Hídlap, 2006. március (4. évfolyam, 42–63. szám)
2006-03-14 / 51. szám
www.esztergom.hu 2006. március 14., kedd • HÍDLAP 3 Miért maradt el a Márciusi Ifjak nyugdíjas összejövetele? A baj ott kezdődött, hogy a Pilvaxban akartak találkozni, de az mostanában veszélyes hely, nem annyira a Pilvax, az egész Belváros, sőt - ha úgy vesszük - egész Pest és Buda, még jó, hogy taxira amúgy se telt volna nekik. „Mi van, öreg? Farsangolunk, farsangolunk? A temetők meg üresek, igen?” Bocsánat - mondta erre az öregúr, és be akart volna mutatkozni, mert nem értette, miért lökdösik -, bocsánat. Irinyi. „Na, irány balfelé! Nem érünk rá erre. Euró jeszty? Ha nem tűnsz el gyorsan, kihúzod a gyufát.” A gyufa szó láthatóan megnyugtatta az öreget. „Igen - mondta gyufa. Irinyi. Nem látták Jókait?” De amikor elküldték a bablevesevő jó öreganyjába, akkor azért megjegyezte, hogy Róza asszonyt talán mégse kellene így..., jó, elmúlt már felette az első hamvas ifjúság, de mégis csak nagy színésznő, és Móric is egész jól elvan vele. (Legalábbis nem beszél róla, ha mégse.) Nem tudni, hogyan terjedt el a hír, hogy annyi év után ismét összejönnek a Márciusi Ifjak amolyan nyugdíjas találkozóra. Úgy értve: hogyan tudták meg az érintettek! Ezen a tavaszelőt hirdető, ámde téliesen hideg, havas márciusban közönséges fedélnélkülinek nézett ki valamennyiük, ahogy fázósan összefogva magukon malaclopó köpenyüket, vagy csak amúgy kihajtott inggel az atillájuk felett, igyekeztek régi, megszokott találkozó helyük felé. Időnként megálltak, kérdezősködtek, de aztán letettek róla, mert többnyire nagyon különös válaszokat kaptak. Irinyi panaszkodott is Irányinak, hogy nem érti, hova kellene mennie, pedig nagyon figyelt arra a kedves fiatalemberre, aki talán rá akart gyújtani volna, különben jó, hogy Móric nem hallotta, mit mondott Róza asszonyra, aki mégiscsak, elvégre. Nicsak, de hisz itt van Móric! „Móric, Móric!” - kiáltott rá egy szakállas, kopott ruhájú öregúrra. Tényleg Jókai Mór volt, a nagy mesemondó. Idegesen pillogott a háta mögé. „Belluska nem tudja, hogy eljöttem. Azt mondta, minek akar egy ilyen vén marha - így szokott becézni...” De ezen már Vasvári is megütközött. „De kérlek, ’s mit szóla ehhez Róza asszony?” „Róza - sóhajtott Jókai -, Róza, ő csak azért zárt be, hogy írjak, de Bellácska...” Nem folytatta. (És mert izgalmasabb leírni valónk van, mi sem.) Jól tudjuk, hogy nem egyszerű egy ilyen nyugdíjas találkozó megszervezése, erről tudnának mesélni a szakszervezeti bizalmik is, eleget. Pláne, hogy egy ilyen frekventált helyen. Mint a Pilvax. Talán éppen sajtószabadságdíjakat osztogat a kormánypárt, az nagyon megy nekik, mert sajtót is, szabadságot is egyaránt becsülik, kiváltképp. D e akár ezért, akár azért, a Pilvax-köz sarkán összetorlódik a tömeg, és most is Degré Alajos találja fel magát. „Fricikém -.kérdezi Korányit -, nem volna hely a proszektúrán?” A megszólított professzorosan int, hogy nem javasolja ilyenkor, madárinfluenza idején. „Akkor hova bánatba?!” - csattan fel egy ismeretlen, bizonyos Koplánszki, akiről csak any- nyit lehet tudni, hogy kesztyűkészítő, még a keresztnevét sem ismeri senki. „Sándor megjött? Nem láttátok Sándort?' kérdezi Jókai Pálfi (Pálffy) Albertet. „Istenem! Itt van!”