Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-03-18 / 55. szám

4 2004. március 18., csütörtök RÉGIÓ Ftfdlap M A I T É MA )■ Mi számít a továbbtanulás szempontjából? Minden évben a március 1-je egyet jelent a továbbtanulni szándékozó középiskolások számára: a felvételi jelentkezési lapok postára adásának határidejét. Hónapok állnak ren­delkezésükre, hogy a kiadott tájékozató alapján kiválasszák a számukra ideális főiskolát, egyetemet. Valaki már évekkel korábban tudja, mit fog választani, míg mások az utolsó pilla­natig halogatják a választást. Mégis, mi alapján hozzák meg a talán egész életükre kihatással lévő döntést? Jelentkezők Finanszírozás A jelentkezések postára adá­sának határideje március 1-jén éjfélkor lejárt. Az Országos Felsőoktatási Felvételi Irodá­hoz több mint 162 ezer jelent­kezési lap érkezett be. Ez a ta­valyihoz képet kétezerrel több, de a két évvel ezelőtti rekor­dot, a 165 ezret nem döntötte meg. A leendő hallgatók több mint 160 kar mintegy ötezer képzési helye közül választhat­tak. Egy diák korlátlan számú helyre adhatott be jelentkezési lapot. Államilag finanszírozott képzésre 62 ezer hallgatót vesznek fel. Mi alapján döntenek? Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda tavaly tavasszal csaknem ötezer egyetemistát kérdezett meg arról, hogy mi­lyen szempontokat vettek fi­gyelembe az intézmény kivá­lasztásakor. A hallgatók több mint 52 százaléka az egyetem jó hírnevét, presztízsét tartotta a legfontosabbnak, míg 344 százalékuk az oktatás színvo­nalát tartotta mérvadónak je­lentkezéskor. A sorrend oka abban keresendő, hogy míg az egyetem hírneve bárkihez el­juthat, addig a képzés minősé­géről kevesebb információ áll a felvételizők rendelkezésére. Az említett két kritérium legin­kább azok körében volt döntő, akik a jelentkezési lapjukon el­ső helyen megjelölt intéz­ménybe jutottak be. Akik vi­szont csak a második vagy a sokadik helyre kerültek be, azoknál inkább az adott lehető­ségek - vagyis, hogy pontszá­maik alapján hova vennék fel őket - határozták meg a jelent­kezést. A felvételizők stratégiá­ja tehát az, hogy első helyen azt az iskolát jelölik meg, aho­vá hírneve és az ott folyó okta­tás színvonala miatt be szeret­nének kerülni. Második helyen viszont már a biztosat jelölik meg. Tehát azt az intézményt írják be, ahová nagy eséllyel bekerülnek középiskolai ered­ményeik alapján. Mindezek mellett szerepet játszik egy másik tényező is a döntésben, méghozzá az, hogy mikor ha­tározták meg választandó jö­vőbeli pályájukat. Aki már kis­gyerekkorában tudta, hogy mi szeretne lenni, ha „nagy lesz”, az az intézmény kiválasztása­kor elsősorban annak presztí­zsére figyelt, csakúgy, mint azok, akik a középiskolai évek alatt határozták el magukat. Akik viszont csak a középisko: la legvégén döntöttek tovább­tanulásukról, már elsősorban a középiskolai jegyek alapján válogattak az egyetemek kö­zött. Ennek oka talán, hogy míg az, aki már gyerekként esetleg a középiskola elején tudta mi szeretne lenni, az már ennek függvényében erősített azokban a tárgyakban és terü­leteken, melyek az intézmény­be való bejutáshoz elengedhe­tetlenek. Míg, akik csak későn határoztak, azok addigi iskolás jegyeikben átlagosat, esetleg átlag alattit teljesítettek, ami persze sokszor kevés az elvárt szinthez képest. Vannak olya­nok is, akik csak az érettségi utáni években jutottak döntés­re, azok számára fontos szem­pont volt az is, hogy ismerőse­ik is az adott intézménybe fel­vételiztek. A hiedelemmel el­lentétben a szülői háttér, isko­lai végzettségük nem bizonyult meghatározónak az intéz­ményválasztásnál. A lakóhely viszont annál inkább. A fővá­rosiak számára ugyanis a presztízs hangsúlyosabb volt, mint a más településeken élőknek, a vidékieknek pedig fontos volt a felsőoktatási in­tézmény megközelíthetősége, lakóhelyüktől való távolsága. Még egy dolgot említhetünk, ami befolyásolta a megkérde­zett egyetemisták szerint a vá­lasztásukat, ez pedig a szakte­rület. Az intézmény presztízse