Hídlap, 2006. március (4. évfolyam, 42–63. szám)
2006-03-14 / 51. szám
4 HÍDLAP • 2006. március 14., kedd www.istergranum.hu Rátenyerel az állam a nevesítetlen földekre? Továbbra is rendezetlen a földtörvény Szlovákiában Vadászat a húsvéti sonkára Több száz üzletet vizsgálnak Komárom-Esztergom megyében Az eredeti törvényhatározat értelmében a múlt év szeptemberéig kellett volna rendezni a nevesítetlen földek ügyét, de mivel a szlovák Alkotmány- bíróságon megtámadták a földtörvény azon részét, amely ezt lehetővé teszi, ez a mai napig nem történt meg. Ha a taláros testület úgy dönt, hogy az érintett cikkely nem alkotmányellenes, az állam tulajdonába kerülnek az eddig ismeretlen tulajdonú földek. Szlovákiában körülbelül 300 ezer tulajdonost és több mint félmillió hektárnyi területet érint a nevesítetlen földek problémája. Nevesítetlen, azaz ismeretlen tulajdonú teleknek a törvény szerint az a föld számít, amelynek ismert a tulajdonosa, de ismeretlen annak állandó lakhelye. Czajlik Katalin, a szlovák mezőgazdasági minisztérium sajtószóvivője a Hídlapnak elmondta, hogy az ilyen területek telekkönyvében csak egy név van feljegyezve, ezért nagyon nehéz beazonosíHa valaki érvényesítetni szeretné tulajdonjogát, akkor elsőként ki kell kérnie az illetékes telekkönyvi hivatalból a telekkönyvi kivonatokat, amely alapján el lehet eldönteni, hogy érdemes-e megindítani az eljárást. tani azok birtokosát, akik ráadásul sokszor maguk sem tudnak a földjükről. „Megeshet például az is, hogy a padlás mélyén ott lapul egy telekkönyv, amelyről az örökösöknek fogalmuk sincs” - mondta a sajtószóvivő. A tulajdonjog érvényesítése nem kötődik állampolgársághoz: Szlovákia határához közel lévő településeken gyakori eset az, hogy külföldi, például magyar állampolgáré az addig ismeretlen tulajdonú terület. Lapunk információi szerint elképzelhető, hogy az Alkotmánybíróság áprilisban dönt a nevesítetlen földek ügyében. Addig viszont, amíg nem lép hatályba az újabb határidő, a nevesítés nem történhet meg, így az érintett területeket egyelőre a szlovák földalap kezeli. A megszabott időkorlát lejárta után azonban az azonosítatlan telkek, az állam, majd az illetékes község tulajdonába kerülnek. Az ilyen földeknek egyébként már 20Ö5-ben az állam kezébe kellett volna jutniuk. A „nevesítési folyamatot” egyébként bármikor meg lehet tenni, még akkor is, ha az már községi tulajdonba került, ilyenkor viszont polgári perhez kell folyamodni. • Szép Éva Tavaly rengeteg hibásan címkézett, vagy bizonytalan származási helyű hústermék került forgalomba a húsvéti sonka-láz idején, az ÁNTSZ ezért a hét elejétől meglepetésszerű ellenőrzéseket tart, nehogy a múlt évi esetek megismétlődhessenek. A húsipari szakemberek szerint az a legbiztosabb, ha magyar terméket vásárolunk. A tavalyi ellenőrzések során ötvenhárom üzlet ellen kezdeményeztek szabálysértési eljárást, és hetvenhá- rom esetben szabott ki a szolgálat minőségvédelmi bírságot a megyében - tudtuk meg Kosa Mónikától, a Komárom-Esztergom Megyei ÁNTSZ szóvivőjétől. Tavaly a vendéglátóegységek húsz százalékát sikerült átvizsgálni, az ezen a héten kezdődő, egy hónapig tartó ellenőrzés során tíz közegészségügyi felügyelő hat-hétszáz kereskedelmi egységet ellenőriz majd. Sári Katalin esztergomi tiszti főorvos elmondta: egy közegészségügyi ellenőrzés során teljes körű vizsgálatot tartanak, a mostani célellenőrzés kifejezetten a hústermékekre terjed ki. Megnézik az áruk származási helyét, ezeket bizonylatokkal kell igazolni, illetve a minőség-megőrzési időn belüli forgalmazást is ellenőrzik. Menczel