- mutat egy sovány alakra. - Nézzétek, tiszta csont és bőr. Illetve bőr nem is. Honnan jöttél, barátom? S Júlia? Ő merre, vajh?” A megszólított fáradtan motyogja: „A Tudományos Akadémiát keresem. Most akkor izraelita asszony vagyok, vagy maga Alekszandr Petyefi?” Vajda János erre átöleli: „Mozdulna a tetszhalott. Hátha meg se volna halva még?” Akárhogy is, a tömeg végtére is kezd gyanús lenni. Valaki nyilván beszólt már a kerületi kapitányságra, mert szirénázva rendőrautó érkezik. (Á rend kedvéért mindjárt egy rabomobil is.) Ruganyos mozdulatokkal egyenruhás férfiak ugrálnak ki belőle, egyik kezükben eke szarva, másik kezükben gumibot, a harmadikban kézbilincs (vipera tartalékban). „Ki itt a vezető?” - kérdezi a vezető, vagy csaknem az. „Van engedélyük a tüntetésre? Vagy mi ez? Demonstráció? Kokárda, igen?!” És le- leplezően rábök Irányi (Halbschuh) Dániel mellére. Hanem Nyáry Albert nem szereti az ilyen mozdulatokat, és mélyen az egyenruhás, magyarul beszélő rendőr szemébe néz (ami azért szép, gondolja magában, legalább tanulja a nyelvet): „Most akkor van sajtószabadság vagy nincs? Gyerünk, vár Hackenast. Illetve Länderer.” „Sztoj!” - mondja azonban a rendőr, és intézkedni kezd. „Kérem szépen elővenni a személyi igazolványokat, sorban, egymás után, vagy ahogy jön. Lajos! Maga írja!” Lajos nem örül, többször mondta már, hogy ő olvasni szeret. (Nagybetűket.) Hanem kiderül, hogy megint Petőfinek jut a neheze. „Na most akkor, Petőfi, vagy Petrovics? Különben is rég lejárt az érvényessége. Mi az, hogy Barguzin? Talán Tengiz, nem? A sógorom is, szegény. Maga kapott érte kárpótlást? Elég rossz bőrben van, nem mondták magának?” (De utóbbit csak magánemberként kérdezi.)Bulyovszky Gyula kezdi elunni az egészet, magához inti Vidáts (Vidacs) Jánost - ketten mégis csak többen vannak egynél - és határozottan odalép (lépnek) a főtörzshöz. „Nézze! Nem akarnánk befolyásolni, de jó, ha tudja, mi vagyunk a Márciusi Ifjak.” A megszólított tényleg meghökken. „Ifjak?” Végignéz rajtuk. „Ifjak.” Gondolkozni kezd, hova szállítsa majd a társaságot, a kapitányságra, vagy mindjárt a Nyírő Gyulába. (Lipót?) Az egyik rendőr ekkor integetni kezd, mint aki jelenteni akar valamit, de sürgősen. Vagy kérdezni. „Vigyázzunk! - mondja aztán, bizalmasan a járőrparancsnoknak. - Nincs véletlenül ezek között a főpolgármester úr? Hallottam, hogy márciusi ifjú...” E z szöget üt a fejekbe. „Maga Demszky?” - kérdezi a parancsnok Hermann Rosen- feldet (vagy talán Hatala Pétert?). Hermann (vagy Péter?) Petőfire mutat: „Csak Sándor ismeri Dembinszkyt.” A főtörzs láthatóan meghökken - akkor mégis igaz? Csak a kokárdázást nem érti. De ki ismeri ki itt magát, amikor ilyen sűrű a kampány. Bozzay Pali azonban váratlanul elkiáltja magát (érces hangja van; talán túl érces is): „Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza!” Ez aztán végre tisztázza a dolgokat. Most már világos minden. „Úgy?!!! - húzza ki magát az őrmester (főtörzs). - Elárulták magukat.” És visszaidézi az eligazításon hallottakat. Különben is leírta, itt van valahol. (Lopva puskázik kicsit.) Nem elég, hogy szabadság és haza, de magyar. Magyar!!! Nem sok ez így, együtt, kispajtások? De hát tudni lehetett, hogy tizenötödike körül megint baj lesz ezekkel az öreg ötvenhatosokkal. Pedig ha várnak októberig, felépülne az emlékművük, osztán koszorúzhatnak rogyásig. I dőközben (ahogy ez lenni szokott) egyre többen gyűltek össze az említett helyen, amely - valljuk be - nem a legalkalmasabb az ilyen megmozdulásokra. Sokan leszorultak a járdáról, félig az úttestet is elfoglalták (szerencsére nem a Rádiót). Egészen a Kálvin térig áll a kocsisor. Ideges tülkölések hallatszanak mindenünnen. A járókelők egymástól kérdezgetik: mi van, mi