az átlagosnál fontosabb volt a műszaki egyetemisták, a jogá­szok és közgazdászok számára, míg az oktatás színvonalát a műszakisok és az orvostanhall­gatók tartották fontosnak. A bölcsészettudományi és a ter­mészettudományi karok hall­gatóit az átlagnál jobban befo­lyásolta az intézmény lakó­helytől való távolsága. Az ág- rárhallgatóknál pedig a közép­iskolai tanulmányi eredmé­nyek bizonyultak az átlaghoz képest fontosabbnak. A felsőoktatásban eltöltött évek finanszírozását mindenki próbálja a lehető legjobb mó­don megoldani. Persze az egyes jelentkezők kondíciói nem egyformák. A kollégium, albérlet, maga az élet sok ki­adást jelentenek, nem beszélve azokról, akik nem államilag fi­nanszírozott helyre kerültek be. A diákhitel adta lehetőség min­denki számára nyitva áll (ma­radjunk az alapképzés eseté­nél). A legutóbbi döntés értel­mében a diákhitel kamata a 2003-2004-es tanév második félévére 11,95 százalékra nőtt. A törlesztésről Csillag Tamás, az Diákhitel Rt. vezérigazgatója azt mondta, hogy a korábbi 9,92 százalékos kamatról a 2,03 százalékpontos kamatemelke­dés nem jelent azonnali több­letkiadást a diákhitelt felvevő hallgatók számára. A havi tör­lesztőrészletek ugyanis válto­zatlanok maradnak, kizárólag a törlesztési idő lesz hosszabb, át­lagosan 10 évenként 4 hónap­pal. A felvehető hitelösszegek nem változtak, azaz továbbra is 10-15-21, illetve 25 ezer forint. A Diákhitel Központ vezetője szerint ugyanakkor hosszú tá­von jelentősen csökkennek majd a kamatok, ami kompen­zálja a mostani drágulást. A Diákhitel Központ kalkulátora szerint, ha a legpesszimistább inflációs, kamat és reál­bérnövekedési adatokkal szá­molunk, akkor a diákoknak a felvett összeg dupláját kell majd visszafizetniük 25 év alatt. A Fidesz, mivel úgy véli, hogy a kamatemelés elviselhe­tetlen terhet jelent a hitelt fel­vevőknek, törvénymódosítást sürget a kérdésben. E szerint a munkáltatónak kellene átvál­lalnia a diákhitel törlesztését, de nem kellene adót és járulé­kot fizetniük. Összeállította: GK (forrás: ofi.hu) Mobilitás a sport jegyében Tegnap délután 14 órától tartotta sajtótájékoztatóját a Városháza nagytermében a Határon Túli Magyar If­júsági Szervezetének Iro­dája vagy közismert nevén a Mobilitás Iroda. Winkfein Csaba, a Közép- Dunántúli Regionális Ifjúsági Tanács delegáltjaként elmond­ta: „Míg múlt évben a testi vagy szellemi fogyatékkal élők jutottak kedvezőbb támogatá­sokhoz, addig 2004 a sport éve lesz. A pályázatokon előnyö­sebb elbírálásban részesülnek a sporttevékenységhez köthető rendezvények vagy közössége­ket létesítő oktatási intézmé­nyek, civil szervezetek”. A Közép-Dunántúli Regio­nális Ifjúsági Tanács három nagy regionális irodát tart fenn Székesfehérváron, Veszprém­ben és Tatabányán (utóbbi a Komárom-Esztergom megyei irodának a székhelye). „Az If­júsági Tanács azonban fontos­nak tartja, hogy a kisebb tele­pülésekhez eljuttassák infor­mációikat a 2004. évi közpon­ti pályázati lehetőségeket ille­tően - hangsúlyozta ki Winkfein, majd hozzátette -, ennek keretében tartunk tájé­koztatót a civil szervezetek szá­mára Esztergom városában.” Ez az első év, hogy csak azok a pályázók vehetik igénybe a támogatásokat, akik előzőleg regisztrálták magukat a Gyer­mek-, Ifjúsági és Sportminisz­térium internetes honlapján (www.gyism.hu) Winkfein Csaba ezek után a pályázati le­hetőségeket vette sorra, ame­lyek ez évben a következőkép­pen alakulnak: a szervezet pá­lyázatot hirdet gyermek- és if­júsági szervezetek rendezvé­nyeinek támogatására. A pá­lyázat célja a gyermek- és ifjú­sági célzatú kulturális, szabad­idő és sportrendezvények szer­vezésének és lebonyolításának megkönnyítése. A keretösszeg 8 millió forint, a pályázott tá­mogatásának mértéke legfel­jebb 250 ezer forint lehet. To­vábbá az Ifjúsági Tanács pá­lyázatot hirdet Regionális Ifjú­sági Napok címszóval, mely szándékai szerint szakmai és szabadidős programokkal szol­gáló civil szervezetek érdekér­vényesítési lehetőségeit, kap­csolatteremtési