Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-03-18 / 55. szám

JOBB PART 2004. március 18., csütörtök ______3. Mi lliós extrabevétel evás cégeknek A társas vállalkozások 25 millió forintos teljes egysze­rűsített vállalkozói adókere­tének legális kihasználására épit egy új üzleti kezdemé­nyezés. Az InfoRádió érte­sülései szerint az ÉVA Klub nevű szerveződés évente milliós többletbevételt kínál az anonim adatbázison ke­resztül egymásra találó vál­lalkozásoknak. Az elmúlt napokban a főváros több evás vállalkozójának posta­ládájában felbukkant egy levél, amelynek feladója egy bizonyos Waldon Consulting nevű cég. A levélben a feladó egy új, ÉVA Klub elnevezésű kezdeménye­zésre hívja fel a címzettek figyel­mét. A Waldon Consulting által kínált vállalkozás keretein belül olyan lehetőségeket kínál, ame­lyek segítségével jelentősen nö­velhető egy-egy cég adózott éves jövedelme. A táblázatokkal alátámasztott terv pontosan leír­ja, hogyan növekedhet egy egy­szerű szerződéssel például egy 4,2 millió forintos éves jövede­lemmel rendelkező cég adózott jövedelme 6 millió forintra. A vállalkozók körében nyilván nagy érdeklődésre számot tartó konstrukció az evások számára engedélyezett 25 millió forintos éves keret kihasználatlanságára alapoz. Az APEH adatai szerint az evás társas vállalkozások átla­gos éves árbevétele mindössze 6 millió forint, ami 19 millió forint­tal marad alatta az engedélyezett keretnek. Az ÉVA Klubba éppen ezeket a cégeket várják. A „sza­bad” EVA-kerettel rendelkező vállalkozó az olyan részadatok megadása segítségével, mint például a tevékenységi kör, ha­mar rátalálhat egy másik, nem evás, de hasonló tevékenységi körben tevékenykedő, jobb adó­zási feltételekre vágyó cégre. Amennyiben a két fél megegye­zik, akkor az új cég 25 százalékos kisebbségi üzletrészt vásárol az evás cégből, és a 25 milliós keret maradékát kitölti saját bevételé­vel. A megállapodás szerinti be­vételmegosztás után jól jár az evás cég, mert akár kétmillió fo­rinttal is nagyobb adózott jöve­delemhez jut, de legalább ennyi­re jól jár a másik cég is, mert be­vételét a kisebb kulccsal, és egyéb kedvezményekkel járó eva szerint számolja el. Egy má­sik lehetőség az olyan magán- személyek számára kínál lehető­séget, akik nem tudnak számlát adni az általuk végzett tevékeny­ségről, és ennek megoldásához - vagyis számla kiállításhoz - ke­resnek partnert. Az Info Rádió megkereste a Waldon Con- sultingot, amelynek vezetője egyelőre nem kívánt részletekbe bocsátkozni, azt azonban közöl­te, hogy a cég tevékenysége tel­jesen legális, nem ütközik jogsza­bályokba. Elmondása szerint a látszat ellenére a Waldon Consulting nem a szabad eva - keretekkel kereskedik, ellenkező­leg, hozzásegíti az evás cégeket, hogy hatékonyabban működje­nek. Véleménye szerint egy evás cég nem vállal kockázatot azzal, hogy idegen vállalkozást beenged cégébe, mert a ki­sebbségi tulajdonosnak nincs szinte semmi jogosítványa. A társaság a hátteret, mintákat és szakembereket biztosítja a szer­ződő feleknek. -bk­EP választás a pártok által javasolt időpontban Mádl Ferenc köztársasági elnök a négy parlamenti párt által is javasolt idő­pontra, június 13-ra (vasár­nap) tűzte ki az európai parlamenti (EP) választást. A köztársasági elnök még febru­árban fogadta a négy parlamenti párt vezetőjét és az Országgyűlés elnökét, hogy megbeszéljék a nyá­ri európai parlamenti választások előkészítését. A pártok közösen azt kérték az elnöktől, hogy június 13- án, vasárnap legyenek a választá­sok. Négy időpont közül lehetett választani június 10-13 között, ugyanis mind a 25 tagállamban e négy nap valamelyikén tartják majd a választásokat. A pártok ve­zetői a februári egyeztetésen egy­behangzóan ígérték, hogy a vá­lasztási kampányuk a programjuk­ról fog szólni