Hídlap, 2005. október-december (3. évfolyam, 193-257. szám)
2005-12-03 / 237. szám
4 HÍDLAP • 2005. december 3., szombat REGIO www.istergranum.hu Vasúttörténeti kiállítás nyílt Párkányban 155 éves a városon áthaladó vasútvonal Egyre kevesebb a magyar a Felvidéken Csökken a születésszám, erősödik az asszimiláció és az elvándorlás A Párkányon áthaladó vasút üzembe helyezésének 155. évfordulója alkalmából csütörtökön vasúttörténeti kiállítás nyílt a Párkányi Múzeumban. A kiállított tárgyak zömét a budapesti Közlekedési Múzeum és a pozsonyi Közlekedési Múzeum bocsátotta a szervezők rendelkezésére. A korabeli Magyarország első, Budapest és Vác közötti 33 kilométeres szakaszán 1946. július 15-én indult útjára az első két belga gyártmányú gőzmozdony a „Buda” és „Pesth” - amely egy korabeli rajzon, a kiállításon is megtekinthető. A Vácot Pozsonnyal összekötő vasútvonalon négy évvel később, 1850. december 15-től 30 kilométeres óránkénti sebességgel kezdtek közlekedni a gőzmozdonyok, húzta szerelvények. Tulajdonképpen ehhez a dátumhoz köthető a Budapest-Bécs közötti vasútközlekedés kezdete is. Kezdetben naponta csak néhány személyvonat haladt át a Párkány-Nána vasútállomáson, a 70-es 80-as évekre viszont a tehervonatok száma meghaladta a 30 pár szerelvényt. Első ízben, 1969-ben bukkant fel Párkányban villanymozdony, amely fokozatosan kiszorította az addig méltósággal püfögő, gőzzel hajtott vas- paripákat, és új lendületet adott a teherforgalom fejlesztésének. A 70-80-as évek teherforgalmának fellendülése viszont mára, a tizedére visszaesett - napjainkban naponta mindössze háKét rossz egy csapásra Zselízen Porba hulltak a magyar remények, nem fogad több beteget a kórház Folytatás az 1. oldalról Az intézmény megvételére jelentkező vállalat feltételként azt szabta, hogy a kórház legalább szándéknyilatkozattal rendelkezzen a biztosítók felől. Petra Kafúnová az Általános Egészségbiztosító szóvivője a Híd- lapnak elmondta, hogy ebben az évben már több alkalommal is tartottak ellenőrzést az intézményben. Ezek során kiderült, hogy az intézmény falai komoly hiányosságokat rejtenek, és a kórház nem felel meg az egészségügyi törvények által előírtaknak. Ezek közül példaként a nem megfelelően vezetett dokumentációt, az elégtelen számú és képzetlen munkaerőt és a rossz állapotban lévő műszaki felszerelést említette. Kafúnová elmondta, hogy tekintettel arra, hogy a kórház azóta sem pótolta a hiányosságokat, így a felmondási idő lejárta után nem kívánták meghosszabbítani a szerződést. „A betegek érdekében döntöttünk így, mert veszélyeztetve éreztük azok megfelelő színvonalú ellátását.” - mondta a szóvivő. A kórház egyik neve elhallgatását kérő alkalmazottja lapunknak elmondta, hogy a tegnapi nap folyamán még folytak az intézmény megmentését célzó tárgyalások, de végül nem született egyesség. Arról, hogy mi lesz az ott dolgozók sorsa, egyelőre senki sem tudott tájékoztatást nyújtani. • Sz.