Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-06 / 210. szám
10 A SZELLEM VILÁGA Katedra 1994. JEGYZET ___ V éqés kezdet Fiup Gabriella Június a búcsúzásé, szeptember a találkozásé. Júniusban valamit lezárunk, szeptemberben újrakezdünk. Mindezek ellenére nem igaz, hogy a nyár, a vakáció kezdete olyan nagyon szomorú lenne, és persze az sem igazán öröm mindenkinek, amikor szeptemberben kinyitnak a „bi- lincses iskolák Különösen vegyes érzelmekkel kezdődött a tanév a mezőkövesdi Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközép- iskolában. Most érezték meg igazán - tanárok és diákok-a veszteséget, hogy végképp eltávozottá tantestületből két tanár. Sivák Istvánnak és Móritz Miklósnak már nem szól a csengő, és a temetések harangzúgása is elcsendesedett. A tantestület és önmagá nevében búcsúbeszédet mondó Török Ferenc Adyt idézte Móritz Miklós koporsójánál: „Élets Halál együtt-mérendők..." Hogy gondolt-e a pedagógusokra a költő, amikor leírta ezt a sort, nem hiszem. Pedig talán ez az egyetlen pálya, ahol a leginkább „megsokszorozhatja" önmagát az Élet. Tanítványok százai, ezrei kapják meg és viszik tovább egy-egytanártudását, emberségét, hitét vagy épp' csak a kézmozdulatát. Ha el is mennek tőlünk, örökre itt maradnak. Ahogy mindig itt vannak az alma materben az öregdiákok, az egykori tanárok is. A szünetben a folyosóra tóduló nyakigláb kamaszok, a büfé előtt hangoskodó „már nem gyerek - még nem felnőttek", a legyőzhetetlen puskázok, súgók és leckemásolók is megcsendesednek, amikor megérzik, itt vannak közöttük mindazok, akik felépítették, ilyenné tették ezt a gimnáziumot. Ahogy Gárdonyitól tanultuk, a vár ereje nem a falakban van, ugyanígy egy iskola sem csak az épület. A mai tanárok tudása, elhivatottsága összeadódik azokéval, akik valamikor itt tanítottak, vagy innen indultak. A júniusi tanévzáró ünnepségen adták ki a dr. Papp Zoltán és a dr. Lukács Gáspár emlékét őrző alapítványok díjait, az öregdiákok sem feledkeztek meg a mai köves- di diákokról, jutalmat ajánlottak fel azoknak, akik szorgalmukkal, tanulmányi eredményükkel erősítették az iskola „falaié'. A tanévnyitón pedig kiosztották — az iskola történetében talán legidősebb - dr. Kiéri János emlékalapítvány díjait. A nyolc diák, aki átvette a hét-hétezer forintos jutalmat, talán nem is tudja, ki volt a díjalapító. Pedig milyen jó lenne, ha mesélhetne, hogy indította útra özvegy édesanyja a kis abaúji faluból, milyen is volt akkor ez a gimnázium, mi mindent látott Svájcban, ahová német szóra küldték a tehetségét felismerő kövesdi tanárok, mi lett azzal a két aranypénzzel, melyet jutalmul kapott, aztán a tanítóképzőről, az egri magiszterkedésről, a jogi egyetemről, a kassai tanfelügyelősködésről, meg a székes- fehérvári iskola-kálváriáról is beszélhetne. Biztos tudna egy-két trükkös matematikai feladatot, ami a mai, számítógépeken felnövekedett diákokat is meggondolkodtatná. Már nem szól. De talán bólintott - ő is a többi tanárral együtt -, hogy az egyetemre, főiskolára induló Guba Adrienn, Mezei Viktória, Varga Beáta, Tóth Andrea, Dósa Edit, Hajdú Tünde, Szőcs Anita és Kiss Árpád megérdemelte a jutalmat. Pesti pályák Budapest (MTD - Szeptember első felében kerül a könyvesboltokba a Fővárosi pályaválasztási tanácsadó 1995 című kiadvány. A kötet tartalmazza a budapesti gimnáziumok, szakközépiskolák, szakmunkásképző intézetek nmét, az intézmény működésének rövid leírását. Az összeállítás