Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-12-03 / 237. szám
www.esztergom.hu ESZTERGOM 3 2005. december 3., szombat • HÍDLAP • Az Isten azt akarta, az ember jó legyen Sosem kell nagy reklámot csapni, mégis mindig telt ház várja azt a kedves, derűs baráti társaságot, amely szerda este újra felejthetetlen órákat szerzett Esztergom közönségének hagyományosan színvonalas műsorával. A Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola díszterme már állóhelyekben is szűknek bizonyult. Az ok, amiért ennyi érdeklődő gyűlt össze a nagy-előadóteremben, az volt, hogy a Magyar írók Egyesülete és a Független Magyar írók Szövetsége előadást rendezett. Az est folyamán ízelítőt kaphattunk Gyur- kovics Tibor Kossuth-díjas költő, Kipke Tamás Táncsics-díjas író, Földvári Györgyi írónő, Tóth Sándor József Attila- és Pro Űrbe Esz- tergom-díjas író, Elmer István József Attila-díjas író és Szeghalmi Elemér József Attila-díjas író műveiből. A tradíciót megtörte az a szomorú tény, hogy Hernádi Gyula, a társaság állandó tagja már nem lehetett itt, a program így valamelyest róla szólt, az ő emlékének adózott. Az alkotásokat Császár Angéla és Szersény Gyula érdemes művészek, illetve a kortárs próza nagyszerű tolibajnokainak tolmácsolásában hallhattuk. Esztergomot, a szeretett várost elevenítették meg műveikben Kipke Tamás és Tóth Sándor, Szeghalmi Elemér Dán Frigyest, a híres művészt „hozta el” közénk, Elmer István pedig Petrezselyem Elemér bőrébe bújva szórakoztatta a közönséget. A versek és elbeszélések mellett Földvári Györgyi írónő bemutatta Istenek könnyei című könyvét. Meghallgathattuk az írónő Almomban anyám voltam című elbeszélését is, aminek a lényegét talán legjobban az egyik, a műben elhangzott mondattal lehetne összefoglalni, miszerint: „az Isten azt akarta, az ember jó legyen”. Hernádi Gyuláról, az örök bohém barátról Gyurkovics Tibor mesélt felejthetetlen történeteket. Az irodalom mellett a zene is szerepet kapott az est folyamán. Weiner Leó és Geszler György verbunkos dallamai mellett elhangzott Kókai Rezső és Bartók Béla egy-egy kompozíciója is. „A költők, írók, színművészek, zenészek társaságának örömteli összejövetele igazi tradíció, a mostani már a 12. volt. Azért tartom fontosnak, hogy a mai élő irodalmat napirenden tartsuk, mert ezzel bármikor megszólítható a középosztály, akiknek szükségük van az etikára, fogékonyak az értékes művészetre. Lényegesnek tartjuk a rendszeres kapcsolatot azon szerzők és olvasók között, akiknek fontos Esztergom, a magyarság és a kereszténység kérdése. Hidat szeretnénk építeni a meglévő mellé - a Szellem Hídját. Örvendetes, hogy a „túloldalról” is érkeztek vendégek szép számmal. Külön köszönet illeti a Hallgatói Ön- kormányzatot, amely anyagilag is támogatta a műsorunkat. Sajátságos műsorformánkkal művészbarátaimmal együtt szeretnénk továbbra is szolgálni a várost” - mondta Tóth Sándor, az est szervezője. A nagyszámú résztvevő ellenére a hangulat meghitt volt, köszönhetően a jól ösz- szeválogatott műveknek, de lehet, hogy csak a közelgő ünnep hangulata lopózott be a főiskola falai közé. Minden esetre két órán át úgy tűnt, hogy Isten akarata teljesült, és az ember valóban jó. • Kertész Viktor Vízpergető réteg óvja a védőszentet A restaurálást követően vasárnap adják át Nepomuki Szent János új-régi szobrát Az 1818-ban állított késő barokk és kora klasszicista stílusú szobrot Fehér Mihály prímási, uradalmi hajós készíttette. Az ismeretlen mester Nepomuki Szent Jánost ábrázoló, másfél méteres szobra, december 4-én 9.30-kor kerül átadásra és megáldásra a szentgyörgymezei 48-as téren lévő templomkertben. Ez a felújított, esztergomi szobor annyiban különleges, hogy egy míves kovácsoltvas