka István Pest (kemence) szláv nevét a Duna mentén húzódó ősrégi mészégetőktől kapta. Oslakóiként Anonymus bolgárokat emlit, míg Rogerius a települést már gazdag német városnak mondja.

1 A németek Ofennek (kemence) nevezték el. Amilyen mértékben növekedett a századok folyamán Óbuda és Pest jelentősége, épen olyan mértékben vesztett Esztergom székvárosi jellegéből és mindinkább érseki várossá alakult, amiként Imre királytól kezdve ez volt az uralkodók célja is. IV. Béla, midőn az 1239. szeptember 29-én kelt levelében az esztergomi érseknek a Víziváros alapítását megengedte, ezen elhatározását azzal indokolta, hogy eddig az érseknek nem volt a vár közelében olyan városa, ahol nagyszámú szolganépével magát és egyházát megvédhette volna. Ezért tehát megengedi, hogy a várpalota és az érseki lakás alatti területet az érsek megerősíttesse.

2 Az új város a Kisduna partja mellett fakadó és abba beleömlő forrástól kedve a Veprech nevű érseki toronyig vagyis a Mala-fürdőtől a primási vasgyárig terjedt. A király az új várost péntek déltől szombat estig tartandó vásári joggal és egyéb szabadalmakkal is felruházta, de a királyi város piactartási és egyéb jogainak sérelme nélkül.

8 Az adománylevélből, mely az esztergomi egyházat is ellátja újabb adományokkal, az is kitűnik, hogy a vár alatti rész (Suburbium) már lakott terület volt, ahol az érsek szolganépe lakott. A királyt ezen levelének kiadására, illetve a várban lakó érsek székhelyének megerősítésére Julián domonkosrendi szerzetes jelentése bírhatta rá, aki távolkeleti útjáról 1236. Karácsony táján visszaérkezvén, azt a hírt hozta, hogy a mongol veszedelem az országot már a közel jövőben fenyegeti. Amikor a tatárok 1241. év elején Batu kán vezérlete alatt betörtek az országba, Béla Óbudára hívta össze tanácskozás végett a főpapokat és főurakat, ahol éppen a nagyböjti időszakot töltötte. Óbuda, illetve a nagy síkságon fekvő Pest ekkor már, mint az ország természetes központjai szerepeltek. Óbudán várta be Béla a két királyi székhelyen, Esztergomban és Fehérvárott gyülekező csapatokat, melyekkel azután, a Duna túlsó oldalán, Óbudával szemben lévő nagy német helységbe, Pestre kelt át és innen vezette az ország minden részéből öszszegyűlt seregét a Sajó mellé, ahol a gyászos kimenetelű ütközet történt.

4 1 Szalay : Városaink a XIII. században. (Századok 1880. évf.) 2 „Item concessimus Civitatem archiepiscopalem construendam et congregandam in territorio suo sub Castro Strigon. et domo Archiepiscopali . . . Cum Archiepiscopus Strigon. Civitate careat appropriata et sibi vicinanti, ubi famulorum multitudine se et Ecclesiam suam posset defensare." (Knauz : Mon. I. 329. 1.) 3 Concessimus ac fórum fieri in eadem per totam diem Sabbati . . . cum omnibus libertatibus, que congruunt Civitati, a parte Danubij, incipiendo a quodam fonté calido scaturienti, qui est sub Castro et fluit ad rippam fluminis Kysduna vocati, usque ad turrem archiepiscopalem, Veprech vocatam. Salvo foro et Jure Civitatis Strigon. et libertatibu

s sibi remanentibus. (Knauz : Mon. 1. 329. 1.) 4 „Ipse enim (Rex) de Strigoniensi et Albensi civitatibus, quae ad unam tantum diaetam distabant, exercitu congregato, confestim transivit Danubium, et in magna et ditissima theutonica villa, quae Pesth dicitur, Bude opposita ex altéra parte Danubii, moram traxit, suos ibidem cum exercitu expectans principes, comites et barones." (Rogerius Carmen Mis. Cap. 16)