részletes áttekintést ad a négy-, hat- és nyolcosztályos gimnáziumokról, és hasznos tudnivalókat közöl a felekezeti, az alapítványi, illetve a magángimná- ziumokróL Egy konkrét szakma iránt érdeklődő tanulók és szüleik a könyv segítségével megismerhetik az adott képzés sajátosságait, értesülhetnek egy-egy speciális foglalkozási terület alapvető egészségügyi előírásairól. A kötet közli a felvételi és szakmai alkalmassági vizsgák követelményeit a középfokú oktatási intézményekben. A pályaválasztási tanácsadó eligazítást nyújt a munka mellett - esti vagy levelező tagozaton - tanulni vágyó felnőtteknek is. Mindezeken kívül tartalmazza a szakmák rövid ismertetését, leírását. A szerkesztők közzé teszik a pályaválasztást segítő budapesti intézmények címjegyzékét is. Waldorf-pedagógia - szabadságra nevelés „Tanuljon meg a saját szemével nézni a világban..." Fotó: Dobos Klára Szikszó (EM) - A szikszói óvodából négyen'is részt vettek az első magyarországi Waldorf-óvó- nőképzésen- Három tanéven át tanulmányaikkal egyidőben a gyakorlatban is együttéltek ezzel a pedagógiával. Lipták Molnár Nóra óvónő így összegezte eddigi tapasztalatait. „Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációnak meggyőződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját ítélőerejét, a saját felfogóképességét használja. Tanuljon meg a saját szemével nézni a világban... A mi vélekedéseink és meggyőződéseink csak a mi számunkra érvényesek. Az ifjúság elé tárjuk őket, hogy azt mondjuk: így látjuk mi a világot. Nézzétek most már meg ti is, milyennek mutatja magát nektek Képességeket ébresz- szünk fel, és ne meggyőződéseket közvetítsünk. Ne a mi igazságunkban higgyen az ifjúság, hanem a mi személyiségünkben. Azt vegyék észre a felnövekvők, hogy mi keresők vagyunk. És őket is a keresők útjára kell vezetnünk.” Az idézet a Waldorf-könyvek sorozat 2. könyvéből való és Rudolf Steinertól származik. A könyv címe: Szabadságra nevelés. A Waldorf-pedagógia nem csupán egy alternatív irányzat. Tudni kell, hogy egy életmű része, a Rudolf Steiner-i világszemlélet láncszeme. Antropozófia ennek a filozófiának az elnevezése, mely emberről szóló bölcsességet, bölcseleti tudást jelent, középpontjában az individualitás, az individuum szabadsága álL Ennek az emberközpontú gondolkodásmódnak a talaján valósult meg számos más tudományág, melyek kidolgozásában maga Rudolf Steiner is alkotó módon részt vett. Néhány ezek közül: Biodinamikus mezőgazdaság - Antropozófiai orvoslás klinikai hálózata - Weleda gyógyszergyárak - Gyógypedagógiai intézmények, a híres Champhíll mozgalom - Euritmia, egy sajátos mozgásmúvészet — Organikus építészet - Szociális vizsgálódások eredménye a hármas tagozódásé társadalomról szóló steineri tan - Waldorf-pedagógia mint a nevelés művészete. Most, hogy megpróbáltam nagyvonalakban és meglehetősen röviden megmutatni, hol is foglal helyet a Waldorf-pedagógia, essék szó részletesebben a szikszói óvodáról. Először megértettük, hogy együtt kell gondolkozni - dolgozni a szülőkkel. Azokban az országokban, ahol már 60-70 éve él ez a pedagógia és jól kialakult rendszere, gyakorlata van — a szülők maguk igénylik és hozzák létre gyermekeik számára ezeket az intézményeket. Hozzánk, Magyarországra is így érkezett meg. Sok helyre az országba azonban már mi, pedagógusok ,hordtuk szét” a hírt, és adunk lehetőséget arra, hogy aki megérti és megszereti ezt a pedagógiát, az választhassa is. Nagyon sok