szerkezeten álló, hajlított lemezbaldachin magasodik az alak fölé. A szobor restaulásának apropója, hogy a mű eredeti anyaga igen sérülékeny, sóskúti típusú mészkő volt. Ez az érzékeny alapanyag egy olyan üledékes kőzet, mely felületkezelés nélkül nem elég időtálló. A restaurálási munka az idei nyár elején kezdődött. A hazánkban újnak számító német szaba- dalmú, úgynevezett vákuumteríté- ses módszerrel sikerült a szobor állagromlását megállítani és annak hiányzó terjedelmét kipótolni. A szobor tömörítése és a hiányzó részek kiegészítését követően került a felületre egy vízlepergető réteg, mely óvja a védőszentet. A szobor fémrészeit Funk Péter esztergomi restaurátor, valamint Séd Gábor, a Nemzeti Múzeum főrestaurátora és tanítványainak csoportja hozta helyre. Az értékes alkotást Kőfalvi Vidor, a Nemzeti Múzeum főrestaurátora és Baghy László restaurátor keze nyomán újult meg. A munkálatokat az esztergomi Balassa Bálint Múzeum szakműhelyében végezték a szakemberek a nyár folyamán és a város által erre a célra elkülönített pénzösszegből mintegy 600 ezer forintot használtak fel. A fent említett restaurátorok a tervek szerint ezután minden évben eljönnek majd Esztergomba és egy itteni szobrot felújítanak. Az idelátogató mesterek és restaurátorhallgatók harmad áron, csak a városban való elszállásolásért és ellátásért így minden évben felújítanak egy-egy helyi alkotást. A munkákhoz szükséges különleges anyagok természetesen pénzbe kerülnek majd, de az bizton megállapítható, hogy Esztergom több köztéri kompozíciójára sajnos ráfér a majdani helyreállítás. • Pöltl Zoltán Még nyoma sincs a zajlásnak a Dunán Egyelőre nincs akadálya a teherszállításnak Folytatás az 1. oldalról A szakember hozzátette, hogy a folyami hajókra csupán a 70 százaléknál nagyobb mértékű jégzajlás számít veszélyesnek. Ilyen mértékű befagyás azonban már legalább 10 éve nem volt, az idei télen pedig egyáltalán nem számítanak komolyabb jégtömegre. A 70 százalékot meghaladó jégzajláskor a már úton lévő teherszállító uszályok védett kikötőkbe vonulnak, amíg a folyó újra járható nem lesz. A MAHART Duna Cargo Kft. úgynevezett típusbárkái, a Duna-Eu- rópa 2-D teherszállító hajók, amelyek 76 méter hosszúak és 11 méter szélesek, és mintegy 1800 tonna hordképességűek. Szabó László a teherkikötők hálózata kapcsán megemlítette, hogy kevés az ilyen dunai kikötő, főleg azokon a helyeken, ahol a parton fekvő városban olyan gyár működik, mely kihasználná a vízi teherszállítási lehetőségeket. • -L.-N. Konferencia a török korról Várvédő harcokról és a török kori Magyarország történelméről tartottak konferenciát tegnap Esztergomban, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárában. A szakma legkiválóbb ismerői - történészek, levéltárosok - beszéltek a XV-XVI. század háborúiról, a pusztításról, illetve az esztergomi csatákról, a vár és az ország egykori védelmi rendszeréről. A konferenciát Csombor Erzsébet, a levéltár igazgatója nyitotta meg, aki bevezető beszédében kiemelte, hogy az eseménynek kettős évforduló ad aktualitást. Idén emlékezünk meg ugyanis az esztergomi vár visszavételéért 1595-ben indított sikeres csata 410. és az 1604-1605. évi ostrom, azaz a vár újbóli török kézbe kerülésének 400. évfordulójáról. Csombor Erzsébet hangsúlyozta, hogy míg ma Esztergom élénk, baráti kapcsolatot ápol a törökökkel - gondoljunk csak a nemrég Ankarában felavatott „Esztergom vára” kulturális központra, vagy arra a segítségre, amit a vízivárosi dzsámi újjáépítéséhez nyújtanak - a múltat bizony véres háborúk és pusztítás jellemezték. Dávid Géza, az ülés levezető elnöke ezt úgy’ fogalmazta meg: Esztergom fénye a történelem során kialudt időről időre, kisugárzása is elhalt. A