és nem az ellenfelek lejáratásáról Az államfő - a vá­lasztási kampánytól függetlenül is - az általános politikai kultúra be­tartására kérte a parlamenti párto­kat, amelyre szintén fogékonyak voltak a jelenlévő politikusok. A jú­niusi választásokon eldől, hogy kik képviseljék Magyarországot Stras­bourgban, az Európai Parlament­ben. Magyarország 24 képviselőt delegálhat az Európai Unió parla­mentjébe, ahol a bejutó magyar képviselők az európai szocialista, konzervatív vagy liberális frakció­nak lesznek tagjai. Az ország egyetlen választókörzet lesz, egy­séges pártlistákra lehet szavazni. A választási kampányukat a pártok hivatalosan tegnaptól indíthatták, bár az SZDSZ már év eleje óta kampányol, az MSZP pedig múlt pénteki kongresszusát - amikor az EP-listát is véglegesítették - tekinti kampánynyitójának. -Wt­Jön az olcsó tejtermék A májusi uniós csatlako­zás után nagyarányú im­portnövekedés várható a tejtermékek piacán. A vám­liberalizáció után megjelen­hetnek hazánkban az olcsó lengyel és szlovák áruk. A német élelmiszerpiaci elem­zők az exportpiac tízezres növekedésére számítanak. Német elemzők szerint hazánk­ban egyrészt hiányoznak a kiváló minőségű hazai élelmiszeripari termékek, másrészt az előzetes kalkulációk szerint a magyar élet- színvonal és a fizetések remélt nö­vekedésével együtt nőni fog az igény a jó minőségű élelmisze­rekre. Kapuvári József, az Élelmi- szeripari Dolgozók Szakszerveze­tei Szövetségének elnöke egy len­gyel lapnak nyilatkozva elmond­ta: a csatlakozás után a magyar élelmiszeripari ágazat 130 ezer munkahelyéből valószínűleg 30 ezer fog megszűnni. Kieshetnek a piacról azok a hús- és tejfeldolgo­zó üzemek, amelyek nem tudják megfizetni az uniós normákhoz történő alkalmazkodás költségeit. A szakember szerint a legna­gyobb veszélyt a többi csatlakozó ország jóval olcsóbban termelő cégei jelentik. Várhatóan a szlo­vák cégek a sajtoktól a kolbászig és a húsféleségekig több termék­kel meg fognak jelenni a magyar piacon - ezt Peter Kliment, a bu­dapesti szlovák nagykövetség gazdasági osztályának vezetője mondta. A lengyel nagykövetség kereskedelmi osztályának illeté­kese főleg a lengyel tejüzemek magyarországi exportjának nö­vekedésére számít. Jelenleg még a lengyel sajtokra 300 tonnás kvóta van érvényben, a húsféle­ségeket pedig 100 százalékos vám terheli. A csatlakozás utáni vámliberalizációra tehát nem­csak a nyugat-európai élelmi­szeripar készül. nil Szanyi Tibor cégének furcsa megbízása A vidékpolitikai kormány- meghatalmazott felügyelete alá tartozó bizottság Szanyi Tibor volt cégét - Euro- Info-Service Kft. - választot­ta ki egy állami projektre. A társaság jelenlegi ügyveze­tője Szanyi Tibor testvére. Szanyi Tibort egy tavalyi kor­mányrendelet értelmében vidék­politikai meghatalmazottá nevez­ték ki és azzal bízták meg, hogy ő koordinálja a falu- és vidékpoliti­kával összefüggő oktatást és kom­munikációt. A politikus több prog­ramot is elindított, ezek között volt „A vidékpolitikát érintő kommu­nikációs, oktatási és továbbképzé­si tevékenység támogatása” című projekt is, melyben Szanyi koráb­bi vállalkozása, az Euro-Info- Service is szerepet kapott. Az imént említett cégben hat évig volt igazgató az MSZP-s politi­kus, a 2002-es kormányváltásig tu­lajdonos volt, jelenleg pedig Szanyi Tibor testvére az ügyvezető. Az Euro-Info-Service fő tevékenysége régen közétkeztetés volt, most pe­dig papíráru-kiskereskedelem. A cég egyik ügyvezetője szerint a Kft. Növekvő ipari termelés Januárban 7,2 százalékkal nőtt az ipari termelés az elő­ző év ugyanezen időszaká­hoz képest. A növekmény azonban teljes egészében az export teljesítményéből származik - derül ki a KSH legfrissebb jelentéséből. Január első hónapjában az ipari export 18,7 százalékkal nőtt az egy évvel azelőttihez