szülői estet tartottunk ismertető jelleggel, ahol beszéltünk a módszer sajátosságairól, s közben készítettük a játékokat az alakuló csoportjaink számára. Igen, készítettük, mert a Waldorf-óvodában csak kézzel készített játékok vannak. Erről is, mint minden másról beszélgetnünk kellett. Miért jó az egyszerű, félkész (de igényesen és nagy gonddal elkészített) játék? Most már a gyermekek játékában látjuk igazolódni mindazt, amiről akkor csak beszélni tudtunk. Fantáziagazdag, csodálatos világokat építenek a gyökerekből, faágakból, leplekből, selymekből, fátylakból. Elmélyült, napokig tartó témák uralkodnak a játékukban, s ehhez néhány kötött állatka, manócska, fafigura, faautó, kavics, ásvány, kagyló, toboz, gyapjúlepke, szárazvirág... elegendő. Ha a kisgyermek ennyire alkotó lehet, s fantáziája szabadon dolgozhat, akkor a későbbiekben is ez az alkotó, kutatási vágy fogja jellemezni. Mert milyen is a 3-6 éves korú gyermek? Csupa érzékszerv, mindent beépít önmagába, amit a környezetében lát, hail, érez. Utánzásban tanul. Ezért hát igen nagy a felelősségünk. A Waldorf-pedagógia úgy fogalmaz, hogy utánzásra méltó környezetet kell teremtenünk S mivel a kisgyermek cselekvésben tanul, a felnőtt viselkedése és példája is követésre méltó kell legyen. Az óvodáskorú kisgyermek még egy kicsit meseszerűen beleálmodja magát a környezetébe. Ehhez az állapothoz és a lassú ébredéshez kell kialakítani az őt körülvevő környezetet, biztosítani a rácsodálkozás, a tapasztalás lehetőségét. Életszerű, valós tapasztalást nyújtanak a természetes anyagok Termünkben sok a textília, melyek színe, minősége harmóniát, lágyságot ad. Sátor- kuckók, paravánok biztosítják az elkülönülés lehetőségét, a meghittséget. Minden ünnepünkre a családokkal együtt készülünk s ezek tartalmáról, a kisgyermekek számára közvetíthető üzeneteiről is beszélgetünk. A Waldorf-pedagógia éves ritmusát a keresztény ünnepek, és az azokra készülés adja. Az ide kapcsolódó jelkép- és szimbólum-rendszerünkre a tiszta képalkotás, a gyermekek szintjén való megjelenítési forma a jellemző. Hosszú lenne elmondani, hogy a mindennapokban hogyan alkalmazkodik a Waldorf-óvoda a gyermek valódi testi, lelki szükségleteihez. Ehhez el kellene mesélnünk, hogyan zajlik egy nap nálunk, s így tálán a gyakorlaton keresztül pontosabban megvilágíthatnánk mit is jelent az „állandóság”, a „mindig ugyanígy”. Miért „én”-erósítő a mese, mit tartalmaz a reggeli közös, ritmikus játék. De mesélni kellene az ünnepeinkről is, arról, hogy egy-egy időszakban milyen erkölcsi minőséget tudunk közvetíteni. Miért használunk méhviaszt gyurma vagy agyag helyett, viaszkrétát zsírkréta helyett. Miért ak- varell-technikát alkalmazunk a festéskor, s mit jelent a kisgyermek számára gyapjüképet készíteni? Tehát ahány kérdés, annyi kifejtésre váró téma. Csak akkor alkothatunk egy módszerről, alternatíváról pontos képet, ha alaposan, kellő nyitottsággal megpróbáljuk megismerni. Én most ebben szerettem volna segíteni, s remélem, akinek felkeltette érdeklődését a Waldorf-pedagógia, az tovább érdeklődik iránta. Tankerületi hírek - iskolától a parlamentig Miskolc (ÉM) - Az előző tanévben megszokott módon továbbra is közöljük az Észak-magyarországi Tankerületi Oktatásügyi Központtól kapott híreket, információkat.