Hídlap, 2006. október (4. évfolyam, 195–215. szám)
2006-10-28 / 214. szám
wiagazin 2006. október 28., szombat • HÍDLAP VII mi no ettem fcftű cclc b&mtts fu b ixmo rt A zene régi gyógyító szerepét egyre több helyen fedezik fel, mind több kórházban alkalmazzák. A zene különleges erejét nemcsak a kínaiak, hanem az ókori kultúrák minden fejlett állama ismerte. Az újkori orvosok sokáig elvetették még csak a lehetőségét is, hogy gyógyító hatásúnak tekintsék a zeneterápiát. Pedig kísérletek ezrével bizonyították, hogy a zene hatással van légzésünkre, a szív és a gyomor működésére, a vérkeringésre és az idegrendszerünkre. Oldja a stresszhatásokat, megváltoztatja rossz hangulatunkat, csökkenti a rosszkedvet. Javítja a képzelőerőt, fejleszti az összpontosító képességet. Olykor a csodával határos módon hozott ki mély kómából embereket. (Ezek jegyzett orvosi tények, nem legendák.) Ma már Európában sem ritka az olyan kórház, ahol a zenét a gyógyító eljárások kiegészítéseként rendszeresen alkalmazzák. Az orvosok tudományos magyarázatot is adtak arra, hogyan éri el a zene gyógyító hatását. Amikor az ember megbetegszik, felbomlik benne az egyetemes rend, harmónia, a gyógyítással pedig ezt kell helyreállítani. A zene, illetve a zenei rezonancia hatására a testben megbomlott egyensúly ismét harmonizálható. Kiváló hatású többek között fejfájásra, migrénre, alvászavarra, szív- és keringési panaszokra, idegrendszeri problémákra. Nem mindegy azonban, hogy az egyes betegségek gyógyítása érdekében milyen zenét hallgatunk, épp ezért érdemes néhány alapvető dologra odafigyelni. • A nyugodt, harmonikus, könnyű és hajlékony dallamokból felépített zene lazító hatású, • a klasszikus lassú, visszafogott dallamok a belső ellazulást, a nyugalom elérését segítik, • a klasszikus hangszerek közül az oboa, a zongora, az orgona, a cselló, a hegedű és a klarinét a legkedvezőbb hatású, • a zenék sorában a melodikus, egyszerű, harmonikus, de ritmikus darabok a legmegfelelőbbek, • a klasszikus mellett a romantikus hatásúak is gyógyítanak. Milyen tüneteket enyhíthetünk zenével? • A jazz-zene a koncentrációs zavarokat javítja, • Schubert dalai a stressz és a szerelmi bánat ellen hatásosak, • a romantikus zongoramuzsika (Pl. Richard Clayderman) a gyomorpanaszokat enyhíti, • a charleston és a hozzá hasonló pattogós, ütemes zene elűzi a rossz hangulatot, • Mozart zenéje segít a félelme#; szorongások leküzdésében. Nagyon fontos kérdés az is, hogyan hallgassunk zenét? • Rendszeres időközönként, mégpedig úgy, hogy ellazulva, kényelmes pózban „átadjuk magunkat” a zenének, tehát nem foglalkozunk közben semmi mással, • legalább 30 percet szánjunk rá alkalmanként, hiszen három fázisban hat: nyugtat, ellazít, regenerál, • zenehallgatás közben lehetőleg maradjunk egyedül, hogy semmi ne vonja el figyelmünket, • ha elhallgatott a zene, néhány percig még ne mozduljunk, hallgassuk tovább a csend hangjait, • a zenének csak akkor van gyógyító ereje, ha kellemes környezetet, jó hangulatot teremt. Természetesen a zene erejét is egymagunknak kell megtapasztalnunk, kikísérleteznünk, hiszen nincs egyetemes érvényű recept. • Sápszki Márta Az Eötvös kollégium története E ötvös Lóránd elsősorban tudós volt, másodsorban tanár és tudománypolitikus. Aránylag kevés olyan írása, felszólalása ismeretes, amelyből az utóbbi énjét tudnánk megismerni. Az 1911. október 26-án az Eötvös József Kollégium új székházának avatóünnepségén mondott beszéde azonban fennmaradt, s annak a nem hivatalos, a nem apoli- tikus részei talán soha nem voltak aktuálisabbak, mint napjainkban. Úgy tűnik, akkoriban világosan tudták azt, amit mostanság az illetékesek kevésbé ismernek föl, (vagy szándékosan mellőznek), hogy a nemzet jövőjének a fundamentuma az oktatás, alapja a tudás, íme egy részlet báró Eötvös Lóránd beszédéből. (Akinek füle van, hallja meg!) „Mondják, hogy mi magyarok az erényeknek már-már híján vagyunk. Talán van is okunk panaszra politikai küzdelmeink