É. LAP(SZ)ÉL Kövesdi Károly Hint ón és gyalog Elavazott. Esett. Fújt. Szélcsend volt. Vasvillák potyogtak. Sárkányok röpködtek. Kifogás volt dögivei. Választó meg alig. A múlt hét végén Szlovákiában lezajlott megyei választáson a polgárok alig 18 százaléka vette a fáradságot, hogy bele akarjon szólni a sorsát és mindennapjait érintő ügyekbe. Az életébe. A hintapolitikusok szerint a gyalogember nem tudja megítélni, miért fontos a megyei képviselet, és ki legyen a zsupán. Hej, pedig mi pénzekről lehet ott dönteni! A gyalogember másképp gondolja. O úgy gondolja, mindegy, kire szavaz, bárki kerül hatalomra - legyen szó országos, vagy kerületi parlamentről - úgysem az ő érdekeit képviseli, csak a saját zsebét tömi. Vagyis: tolvaj és gazember. Akkor meg kire és miért szavazzon? Mert mire gondoljon a gyalogember, amikor hintaképviselő úr még meg sem kapta a bumáskát arról, hogy képvisel, máris kattan a bilincs a kiskacsóján. Illetve, dehogy kattan! Szabadlábon védekezhet. Részegen vezetheti kis Trabantját. Immunitás védi, és akkora vaskerítés, amin a gyalogember nem tud átmászni. Átlátni sem. Csak bámul befelé, mint Móra Ferenc kis rongyosa, és sóvárog. Vagy káromkodik. Persze, hogy nem megy el szavazni. Mi köze hozzá, hogy Józsi vagy Jozef terpeszkedik a hivatal veretes ajtaja mögött? Egykutya. Attól még nem lesz munkahelye, tisztesebb megélhetése. Méghogy megye, meg megyei parlament! Miféle megyék ezek, amelyeket összevissza karóztak ki valami eszelős révületben? Amiknek semmi közük a természetes régiókhoz, amelyek évszázadokon keresztül működtek zavartalanul, míg utódállambácsi szét nem verte őket. A csallóközi gyalogmagyarok egy részének Nagyszombatban, más részének Nyitrán székel a zsupán (ami magyarul köpönyeg), a gömöri gyalogmagyarok egy bandériumának Besztercebányán, más csapatának meg Kassán székel a géhás. A szepesi szlovákoknak és maradék szászoknak meg Eperjesen. Kinek jó ez, és mi ebben a logika? Mi közük az egészhez? Miről dönthet a nép ott, ahol már mindent eldöntötték? Amikor úgy kártyáztak a régiókkal, mint részeg kocsisok az út- széli csárdában. A Magyar Koalíció Pártja pedig, amikor Dzurinda is hátbatámadta, eljátszotta a sértődöttet, és majdnem kilépett a kormányból. Most pedig, amikor Nyitra megyében az összes szlovák párt összefogott ellene (mellesleg sikerrel), úgy megsértődött, hogy zsupánjelöltjét is visszaléptette. Úgymond a béke kedvéért, esetleg azért, hátha kap érte valamit cserébe azoktól, akik arcul köpték. Ez ám a politika magasiskolája! Ehhez kéretik éretlen népem az asszisztencia! Egyszóval, folyhat a pezsgő, szólhat a nóta. A választási törvény szerint a megyei választás törvényes volt és érvényes. Sőt reguláris. Akárcsak egy hadsereg. Olyan kaszámyabűzt is árasztott. A pártkatonák megkapták a jutalmukat; akik a bal oldali hintán ültek, átültek a jobb oldaliba, akik középen, azok a szélire. Csak épp egy Svejk nem akad, aki kimondaná: jelentem alássan, a nép nem hülye. Csak felettébb unja a dolgot. rom pár szerelvényt szolgálnak ki a párkányi vasútállomáson. A tárlaton számos, a vasúti közlekedéshez kapcsolható monarchiabeli tárggyal találkozhat az ember. Többek között kiállításra került gróf Széchenyi Istvánnak a magyarországi vasúthálózat fejlesztésére kidolgozott tervezete, vasutas egyenruha, számos fénykép, kezdetleges jelzőlámpák, telegráf, pályakezelő sárgarézből készült duplakürtje, amellyel figyelmeztette a pályán dolgozó munkásokat a vonat kö- zeledtéről és egyéb vasutas kellékek. A párkányi vasúttörténeti kiállítás 2006. február végéig látogatható - érdemes megtekinteni. • (zc) Adventi vásár Tát. Adventi kiállítást és vásárt szerveznek Táton, a Kultúrházban