- Az októberi érettségi, érettségiképesítő vizsgákat tartó intézmények kijelölése megtörtént, erről körlevélben tájékoztattuk a középiskolákat. A vizsgák megtartására kijelölt intézmények megbízottjainak az írásbeli vizsga tételeit 1994. szeptember 30-án pénteken délelőtt 10 és 12 óra között adjuk át a körlevélben meghatározott helyen. Az írásbeli vizsgák tantárgyankénti sorrendjét és időpontját a 4/1994. (III.29) MKM. rendelet melléklete tartalmazza. (Megjelent Művelődési Közlöny 17. számában.)- Az Észak-magyarországi Tankerületi Oktatásügyi Központ szakmai testületé soron következő ülését szeptember 14-én tartja. Az ülés napirendje: a. / A testület működési rendjének megvitatása, elfogadás. b. /A cigány tanulók nevelésének speciális feladatai és lehetőségei. c. / Tájékoztató az októberi érettségi, érettségi-képesítő vizsgák előkészítéséről és az időszerű tennivalókról.- Felhívjuk a közoktatási intézmények vezetőinek figyelmét az egyes művelődési és oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/1994. (VII.29.) MKM. rendeletre, mely a Magyar Közlöny folyó évi 79. számának I. kötetében jelent meg. A rendelet 5. paragrafusában foglaltakat már az októberi érettségi-képesítő vizsgáknál alkalmazni kell. „Holocaust Magyarországon” címmel pályázat jelent meg a Köznevelés 24. számában. Pályázható nak az általános iskolák 7-8. osztályos (illetve bármely más iskolatípus azonos korosztályú) és valamennyi középfokú tanintézet tanulói. A pályázat célja: a fiatalok figyelmének felkeltése a holocaust 50. évfordulójára. A pályázat teije- delme: az általános iskolások számára 5-8, a középiskolások számára 10-15 gépelt, vagy ennek megfelelő terjedelmű kéziratos oldal. A pályázat jeligés. A pályamunkára rá kell írni a pályázat címét: „Holocaust Magyarországon”, a versenyzők kategóriáját és jeligéjét. Minden pályázathoz mellékelni kell egy lezárt borítékot, amelynek tartalmaznia kell a pályázó nevét és lakcímét, az iskola nevét és címét, a felkészítő tanár nevét. Beadási határidő: 1994. november 25-ig az iskola igazgatójának, aki a dolgozatot 1994. december 1- jéig megküldi a területileg illetékes tankerületi oktatásügyi központnak. A fenti határidőig a tanuló dolgozatát a tankerületi oktatásügyi központnak közvetlenül is beadhatja. Kérjük az alsó- és középfokú oktatási intézmények vezetőit, hogy ezen pályázatra hívják fel a tanulók és a pedagógus kollegák figyelmét. A pályázó tanulóknak adják meg a szükséges segítséget a pályamunka összeállításához és időben történő beadásához.- Különböző - sokszor egymásnak ellentmondó - hírek, elképzelések hangzanak el vagy látnak napvilágot a tankerületi oktatásügyi központok további sorsával'kapcsolatban. Köztudott, hogy ezeket az intézményeket az Országgyűlés hozta létre; szervezeti felépítésüket, jogállásukat és főbb feladataikat az 1993. évi LXXIX. törvény 99. és 100. paragrafusa tartalmazza Nyilvánvaló, hogy csak az Országgyűlésnek van joga hatályban lévő törvényt módosítani, hatályon kívül helyezni valamint új törvényt alkotni. Addig is, amíg az ország legfelsőbb államhatalmi testületének döntése megszületik, tiszteletben kell tartani a jelenleg érvényes jogszabályi rendelkezéseket, s ennek szellemében végezni munkánkat. Csak ilyen módon érhetünk el eredményeket a most induló új tanévben, melyhez sok sikert és jó egészséget kívánunk az oktatási-nevelési intézmények vezetőinek, a pedagógus kollégáknak, a tanulóknak és a szülőknek egyaránt. Szeptember 6», Kedd Információk a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézetből Az igazgatói, vezető-óvónői pályázatok, iskolai