terén, de nem vagyok oly kishitű, hogy azt jogosultnak ismerjem el azon közös feladatok teljesítése terén, melyek nemzetünk műveltségének fejlesztését célozzák. Lám, ez a kollégium a bizalom alapkövein épült, s mi erős hittel bízunk abban, hogy ez az alapkő nem fog ingadozni, bízunk abban, hogy mindig lesznek olyan törvényhozóink és kormányzó vezéreink, kik intézetünkről gondoskodni fognak, bízunk abban, hogy a tanítói és nevelői munkát, melyet igazgatónk és tanáraink ma itt oly lelkes odaadással teljesítenek, utódaik hozzájuk méltóan fogják folytatni, bízunk abban, hogy amilyen derék, munkájában komoly, mulatságában vidám ez a mai iljúságunk, olyan lesz a jövő kor nemzedéke is, és ezért erős hittel, bátran nézünk a jövőbe. Igen, ez a kollégium, melyet ma barátaink és jóakaróink fényes környezetében felavatunk, rendeltetésének mindig meg fog felelni, munkásokat nevelve nemzetünknek, kik műveltségét mélyen alapozni, szélesen kibővíteni és ékességeivel az egész világon látható magasságra emelni fogják. (...) Az a nagy világosság, mely a francia iskola tűzhelyéből messze szép országunk határain túl kiárad, hozzánk, a kelet népéhez ’ is eljutott, és rni is, mintegy válaszolva az intő felhívásra, kigyújtottuk a magunk tüzét, tanúskodván arról, hogy a jelet megértettük. A drótnélküli táviratozásnak egy neme ez, mely bár lassabban, mint az, de maradandóbban hozza benső kapcsolatba a földkerekség összes nemzeteit, s egyesíti őket a műveltség közös céljait előmozdító munkásságában.” Az úgynevezett régi Báró Eötvös József Collegiumot 1895-ben alapították a párizsi École Normale Superieure mintájára, Eötvös Lóránd javaslatára. Első igazgatója Bartoniek Géza fizikatanár volt. Az alapítás munkáját, a tervek megvalósítását a kultusz- miniszter, Wlassics Gyula is segítette. Az intézet első kurátora természetesen báró Eötvös Lóránd volt, utóda gróf Teleki Pál lett. Az intézet fő célja az volt, hogy ott nagy tudású középiskolai tanárokat képezzenek, s e célt segítette értékes könyvtáruk is. A kollégium kezdetben egy bérházban működött, majd 1911-ben költözött új helyére, amint az Eötvös beszédéből is kitűnik. • Petrov r I li [mT7i iíi »f 111ifi t i Íj illáik mi. a m Mi i Ili i y tírnSBlZ Gasztronómiai kalandozások Aktuális?- Maradjon nálunk vacsorára! - invitálja férje barátját a háziasz- szony.- De hiszen nem számítottak rám. - mondja a vendég.- Sebaj - válaszol az asszony. - Ahol öten éheznek, a hatodik sem lakik jól. No, de félre a tréfával. Most egy olyan receptet ajánlok a Kedves Olvasónak, ami nem idényfüggő, télen is, nyáron is elkészíthető, garantáltan mindenki megelégedésére. Leveles tészta szárnyasmájjal Ez az étel ugyan egy kissé „pepe- cselős”, legalábbis, ami az előkészítést illeti. Maga a főzés-sütés háromnegyed óra alatt megvan, az elkészítést tehát a vendégek érkezéséhez tudjuk igazítani. Pirítsunk meg kevés vaj és olaj keverékén félkilónyi megtisztított számyasmájat. Sózzuk, bor- sozzuk. Néhány percig süssük erős tűzön, majd ha kissé kihűlt, vágjuk apróra. A fennmaradó levét (szaftját) tegyük félre. Tisztítsunk meg és vágjunk szeletekre 30 dkg gombát. Ugyancsak vágjunk apróra egy közepes vöröshagymát, és zúzzunk péppé két gerezd fokhagymát, aprítsunk fel egy csokor petrezselyem zöldjét. A félretett szaftban futtassuk meg a gombát, ezt is sózzuk meg. Ha már levet kezd ereszteni, adjuk hozzá a májat, két felvert tojást, a petrezselymet, a hagymát és a fokhagymát. Jól keverjük össze. Egy doboz leveles tésztát felolvadása után vágjunk ketté. Az egyik felével béleljünk ki egy kivajazott tűzálló tálat vagy tepsit. Vajazzuk meg a tetejét is. Fedjük be a tésztát az elkészített májas keverékkel, majd tegyük rá a tészta másik felét. A széleket jól nyomkodjuk össze. Verjünk fel egy tojássárgáját és ezzel kenjük meg a tésztát. Villával szurkáljuk meg a tetejét, hogy a gőz elpárologjon belőle. Előmelegített sütőben, közepes hőmérsékleten 25-30 perc alatt süssük készre. Jó étvágyat! • VEGA