december 3-án és 4-én, délután 14-től 19 óráig. A helyszínen igénybe lehet venni kreatív díszítési tippeket és virágrendezési tanácsokat is. Ajándék a legkisebbeknek Pilismarót. Óvodások számára tartanak ünnepséget december 3-án, Pilismaróton a sportcsarnokban. A gyermekek között a két órakor kezdődő rendezvényen ajándékokat osztanak szét, melynek egy részét az aznap Pilismarótra érkező testvértelepülésük, Hirschberg alapítványa fizeti. Folytatás az 1. oldalról A fent említett adatok több problémát is maguk után vonnak. Ennek köszönhető például a magyar tanítási nyelvű alapiskolák fennmaradási gondokkal való küzdelme (Szlovákiában az oktatási intézmények a diákok létszáma alapján kapják a támogatást) és az osztályok, rosszabb esetben iskolák végleges megszüntetése. Duray Miklós véleménye szerint az elkövetkező iskolai év kezdetén néhány kisebb iskola fenntartási gondok miatt be fogja zárni kapuit. Szlovákiában, az oktatásban résztvevők 8,8 százaléka magyar nemzetiségű, de ebből csak 6,8 százalék jár magyar nyelvű iskolába, és egyetemi, vagy főiskolai oklevele is csupán a magyarság öt százalékának van. Szlovákiában a lakosság egy százaléka „nemzetiség nélküli”; azaz már Folytatás az 1. oldalról A városi képviselő-testületnek gyakorlatilag négy további összejövetelre volt szüksége ahhoz, hogy az október 4-én hozott eredeti határozatát 3/5-ös többséggel megerősítse. A szavazás előtti vitában a képviselők egy kivételtől eltekintve azzal érveltek, hogy a jelenlegi állapot sem a Vadasnak, sem a városnak nem jó és az egyedüli ésszerű megoldás a hitelcsomag bővítésének megszavazása. nem tartja magát magyarnak, de szlováknak sem. Duray Miklós a választások eredménye és a magyarok számának csökkenése közt nem lát szoros összefüggést, mert most is, ugyan úgy, ahogy négy évvel ezelőtt, körülbelül 430 ezer magyar nemzetiségű választópolgár él Szlovákiában. A sikertelenségért a kiábrándultságot, az MKP nem elég hatékony működését, a munkanélküliséget és a folyamatos elszegényedését okolja. Duray véleménye szerint a természetes asszimilációt nem lehet megállítani, de a kényszerítő körülmények miatti - mint például a szlovákoklakta térségbe költözést a jobb megélhetés reményében, az ezt követő beolvadást, a hátrányoktól való félelem miatti asszi- milálódást - még meg lehetne állítani. • Sz.É. A csütörtöki döntés kapcsán a Vadas vezetése fellélegezhet, mert a továbbiakban már nem kell tartania az esetleges késedelmi kamatoktól, az ötmillió koronás kölcsön felvétele után ugyanis kiegyenlítheti az idei beruházások kivitelezésével kapcsolatos számláit. A kívülálló csupán azért értetlenkedhet, hogy mire volt jó ez a meddő és értelmetlen hercehurca. • (zc) Zöld út a Vadas bővítésének Hosszas vitát zárt le a héten a párkányi képviselő-testület Tudatos presztízscsökkentés? Egyre gyakoribbak a tanárbántalmazások az iskolákban Mindenki hallott olyan esetről, amikor egy tanár valamilyen módon bántalmazott egy diákot. Mostanában viszont egyre gyakoribb az ellenkezője, szülők, diákok bántalmaznak tanárokat, szóval és tettel is. Az enyhébb eset az, amikor „csak” beszólnak a tanárnak, súlyosabb a helyzet, ha tettlegességre is sor kerül. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az egyre gyakoribb incidensek miatt a közeljövőben szeretné elérni, hogy a törvény ne csak a diákoknak, hanem a tanároknak is védettséget biztosítson az egyre gyakoribb atrocitásokkal szemben. Napjainkban sokszor hallunk arról, hogy milyen jogaik vannak a diákoknak és a tanárok hogyan vétenek ezek ellen. Arról viszont sokkal kevesebb szó esik, hogy milyen atrocitások érik a pedagógusokat munkájuk során. A legenyhébb eset az, amikor verbálisán bántalmazzák a tanárt, azaz „beszólnak” neki. Előfordult azonban már az is, hogy fizikailag bántalmaztak tanárt, és nem feltétlenül a diákok, hanem azok szülei, hozzátartozói. A jelenlegi törvények szerint ha valaki közfeladatot ellátó személyt, például pedagógust bántalmaz, az átlagosnál súlyosabb bűncselekményt követ el, alapesetben akár három év büntetést is kaphat. Egy esztergomi általános iskola igazgatója szerint a mai gyerekek durvábbak és agresszívebbek, mint régen, ennek ellenére nem történt tanárbántalmazás az iskolában. A gond szerinte ott van, hogy milyen mintát látnak otthon a gyerekek, és mennyit engednek meg nekik a szülők. Ezenkívül a tévé is káros hatással van a fiatalokra. A tanárok kezében kevés eszköz van, szükséges lenne egy szigorúbb ellenőrzés és a gyerekekben tudatosítani kellene kötelességeiket is, nemcsak jogaikat - véli az igazgató. Az egyik helyi gimnázium igazgatója elmondta, hogy ugyan vannak konfliktusok, azt meg tudják oldani a tanulókkal, a szülőkkel. Bár már hallott durva bántalmazási esetekről, de ez náluk egyáltalán nem fordult még elő, sőt, tudomása szerint Esztergomban sem volt még ilyen eset. Megfelelő kommunikációval kezelhetők a problémák - tette hozzá. Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a kérdés alapja kormányzati szinten van, és ideje lenne, hogy ne csökkentsék tovább a pedagógusok presztízsét. Ráadásul sokszor olyanok vannak döntéshozói helyzetben, akik nem kompetensek szakmai kérdésekben. Alapvető problémának azt látja Kerpen, hogy kormányzati szinten a szülők felé nem nyitottak, a szülők láthatatlanok. Pedig a szociális hálót szorosabbra kellene szőni, mivel így is az iskolákban csapódik le a társadalmi feszültség egy része. Ráadásul a kormányzat nem adja meg a megfelelő tárgyi, személyi és anyagi feltételeket az oktatás javításához, a probléma megoldásához. A szakszervezet egyébként egy ad hoc bizottságot hozott létre, amely törvénymódosítást fog kidolgozni. Ennek lényege, hogy készüljön felmérés a tanári bántalmazásokról, és módosítsák az ezek kezelésére érvényben lévő jogszabályt. Mindezeket azért, hogy követni lehessen mind a fizikai, mind a verbális agressziók számát, hiszen jelenleg a pedagógusok sérelmei csak elvétve jelennek meg a nyilvánosság előtt. Kerpen Gábor hozzátette, hogy az iskola és osztályösszevonásokban is lehet az okokat keresni, hiszen ezek miatt a diákok egyre szőkébb térben, közegben vannak, így egyre agresszívebbek lesznek. Mivel a probléma nem közvetlenül munkajogi kérdés, kevesen keresik meg a szakszervezetet a tanárok közül, pedig a külső segítség sokat számít. Szerinte, ha egy tanárt bántalmaztak, akkor elsősorban a szülőkhöz, az intézmény vezetőjéhez forduljon, ha ez nem oldja meg a helyzetet, akkor az iskolát fenntartó önkormányzat jegyzőjéhez lehet menni. Komárom- Esztergom megyéből a PDSZ-nek még nem jeleztek bántalmazási esetet - tette hozzá Kerpen Gábor. • Gy. D.