szakmai beszámolók véleményezését a megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet a kialakult rend szerint - felkérésre - továbbra is elvégzi. Megjelent a Hírlánc, a megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet információs lapjának augusztus -szeptemberi összevont száma. Az 1994/95. tanév továbbképzési programját a következő havi Hírlánccal együtt küldik meg az iskoláknak. A megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet által megbízott szaktanácsadók a tanév első felében a korábbi gyakorlatnak megfelelően látják el feladatukat. Az oktatásinevelési intézmények, önkormányzatok, iskolaszékek az intézet címén (3534 Miskolc, Andrássy u. 96.) kérhetik fel a vizsgálatokban való közreműködésre a szaktanácsadókat. A tanulmányi versenyekről szóló tájékoztatót rövidesen megjelenteti az intézet. A korábbi évekhez hasonlóan két kiadvány készül: az egyik az általános iskolás, a másik a középiskolás tanulók számára A központi versenyeket a Művelődési Közlöny 1994/22. és 23. számában hirdették meg. A pedagógiai programok készítésének elve és gyakorlata címmel középfokú intézmények igazgatói, igazgatóhelyettesei szamára szervez tanfolyamot a megyei Pedagógiai és Közművelődési intézet A két és fél naposra tervezett képzés hozzásegíti a résztvevőket a helyi programok összeállítása során nélkülözhetetlen eszközrendszer gyakorlati elsajátításához. Kérik az intézmények vezetőit - a részvétek költségektől függetlenül -, hogy szeptember 15-ig jelezzék a téma iránti érdeklődésüket. (Sándor Katalin, Borsod-A-Z. Megyei Pedagógiai és Közművelődési intézet 3534 Miskolc, Andrássy u. 96.) Modernizáció és demokrácia az oktatásban címmel országos konferenciát rendez a megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet november- végén a lillafüredi Palotaszállóban. A konferencia célja, hogy oktatáspolitikusok, kutatók, gyakorló pedagógusok, oktatásirányítók véleményének és elképzeléseinek teret adjanak. Az oktatás jövőjéről, modernizációjáról eszmét cseréljenek a szakemberek, véleményükkel segítve és ajánlásaikkal utat mutatva az oktatást finanszírozóknak és irányítóknak. Környezetvédelem az oktatásban címmel szervez konferenciát a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat támogatásával a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Pedagógiai és Köz- művelődési Intézet, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat B.-A-Z- Megyei Szervezete, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség. A konferencia célja, hogy a résztvevők egyeztessék álláspontjukat. a megújuló iskola környezeti neveléssel kapcsolatos feladatairól, a pedagógusok szakmai és módszertani segítséget kapjanak Fórumot szeretnének biztosítani arra, hogy megyénk pedagógusainak ezen a területen végzett munkája és eredményei országosan ismertté vájjanak. Á konferenciára várják a gyakorló pedagógusokat és mindazon környezet- és természetvédelemmel foglalkozó intézmények szervezetek képviselőit, akik a környezeti nevelést segítik munkájukkal A konferencia tervezett témái: Környezeti nevelés - társadalom; A közoktatás szerepe a környezeti nevelésben; A régió természeti értékeinek és azok állapotának bemutatása; A régió környezetszennyezési problémái A konferencia időpontja: 1994. október 26-27-28. Helyszíne: Lillafüred, Palotaszálló. A rendezvénnyel kapcsolatban bővebb felvilágosítást ad Hegymeginé Nyíry Enikő intézeti munkatárs (telefon: 350-433).