jövőben viszont egyházi központként olyan szellemi erőt sugározhat, ami az ország talán egyetlen reményét jelenti. Az egykori vérzivataros időkből ma sem áll rendelkezésünkre minden adat, vannak benne jócskán rejtélyek, mind ez idáig bizonytalan pontok. A konferencia többek közt ezek felderítése, ismertetése érdekében is szerveződött. • Sz.H. FÉJA GÉZA KÖZÖSSÉGI HÁZ, ESZTERGOM-KERTVÁROS 2509 Esztergom-Kertváros, Damjanich u. 50. Tel./fax: 319-376, weblap: invitel.hu/fejageza/, email: fejageza@invitel.hu MEGHÍVÓ december 3-án, 13 órára a II. Ister Granum Eurorégiós Rajzverseny díjkiosztó és megnyitó ünnepségére a Fája Géza Közösségi Ház galériájába. A kiállítást megnyitja: Petrovics János képviselő. A kiállítás keretében közel háromszáz pályamű kerül bemutatásra. A zsűri két kategóriában döntött első, második és harmadik helyezettet megillető díjak odaítéléséről, valamint 9 különdíj kiosztásáról! A kiállítás december 14-ig tekinthető meg. (hétfőtől-péntekig 9-19 óráig) Mérföldek választják el Esztergom és az állam kezdeményezését Mióta a sajtó közölte a kormány startszámla-programját, lépten-nyo- mon összehasonlítják azt az Esztergomban csaknem egy éve működő Szent Miklós Alappal, hol méltatva, hol pedig elmosva a két program közti nagyságrendi különbséget. A Szent Miklós Alap keretében az esztergomi önkormányzat félmillió forinttal számlát nyit minden esztergomi gyermek születésekor, amelyet évente további 50-50 ezer forinttal egészítenek ki, huszonegy éves korukra így mintegy 3,1 millió forinthoz juthatnak hozzá a fiatalok, amennyiben eddigre középfokú végzettséget, érettségit vagy szakmát szereztek. A jelentős összeget esztergomi otthonteremtésre, vagy a további tanulmányaik finanszírozására fordíthatják. Vannak tehát bizonyos kritériumai a pénz kézhezvételének, ám így a gyermekek számán túl növelhető a város népességmegtartó ereje, hatással lehet az ingatlanpiacra, illetve motiválhatja a tanulást. A kormány ezzel szemben januártól 40ezer forintot helyezne letétbe minden újszülött esetében, egy egyéni folyószámlán. Ezt az összeget kétszer, 7 és 14 éves korban pótolnák ki 30-30 ezer forinttal, de csak abban az esetben, ha a gyerekek jogosultak a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra. Szülői megtakarítás nélkül, 18 év alatt a kormány számításai szerint 122 ezer forint gyűlhet így össze. Ez azonban csak akkor lenne igaz, ha a kamat mindvégig 6,39 százalék maradna. Ez viszont közgazdasági képtelenség, ilyen kis összeg esetén ugyanis a kamat mindössze fél és egy százalék között mozog, és emellett figyelembe kell venni a folyószámlák kezelési költségét is. Továbbá nem elhanyagolható kérdés az sem, ki számít valóban rászorulónak, sok család épphogy csak átlépi a gyermekvédelmi támogatáshoz szükséges minimális keresethatárt. Amennyiben azonban a szülők hozzá tudnak tenni a pénzhez, ezt az állam a befizetett összeg 10 százalékával, maximum 6ezer forinttal egészítené ki, míg a rászorultak éves kiegészítése ennek duplája lehet. A kérdés tehát továbbra is az, hogy a valóban rászorultak félre tudnak-e tenni több gyermekük számára? Szülői befizetés nélkül a rászorultak is csupán 65 ezer 400 forinthoz juthatnának hozzá 2024-ben. A Szent Miklós Alap ehhez képest kezelési költség nélkül, jelenleg 5,75 százalékos kamattal gyarapszik. Amennyiben ezt vagyonkezelésbe adják, a legkedvezőbb helyzetben 21 évesen több mint 3 millió forinthoz juthatnak az esztergomi fiatalok. • Szabó Hajnal Bébikötvény Szent Miklós Alap 0. év: 40 000 forint 500 000 forint 18. év: 65 400 forint 21. év: 3 102 662 forint A közölt összeg szülői befizetés nélkül értendő, és a Bébikötvény esetében rászoruló gyermekeket vett figyelembe a táblázat.