képest. A legnagyobb mértékű volumenbővülést (29,5 száza­lék) a villamos gép és műszer gyártása nyújtotta. A jármű- gyártás 12,7 százalékkal növel­te külpiaci eladásait. Az ipar első havi belföldi értékesítése viszont 3,6 százalékkal csök­kent a tavaly januárihoz ké­pest. A feldolgozóipari terme­lés 9,5 százalékkal nőtt, a villa­mos energia-, gáz-, gőz- és víz­ellátás teljesítménye 3,9 száza­lékkal visszaesett, a bányásza­té gyakorlatilag stagnált. Je­lentősen, 12,9 százalékkal bő­vült a kisebb súlyú egyéb nem fém ásványi anyag gyártása, mely a belföldi kereslet élén­küléséhez kapcsolódik. Ha­sonlóan az előző hónapokhoz, Szanyi Tibor, az FVM politikai államtitkára az EU hivatalos kiadványainak magyarországi forgalmazója. Szanyi Tibor szerint nem érhe­ti vád a kft-t, mivel az nyilvános közbeszerzési pályázaton győzött. Nem mellékes viszont, hogy kor­mánymeghatalmazottként az ő felügyelete alá tartozott a Meruk József vezette döntőbizottság, amely az Euro-Info-Service-t lát­ta a legjobbnak. Szanyi Tibor sze­rint azt kéne megvizsgálni, hogy a cég milyen munkát végez, nem pedig azt, hogy kihez áll a legkö­zelebb. Németh Imre földműve­lésügyi miniszter szerint a pályá­zat Szanyi kormánymegbízotti te­vékenységének része és a kor­mány felügyelete alá tartozik. Info: Magyar Nemzet számottevően (12 százalékkal) nőtt a fémalapanyag, fémfel­dolgozási termék gyártása is, míg a gumi- és műanyagter­mék (6,7 százalék), a gép-, be­rendezés- (4,6 százalék), vala­mint a vegyianyag termék- gyártásban (4,3 százalék) a növekedés mérsékeltebb volt. A feldolgozóipari alágak közül háromban csökkenést regiszt­rált a KSH; ebből a textília, textiláru gyártása gyakorlatilag stagnált. Az élelmiszer-, ital- és dohánygyártás volumene 4,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A visszaesés­hez részben hozzájárult a do­hánygyárak kapacitás-leépíté­se is. Jelentősen, 17,5 százalék­kal csökkent a bőrtermék- és lábbeligyártás termelése is.-bk-t forrás MNO MAGYARORSZÁG Orbán Viktor a Hír TV-ben Exkluzív interjút készített a Hír TV Orbán Viktorral abból az alka­lomból, hogy a volt miniszterelnök Mérite Européen-díjat vehetett át Hans-Gert Pötteringtől, az Európai Parlament hazánkba látogató néppárti frakcióvezetőjétől. A beszélgetés során a Fidesz elnöke a március 15-i ünneppel kapcsolatban megjegyezte, hogy Magyaror­szágon zajlik egy gyógyulási folyamat, mely során az emberek szép lassan visszatérnek azokhoz az értékekhez, amelyek nélkül a saját életüket sem tudják biztonságosan berendezni. Ilyennek nevezte a volt miniszterelnök a család, a munka és a haza fogalmát. „Nemzet nélkül földönfutó az ember a világban. Ha nincs saját hazája, nin­csen otthona” - tette hozzá a friss díjazott. Orbán Viktor a közelgő uniós csatlakozás apropóján abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy az Európai Unió nem elgyengíti majd a magyarok nemzettu­datát, hanem jelentősen meg fogja erősíteni azt. A Fidesz elnöke szerint ugyanakkor két éve nehéz idők járnak Magyarországra. A kormány tevékenységének köszönhetően „nem is tudjuk, hogy mit csinálunk, nem is tudjuk, hogy merre haladunk, nincs határozottság, hiányzik a döntésképesség, nincs gazdaságpolitika, és az emberek úgy érzik, hogy a saját sorsuk, a jelenük is, meg a jövőjük is minthogyha kicsúszna a kezeik közül, kiperegne az ujjaik között”. Orbán Viktor szavai indoklásaként a közelmúlt sorozatos gyárbezá­rásait emlegette, valamint a kórházak csődközeli helyzetét. A Fidesz elnöke szerint a jelenleg uralkodó bankár szemléletű gondolkodás csak szívja ki a pénzt az emberekből, és az országból, miközben óri­ási adósságokat halmozunk föl. A volt miniszterelnök hozzátette: olyan érzés van az emberekben, mint 1988-ban, hogy ez így nem mehet tovább. Az uniós választás júniusban (éppen ezért) egy bizal­mi szavazás is lesz, mely során a választók közvetve kimondhatják a véleményünket a kormányzatról. 