történt... Filmforgatás? Vagy tévévita? (Reméljük, Ibolya is jön - jegyzi meg valaki határozottan.) „How much is it?” - kérdezi egy külföldi (vagy annak látszó) úr Kléh István kokárdájára bökve (de nem eladó). „Gyerekek - kérdezi idegesen Szegfi Mór -, akkor most mi van? Nyugdíjas találkozó vagy forradalom?” Egy jól öltözött középkorú hölgy azonban a szájára üt: „Csitt! Ezt a szót hallani sem akarom. Forradalom..., mit nem! Nem volt elég?” „Tetszettek volna forradalmat csinálni!” - mondja erre valaki a tömegből. (Vagy kérdezi?) „De hát!...” - Jókai (Móric) erre már tényleg felkapja a fejét (pedig indult volna már, hazafelé; Bella donnához). Megfogja Petőfi gimnasz- tyorkáját. „Vagy rosszul emlékszem???” „Egy gondolat...” - mondja Sándor, mintegy mellékesen és közvetlenül, a Petőfi Sándor utcanév tábla alatt. Legyint: „Vagy már az se bánt.” Később ugyan még hozzáteszi, mert senkit nem akarna bizonytalanságban hagyni: „Európa csendes, elzúgtak forradalmai...” Mintha csak ezt a szót várta volna, egy pénzváltóforma férfi (ezt most nem részleteznénk) végre megkönnyebbülten megkérdezi: „Euró? Veszek, eladok. Hozzám jöjjön, ne a bankba!” * Kocsis L. Mihály Ünnepi megemlékezések Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 158. évfordulója alkalmából ünnepségeken, megemlékezéseken, koszorúzásokon róhatják le tiszteletüket az Ister-Granum Eurorégió polgárai a Duna mindkét oldalán, a XIX. század vezető' politikusai, gondolkodói, tábornokai, honvédéi, valamint az akkor öntudatára ébredő magyar nép bátorsága előtt. Bajót A Bajótért Egyesület március 15-én, egész napos rendezvényt szervez a Művelődési Házban. Csobánka Ünnepi megemlékezést tartanak március 14-én, este hat órakor a Művelődési Házban, majd koszorúzás lesz a település 1848-as emlékművénél. Csolnok Zenés Gálaestet rendeznek március 15-én, este hét órától a Művelődési Házban Sasvári Sándor és Vikidál Gyula közreműködésével. Dorog A város ünnepi megemlékezést szervez március 15-re. A Petőfi téren délelőtt tíz órakor kezdődő rendezvényen prof. Dr. Máj dán János történész mond ünnepi beszédet, majd a Laczkó András, a Magyar Állami Operaház magánénekese és Sztankovics Béla gitárművész szórakoztatja a megjelenteket. Dömös A település központi megemlékezése március 15-én délután fél négykor kezdődik a Hősök terén. Dunabogdány A Dunabogdányi Általános Iskola tanulóinak közreműködésével március 14- én, délután négy órától rendeznek ünnepi megemlékezést a településen. Epöl A község megemlékezése március 15- én, délután öt órától lesz a Közösségi Házban. A műsorban közreműködnek a Gróf Széchenyi István Általános Iskola diákjai, valamint a Búzavirág Népdalkor. Az ünnepséget követően koszorúzás lesz a Hősök szobránál. Esztergom A városi ünnepségek március 14-én, délután négy órakor kezdődnek, amikor az Esztergom Barátainak Egyesülete Ifjúsági Tagozata tart megemlékezést a Széchenyi téren. Az ünnepi beszédet a szervezet elnöke, Koditek Pál mondja. Március 15-én, délelőtt tíz órától zajlanak a központi ünnepségek. A képviselő-testület ünnepi ülését követően háromnegyed tizenegykor kerül sor az ünnepélyes zászlófelvonásra, majd a Széchenyi térről emlékmenet indul a Szent- györgymezői Honvédtemetőbe. Érsekújvár A CSEMADOK szervezésében március 15-én délután hat órakor megkoszorúzzák a Czuczor Gergely-szobrot, majd Szigeti László oktatási miniszter mond ünnepi beszédet. Ezt követően a megemlékezés keretében magyar alapiskola és gimnázium diákjainak, valamint a „Verszuhatag” irodalmi kör tagjainak közreműködésével ünnepi műsor lesz a Helyi CSEMADOK épületében. az Ister-Granum Eurorégióban Komárom Komárom város március 15-i megemlékezése az Igmándi Erőd déli lejtőjén, a Kopjafa parkban lesz, délelőtt tizenegy órától. A polgármester beszédét követően fellép a Révész Színház társulata, valamint a Garabonciás Néptáncegyüttes. Észak-Komáromban délután öt órakor a Klapka-szobornál kerül sor a koszorúzási ünnepségre. Lábatlan A Petőfi Sándor Általános Iskola diákjai március 15-én délelőtt fél tízkor a Hősök terén, majd az Arany János Általános Iskola diákjai a Március 15-e téren tizenegy órakor emlékeznek meg a forradalom kitöréséről. Leányvár Az általános iskola diákjainak közreműködésében kerül sor a település ünnepségére este fél hétkor a falu emlékművénél. Léva Az MKP helyi szervezetének rendezésében Március 15-én délután öt órakor tartanak megemlékezést és koszorúzást a lévai temetőben. Ünnepi beszédet mond Nagy Péter, az MKP ifjúsági csoportjának országos elnöke, illetve a Rákóczi Szövetség egyik képviselője. Ezt követően este hat órától a lévai kultúrház színháztermében ünnepi műsorral várja az érdeklődőket a CSEMADOK helyi szervezete. Máriahalom A helyi általános iskola diákjai adnak műsort március 14-én, délelőtt tizenegy órától. Nyergesújfalu A város ünnepi megemlékezésére március 15-én délután három órakor kerül sor, a Milleniumi emlékműnél, ahol koszorúkat helyeznek el a település civil szervezetei, intézményei, valamint az egyház képviselői. A rendezvényt követően este nyolc órakor az Ady Endre Művelődési Házban kerül sor a SoundGixer zenekar koncertjére. Párkány A városban az ünnepségek március 14- én zajlanak, délután hat órakor megkoszorúzzák a sétálóutcán található kopjafát, majd ünnepi nagygyűlést tartanak a kultúrházban. Március 15- én már az esztergomi ünnepségeken vesznek részt. Piliscsév A község megemlékezést szervez március 14-re, délután öt órára, a Kopjafához. Innen fáklyás felvonulással mennek ünneplők a Hősök terén található emlékműhöz, majd a Művelődési Házban kezdetét veszi az általános iskolások műsora. Pilismarót A település önkormányzata március 15-én délután öt órától tartja ünnepi megemlékezését. Révkomárom A Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma, valamint a Szüllő Géza Polgári Társulás szervezésében március 15-én, délután fél négykor kiállítás nyílik Jókai Mór emlékezetére, majd négy órától a szabadtéri előadáson emlékeznek meg a forradalomról. Ezt követően a Klapka György a téren koszo- ,Jj| rúznak, ahol ||? Dobos László író tartja meg ünnepi beszédét. Sárisáp A sárisápi központi ünnepség március 15-én délelőtt tíz órakor veszi kezdetét a Szabadság téren. A műsorban közreműködnek a helyi általános iskola tanulói, a Sárisápi Bányász Fúvószenekar, valamint az énekkar is. Siittő A községben a március 15-i megemlékezés az Áprily téren, a helyi általános iskola diákjainak közreműködésével kerül megrendezésre. Úny Az önkormányzati ünnepség a településen március 15-én, délelőtt tíz órakor a polgármester ünnepi köszöntőjével kezdődik, majd koszorúzás lesz. A rendezvény előtt a Karino Lovasegyesület tagjai járják körül a falut, s hívják ünnepségre a lakóit. Zselíz A városi ünnepség keretében március 15-én, elsőként a második világ- háborús emlékmű megkoszorúzására kerül sor, majd innen gyertyás felvonulással érkeznek a kultúrház előtt álló 1948-as emlékműhöz. A megemlékezéshez kapcsolódó műsor a kultúrházban lesz. • Szabó - Berényi