Lászlóné, a Magyar Húsipari Szövetség titkára szerint a magyar ember megszokott egy bizonyos minőséget és ízhatást, ennek előállítására pedig csak a magyar gyártók képesek. A húsvéti sonkakészítésnek hagyományai vannak, erre minden évben felkészül a magyar húsipar. Az olcsóbb, külföldi termékek eleve gyanúsak, hiszen az alapanyagok áraiban nincs nagy különbség, ezért kelt gyanút a nagy árdifferencia. A szövetséget tájékoztatta az ÁNTSZ az idei ellenőrzésekről, a titkár asszony szerint viszont sokkal komolyabb szankcionálásra és összehangoltabb ellenőrzésekre lenne szükség, hogy megóvják a magyar piacot a rosszabb minőségű külföldi termékektől. A szakember mindenkinek azt tanácsolja, hogy nézze meg a gyártót, a származási helyet is a sonkák címkéjén, és csak akkor vásárolja meg, ha minden pontosan fel van rajta tüntetve. • Pálovics Klára L A P ( S Z ) É L Vödrös Csaba Ünnepelnek az ünneprontók Történelmi társaság vesz körül minket március 15-én. Petőfi, Kossuth, Széchenyi, Görgey és persze, mint mindig, mint ma is, ott is ott van, Ferenc Jóska, a bitang. Látom a XIX. század végének megalkuvóit, akik nem akarták március 15-ét nemzeti ünnepként tisztelni. Látom a XX. század és a ma hazafiainak erőtlenségét, a kísérletet arra, hogy egy összement hazában, egy lelkileg is összement népben a régi dicsőséget régi fényében ünnepelje. A méltatlanságok és az erőlködések között az idei felülmúl minden korábbit. Gyurcsány(i) bármit is mond - mert mindig mást mond, mint amit tesz -, az ő március 15-éje nagyon furcsa ünnep. Március 15-e előtt két héttel idehívta Putyint, aki egy személyben testesíti meg H. Sándor cárt, Lenint, Sztálint, Hruscsovot, és az árnyéka Kádáréra hasonlít. Putyin önként vállalt célja a Birodalom feltámasztása, annak a Birodalomnak, mely '48-as és '56-os reményeinket szétverte, és amely a pánszlávizmus megteremtésével és támogatásával a Trianonhoz vezető utat kikövezte. További ajándékként meglobogtatta az ötven évig gyűlölt, kötelező orosztanítás ismételt lehetőségét, és a tőlünk elrabolt sárospataki könyvritkaságokért váltságdíjat fizetett szellemi kincseink túszejtőinek. De az önrendelkezést feladó magatartás mögött mindig ott lebeg a kereskedő szellem, ezért is nevezik történelmi nevén árulásnak az ilyen magatartást. Hasznot hoz, vagy hasznot remélnek érte. A célja nyilvánvaló, a mi javaink árán kívánja magának megvásárolni ez a furcsa, már-már kóros mozgású baloldali milliárdos Tony Blairt és Putyint, mert azt hiszi, hogy kampányának nagy adui ezek a politikusok. Pedig Putyin vállát nyomja a csecsenügy, a grúz gázügy, az ukrán mérgezési ügy, a belső ellenzékének antidemokratikus elhallgattatása, és folytathatnánk. Blair súlyosan felelős az emberiség elleni bűntett határát súroló iraki meghamisított kémjelentések ügyében, valamint annak az agyafúrt kísérletnek a kigondolásában, mely az unióban adománynak kívánta feltüntetni megrövidítésünket tavaly decemberben. Szerintem jóérzésű ember óvakodna attól, hogy ebben a társaságban mutatkozzék, vagy kezet fogjon ezekkel a „demokratákkal”. Persze populista kormányok számára az adu nem az igazán nagy emberek, hanem a médiasztárok között van. Tudjuk, fentiek alapján sem Blair, sem Putyin nem adu ászok, szerintem még azok előtt sem, akik közül senki sem törődik „a Haza becsületével”. A forradalom és a szabadságharc csodájára emlékezve említsük meg ellenpontként, hogy Görgey serege még a fegyverletételkor is százhatvanezer önkéntesből állt. Ők Petőfivel úgy gondolták: „Hogyha el kell veszni, nosza, mi vesszünk el, ne a haza!” Igaz