2009-ig megépül a csepeli szennyvíztisztító - uniós csatornázás Európa legnagyobb környezetvédelmi beruházása lesz a csepeli szennyvíztisztító - jelentették be Medgyessy Péter miniszterelnök, Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter és Demszky Gábor közös keddi sajtótájékoztatóján. A még idén elinduló munká­latok során létrehozandó központi szennyvíztisztító Budapest kerüle­teinek csaknem a felét fogja kiszolgálni. Az építés teljes költsége 121 milliárd forint lesz, amelynek 65 százalékát vissza nem térítendő tá­mogatásként kapja hazánk az Európai Unió kohéziós alapjából. A Brüsszellel kötött megállapodás értelmében Magyarország vállalja, hogy 2010-re a fővárosiak összes szennyvizét csatorna gyűjti majd, ami biológiailag tiszta víz visszaforgatását jelenti a Dunába. A várhatóan 2009-re befejeződő beruházáshoz több olyan fejlesz­tés is kapcsolódik, amely közvetlenül nem érinti a szennyvíztisztító építését, csupán annak üzemeltetéséhez szükségesek. Ezek többnyi­re útépítések, például a csepeli gerincűt, vagy a pestszentlőrinci komposztáló telep környéki út létrehozása, melynek mintegy 10 mil­liárdos költségét a kormány és a főváros közösen vállalja. Nem fér be a Szövetség a Sportarénába „Kicsi arénát építettünk, sokkal többen akarnak eljönni, mint amennyi hely van az épületben” - jelentette ki az index.hu-nak adott nyilatkozatában Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője, a Fidesz közelgő szövetségi gyűlésével kapcsolatban. Révész szerint eddig mintegy 16 ezren jelezték, hogy részt kívánnak venni a gyűlésen, a 12 500 fő befogadására alkalmas csarnok tehát nem lesz elegendő minden érdeklődő befogadására. A gyűlésen (mely az előzetes kommentárok szerint a párt szövetséggé alakulásának lezárását jel­képezi majd) Orbán Viktor pártelnök mellett a párt listavezetője, Schmitt Pál is beszédet mond, valamint megszólal majd egy euró­pai uniós külföldi díszvendég is. Az összejövetelen bemutatásra ke­rülnek az új pártszervezet alapját jelentő választókerületi elnökök, akik száma jelenleg 140-re tehető (összesen 176 ilyen kerület van az országban). A bemutatkozó elnökökre nagy feladat hárul a párt vá­lasztások alatti mozgósításában, így a rendszer hatékonysága már a júniusi európai parlamenti választások alkalmával lemérhető lesz. A magyar vállalkozók Szlovákiába mennek? - vonzó az egyszerűbb adórendszer Bizonyos vélemények szerint az egykulcsos (tehát jelentősen le­egyszerűsített) adórendszer nemcsak a külföldi tőkét vonzza, de szá­mos magyar vállalkozás is áttenné Szlovákiába székhelyét, hiszen sokkal egyszerűbben tudna ott adózni - hangzott el a Magyar Rádió Vállalkozásklinika című műsorában. Mindenki csodájára jár a szlo­vák adóreformnak - jelentette ki Kői László fővárosi kamarai elnök -, így egyes vállalkozások Szlovákiába költözése nem lenne megle­pő. Ha ezek a kemény határok megszűntek és egy unió piacán be­lül vagyunk, Pozsony és Kassa nem elérhetetlen - tette hozzá Kői László. Gondot a kamara részéről nem ez okoz, hanem az ittmaradó (egyre növekvő számú) vállalkozások támogatása. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nehezményezi, hogy amíg a múlt évben tizenkilenc milliárd forint körüli összeget tu­dott kis- és közepesvállalkozás-fejlesztési programok finanszíro­zására fordítani a kormány, addig idén ez tizenegymilliárd forint körüli összegre csökkent - miközben a vállalkozók száma, akik erre pályázhatnak, négyezerrel növekszik. Ez nagyon komoly fe­szültséget fog jelenteni ezeknek a pályázatoknak a körében - tet­te hozzá a fővárosi Iparkamara elnöke. Kovács Árpád

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom