Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-06 / 210. szám

A SZELLEM VXLAGA Kulturális Kitekintő Várak, a Vág völgye várai... A magyar női Drakuláról, a bolondról és a tutajos báróról Beckó, Csejte (ÉM - DK) - A szlo­vákiai Vág völgyében lépten- nyomon várakkal találkozha­tunk. S a vártörténetek mindig színesek, sokszor legendásak. Hogy melyik történet igaz, me­lyik nem, azt az utókor már ne­hezen dönti el. De mindenki ki­választhatja a neki tetszőt. Itt van rögtön Csejte vára, ahol Bát­hory Erzsébet élt, aki csejtei szörny­ként vonult be a magyar történelmi köztudatba. Mint több száz fiatal lány szadista gyilkosát, kínjaikban gyönyörködő, vérükben fürdőző szörnyeteget tartja számon a legen­da. A Szlovákiában megjelenő Va­sárnap című magazin nemrégiben ezzel a témával is foglalkozott. Ar­ról szólt az írás, hogy Szlovákiában sokak szerint Báthoiy Erzsébet szolgálói tulajdonképpen szlovák lányok lettek volna, őket kínozta... Érdekességként megtudhattuk a cikkből, azt is, hogy Antall József is foglalkozott a témával. Egyébként az elmúlt évben megjelent Szá- deczky-Kardoss Irma: Báthory Er­zsébet igazsága című kötete, amely egészen más irányból közelíti az 1500-as évek végén történteket: be­bizonyítja, hogy a „főszereplő” kon­cepciós eljárás áldozata... A csejtei vár egyébként nincs túl jó állapotban. A kapunál egy tábla figyelmeztet, hogy inkább ne is menjünk tovább, mert mindenféle veszélyek leselkedhetnek ránk. No nem a várúmő vagy áldoza­tainál?; kísértő szelleme, hanem a romok miatt. Egy háló ugyan meg­próbálja felfogni a törmeléket, de ez nem az állag, hanem az embermeg­óvás része... Mintha Beckó vára jobb karban lenne. Vagy csak magasabban van? Az tény, hogy felmenni nem lehet, de a faluban váija egy ki állítás az érdeklődőket. Beckó a Vág-völgy Beckó bolond vára egyik legfestóibb vára. A legenda szerint a lengyel származású nagy­úr, Stibor vajda udvari bolondjá­nak, Beckónak építtette, teljesítvén egyszer jókedvében a bolond kéré­sét: „Itt ez a nagy szikla, építs ne­kem a sziki ara várat.” Két év múlva elkészült. Tetszett nagyon a bolond­nak, de még jobban a vajdának. így hát elvette a bolondtól, ám róla ne­vezte el Beckó várának. Beckó azonban nem csak a várá­ról híres, hanem a Mednyánszkyak­A „csejtei rém" otthona Fotók: Dobos Klára ról is. Élt itt Mednyánszky László, a realista magyar festészet kiemelke­dő alakja, és itt töltötte gyermekko­rát Mednyánszky Alajos (1784— 1844) a felső-magyarországi tájak leírója. A Festői utazás a Vág völ­gyében című munkáját néhány év­vel ezelőtt újra kiadták hazánkban. A könyvet egy bécsi grafikus, Jo­seph Fischer metszetsorozata ihlet­te. Ezeket látván szállt tutajba Mednyánszky, hogy végighajózzon a Vágón. S amit ezen kívül még fontos tudni Mednyánszky Alajosról: né­met nyelven sokat publikált, ám amikor megindult a Tudományos Gyűjtemény, magyarul is írni kez­dett. Elsősorban a magyar nyelv terjesztésének ügyét karolta fel. Fontosnak tartotta, hogy a magyar nyelvet és történelmet már első osz­tálytól kezdve oktassák. Szorgal­mazta, hogy lehetőleg minden tár­gyat magyarul tanítsanak, hiszen lehetetlen állapot, mikor egy or­szágban az anyanyelv keiül a legsa­nyarúbb helyzetbe. Kazinczy, Ber­zsenyi, Kisfaludy Károly barátként üdvözölték. A szabadságharcot már nem érte meg - éppen százötven éve, hogy elhunyt. Vénusz és Fortuna Gorsiumban Tadzs Mahal Újdelhi (MTI) - Az Ázsiai Fejlesz­tési Bank 100 millió dolláros hitellel járul hozzá India híres műemléké­nek, a Tadzs Mahalnak a restaurá­lásához. A bank egyelőre még csak előzetes beleegyezését adta a hitel folyósításához. A Tadzs Mahal az utóbbi években egyre inkább bepiszkolódott a lég- szennyezés miatt, s falai elvesztet­ték Csodálatos fényüket, amelyet anyaguknak, a fehér márványnak köszönhettek. Az épülettől nem messze több kőolajfinomító is van. India számára komoly bevételt is je­lent a Tadzs Mahal, mivel turisták százezrei keresik fel minden évben, ám ha fényét veszti, gyengülhet vonzereje. Kisplasztikák Zalaegerszeg (MTI) - Csaknem félszáz alkotó 150 munkáját mutat- . ja be az a regionális kisplasztikái kiállítás, amelyet a tervek szerint ezentúl háromévente megrendez a zalaegerszegi Városi Hangverseny- és Kiállítóterem, valamint a Göcseji Múzeum, Az első regionális tárlat anyaga a kortárs horvát, szlovén, osztrák, va- .lamint vasi, veszprémi, somogyi és zalai művészek munkáiból állt ösz- sze. A kiállítás egyben megmérette­tés is, hiszen a Képző- és Iparművé­szeti Lektorátus zsűrizte az alkotá­sokat. A fődíjat Horváth László veszprémi szobrászművész kapta. A négy megyei és a zalaegerszegi önkormányzat támogatásával létre­jött kiállítás szeptember 25-éig láto­gatható Zalaegerszegen. Opera a metróban Róma (MTI) - Luciano Pavarotti könnyebbé teszi mindenkinek az opera élvezetét. Az énekes és a Lon­don Records nevű vállalat bejelen­tette: kiad egy 20 CD lemezből álló operasoroza' ot, amelynek rendezője a világhírű olasz tenorista.- Ezek a lemezek csak folytatását alkotják annak a munkának, amit az opera népszerűsítéséért folyta- . tok - mondta az 58 éves Pavarotti. A 20 lemezen azok az énekesek hallhatók, akik megnyertek egy amerikai versenyt „Miért szól az opera mindenkihez”címmel. Matthew Holland, a New York-i Metro vállalat egyik vezetője közöl­te, hogy az operarészleteket hang­szórón át közvetíteni fogják a Lin­coln Centre-ből induló metrókocsi­kon. Mit keres az opera a metró­ban? Pavarotti szerint „az opera mindenhová való, a metróba, a für­dőszobákba, stb. Az opera komoly dolog, örök érvényű és mindig ott lesz mindenhol” - hangoztatta. Pavarotti egyébként nem kíván még visszavonulni, de csökkenteni akaíja fellépéseinek számát, ame­lyek jelenleg évente százra rúgnak. Ä hamarosan megjelenő CD leme­zeken hallhatók Pavarotti kedvenc operarészletei. Gyermekmusical Csopak (MTI) - Az ENSZ fennállá­sának jövőre esedékes 50. évfordu­lójára a United Games of Nations és a Peace Child International nevű nemzetközi gyermekszervezetek nemzetközi diáktábor keretében egy gyermekmusicalt készítettek elő Csopakon. A darabot 1995. júni­us 10-én mutatják be. A musical keretkéziratát hét or­szágból - Ausztriából, Németor­szágból, Csehországból, Szlovéniá­ból, Angliából, Magyarországból, Szlovákiából - érkezett gyerekek közös erőfeszítéssel, saját hazájuk szokásait megszólaltatva készítet­ték el felnőttek vezetésével, munka­csoportokban. A történet a jövőben, 2045-ben játszódik, amikor béke lesz a Földön. A gyermekek elmond­ják: miként valósulhat ez meg. Mint azt David Woolcombe, a Peace Child elnöke az MTI munkatársá­nak elmondta: a produkció elkészí­tésének célja többek között, hogy a különböző országok gyermekeit összehozva hozzájáruljanak az em­beriség népeinek közeledéséhez. Tác (MTI) - A régészek mellé sze­gődött a szerencse a táci Gorsium­ban: bár az idén az anyagiak hiá­nyában mindössze csak kisebb, úgy­nevezett célkutatásra volt lehetősé­gük, a húsz méter hosszú, két méter széles kutatóárokból is több rendkí­vül szép lelet került elő. Felszínre hozták egy tógás férfiszobor töredé­két, rátaláltak egy finoman mun­kált Vénusz-szobor torzójára, a ka­tonai tábor egykori árkából pedig egy gyűrűhöz tartozó, Fortunát áb­Gorsium rázoló gemma - vésett, alakos ábrá­zolással díszített kő -, valamint egy, a hajdani római kori városka törté­nelmének legkorábbi korszakából származó kosfej került a felszínre. A székesfehérvári Szent István Múzeum régészei az idén mindösz- sze nyolcvanezer forintot költhettek a feltárás folytatására. Ez a koráb­biaknál jóval kevesebb, már 1958- ban 350 ezer forintot kaptak erre a célra. A mostani célkutatás során a település legelső korszakában ­Krisztus előtt 47-49-ben kialakí­tott, s több mint öt értizedig fennál­ló - katonai tábor nyugati oldalát keresték. Az északi, a déli és a kele­ti oldalt már a korábbi években fel­tárták, a hiányzó negyedik árok azonban mindeddig nem került elő. Az idei ásatások során ebben is sze­rencséjük volt: mutatkoznak a nyu­gati határoldal nyomai is. Gorsiumban az elmúlt három év­tizedben egymilliónál több lelet ke­rült elő, de a nagy kiterjedésű, s a föld mélyén érintetlenül megőrzött településnek eddig csak alig 2-3 százalékát hozták a felszínre. A kutatásra fordítható összegek nagymértékű csökkenése miatt azonban egyelőre jósolni sem merik, hogy mikorra keiül a felszínre az egykori gorsiumi „belváros” vala­mennyi részlete. Gondot okoz a „magyar Pompei” már feltárt épületmaradványainak a konzerválása is. Korábban a mű­emléki felügyelőség feladata volt az értékes maradványok megőrzésé­nek biztosítása, most azonban úgy tűnik, ennek a tevékenységnek nincs gazdája. A régészek éppen ezért igyekeznek olyan részeket fel­tárni, amelyeket visszatemetnek, il­letve amelyek csak minimális kon­zerválást igényelnek. ÉM-repro Ormányos festő Calgary (MTI) - Egy kanadai állatkerti ele­fánt a fejébe vette, hogy Picasso nyomába lép - rendszeresen fest, és képeit szeptemberben ki­állítják. A Calgary (Alberta tartomány) állat- kertjének Kamala névre hallgató 19 éves Srí Lanka-i eredetű nőstényelefántja ecsetet vesz ormányaba és azzal szórakoztatja a látogató­kat, hogy absztrakt képeket fest. Az elefánt azon a tanfolyamon tanult meg festeni, ame­lyet az állatkert vezetősége az állatok értelmi képességeinek fokozására szervezett. Ki kicsoda? Rimaszombat (ÉM - P.L.) - Amikor ez év május 5-én a város napján Rimaszombat tör­ténelmi főterének egyik legszebb épületében, a volt Kishont vármegye székházában ünnepé­lyes keretek között megnyitották a járási könyvtárat, bizony nem csak a vendégként, barátként megjelent bátonyterenyei városi könyvtár dolgozói, de még a városlakók is ér­tetlenül álltak a névadó Matej Hrebenda-Ha- cavsky nevének hallatán. Augusztus 17-én egy újabb olyan esemény­re került sor a járási bibliotékában, mely a névadó személyét ismét előtérbe helyezte: az intézmény udvarának teraszán ünnepélyes keretek között leplezték le Matej Hrebenda- Hacavsky faszobrát, mely a rimaszombati ille­tőségű amatőr fafaragó népművész, Kepka László ajándékaként került ide. A könyvtár névadója és szobrának alkotója gyakran fel- említődik majd az idelátogatók, a város újkori történelmében búvárkodók előtt, így nem árt, ha közelebbről is megismerkedünk velük. Matej Hrebenda-Hacavsky a Tiszolc mel­letti Pilán született 1796-ban. Élete nagy ré­szét a ma magnezitgyáráról ismert Hacava kisközségben élte le, ezért a Hacavsky (haca- vai) utónév. Bár szeretett olvasgatni, szerette a könyveket, kora gyermekkorában megrom­lott a látása. Tizenöt éves korától már nem jár­hatott iskolába sem, és az olvasást is tiltották neki, mivel szeme egyre gyengébb lett. Idősebb korára teljesen elvesztette szeme világát, és vak emberként egy fiatal gyermek segítségé­vel járta a falvakat. Fizikai munkát nem vé­gezhetett, így egész életében a kultúra és a könyvek kedvelője, népszerűsítője és teijesztó- je volt. Rimaszombatban ugyan megfordult, de különösebb kapcsolatba nem került vele. A 84 évet élt Matej Hrebenda nevét Szlovákiában egy másik könyvtár is viseli, mégpedig a világ- talanok lőcsei központi könyvtára. Ezen nem lehet csodálkozni, míg azon annál inkább, hogy Rimaszombatban is róla nevezték el a já­rási könyvtárat. (Az igazsághoz tartozik, hogy mindez a könyvtár igazgatónőjének, Marta Comajovának, a Matica Slovenská egyik veze­tőségi tagjának kezdeményezésére történt) Kepka László, vagy ha úgy tetszik, Kepka Ladislav ugyan szlovák környezetben töltötte gyermekkorát, de vegyes házasságból szárma­zik, és jól beszél magyarul. Eredetileg fogtech­nikusnak tanult, és ezt a mesterséget gyako­rolta egészen 1990-ig, nyugdíjba vonulásáig. Fa-es gipszszobrai a pozsonyi Szlovák Nemze­ti Galériában, a kassai Kelet-szlovákiai Galé­riában és az itteni múzeumban találhatók meg, de magángyűjtóknél Kanadában és Ausztráliában is vannak alkotásai. Matej Hrebenda 3,5 méteres faszobrát topolyafából faragta, és ajándékba adta a könyvtárnak. A könyvtár avatóünnepségén ajánlotta fel, hogy elkészíti a szobrot, melyet korabeli felvételek és rajzok alapján formált meg. Fuvolaszó a szigeten A Jethro Tull már több koncertet adott ha­zánkban. A fuvolás lan Anderson és rocke­gyüttese most az Eurowoodstock fesztiválon, a Diákszigeten adott sikeres koncertet. Bár, mint mondta, a fesztivál elnevezése nem tet­szett neki, hiszen Woodstock egyszeri és megismételhetetlen...Fotó: Nagy Gábor (ISB)

Next

/
Oldalképek
Tartalom