magyarok, hajdúk és kurucok bús leszármazottai, ebben a történelmi évben hajtsuk össze szomorú fejeinket, csendben éltessük győztes forradalmainkat és bukásukban is kedves szabadságharcainkat! Most még nem a mienk a szó, a szót mások viszik. Mienk a mély fájdalom s a remény, hogy „ez a mi hitünk valósággá válik”. A remény, hogy felhangzik egy szózat, vagy „megszólalnak a kövek”: Magyar, „ne bántsd a magyart”! Baloldali számháború Tatabányán Az MSZP-s jelölt hamis adatokkal kampányol? Dallos Jenő rajza Hemzseg a valótlanságoktól a tatabányai MSZP-s országgyűlésiképvise- lő-jelölt kampánya. Egy szórólap terjesztésétől már eltiltotta őt a Helyi Választási Bizottság, ám a „helyreigazításként” közölt hirdetésben továbbra is pontatlan számok szerepelnek bizonyos városi beruházásokkal kapcsolatban. Tatabánya fideszes polgármestere nyílt levélben fordult Schvarcz Tiborhoz, hogy tisztázzák a nyilvánosság előtt: tudatlanság vagy tudatos félrevezetés áll az ügy hátterében. Valótlan adatokat közölt szórólapján Schvarcz Tibor az MSZP tatabányai or- szággyűlésiképviselő-jelöltje bizonyos városi beruházásokra vonatkozó pénzösszegekkel kapcsolatban, ezért a Helyi Választási Bizottság eltiltotta a további jogszabálysértéstől. A baloldali jelölt szórólapján - amelyen együtt látható Gyurcsány Ferenccel - azt állította, hogy segítségével, három beruházással kapcsolatosan 4,3 milliárd forint érkezett az önkormányzat kasszájába. Kétmilliárd forint támogatást sikerült elérnie a Térségi Integrált Szakképzési Központ támogatására, közel 2 milliárd forint érkezett a Népház felújítására, a képviselő munkájának köszönhető az európai szintű műfüves labdarúgópálya megépülése 300 millió forintos értékben. Az összegek azonban egyik esetben sem fedik a valóságot, amelyre Bencsik János polgármester pénteken közleményben reagált, és közölte a valós számokat. Bencsik szerint a valóság az, hogy a „város mindössze 1 milliárd 263 millió forint értékű közberuházásról tud, mely állami támogatással valósult meg” A szakképzési központ esetében a város önkormányzata összesen 1 milliárd 87 millió forintot nyert el egy európai uniós pályázaton. Az irányító hatóság ez idáig 272 millió forintot utalt át a város számára. A Népház felújítására a város által benyújtott címzett támogatási pályázatban igényelt összeg nem egészen felére tett ígéretet a kormány, amelyet az Országgyűlés is támogatott. A megítélt összeg 1 milliárd 632 millió forint, amely jócskán elmarad a 2 milli- árdtól. A támogatásról azonban nem kötött szerződést a kormány Tatabányával, vagyis egy fillér sem érkezett a városhoz e célra. A labdarúgópályával kapcsolatban pedig, a valóság az, hogy a város végezte a beruházást 176 millió forint értékben. A központi költségvetés 90 milliós támogatásra vállalt szerződéses kötelezettséget. A városháza pénzügyi nyilvántartásai alapján viszont a mai napig egyetlen forintot sem utalt át a kormány. Pénteken a téves információkat fizetett sajtóközleményben helyesbítette az MSZP-s jelölt, ám azok sem fedték a valóságot. Bencsik János szintén pénteken kelt nyílt levelében a kérdések tisztázása végett felajánlotta Schvarcz Tibornak, hogy a nyilvánosság előtt tisztázzák az ügyet. Ráadásul egyik baloldali kampányrendezvényen a jelölt kijelentette, hogy durva, hazugságokkal teli a kampány, de úgy tűnik - a HVB döntésének ismeretében - hogy saját „csapatáról” beszélt Schvarcz. A kérdés, amelyet Bencsik János fogalmazott meg - vagyis hogy tudatlanság vagy szándékos félretájékoztatásról van-e szó a baloldali jelölt részéről - tisztázásra vár. • (Gál)