alternatíváit (internet, telefonvonal) segíte­né elő 14 millió forintos keret­összegből. Az ifjúsági civil szervezetek működési költsé­geinek támogatására 3,7 millió forintot ajánl föl a regionális szervezet. Emellett humán erő­forrás fejlesztésének támogatá­sát, illetve az önálló írott és elektronikus sajtótermékek szubvencióját tűzte ki célul a Mobilitás. Mindkét célállomás­ra 2,5 millió forintos keretösz- szegből, egyenként 200 ezer forintra pályázhat az érdeklő­dő szervezet. Winkfein Csaba ezt követően a különböző régiók pályázati lehetőségeiről szólt, majd a sajtó-tájékoztatón jelenlévő Öcsi Józseffel, a Mobilitás Iro­da munkatársával együtt tájékoztatót tartott a Városháza Gadányi termében. -szó­Borverseny Kisújfalun Március 20-án, szombaton 13.00 órától a kisújfalui kultűrhelyiségben, borverseny megrendezésére kerül sor. Bár Kisújfalun létezik a Hegyközség szervezete, amely a bortermelőket egyesíti, a borverseny mégis a Községi Hiva­tal szervezésében jön létre már második alkalommal. A bormintákat pénteken, március 19-én 15-20 óráig, esetleg szombat délelőtt, a község kultűrhelyiségben ad­hatja le minden érdeklődő. A borok minőségét háromtagú zsűri fogja értékelni, köztük a zsűri elnöke, Korpás András mérnök, szőlőnemesítő. A bor­mintákat 7d!-es, zöld üvegek­ben kell leadni, természetesen egy bortermelő töbh borral is benevezhet a versenyre. A ne­vezési díj minden egyes mintá­ért 50 Sk. A borminták sorszá­mot kapnak, tehát nem a bor­termelők neve alatt szerepel­nek majd a megmérettetésben. Ez a nevezési rendszer a ver­seny hitelességét szolgálja. A verseny végén minden részve­vő oklevelet kap, amely igazol­ja a részvételt, de helyezést csak kisújfalusi bortermelők érhetnek el. A szervezők a ver­seny lebonyolításának admi­nisztratív ügyeit ebben az év­ben már Kisújfalun is számító- gépes rendszer segítségével végzik, ezáltal is meggyorsítva és gördülékenyebbé téve a verseny lefolyását. zács Olga Lapszemle Új önkormányzati társulás alakult az Ipoly mentén Az Ipolyinfó legújabb száma arról tájékoztatja a lakosságot, hogy létrejött a Szobi Kistérség Önkormányzatainak Területfejlesztési Taná­csa, amelynek tagjai a kistérség települései: Bernecebaráti, Kemence, Perőcsény, Tésa, Vámosmikola, Nagybörzsöny, Ipolytölgyes, Letkés, Ipolydamásd, Szob, Márianosztra, Kóspallag, Zebegény. Az új szerve­zet közigazgatási-jogi értelemben önkormányzati társulás, amelynek létrehozására azért volt szükség, hogy a napjainkban megváltozó Te­rületfejlesztési Törvény kritériumainak megfelelő területfejlesztési szer­vezettel rendelkezzen a kistérség. Az Ipolymenti Önkormányzatok Te­rületfejlesztési Társulása civil szervezetként működik tovább. A két szervezet nem vetélytársa egymásnak, éppen ellenkezőleg: olyannyi­ra partnere és társa, hogy tagjai ugyanazok a jogi személyek (az ön- kormányzatok), saz új szervezet alkalmazottai a vámosmikolai kistér­ség-menedzseri iroda munkatársai. A szervezet elnöke Remitzky Zol­tán, Szob város polgármestere. A társulás az elmúlt időszakban két ülést tartott: az elsőt február 5-én a szobi polgármesteri hivatal tanács­termében, a másodikat február 25-én Ipolydamásdon. Megjelent a Nautilus együttes új albuma A zselízi Nautilus együttes nemrég új albummal lepte meg rajon­góit - írja a Zselízi Hírmondó. A minialbumon, amelynek címe Las Vegas, 6 zeneszám található. Az együttes tagjai idén sem fognak unatkozni: tavasszal koncertsorozatot terveznek Las Vegas Tour címmel, amelynek keretein belül Szlovákiában és Magyarországon is fellépnek majd a Cool Head Clan zenekar társaságában. A sze­replés immár új felállásban történik, hiszen új taggal bővült a társa­ság: Jóba Roman, Kovács Péter és Bélák Péter mellé Luky Gábor állt be. A környéken Zselízen és Fámádon lépnek majd fel, ám az időpont még bizonytalan. Néhány hete készült el az együttes hon­lapja, amelyen biztosan megtalálhatók lesznek az aktuális informá­ciók. Az oldal címe: www.atasoft.sk/nautilus. sem

Next

/
Oldalképek
Tartalom